Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-21 / 92. szám

WASÉXNMP, 1974. ÁPRILIS Zí 3 Késések az Április 4. útján Lenin és a gyakorlat Hasznos lenne újra egyeztetni Az Április 4. útján nem a nek kellett volna folynia — lenes vágány is elkészült a villamosok késnek, bár azok például a régi közvilágítási Nagykörúton túli szakaszon, is lgssabban haladnak az és vezetéktartó oszlopokat Májusra várják Szegedre a építkezés miatt, hanem a fel- sfenki sem akarta a jelen- Budapesti Közlekedési Váliaújítási munkálatok. A föld levő kivitelezők közül ki- latot mely a felsővezetékealatti káosz és a föld feletti emeltetni. Miközben vállal- ket szereli, s addigra munzürzavar egyaránt azt ered- kozókat keresett a munkát katerületet'kíván. A fővárosi ményiezheti, hogy veszélybe egybehangoló beruházási vál- vállalat három fontos munkerül még a jövő évi befe- lalat, kiderült, hogy az ajánl- ^a elvégzésére vonul le Szejezési határidő is. Amikor kozó szövetkezetek egyike gedre: az Április 4. útján, a tavaly, a nyár végén hét vál- sem felel meg erre a célra, Kossuth Lajos sugárúton' és lalat munkáinak egyeztetése mert csak szerelési munkát a József Attila sugárúton véután elkezdődött a rekonst- végezhetnek az újabb ren- gez majd vágányfektetési verukció, senki sem számított delkezések értelmében, a vil- zetékszerelési tevékenységet, arra, hogy tavaszias időjárás lamos vezeték föl-, s lesze- . uf.-j határidői? a uralkodik majd télen, de ar- relése pedig — építésnek " , ,í.ó; „ g' £ ra sem. hoj a 4-Sí hétre számít. Végül a szentesi Tö- S^iS tervezett vágányépítés a Hő- VALL látszik megoldani ezt sök kapuja és a Batthyány a problémát. Az oszlopok kiutca között még áprilisra emelését nehezíti, hogy nésem fejeződik be. Annak hol különböző közművek csöidején a városi beruházási veit betonozták aljzatukba, vállalatnál hosszas előkészí- a föld alatt tehát ezen az minden történhet: gyorsulhat is, lassúbbodhat is a munka. Kétségtelen, hogy az út igenigen gyenge alépítménye miatt szinte nem is felújítást, hanem teljes útépítést kell tés után papírra vetették a útvonalon is rendet kell te- szemtenú^lehettek l^téTfokülönböző munkák (sínbon- remteni. Nem ártott volna, szemtanui ienettek a tel 10 tás, -fektetés, csatornaépítés ha a közművesítő vállalatok stb.) ütemezési tervét, de er- ezt a rendteremtést vállairól már csak az állapítható' ták volna hajdani munkaterületükön, a járdákon, ahol leírhatatlan állapotok uralkodnak másfél év óta: buckák, süllyedések. További késedelmet okozhat, hogy a DÉMÁSZ csak lassan jut hozzá az Április meg, hogy az egyik határidőhöz képest mennyivel változik a másik, hogyan borul föl a terv, bonyolódik az egybekapcsolódó munkák sora. Alighogy elkezdték a fel lyamán), az sem tagadható azonban, hogy túl soknak látszik a hátralevő feladat A Hősök kapuja és a Nagykörút között ugyanis a sínek középre helyezése után lehet csak a régi sín helyén csatornázni, majd végül utat építeni, a másik szakaszon pedig a csatornázási munkák befejeztével még végső heújítást beigazolódott, hogy 4. útjára megrendelt és még Tö_ékell íektetaí azokra a járdákat kettévá- ide nem szállított közvilágílasztó korlátokra, jelzésekre, tási és vezetéktartó oszlc- utónThet az ' útéjSfe^ hozzáfogni. Mivel