Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

» KEDD, 1974. ÁPRILIS 2. A nemzetközi Vietnam­konferencia felhívása 0 Stockholm (MTI) Vasárnap délelőtt a fődo­kumentum és a bizottságok jelentéseinek jóváhagyásá­val véget ért Stockholmban a párizsi békemegállapodás végrehajtásáért rendezett nemzetközi értekezlet. A konferencia fődokumen­tuma megállapítja, hogy a párizsi egyezmény aláírása a szabadságóért, függetlensé­géért és alapvető nemzetkö­zi jogaiért küzdő vietnami nép nagy győzelme volt. Több mint egy év tapaszta­lata azonban bebizonyította, hogy a neokolonialista poli­tikát folytató Egyesült Ál­lamok katonai és gazdasági eszközökkel továbbra is be­avatkozik Dél-Vietnam bel­ügyeibe. Védence, a saigoni rezsim pedig rendszeres te­rülctrabió hadműveleteket folytat, és minden szabad­ságjogot kegyetlenül elfojt az országban. Ezért a nemzetközi érte­kezlet követeli: Az Egyesült Államok szüntesse be katonai és egyéb beavatkozását Dél-Vi­etnam belügyeibe, és ne használja fel a saigoni ad­minisztrációt a párizsi meg­állapodás szabotálásának eszközeként; az Egyesült Államok teljesítse kötele­zettségét a VDK-val szem­ben, azaz járuljon hozzá a háborús károk felszámolásá­hoz; Saigon haladéktalanul rendeljen el tűzszünetet, bo­csássa szabadon valamennyi katonai és polgári foglyát és garantálja a demokratikus szabadságjogokat. A stockholmi konferencia támogatásáról biztosította a DIFK március 22-én előter­jesztett hatpontos rendezési javaslatát. Végül felhívta a világ népeit, a kormányo­kat, a nemzetközi szerveze­teket és szolidaritási moz­galmakat. hogy minden le­hető módon támogassák a dél-vietnami nép igazságos küzdelmét. Népgazdaságunk legfőbb támasza: a Szovjetunió Irta : Húszár István miniszterelnök-helyettes Egy esztendő híján fltomsorompó­érlekezlet 0 Genf (ADN. MTI) Hétfőn Genfben megkezdte munkáját az a bizottság, amely az atomsorompó-szer­ződés betartásának jelenlegi állását felmérni hivatott ér­tekezletet készíti elő. Az elő­készítő bizottság munkájában 26 ország, köztük a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Magyar­ország képviselői vesznek részt. Waldheim ENSZ-főtitkár üzenetben üdvözölte a bi­zottságot. Raul Castro hazautazott Moszkvából 0 Moszkva (TASZSZ) Vasárnap hazautazott Moszk­vából Raul Castro, aki az SZKP Központi Bizottsá­gának meghívására tett nem­hivatalos látogatást a Szov­jetunióban. A látogatásra el­kísérte felesége, Vilma Espi­na, a Kubai Nőszövetség el­nöke is. Raul Castro gazdag tapasztalatokat szerzett, s is­merkedett a szovjet építő­munkával. Kairóba várják Husszeint és Nimerit 0 Kairó. Bejrút (UPI, MENA, MTI) Elhalasztották az egyiptomi —palesztinai politikai bizott­ság hétfőre kitűzött ülését, umelyen a két fél a közel­keleti válsággal kapcsolatos álláspontjának egyeztetését tervezte. Az egyiptomi főváros poli­tikai köreiben összefüggést Vas-, réz-, fa- (drót), sod­ronybetétes ágyak szaksze­ri! Javítását és újrasodro­nyozását, közületek és la­kosság részére vállalom. Fodor Mihály lakatosmes­ter, Szeged. Sárkány u. 29. Alsóváros. x látnak a bizottság ülésének elhalasztása és Husszein jor­dán király csütörtökre várt kairói látogatása között. Em­lékeztetnek arra, hogy ko­rábbi hírek szerint a király állítólag hajlandóságot mutat a Palesztin Felszabadítósi Szervezetnek a palesztinok egyedüli törvényes képviselő­jeként való elfogadására. Ha a jordániai uralkodó — mond­ják — valóban elismerné a szervezetet a palesztinai nép egyedüli képviselőjének, ez új távlatokat adhat a palesz­tin probléma rendezésének, s megnyitná az utat a genfi konferencián való palesztin részvétel előtt is. E hét első felében várják Kairóba Nimeri szudáni ál­lamfő látogatását is. három év­tizede an­nak. hogy a Szovjetunió hős harcosai hazánk területének utolsó négyzetmé­teréről is kiűzték a szétvert fasiszta hadsereg maradványait. Azóta e nap — szabadságunk születésnapja — méltán legnagyobb nemzeti ünnepünk. Az idő múlásával nem szürkült el né. pünk történelmének e nagy napja. „Lélekben egyre közelebb hozzánk, fénye mind egyre szebben világol mai küzdelmeinkben, jelenünkben is." Különösen örvendetes, hogy e nap jelentősége fokozódik népünk minden rétege számára. Azoknál talán ezt ter­mészetesnek tarthatnánk, akik még emlékezhetnek arra, milyen kornak vetett véget e hazában a felszaba­dulás. akik személyes emlékeik alap­ján tudják egybevetni mai életünket a dolgozó nép hajdani sanyarú sor­sával. De a ma élő népesség nagyob­bik fele már azokhoz a generációk­hoz tartozik, akiknek a Horthy-kor­szakból emlékezetes élményeik már nem lehetnek, akik csak apáiktól hall­hatták, s könyvekből olvashatták né­pünk történelmének e sötét negyed­századáról. A ' felszabadulás óta éltéit három évtized szülöttjeinek, nevelt­jeinek. a szocialista Magyarország építőinek is egyre magasztosabb nem­zeti ünnepe ez a nap. És az nem pusz­tán hagyomány — bár kedves ha­gyományainkat mi mindig sokra érté­keljük —, hogy ezen a napon első. há­lát és köszönetet kifejező gondola­tunk azoké, akik mai életünkhöz ve­zető utat megnyitották számunkra, akik segítettek azóta is ezen haladni: a Szovjetunió népeié, pártjáé és kor­mányáé. Életünk minden területén így van ez. de talán a legközvetleneb­bül a gazdasági életben. Reménytelen vállalkozás lenne e helyütt felsorakoztatni mégcsak a legfontosabb tényeket is annak bemu­tatására. hogyan és miben jelentett a gazdasági építésben legfőbb támaszt a Szovjetunió. Kezdhetnénk azzal, hogy még folytak a harcok hazánk terüle­tén, s már megérkeztek az első élel­miszer- és nyersanyagszállítmányok; hogy az ország egyik területén még hídjainkat robbantják, más részeken megindul a forgalom az ideiglenesen, de gyorsan felépített hidakon. Ez is máig figyelmeztető jelkép lett: egy­Időben pusztítás az egyik oldalon, építés a másikon. Az előbbit hozta a fasiszta diktatúra, az utóbbit ígéri a romokból éppen sarjadzó élet. A tnnwplf felsorakoztatását talán ICIlfCiV azzal fejezhetnénk be — az idei évfordulóhoz csatlakozó ava. tóünnepségek sok kedves ténvéről most riem beszélve —, hogy február végén a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának érdekelt tagországai egyezményt írtak alá egy 750 kilovol­tos villamos-távvezeték közös építésé­re. Ennek egyik végpontja* a szovjet­unióbeli Vinnyica. a másik; Albert­irsa. A magyar—szovjet gazdasági kap­csolatok fejlődését bizonyító tények képzeletbeli sorának itt említett ele­je és vége szimbolizálja, hogy miből indult ez az ország, s ma milyen ígé­retes, jövőnket is formáló közös vál­Húsvét a Magas­Tátrában április 15—19-ig. Irányár: 980,— Ft + költő­pénz. Jelentkezés és felvilágosítás: EXPRESS Utazási Iroda Szeged. Kígyó u. 3. Telefon: 11-792, 11-095. A SZEGEDI VAS- ÉS FÉMIPARI SZÖVETKEZET rövid határidőre vállal 0,75—6 modulig homlokfogaskerék, 1—8 modulig