Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-10 / 58. szám

I VASÁRNAP, 1974, MÁRCIUS l#. Nyelvtanulás — munkaidő alatt Egyik nagyvállalat néhány gazdára. Lépten-nyomon műszaki, gazdasági tiBztvise. tárgyalni kell u szovjet lője hetenként két alkotom- partnerekkel/ s a vállalatnál mai reggel hét érékor nem kevés ex oroszul tudó alkuiul íróasztala mellé, Kis te- muzottak száma. Ez « napi rémben gyülekeznek, almi különböző, uz audiovizuális nyelvtunulást segítő berendezések várják őket. A nyelvtanár legalább olyan szigorúan ellenőrzi a pontos munkakezdést, mint a rmmkuhelyj főnök Lazsálni nem leltet; egyfolytában blrkóz. italt az orosz nyelv tanulásával, heti kétszer négy órán át, A fáradságos tanfolyam elvégzése után vizsgázóitok kell, hogy hivatalosan is megállapíthassák és tanúsíthassák, kj mennyire használta k> ezt a lehetőséget az idegen nyejv megtanuláséi ra. Ez aztán a vállalat! — gondolhatja most az olvasó. Munkabért fizet dolgozóinak, hogy azok Idegen nyelvet tanuljanak, hozzásegíti óket a 'nyelvvizsgához, amely munkában egyre nagyobb nehézséget okoz. Ezért vált szükségessé megfelelő szá. mű, intenzív nyelvtanuló csoportok szervezése, ezért tartják munkaidő alatt a tanfolyamot. Nem vállalati kegv tehát az ingyen tanulás, és a dolgozók sem tesznek szívességet senkinek, hogy beírat, keztak a tanfolyamra, Aki nem jelentkezett, holott munkakörének jó betöltéséhez szükséges lenne a nyelv, tudás, az saját magának okoz nehézségeket, Nem kell különösebb jós. tehetség ahitoz, hogy a ma még viszonylag ritkaságnak számító ebeihez hasonlók egyre gyakrabban történnek majd más vállalatoknál is. A gyors gazdasági fejlődés után természetesen pótlékot ^f^MfL^6"9 "T is fizet fönnálló rendel ""hdlg Váril0tj3 meg li Valis tizet, a fennálló rendel- mjg mu()kBtórsa( MZé_ pen lassan egytól-egyig fel. nőnek a változó feladatok, hoz. Sarkallni, sőt olykor kötelezni kell a dolgozókat a vállalatnak szükséges új ismeretek megszerzésére, le. gyenek ezek idegen nyelvek, vagy akár üzemszervező, esetleg munka és környezetvédelmi szakmérnöki ismeretek, A vállalat hosszú távú tervének kidolgozói jó ••••nri. Uezések szerint, Ehhez még hozzátehetjük: a vállalat fizeti a tanfolyam díját is. — Nem fényűzés ez? Csöp. pet sem- Van ugyanis egy záradék a vállalat és dolgozói között megkötött szerződésben. Akinek a nyelv, vizsga nem sikerül, az saját zsebéből fizeti a tanfolyam diját, és vissza keli terítenie a tanulás idejére felvett munkabért is. így Szeged éghajlata és biológiája felméri Szeged fásításának jelenlegi állapotát, és térképet készít róla. Javaslataik természetesen főként a lakótelepeken válthatók vulora. Bizonyos hónapokban lapunknak is sztárjai a verebek, a gerlék. «Bosszankodtunk miattuk, viccelődtünk eleget a posta környékét ellepő, és a járókelőket szerencséltető madarakról — de más tájakra küldeni nem A környezet nagyon tág temi tanár — a nevében áilomusával. Az újszegedi sikerült őket. fogatom: magába foglalja az megjelölt két területtel fog- parkosítás hatását mutatták Ehhez az első lépés az, egész világot, amelyben az lalkozik. ősszel u füvészkertben vég- hogy megkeressék az okát: ember él. ievegőt, vizet és Kevesen tudják, hogy a zett- meteorológiai mérés *k. miért gyűlnek össze bizoföldet, élőlényeket, és élet- városi, mesterséges körpye- Nyáron az éghajlattani nyos időszakban, csak bizotelen dolgokat. Ha kűrnye- zet módosítja az adott terű- tanszék Tarjánban ésOdesz- nyos helyeken a madarak? zetünk