Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-05 / 53. szám

KEDD, 1974. MÁRCIUS'5. Iskoláztatás minden fokon E hónapban befeleződik az idei pályaválasztási munka első szakasza Márciusban az általános és a középiskolákban egyaránt befejeződik az idei pályaválasztási munka első szakasza. Mindenütt körültekintő munkával készítették elő az iskoláztatási-továbbtanulási feladatokat. különös gondot fordítottak a pályaválasztás előtt állók reális döntéseinek segítésére. Hamarosan országszerte hozzáfognak az általános iskolák leendő első osztályo• sainak iskoláztatási munkáihoz. A következő tanévben — az előzetes összegzések szerint — több mint 150 000 hatesztendős kisdiák kezdi meg a tanulást. Az általános iskola nappalt tagozatainak nyolcadik osztályát ebben az esztendőben várhatóan 126—128 ezer diák fejezi be. így a létszám a tavalyihoz képest mintegy hatezerrel csőkken. A középiskolák nappali tagozatain csaknem 52 ezren érettségiznek az új vizsgaszabályzatok előírásai szerint. Együttvéve tehát mintegy 178—180 ezer diák továbbtanulásáról, munkába állításáról kell gondoskodni. Az illetékesek tájékoztatása szerint ebben az esztendőben sem jelent gondot a végzős fiatalok továbbtanulása, elhelyezése. Az idén végző nyolcadikosok pályaválasztásának körültekintő előkészítése az általános iskolákban országszerte rendkívüli, pályaválasztási szülői értekezleteket tartottak. A tervek szerint a nyolcadik osztályt befejező diákok 43 százaléka középiskolában tanulhat tovább, amj szám szerint azt jelenti, hogy körülbelül 54 ezer első osztályos gimnazista és szakközépiskolás számára nyílik ősszel felvételi lehetőség. Tovább javul a középiskolai oktatás szerkezete: a szakközépiskolai tanulók aránya az első osztályban várhatóan 52—53 százalékra emelkedik. Együttvéve 62 ezer fiatalt várnak a szakmunkásképző intézetek — közülük 55 ezret a most végző nyolcadikosok, 7000-et pedig a középiskolai tanulmányaid kat befejezők közül. A középiskolák nappali tagozatain végző mintegy 52 ezer fiatal közül szeptemberben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain 15 300 új elsőéves kezdheti meg tanulmányait — a külföldi és az évismétlő hallgatók nélkül. A középiskolák február 1-től 15-ig fogadták el a jelentkezési lapokat, a felsőoktatási intézményekhez — valamennyi tagozaton — március 30-ig lehet benyújtani a jelentkezést. Kivételt jelentenek a művészeti főiskolák, az ide történő jelentkezéseket intézményenként külön-külön határozzák meg. Ugyancsak kivétel a gyógypedagógiai tanárképző főiskola, a tanítóés óvónőképző intézetek, ahová március 25-ig lehet jelentkezni. Az előzetes számvetések szerint a mintegy 52 ezer nappali tagozaton érettségiző fiatal közül ebben az esztendőben is hozzávetőlegesen 28 ezren szeretnének továbbtanulni valamilyen felsőoktatási intézményben. Mivel az elmúlt évben érettségizettek közül is sokan pályáznak a nappali tagozatokra, ez azt jelenti, hogy minden száz felsőoktatásra készülő diák közül csak 30—40-et vehetnek fel az egyetemek és főiskolák. Kiállítás Cyomán A múlt év végén kötötte a gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola a szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolával azt a szocialista szerződést, melynek első jelentős akciójára március 2-án, 'szombaton került sor. A