a mostani szegedi útfelújítások, csatornaépítések elszigetelt munSS* —-t-ssr E I^SSVSSSS es amelyeknek beszerzése kés- pokhoz, s az is, hogy a fák leltette a kezdést, nincs szük- közé helyezendő oszlopok ség, ellenben szükség lett vonalában több helyen régi, nem ismert csatornára bukmíthatja, hogy a Hősök kapuja és a Nagykörút közötti volna egy rugalmasan dolgozó generálkivitelezőre. Mivel azonban a munka legtöbbjét végző ALÉP az akadályok elhárítását vonakodik vállalni, újabb és újabb szövetkezetekkel, vállalatokkal kell alkudozni egy-egy terven kívüli feladat megoldásáért. A Nagykörút és a Hámán Kató utcai csomópont kö- csomópontban készült el edzötti szakaszon — ahol már- dig a csatornázással az ALciusra már csatornaépítés- ÉP, ezenkívül pedig az ideigvetve, s az ütemezési grafi- . . . , , . 1ii u- . i - - erdekeltek —, kivanatos lenkont bongeszve, bárki kisza- ' ne, ha a kivitelezők a beruházási vállalat vagy a tanács szakaszon kéthónapos, a má- újra'S oíl- mtroc,^ nímrhfncnnc neiyzet ieimeresere újra oszsik szakaszon négyhónapos késésben vannak az építők. szeülnének, s a változások2ü5*L** Ez C^P°egész város érdeke. Veress Miklós Elkerülték a fagyok a Dél-Alföldet Á március végi és április ból is —2, —5 fokig terjedő eleji, szokatlanul meleg na- lehűlést. Az éjszakai fagyok pokon sokakban felmerült a derültebb északi, északkeaz aggodalom, mikor jön leti országrészben négy nameg a „böjtje" a korai ta- pon át ismétlődtek, s a vivasznak. Sajnos, éghajlatunk rágzásban levő gyümölcsö egyik jellemző tulajdonsága sökben igen az, hogy a hirtelen jött ta- okoztak. vaszi meleget váratlan lehű- A Dél-Alföld és hazánk lés követi, mivel ebben az déli, délnyugati része lényeidőszakban az európai tér- gében megmenekült a puszség hőmérséklete eléggé la- tító tavaszi fagytól, mert bilis. Északon, a sarki me- ezek a területek egy, az Addencében ugyanis még je- ria fölött örvénylő, és a Balkán felé elmozduló ciklon felhőtakarójának oltalma alá kerültek, s közepes mennyiségű esőt is kaptak. Tájékoztatásul közöljük az április 14—18 közötti időnagy károkat szakról a Dél-Alföld néhány helyére az éjszakai lehűlés mértékét a 2 m-es szintben, és a talaj közelében (zárójelben a talajon mért hőmérsékletek találhatók), s az időszak alatt lehullott csapadék mennyiségét. IV. 14. 2 (2) lentős hidegtartalékok vannak, ám az ekkor már erősen felmelegedett dél-európai, észak-afrikai területekről valóságos nyári melegek is érkezhetnek. Nem kell Bacsalmás más, csak egy csekély átren- Kiskundeződés az általános áram- felegyházai (—1) lási helyzetben, s máris be- Kistelek 2 (0) következhet nálunk a nyár Szentes 7~)nS~ és léi szinte átmenet nélküli Szeged 1 (0) Makó 1 (0) Éjszakai lehűlés C-fok Csapadék IV. 12.—18-ig IV. Í5. IV. 16. IV. 17. IV. 18. 