védelméről beszé- let éghajlatát is. Szeged- szában is (elállított egy-egy Melyek azok a hőmérsékleti lünk, akkor valamilyen toj- nek több mint százötvenezer állomást, amely az új lakó- tényezők, amelyek hozzánk tárt kell szabnunk az egy- lakója más klimatikus huta- telepek sajátos klímáját vízs- terelik őket? Vuloszínu, egy embercsoportot övező sok között él, mintha falu- galta hogy egyes tafajtákat is jvllágszeletnek", hiszen le- ban vagy tanyán lakna. A A munkabizottság azt ter- előnyben részesítenek, őket rületenként más és más ká- szakemberek arra a kérdésre vezi, hogy sűrítik a megfl-J „feltérképezik" a szakeniros hatás ellen kell fel ven- keresik majd a választ, gyeléseket. A csendes, derült berek, ame\yről mujd leölni a harcot, hogy a zavartalan termé- nyári napokon mozgóméré- vashatók az úgynevezett 9 szeti környezet klímája seket vége/nek n város kÜ- modáréjszakázó helyek. „ mennyire változik meg a lönbüző pontjaim a KÖJÁL- Nyomon követik majd vánEgy országon belül is a város mesterséges hatásaira, lal együUmük«ve. Az ulahelyí adottságok szabjak * hogyan tükröződik ez az pos megfigyelések egy Szemet azokat a feladatokat, emberek közérzetében. ged város éyhallotával fogamelyeket az élet, az egész- Melyek .Szeged euliujlatá- ialkozo monográfiát kewtú tenek elő. A másik terület, amellyel dorlásuk ritmusát, és megközelítő adatokat állapítanak meg létszámukról is. S ha minderre megtalálták a választ, a legmegfelelőbb humánus módszert keresik, amellyel megszabadulhatunk a kellemetlenkedő verebektől, gerléktől. A bizottság azt is tervézi. hogv éleggé a város . szempontjábóll ",u,, <1"1 W. előre megmondhatják aüwi'aiV, tt ® Se íven képzettségű munkatár. dolgozoja az üzletért nyerhet k t i é , jd ekkor veszítheti., A álkor, vagy akkJ a vá/ialat fej_ sikertelenség kizárólag tőle ,Mé A á|| , ( vezetése Nyilvánvaló, hogy n tanfolyamot nem divatból vagv valamitéle „emberbaráti szeretetből'1 rendezték, A vállalat nagyarányú rekonst. szükségszerűen előbbre lát. * ösztönzi u dolgozókat, hogy a fejlesztési iránynak megfelelő szakismeretekkel bő. vítsék tudásukat, Persze a vásár kettőn áll, amelyet rukció előtt áll amelyet U()]csönoH él,dekaki el5n/Wc Sffi'ttStó^ megkötni, része « szovjet piacon talál G. J. Szeged a hazai lapokban 1974,10 KKMENEö IRt»—NAGY Kuruly: ték u kutatást: Olaj vau Szeged A tanszékvezetői munka néhány haimadu alált, — Készül a mükerdese. i<'nl*iinkiata«i Szemle, velási terv. — PrólifUermelés jötehruár. |TnpuHzulalok a tudó- vőre. — Hasznos szovjet tapaszmúnyegyotem AUam- es Jogtu- talstoü. Nói»z»Uaaság, márc. 3. dotriénvl Karán.] CEBS5TI Pál; Színházi estek TÓTH László—VACZY Márta: Szegeden. - Képzelt riport egy Az egyetemi reform hatása a amerikai popfesztiválról. - Mapplltikai gazdaságtan okulására. rat hat* a. MsKvsr Hírlap. márc. Felsőoktatási Mzemle, február. S. (Kritika Derv Tibor t-s. POter ITápasztalatok a ludományegyc- Weiss drámájának előadásáról,! ség érdekében tanácsos el- "nak a speciális jellemzői? Végezrtünk. Ezért is alakult A kőtenger megváltoztatta meg a Szegedi Akadémiai a természetes hőgazdálkoBizottsóg környezetvédelmi dást, hőtöbbletet juttat a le- „Jü szakbizottsága, amelynek vegőbe, így úgynevezett hő- ez a munkabizottság foglal elsőrendű célju az. hogy a szigetet hoz létre a város fe- kőzik: a városbiológia, szegedi környezetet tanul- lett. A háztartások fűtése és Sajnos, Szegeden t mányozza. Ezt a tevékeny- a gyárak révén rengeteg ötletszerű n történik a fúsí-'egészséges