szegedi középiskola képző és iparművészeti tagozatos hallgatói nagyszabású kiállításon mutatják be munkáikat a gyomai középiskola „Művészet az iskoláKépernyő Flúgos futam Z'.Z Ezt a címet adta a fordító, Szalóky József, az amerikai rajzfilmsorozatnak, amelyből vasárnap délután láttunk néhány nevettető részt. Eszeveszetten rohangáló, bolondos figurák produkálták a rajzfilmtechnika eszköztárának igénybevételével az autóversenyek paródiáját. Aki a rajzfilm után sem tudta pontosan, mit jelent a nem éppen irodalmi nyelvi rétegből származó „flúgos" szó, segíthetett rajta A miniszter és a kacsa című NSZK-tévéfilm. Ez arról szólt, hogy a komoly államügyek intézésére hivatott belügyminiszter milyen eredményesen palástolja, hogy az égvilágon semmit sem csinál. Ennek viszont mestere. A miniszter rendkívüli tehetséget mutatott ugyanis, a semmitmondó beszédek gyártása, és az állami pénzekből finanszírozott „édes élet" élvezete terén. A film tehát szatíra is lehetett volna — ha a szereplői nem olyan „flúgosak". A miniszter felesége például. Nem elég, hogy puszta szórakozottságból füvei-fával csalta a férjét, állandóan kiment a fejéből minden fontos és kevésbé fontos dolog, okkal, ok nélkül itta a szeszt — mindehhez folyvást szeretetreméltóan mosolygott. Furcsa. A gyerekei kibejárkáltak a börtönbe, csak úgy. szórakozásképpen, a házvezetőnője is ide-oda mászkált, vidékre a nővéréhez, aztán vissza. A férj, a miniszter pedig... állatbarátnak bizonyult. Egérkéje volt, akit szeretett valami tóparti házban, de kacsái is voltak, a minisztériumi dolgozószobában. Ez utóbbiakat először nem szerette, de később nagyon gyengéden beszélt róluk a televízióban. Ezzel a félnótás társasággal persze nem lehetett szatírát csinálni, csak egy bárgyú, unalmas filmet. Nyilván azért vettük meg, hogy a tudni vágyó nézők — vasárnapi fő műsoridőben — megismerhessék a „flúgos" szó teljes jelentéstartalmát. A szándék nemes, bár egy dolgon lehet gondolkodni: nem lett volna olcsóbb, ha inkább egy szócikket gyártunk? Miénk a szó? A fiatal színművészek műsorában legutóbb Muszte Anna és Szűcs András kapta meg a szót, hogy ötven percben, dalban, prózában, versben beszéljenek magukról. Jól szerkesztett, színvonalas, szórakoztató volt a sorozatnak ez a része is, akár az eddigiek. A fiatal színészek a televízió jóvoltából nemcsak arra kaptak lehetőséget ebben a műsorban, hogy a színházinál jóval nagyobb nyilvánosság előtt bizonyítsák tehetségüket, de — ami a színházban nem mindig történhet meg — sokoldalúságukról is bizonyságot tehettek. És mert rövid a műsoridő. rövid írások közül vagy részletekből válogattak. Ezért történhet, hogy néha ugyanazt választják, mint előttük már mások (legutóbb például: Halász Rudolf: Dráma harminc szóban). Igaz, nem annyira rájuk. inkább a szerkesztőre (Tóth Erika) tartozik, hogy ilyesmire ügyeljen. * A drámaműfaj-történeti sorozatban ma. kedden este Moliére kevéssé ismert vígjátékaiból mutatnak be részleteket, A királyi nevetés címmel. Csütörtökön este Lövik Károly, a százcsztendejo született kiváló novellista írásaiból készült tévéfilmet látjuk. A Feje fölött holló cfmű filmet Dömölky János rendezte. SL E. ban" című kiállítássorozatán. A szakközépiskola tanulói bemutatják, hogyan készülnek a mesterségükre — díszítő