kúp­kerék. valamint l/2'"-os és 5/8"-os lánckerék lefejtő fogazást SZEGED. KÁTAI KÖZ. TELEFON: 13-388. Utazzon a VOLÁN-nal 1974. április 10-én az ÚJPESTI DÚZSA —BAYERN MÜNCHEN labdarúgó-mérkőzésre. Részvételi dij: 135,— Ft. Részletes felvilágosítás: VOLÁN Utazási Iroda Szeged, Bajcsy-Zs. n. 28. Telefon: 12-223, ae ÁPRILIS, MÁJUS ÉS JÜNIUS HÓNAPOKRA 150 FŐVEL, főként női munkaerő részére saiát telepen munkát uáliafunk Válaszokat „Mielőbb 100 143" jeligére a Szegedi Hir­detőbe. lalkozásoknak lehetünk részesei. Nagy út van mögöttünk. Ennek az útnak a kilométerkövei is emlékezetesek, s mind megannyi egy-egy állomása gazdasági kapcsolataink fejlődésének. Nincs olyan év az elmúlt 29 eszten­dőből, amelyikben ne lenne néhány kiemelkedő esemény, amely a ma­gyar népgazdaság fejlődését nagyban segíti, s a Szovjetunióhoz fűződő kap­csolatainkat gazdagította. Tavaly meg­indult a szállítás a Barátság—2. kő­olajvezetéken, 25 éve lesz ez év jú­liusában, hogy Moszkvában a két kor­mány képviselői egyezményt írtak alá a timföld- és alumíniumipari együtt­működésről szóló egyezményt. Kere­ken 10 esztendeje annak, hogy Buda­pesten egyezményt írtak alá a ma­gyar—szovjet gazdasági és műszaki­tudományos együttműködési kormány­közi bizottság létrehozásáról. De minden példálódzás, minden vá­logatás, ha mégoly nagy jelentőségű tényt, eseményt idéz is emlékezetünkbe, mint az említettek — csak leszű­kítve tükrözi gazdasági kapcsolatain­kat. Hiszen ma aligha akad olyan üzem, olyan falu, talán olyan család, ahol ne szerezhetnének közvetlen ta­pasztalatokat kapcsolataink sokolda­lúságáról, gazdagságáról. A Pobjeda és Poljot karórák, a Zorkij és Kijev fényképezőgépek, a Szokol rádiók, a kedvesen becézett Zsiguli személygép­kocsiktól kezdve, az MTZ traktoro­kon, a nagy hozamú Bezosztája bú­zán keresztül, az üzemekben működő technológiai berendezések egész sorá­ig. nem beszélve a köznapi életünkben közvetlenül „láthatatlan" termékekről. Hiszen szinte a teljes vasércfelhasz­nálás, a kőolajfelhasználás mintegy háromnegyede a Szóvjetunióből szár­mazik. Természetesen szállításainknál sincs ez lényegé­ben másként. Sok munkásunk a ci­rill betűvel a munkapad mellett is­merkedett meg először, mivel példá­ul gépipari kivitelünk nagyobbik ré­szét szovjet megrendelésre szállítjuk Mindezt talán az a statisztikai adat sem fejezi ki kellően, amelyik ösz_ szegezi kölcsönös áruszállításainkat. Kivitelünknek csakúgy mint behoza­talunknak több mint egyharmadát te­szi ki a magyar—szovjet külkereske. delmi forgalom. Aligha hiszem, hogy bárki túlbecsülhetné ennek a „minő­sített egyharmadnak" a jelentőségét. Minden ünnepi évforduló — de tu­lajdonképpen bármi más, kicsinek látszó eseménye kapcsolatainknak — arra is alkalom, hogy összegezzük a gazdasági együttműködés egyéb poli­tikai tanulságait. E cikk keretei nem teszik lehetővé, hogy a maguk teljes­ségében mindezt bemutassa. Mégis emlékeztetnünk kell: a proletár nem­zetköziség szép eszméjét látjuk gaz­dasági kapcsolatainkban. A Szovjetunió önzetlenül bocsátotta és bocsátja rendelkezésünkre hatal­mas szellemi és termelési kapacitá­sát, osztotta és osztja meg velünk a gazdasági építésben szerzett, sokré­tű tapasztalatainak gazdag tárházát. A magyar—szovjet gazdasági kapcsola­tok szolgálták és szolgálják, hogy a magyar népgazdaság egyre jobban megfeleljen korunk sürgető követel­ményének, a szocialista integráció­nak! A Szovjetunióval