madáregyensúly ségüket később Csongrád mesterséges hő árad a szu- tás. Pedig netn mindege, kialakításához több faj szamegyére és az egész Dél- badba — sajnos, jelentős 'iingv milyen' Tátott: növéiYVc- porftását. betelepítését szorAlfőldre is kiterjesztik. mennyiségű, egészségre ká- ket ültetünk, adott éghajlati, gnlmazzu. A varosban élo emberek- ros szennyezettséggel együU, lalajtum körülmények, Hü- Az egész világot foglalnék bizonyára sok, érdekes Kl ne érezte volna közű? zölt/ Es nem tehet az észté- koztutó környezetvédelembe kérdésre adnak majd va- lünk, hogy nyáron mennyire tikum követelményeit sem így kapcsolódik be tehát laszt a szakbizottság egyes nyomasztó a száraz levegő? ügyeimén kívül hagyni. Szeged. Mindezek egyelőre tcrüieteín: a közlekedési, uz Ezt az okozza, hogy szinte Egy város növényzetével sa- azonban csak tervek, mégéielmiszer-gazdasági, az ur- hiányzik a természetes nő- játos hangulatot képes te- hozzá az elméleti munka banlsztikai, a vízmlnőségvé- vényzet, amely párét juttat- rémleni. Hiba, ha a házak célkitűzései. A gyakorlat, a delmi és a városklíma- és nn környezetünkbe. ©lé dús lombozatú fák ke- megvalósítás még évek kérvárosbíológiai munkabizott- Ha Szeged éghajlatát vizs- rülnek. Nem u fény beeresz- dése. A kutatok lelkesedése, ságb'an dolgozó kutatók, és gálják, mm lehet figyelmen lésére szolgáló ablakok előtt tenni nknrása azonban öpaz iparban tevékenykedő kívül hugyni u Tiszát sem. van a helyük, hanem a par- magában kevés, A tettek szakemberek. S hogy nem meddő vizsgálódást végeznek majd, arra biztosíték néhány szakigazgatásban dolgozó bizottsági tag jelenléte is, A helyes elméletgyakorlat kapcsolatán blapuló szemléletet bizonyítja A folyó egy közel észak-dél irányban húzódó csatornaszerű képződmény valóságos szélcsatorna, amelyben szabadon áramlik a. levegő, Ezen a vonalon „szellőzik" tulajdonképpen a város, így zen. a Tiszának a keletkezett A az a tény, hogy a hódmeze-. nzannyaző anyagok „élnél- «uk bevonásával — • először kokban, ahol árnyat keres a emberei: n tervezőintezetek, hűsölni vágyó ember. Hiába a tanácsok, n városért munkönnvű hozzájutni a Japán kólkodó vállalatok szakomakáchoz, ha nyálkás termé- bérei nélkül, egyetértésül., se alkalmatlanná teszi gr- együttműködésük nélkül, az ra, hogy járdákat szegélyez- egészségesei)!), szebb Szeged tervezése csak vágyálom bizottság — segítőtár- marudna vásárhelyi tanácsi apparátusból 13—20-un jelentkeztek, akik szeretnének közreműködni a bizottság munkájában. A tervek "" szerint Makón, Orosházán. Szentélításóban" jut. Chüten Ágnes jelentős szerep nrn Hogyan, mivel végzik sen is alakulnak helyi cso- muj'< a szakemberek a víz-sportok, amelyek sajátos fialatokat, amelyeket tervükkörnyezetvédelmi gondjaik bcn célul tűztek ki? megoldására keresik majd a A sűrűn lakott területeválaszt. A cél az, hogy mi- k"n os " város környékén nól több partnert sikerüljön időszakosan működő meteomegnyerni a tervek megva- rológlai állomásokat szeretlósltasüru, Így u környezel- nénelc letesíteni. A zavartaI védelem széles körű mozga- lan természeti kürnjezet lommá válhat. úgynevezett háttérállomásai Lapunkban igyekszünk és a városi mérések adatalt I megismertetni a város la- "gy könnyen össze lehet hakóit az egyelőre néhány hó- sonlítani. napos munkabizottságok A volt repülőtéren jelenterveivel, tevékenységükkel, leg is működik az Országos ^ Meteorológiai Szolgálat hiw vatalos időjelző állomása. A városklíma és a város- Jellegzetesen városi Itórnye biológiai munkabizottság — zetbou vlz.s .Iható a szegedi amelynek elnöke dr, Péczely éghajlat az egyetem Ady tóGyörgy, tanszékvezető egye- ri épületének meteorológiai Változás a buszközlekedésben A Volán in. Sz. Vállalat értesíti az utasokat, hogy március 11-én, hétfőn üzemkezdettől a Szamos utcának a Tápéi sor—Hetek utca közötti szakaszát, közműelhelyezés miatt. lezárják. Ezért a 10-cs. a ll'Y, a 12 R és a 43-u.s számú vonalak'Járatai a Szamos utca—Retek utca útvonal helyett — mind u városközpont, mind pedig TarJájwáros felé — a Tápéi soron közlekednek. Ezek a Járatok a József Attila sugárút előtt a Retek utcában levő „Retek utca" elnevezésű megállóhelyet nem érintik, n kerülőúton pedig a „Rózsa utca" elnevezésű megállóhelyen — közlekedésbiztonsági okokból — nem állnak meg, csnk a ®2. számú vonal Járatai, A 20. számú vonalon közlekedő buszok a további lezárásokig változatlanul a Retek utcán közlekednek. lemen.I HZQKE György: A közi piskótából az egyetemre történő átmenet. relHÖukttttást Szemle, február, ITopus/.tálntok a tudományegyetemen.) HORVÁTH Istvánt Izzó cementet. meszet is szállít. — Ol tnlélmuny: hőálló heveder. — szegeden készül, — A szabadalmat mefiadták. — Beszélgetés Mikes Sándor igazgatóval. <;umlt|mn lllrlap, febr. 5. PURT Gusztáv: Szegedi Konzervgyár: Nemcsak szórakozni — dolgozni is tudnak., Magyar Konzervipar, íebr. 13. IA konzervgyár 1. számú Kisz-szervczetóröl. Kényképekkel.I CSONGOR Győző: A schutzbündler halála. — Walliscli Kálmán. P.let és Tudomány, íebr. 13. IKényképekkel.l Szálloda házgyári elemekből. — Szervezés számítógéppel. — A 25 éves DÉLEP sajtótájékoztatója. Magyar Nemzet, febr. 26. MÉSZÁROS István: Negyven éve nem mesél... — A nemzet szolgáló-mestere". Szövetkezet," íebr. 27. [Megemlékezés Móra Ferenc halálának 40. évfordulójáról. | SZILADI János: Jegyzetek három bemutatóról. Színház, március. (Bulgakov: Kein mérnök álma clmu drámájának szegedi előadásáról Is. Fényképpel.) SZONYI János: Útközben. — Szeged. Turista Magazin, március. IFényképekkcll (PÜNKÖSTI ÁrpádI: Értékes régészeti leletek. — Honfoglalás kori temető az algyői olajmezőn. Népszabadság, márc. 1. RÓNAI Mihály András: Móra Ferenc tanítása. Magyar Hfrek, márc. 2. [Megemlékezés az Író halálának 40. évfordulójáról. Fényképpel.] M. PÁSZTOR József: József Attila ismeretlen dedikáelója és vcrsváltozals. Népszabadság, márc. 3. [Sass Imrének ajánlva a Nem én kiáltok cimü kötet. Szeged, 1925. Jan.-l keltezéssel.] IBüNKOsrt Améüü bcícícjHegedűs András: Móra! hétköz Ferenc napjai 1 m 30. Ekkor kezdődött nemcsak a két író, hanem a két család barátsága is. Pósa adott Mórának, a Vidéki újságírónak előszór lehetőséget arra, hogy Az Én Újságom lapjain gyermekirodalmi alkotásaival az ország színe elé lépjen. Móra levelei a hála szavait zengték, és máinem is a baráti, hanem a gyermeki ragaszkodás, szeretet forró vallomását visszhangozták. Mindig frissen és a kifogyhatatlan költői képekkel a prózát líraivá finomítva ... 1906. augusztus 24-én így fogalmazta a névnapi üdvözletet: „A sok Lajos-napi köszöntő közt, amely az ország minden tájáról megkeresi holnapra a radnóti poéta-fészket, bizonyosan egy se száll hozzátok szerényebb helyről, mint a mienk. de bizonyosan egyiknek, se ád szárnyat a miénknél Igazibb szeretet. Szived, lelked bő terméssel. örök nyárral áldja meg az Isten, soha ne fogyatkozzon meg a virág, a mit angyalkezek szórnak az utadra." 