szobrásznak, kerámiakészítőnek, alkalmazott grafikusnak —, de a tantervi munkákon kívül helyet kaptak a tárlaton a fiatalok szorgalmi munkái, művészi kísérletezései is. A közel száz bemutatott anyag az iskola jubileumi kiállításának egy része. A tárlatot dr. Diós József igazgató nyitotta meg. A megnyitón közreműködött a szegedi intézmény zeneművészeti tagozatának kamarakórusa és több hangszeres szólistája. A vendégszereplő szegedi középiskolások Gyomán megtekintették a Kner Nyomdamúzeumot, az ország egyetlen ilyen intézményét. Ellátogattak a Gyomai Háziipari Szövetkezetbe. A kiállítást már a megnyitás napján több százan tekintették meg. Nemcsak az iskola tanulói láthatják a bemutatkozó tárlatot, a kapu nyitva áll a nagyközönség és a környék művészetszerető közönsége előtt is. Taggyűlés a kiskereskedőknél Tegnap tartotta évi rendes taggvillését a KISOSZ Csöng, rád megyei szervezete. Dr. Martonosi István titkár beszámolt a szervezet munkájáról. A legtöbb iparigazolványt a vendéglátó, a zöldség-gyümölcs és a divatáru szakmában adtak ki. A működő kiskereskedők létszá. ma azonban egy év alatt csak öttel emelkedett, mert több üzletet bezártak, mivel kiöregedett tulajdonosuk. A jelenlegi kiutalási rend miatt a felszabadult üzlethelyiségeket fiatal kérelmező nem kaphatja meg. Nem kaptak továbbá engedélyt pavilon felállítására sem Tarjánban, sem Odesz. szában. Ezek megoldásához a titkár az illetékesek segítségét, kérte., A kiskereskedők többsége megfelelő árakat alkalmaz. Az áruik minősége jó volt zöldségből és gyümölcsből különösen nagy volt a választékuk. Az idén a szervezet szeretne a szakigazgatási szervekkel egy magánkereskedelemre vonatkozó hálózatfejlesztési tervet kidől, gozni. Tudományos konferencia az ösztönzésről A Magyar Tudományos Akadémián hétfőn Karakas László munkaügyi miniszter megnyitotta a dolgozók társadalmi-gazdasági ösztönzéséről tárgyaló kétnapos tudományos konferenciát. Bevezetőt mondott Friss István, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója, és Andrikó Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága területi gazdaságfejlesztési osztályának helyettes vezetője, majd Heitner Tamás, az MTA munkatudományi bizottság alelnöke tartott vitaindító előadást. összefoglalta a konferenciára előzetesen beküldött 21 tudományos tanulmányt. Rámutatott arra, hogy az ösztönzés érvényesítésében előforduló hibákat elsősorban a túlzott egyszerűsítési törekvések okozzák. Adminisztratív utasítások, a mindenekfeletti anyagi érdekeltség erőltetése, és más egyoldalú intézkedések ugyanis figyelmen kívül hagyják az emberekre ható sokféle benyomást, az erkölcsi, a társadalmi, a pszichológiai, fiziológiai és a nevelőhatást (MTI) Segítenek a rászorulóknak Amit jó tudni az ügyészségi fogadónapokról Az ügyészség feladata az, hogy biztosítsa a törvényességet. Éppen ezért kötelességük, hogy törvénysértés esetén fellépjenek a törvényesség érdekében, közreműködnek abban is, hogy a bíróságok határozatai megfeleljenek a Magyar Népköztársaság törvényeinek. Az ügyész polgári peres vagy más eljárást indíthat fontos állami, vagy társadalmi érdekből, akkor is, ha valaki bármely okból nem képes jogainak védelmére. Az ügyész például kezdeményezhet eljárást akkor, ha idős, beteg, netán írni, olvasni nem, vagy alig tudó, és a jogban járatlan állampolgár