5 (4) —1 (—2)4 (2) 3 (2) (—2)3 (1) (3) helycseréje. így történt ez az idén is. A két héten át fennállt délies áramlást, amely zavartalanul biztosította a meleg szubtrópusi légtömegek ideMezőhegyes 0 (—2) Orosháza 1 (—1) (4) (3) (4) (4) (1) (1) (0) (2) (2) (1) (3) (3) (3) (3) (2) (3) (2) (3) (2) (1) (3) (3) (4) (3) 6 mm 11 mm 6 mm 8 mm 12 mm 20 mm 22 mm 14 mm Amint az összeállításból kitűnik, ebben az ország__ r „o = részben csak két éjszakán érkezését, április 13-án hír- voltak helyenként gyengébb rom hónapot „utazhattunk" telen felváltotta az Észak- talajmenti fagyok, a maga- visszafelé az időben! rásunk szeszélyességének jóvoltából tehát az idén három hét leforgása alatt hákelet-Európa felől nagy se- sanb légrétegekben csak bességgel elindult hideg Bácsalmáson és Szentesen sarkvidéki levegő betörése, mértek egy-egy éjszakán A gyorsan mozgó hideg le- gyenge fagyot A komolyabb vegő viharos északkeleti fagyot elhárító adriai ciklon széllel 13-án délutánra már jótékony hatása volt a 6-22 teljesen elárasztotta a Kár- mm közötti csapadék is, pát-medencét, a Havasaiföl- amely ugyan a hosszú szádét és a Balkán-félsziget razság utan még túlságosán nagy részét. Megérkezését csekely, de mégis rendkívül hazánkban kisebb esők, sőt hasznos vizet juttatott a az ország északkeleti részén szomjazo földeknek. havaseső, hózápor kísérte. Mint érdekességet megem14-én hajnalra az ég kitisz- lítjük, hogy Szegeden a tult, s a zavartalan kisugár- március 21—24. közötti napi zás hatására az ország jelen- középhőmérséklet a május tős területén — elsősorban végi átlagos értéknek felelt északon és keleten — erős meg, ezzel szemben április fagvok léptek fel. A talaj 18-án a hőmérséklet csúcsmentén sok helyütt —4, —8 értéke mindössze 6,5 fok fokig süllvedt a hómérsék- volt, ez viszont a február let. s többféléi jelentettek végi, március eleji normál meg a 2 méteres magasság- állapotnak felei meg. Időjá-. visszafelé az időben! Dr. Péczely György hágai Október előestéjén Lenin a következőket írta: „Nem állítjuk, hogy Marx vagy a marxisták valamennyi konkrét vonatkozásban ismerik a szocializmushoz vezető utat. Ez képtelenség. Ismerjük ennek az útnak az irányát, tudjuk, milyen osztályerők vezetnek ezen az úton, de a konkrét gyakorlati utat majd csak a milliók tapasztalata mutatja meg, ha majd munkához látnak". Lenin tehát felülemelkedett az ortodox dogmatizmuson éppúgy, mint a minden forradalmi romantikától mentes prakticizmuson. És nemcsak szavakban. Jó példa erre a szovjet állam külpolitikai irányvonala a genovai és nemzetközi konferencia idején. 1922 elején Szovjet-Oroszország meghívást kapott a genovai konferenciára, amelynek célja a háború utáni Európa helyzetének és fejlődési távlatainak megtárgyalása volt. Ilyen körülmények között természetesen felmerült a kérdés, milyen irányvonalat képviseljen a világ első munkás-paraszt állama az őt körülvevő ellenséges, erős, de egyáltalán nem egységes országokkal szemben. A „baloldaliak" szerint (akik a hatalmon levő pártban nem voltak kevesen) megalkuvás nélküli, elvi álláspontra kell helyezkedni, nem szabad feláldozni a kommunista eszméket a kapitalista országókkal kötött egyezményekből származó, ideiglenes anyagi előnyökért. A konferencián megsemmisítő beszédekkel kell fellépni a polgári pacifistákkal szemben, hangsúlyozni kell a burzsoázia erőszakos megdöntésének, az újabb imperialista háború elkerülhetetlenségének tételét. A másik oldalon viszont olyan párttagok is akadtak, akik — még messzemenő engedmények árán is — a „megbékélést" hirdették az ellenséges világgal. Lenin másképp gondolkodott. „Természetesen megmaradunk a kommunizmus alapelvein. És rossz kommunisták lennénk, ha megfeledkeznénk a munka és a tőke összeegyeztethetetlen ellentéteiről. Az imperializmus mint egész, természetesen reakciós és agresszív, s a pártprogram ezen elemi igazságairól megfeledkezni teljesen megengedhetetlen. De miért hunynánk szemet az előtt, hogy a burzsoázia táborában is van egy szárny, amely békés megoldásra, bár a mi kommunista szempontunkból meglehetősen szegényes és fenntarthatatlan pacifizmusra törekszik. Talán bizony mindegy nekünk, hogy polgári pacifistákkal, vagy nyílt ultrareakciósokkal van-e dolgunk? Miért ne próbálhatnánk meg kettéosztani Genovában a minket körülvevő tábort, kiugratni annak pacifista szárnyát, és tárgyalásokat kezdeni vele? Tehát jogunk van-e nem kipróbálni ezt a — ámbár problematikus — lehetőséget, miként lelhetnénk meg a kiutat a zsákutcából, amelybe az emberiséget az imperializmus kergette? Vajon jogunk van-e tudatosan vállalni azokat a véres áldozatokat, amelyeket egy háború okozhat, ha csak egyetlen lehetőségünk is van elkerülni? Nem. Erre nincs jogunk. Mindent megteszünk, ami erőnkből telik, hogy ezt a szerencsétlenséget elkerüljük". Leninnek az a tézise, hogy a kapitalista rendszer különböző elemeihez differenciáltan kell állást foglalnunk, teljes mértékben vonatkozik a szellemi szférákra is. Hiba volna valamiféle egységes „burzsoá" kultúráról beszélni, nem kiválasztani abból a progresszív, humanista és demokratikus áramlatokat, hanem az anarchista erőszak módszereivel elutasítani az emberi értelem valamennyi múltbeli vívmányát Lenin mint tudós, forradalmár, államférfi szilárd, megrendíthetetlen eszmei alapról, de mindig rugalmas módon fogott hozzá a történelem áramlatai által felvetett, előre' nem látott feladatok megoldásához. Lenin határozottan szembehelyezkedett a valósággal szembeni fanatizmussal, a történelmi szükségszerűség eszméinek olyan értelmezésével, amely csökkenti az emberi tudat, akarat és kezdeményezés jelentőségét. Sokoldalúan és konkrétan világította meg azt az ismert marxista tételt, hogy az elmélet nem dogma, hanem vezérfonal a cselekvéshez. Ha lehet, még plasztikusabb Leninnek ez a magatartása a bresztlitovszki béke körüli vitákban. Történelmi közhely ma már, hogy „reálpolitikailag" Leninnek volt igaza a baloldali kommunistákkal szemben, akik forradalmi háborút követeltek, és ezzel kockáztatták az orosz tanácsköztársaság fennmaradását. A helyes gyakorlati megoldás Leninnél azon alapult, hogy elméletileg mélyen elemezte a forradalmi fejlődés összfolyamatának pillanatnyi állapotát. A világforradalom minden rés/.eseménynél előbbrevaló, de ez — mondja Lenin — csak akkor lehet valódi (tehát gyakorlati) igazság, „ha nem hagyjuk Ifigyeimen kívül, hogy milyen hosszú és nehéz út vezet a szocializmus teljes győzelméhez". S az akkori konkrét helyzetet tekintve hozzátette: „Minden absztrakt igazság frázis lesz, ha bármely tetszőleges konkrét helyzetre alkalmazzák". Lenin több mint fél évszázaddal ezelőtt rámutatott, hogy a történelmi fejlődés útja soha nem sima és könnyű. „ ... Nem dialektikus, nem tudományos, elméletileg helytelen — írja Lenin —, ha úgy képzeljük el a világtörténelmet, hogy az simán és fennakadás nélkül, olykor gigászi visszaugrások nélkül halad". A kommunistaellenesség szószólói ma arra hivatkozva próbálják cáfolni a leninizmust, hogy a szocialista forradalom a fejlett nyugati országokban még nem aratott győzelmet, és hogy a kapitalizmus ezekben az országokban — a rájuk jellemző ellentmondások ellenére — műszaki és termelési szempontból még mindig fejlődik. Lenin kijelentéseinek tudatos eltorzításáról van szó. Lenin a szocialista forradalomnak a fejlett tőkés országokban bekövetkező lassúbb érlelődéséről szólva egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a forradalom győzelme után ezekben az országokban a munkásosztály magas fokú szervezettsége és összeforrottsága lehetővé fogja tenni a szocialista újjáépítés feladatainak gyprs és hatékony végrehajtását. Az orosz munkásoknak hihetetlenül nehéz körülmények között kellett végrehajtaniuk a forradalmat, más országokban — október győzelmének eredményeként — könnyebben, „emberibb úton" valósulnak meg a forradalmak. „Nekünk a legkeményebb formájában kellett megvalósítanunk a proletariátus diktatúráját" — írta V. I. Lenin... Más országok más „emberibb úton jutnak el ugyanoda: a szovjet hatalomhoz". Lenin elismerte a szocializmusra való áttérés különböző útjainak lehetőségét, és szüntelenül hangsúlyozta, hogy minden esetben változatlanok maradnak azok az alapvető sajátosságok, amelyek a politikai hatalom meghódítását és megtartású: jellemzik. E vonások nemzetközi jelentőségét így fogalmazta meg: „Ma már nagyon jelentékeny nemzetközi tapasztalattal rendelkezünk, amely a legteljesebb határozottsággal bizonyítja, hogy forradalmunk egyes alapvető vonásai nem helyi, nem sajátosan nemzeti, nemcsak orosz, hanem nemzetközi jelentőségűek. .. Az adott történelmi időszakban azonban az a helyzet, hogy az orosz példa minden országnak valami nagyon lényegeset mutat meg elkerülhetetlen és nem is távoli jövőjéből". A megtett útra emlékezni nem múlhat el anélkül, hogy Leninre emlékezzünk. És viszont. Ezért idéztük újonnan gondolatait születésének 104. évfordulóján. Készül a földrajzi névtár Tanulmányi verseny A mezőgazdasági és élei- közterületek kivételével, a mezésügyi miniszter rende- települések belterületi réletet adott ki a földrajzi szeinek, valamint a köziekenévtár elkészítéséről, hasz- dés- és vízgazdálkodás körénálatáról. A rendelet nyo- be tartozó mesterséges létemán megyénként összeállít- sítményeknek elnevezését ják a földrajzi névtárat, tartalmazza. A megyei földamely egyebek között a ter- rajzi névtárak az állammészeti földrajzi tárgyaknak igazgatási helyneveket is (domborzati elemek, termé- feltüntetik majd a Magyar szetes álló- és folyóvizek, Népköztársaság államigazgatermészeti tájak). A kültérii- tási helynévkönyvében fogleten levő településeknek, a laltaknak megfelelően. Az Egészségügyi Minisztérium, a Művelődésügyi Minisztériummal közösen első alkalommal rendezi meg az egészségügyi szakközépiskolákban idén végző fiatalok országos szakmai tanulmáfelkészültségüket. Az érdeklődésre jellemző, hogy a több mint háromezer érettségiző közül az iskolai elődöntőre 600-an neveztek, és mintegy 570 eredményesen megoldott feladatlap érkenyi versenyét. A résztvevők zett a szakmai bíráló bizottáprilis 24-én és 25-én Buda- sághoz. A rangsorolás alappesten mérik össze tudásu- ján 87 diák indulhat az orkat, elméleti és gyakorlati szagos döntőn.