1909. december 10-én Móra igy köszönte meg Pósának legújabb írásairól küldött dicsérő megállapításait: „Fejedelmi bőkezűséggel szórod a gyöngyöt a szegény vándorlóra. — persze futja a te kincsestáradból, s mit tagadnék rajta: biz én nekem Jól esik bele öltözködnöm ezekbe a gyöngyökbe ,. Tudom én azt. hogy a Te hozzám való, meghálálhatatlan szereteted nagyító-üvegén keresztül nézed a dolgaimat, de uzért mégis csuk Jól esik a dicséret. Az uz én Pegazusomnak az abrakja." Amikor Móra felesége kórházban volt Pesten, s Pósáék többször meglátogatták a beteg asszonyt, írónkban „himnusz csattogott", szívéből „hálaadó imádság" kelt szárnyra: „Mindig tudtuk, hogy ti vagytok a legjobb emberek a földön, annyira jók, hogy a ti jóságtok már nem is erre a világra való... Az a figyelem, az a gyöngédség, a szeretetnek az a szülőt, rokont felejtető mértéke, a mivel.... át melegíttetek bennünket, mintha a legszebb meséskönyvből lenne kivágvu. Lám. így ismeri meg őszbe csavarodott fejjel, fölhasogatott szívvel, öreg korában az ember a kedves jó tündéreket, a kikben gyerekkorában sem hitt s a mikor érzi a fején és a szívén a simogató, áldott kezüket, akkor nem tud egyebet tenni, mint a gyerek: csendesen sírni boldog örömében ..." 1913. augusztus 24-én így küldte jókívánságait Pósának: „Lelked tüzénél senki többet nem melegedett, mint mink, — tiszta fénye tartós lobogását senki őszintébben nem kívánja." Az egyik levélben „lélek szerint való apám"-nak nevezte Pósát, a másikban „fiúi kézcsókkal" borult a kezére. majd így fogalmazta meg családja nevében a Pósáékhoz tartozást: „...akikhez olyan közel vagyunk, mint fészkelő madár a fájához". S amikor 19J/l. júniusában Pósa betegségéről az első „riasztó hírt" olvasta az újságban Móra, Pósánénak így írt: „...apám haláláról maradt könynyekkel sirattam meg, annál keservesebbén". Ha Pósa halála után ez özvegytől jött a meleg hangú levél. írónk igy, vagy ehhez hasonló gondolatokkal zárta váluszlevelét: olyan Jól esik a simogató anyai kéz, ha még oly bús és erőtlen is: mi u lélek szerint való apánk áldott és áldó. felejthetetlen kezét is érezzük benne." Említettem, hogy ezt a ragaszkodást fűtötte az a tény. hogy Móra, a vidéki (ró, Az Én Újságom hasábjain kapott először lehetőségei arra, hogy az ország olvasóihoz szóljon. Azt rögtön jegyezzük meg, hogy nem Pósa formált belőle ifjúsági írót, ő csak a közlési lehetőséggel kicsalogatta belőle azt, ami múr készen volt benne. Móra az induláskor teljes értékű ifjúsági írónak bizonyult. Sajátos írói egyénisége, művészi élményanyaga, erkölcsi felelősségérzete, pedagógiai hajlama, gyermekszeretete, művészetének sajátossága tette a fiatalok alkotójává. Sőt, Móra írásai tették igazán nagyhatásúvá, művészi értékűvé Az En Újságomat. Fokozta Mórában a Pósa iránti tiszteletet az is. hogy — éppen úgy, mint Tömörkényi Mikszáth. később pedig Kosztolányi — ő is a művészi értékű magyar gyermekvers megteremtőjét látta Az Én Újságom szerkesztőjében. A gyermekek költőjét dicsérte benne, „a dalok és mesék fehérszakállú, aranyos királyá"-t, aki arra tette rá az életét, hogy a magyar gyerekek lelki tápláléka ne lehessen többé „régi sovány pedagógiai tészta, a tanköltészet cukrával, mákjával behintve". Jobban megértjük ezt a nem mindennapi, áhítatos, gyermeki ragaszkodást, ha azt is tudjuk, hogy Móra egy kegyetlen életperiódus után érezte meg a feléje nyújtott segítő, felkaroló kezet. 1903-ban még frissek írónk lelkén a sebek, amiket a pesti egyetemi évek Idején, majd a sikertelen, megalázó álláskereséskor kapott. 6F (AytatjukJ 1