rászorultsága ellenére nem részesül megfelelő tartásban, házastársa, vagy gyermekei, esetleg a gondviselő nem teljesíti kötelezettségeit. Az érdekelt kérésére végrehajtási eljárást indíthat az ügyészség, ha például a másik érintett fél nem tesz eleget a már egyszer meghozott bírósági döntéseknek. Főként akkor, ha valakinek nincs jogi képviselője, segítséget kérhet az ügyészségtől kisajátítási, kártalanítási ügyekben, baleseti kártérítéssel, lakásbérlettel, vagy szövetkezeti jogokkal kapcsolatos polgári perekben. A Csongrád megyei Főügyészség éppen ezért, hogy eleget tehessen ilyen irányú kötelezettségeinek, rendszeresen tart fogadónapokat. Szerdán délelőtt 9 órától délután 4-ig, szombaton 9-től déli 12-ig, más munkanapokon pedig reggel 8-tól délután 1 óráig kereshetik fel a panaszosok az ügyészséget. Ilyenkor elmondhatják a polgári perekkel kapcsolatos panaszaikat, kérelmeiket. Arra is lehetőség van, hogy panaszaikat, kérelmeiket írásban nyújtsák be a Csongrád megyei Főügyészségnek. Az érdekeltek a bírósági eljárás megindítása előtt tanácsot is kérhetnek, vitás polgári igényeik, jogaik és követeléseik érvényesítése érdekében. Egyes élvezeti cikkek, a feslékáruk áremelkedéséről, egyes ruházati cikkek árának csökkentéséről A Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Anyag- és Arhivatal tájékoztatója Az 1974. évi népgazdasági terv a fogyasztói árszínvonal éves növekedésének felső határát 2 százalékban szabta meg. Ez az előirányzat az importárak igen jelentős mértékű emelkedése mellett csak úgy tartható, hogy az állami költségvetés a világpiaci áremelkedésből adódó terhek nagy részét ez évben is átvállalja. Az importárak tartós emelkedésének egy csekély hányadát azonban indokolt a fogyasztókra is áthárítani a nem alapvető fogyasztási cikkeknél, illetőleg az élvezeti cikkeknél. Ugyanakkor a terv számol központi árleszállítással a ruházati cikkek körében. Ezek az ármozgások a 2 százalékos tervezett árnövekedésen belül vannak. Így 1974-ben csak viszonylag szűk körben és nem alapvető fogyasztási cikkek körében válik szükségessé a bekövetkezett import-áremelkedések egy részének az érvényesítése a fogyasztói árakban a kávénál és egyes trópusi cikkeknél, valamint a festékeknél. Ebből következően a pörkölt és nyers kávé, a preszszókávé, a fűszerek, egyes magbelek, a mazsola és a füge, valamint — a porfestékek kivételével — a festékek ára 1974. március 4-től megváltozott. A kávé import beszerzési ura a legutóbbi 1—2 évben mintegy 70 százalékkal emelkedett, ezért szükségessé vált a pörkölt kávé fogyasztol árának átlagosan 20 százalékkal történő felemelése, amelyen belül az egyes kávékeverékek ára 3—35 százalék között eltérő mértékben emelkedik, a nyers kávé importárak figyelembevételével. A jellemző kávéíéleségek ára a következők szerint változik: A pörkölt kávé I. o. 10 dkg-os 17,50 forintról 18, az Omnia 10 dgk-os 16 forintról 18, az Arany mokka 10 dkgos 16,20 forintról 18, a Karaván 20 dkg-os 21 forintról 27. a Konzum mokka 20 dkg-os 20 forintról 27, az Africana 10 dkg-os 12 forintról 12,90 forintra emelkedik. A dupla presszókávé maximált fogyasztói ára a II., III. és IV. osztályba sorolt vendéglátóipari üzemegységekben 20 fillérrel emelkedik. Ennek megfelelően a IV. osztályú üzletekben az eddigi 3 forintos ár 3,20 forintra emelkedhet. Ugyancsak emelkedhet a kávé ára az I. osztályba sorolt és az osztályon felüli egységekben. A hazai előállítású 5 dkgos Lió kávékivonat fogyasztói ára 20 százalékkal, az importból származó nescafé fogyasztói ára 11—22 százalékkal, a nyers kávé fogyasztói ára pedig átlagosan mintegy 12 százalékkal emelkedik. A fűszerek közül a legnagyobb jelentőségű bors fogyasztói ára nem változik; az egyéb fűszeráruk ára eltérően, de jóval kisebb mértékben emelkedik, mintamilyen mértékben azok importára emelkedett. Ennek megfelelően például a 2 dkg-os babérlevél ára 1,50 Ft-ról 2 Ft-ra, a 2 dkg-os fahéj ára 6,20 Ft-ról 8,60 Ft-ra, a 2 dkg-os köménymag ára 1,10 Ft-ról 2,30 Ft-ra, az 1 dkg-os vanília ára 11,20 Ft-ról 12,50 Ft-ra emelkedik. A kimért héjas földimogyoró ára (10 dkg) 3,80 Ft-ról 4,80-ra változik, a kókuszreszeléknél pedig az áremelkedés kb. 25 százalékos. A déligyümölcsök közül a 10 dkg-os kiszerelt mazsola fogyasztói ára 4 Ft-tal szemben 5,70 Ft-ra, a füge árt pedig kg-ként 30 Ft-ról 40 Ft-ra nő. A festékeknél is a tartós és rendkívül erőteljes tőkés világpiaci áremelkedések indokolják a termelői árak, illetve ennek következményeként a fogyasztói arak emelését. Ezek érintik a fontos festékipari alapanyagokat, mint az olajok, gyanták, szintetikus anyagok stb. A lakossági kihatás mérséklése érdekében az állami költségvetés forgalmiadé-csökkentéssel és egyéb eszközök alkalmazásával itt is tompítja az alapanyag-áremelkedcsck fogyasztói árakba történő touábbgyürüződését. Ezt is figyelembe véve, a festék fogyasztói árak átlagosan mintegy 18 százalékkal emelkednek. A világpiac kényszerítő áremelő hatásai mellett azonban ebben az évben is folytatjuk annak a korábbi célkitűzésnek a végrehajtását, amely szerint az életszínvonal emelését szolgáló tervekkel összhangban fokozatosan és folyamatosan csökkentjük egyes ruházati cikkek árát. Ez jutott kifejezésre többek között az 1971—72-ben végrehajtott szintetikus harisnya, zokni, harisnyanadrág, a múlt évben megvalósult pamut méteráru, függöny, felnőtt és gyermek szintetikus kötött fehérneműk, egyes kötött felsőruházati cikkek, valamint a pelenka árának árcsökkentésében. Ezúttal március 4-től a selyem és> selyem tipusú szöveteknél, kötött-hurkolt kelméknél mintegy 18 százalékkal, a függönyöknél kb. 15 százalékkal, a különféle férfi és nöi öltözék-kiegészítő divatcikkeknél kb. 19 százalékkal, sálaknál, kendőknél közel 28 százalékkal, az ernyőknél 7 százalékkal, húzózáraknál és más rövidáruknál 30—46 százalékkal csökkennek a fogyasztói árak. A bőséges választékból kiemelve, az árleszállítást a következők is példázzák: Joyce nyomott ruhaszövet, 90 cm széles 68,50 Ft-ról 56,50 Ft-ra. serge bélésszövet, 140 cm széles 68 Ft-ról 56 Ft-ra, nylprint nyomott kelme, 90 cm széles 75,50 Ft-ról 82 Ftra, tarka plieszter jersey, 162 cm széles 398 Ft-ról 327 Ftra, teritex függöny m' 47,80 Ft-ról 40 Ft-ra, teritex függöny 220X300 cm 340 Ft-ról. 288 Ft-ra, bobin pamutfüggöny m- 40,40 Ft-ról 34,30 Ftra, nyakkendő-garnitúra, plieszter 159 Ft-ról 129 Ft-ra, fűző 205 Ft-ról 166 Ft-ra, mohair sál 180 Ft-ról 130 Ftra, szintetikus sál 82 Ft-ról 59 Ft-ra, női műselyem ernyő 285 Ft-ról 105 Ft-ra, férfi nylon ernyő 310 Ft-ról 288 Ft-ra. optilon húzózár, 14 cr 9,80 Ft-ról 8.80 Ft-ra csó ken.