kétoldalúan bő­vülő gazdasági kapcsolataink nagyban segítették, hogy más szocialista orszá­gokkal kétoldalúan és a megalakulá­sának negyedszázados évfordulóját ép­pen most ünneplő Kölcáönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának keretében sokoldalúan kiterebélyesedjenek, egy­re gyümölcsözőbbé váljanak gazdasági kapcsolataink. S arra is érdemes gon­dolnunk, hogy ilyen természetű és ilyen politikai alapokon nyugvó gaz. dasági kapcsolataink mennyiben szol­gálták hazánk egyre sikeresebb fel­lépését nem szocialista piacokon, va­jon más úton tudtunk volna-e olyan termelési kapacitásokat és olyan szín­vonalon létrehozni, ami ma számos termékünk esetében kedvező feltéte­leket teremt számunkra a nem szo­cialista országokkal folyó gazdasági kapcsolataink eredményes fejlesztésé­hez? A válasz csak határozott nem lehet. Ezért is vagyunk ma olyan helyzetben, hogy a kelet—nyugati gaz­dasági, kereskedelmi kapcsolatoknak — elsősorban a Szovjetunió követke­zetes békepolttikájának sikere nyo­mán — az örvendetes bővülése a ma­ga sajátos módján a szocialista gazda­sági integrációt is segíti. Végezetül: a tőkés világgazdaság időről időre fellé­pő, a némelykor kiéleződő világjelen­ségeinek kedvezőtlen hatásait a Szov­jetunióval, a KGST tagországaival va­ló együttműködés nélkül nem tudtuk volna társadalmi gazdasági céljaink veszélyeztetése nélkül csökkenteni és elhárítani. pártunk XI. kongresz. szusára. Közel egy év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az előző kongresszus óta megtett utunk tapasztalatait és tanulságait összegez, zük és értékeljük. A Központi Bizott­ság legutóbbi ülésén abban is határo­zott, hogy el kell készítenünk pártunk új programnyilatkozatát. Kádár János vezetésével meg is indult, ez a felelős­ségteljes munka. Vagyis: a XI. kong­resszusra készülve a szocializmus épí­tésének egész időszakát kell új ten­nivalóink helyes meghatározása érde­kében a marxi—lenini tanítás fényé­ben elemeznünk. Erre kötelez ben­nünket az a körülmény is, hogy egy év múlva a felszabadulás 30. évfordu­lóját ünnepeljük. Nem kétséges, hogy a párt és az ország életében ilyen nagy esemény­re készülve áttekintjük majd azokat a nagyszerű tapasztalatokat is, ame­lyeket a szovjet—magyar gazdasági együttműködés immár egész történel­mi időszakot átfogó 30 esztendeje nyújt számunkra. Azért is tesszük ezt meg, mert bizton reméljük, hogv a kővetkező években is szilárd támasz lesz számunkra a gazdasági építés minden kicsiny és nagy gondjának sikeres megoldásához megbonthatat­lan szövetségünk a szovjet néppel. Az elmúlt 29 esztendő gazdasági sikereit úgy is megírhatnánk, mint a szovjet— magyar gazdasági kapcsolatok törté­netét. S ennek a történelemnek, ta­nulságainak az ismerete: záloga jö­vőbeni sikereinknek. Közületek! Magánosok! Figyelem! SZEGED VÁROSI BERUHÁZÁSI VÁLLALAT Szeged, Felsőváros I. ütemében lebontásra kerülő ingatlanokat versenytárgyalás útján 1974. ÁPRILIS 6. NAPJÁN, REGGEL 8.30 ÓRAI KEZDETTEL ert esi ti t A versenytárgyaláson megvásárolt épületek bontási anyaga után 2000,— Ft óvadé­kot a helyszínen, mig a további összeget a versenytárgyaláson ismertetett és meg­kötött szerződésben foglalt határidőn belül csekken kell befizetni. Az épületeket a bontási szerződésben foglalt határidőig le kell bontani. • A versenytárgyalás helye: SZEGED, BIHARI UTCA 26/B' SZÁM. 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom