Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

SZERDA, 1974. MÁRCIUS 20. Szegedi Textilművek Hatékonyabb ösztönzés - javuló termelékenység A Szegedi Textilművek is azok közé a vállalatok közé tartozik, ahol kísérletképpen az átlagbér-szabályozás he­lyett a létszámmegtakarítás­ra jobban ösztönző bértömeg­szabályozás rendszerét vezet­ték be. Az új szabályozási forma jól mutatkozott be a textilművekben. Már tavaly évközben megállapíthatták: nőtt a termelési kedv, fe­gyelmezettebb a munkavég­zés. csökkent az álló gépek száma, s növekedett a terme­lékenység. Az idei pedig már a harmadik év, amelyet a bértömeg-gazdálkodás mód­szerével kezdték a nagy sze­gedi gyárban. Az eredményésséget néhány adat jól jellemezheti: míg 1971-ben a fonodában 3,81 százalékban, a szövődében pedig 16,2 százalékban mun­kaerőhiányt írhattak be a gépállás okául, tavaly már 0,13 százalékra, illetve 4,56 százalékra csökkent ez az arány a gépállásoknál. Pedig a munkáslétszám 1971-hez viszonyítva nem nőtt, hanem 187 fővel tovább kevesbe­dett. A többi munkahelyről a közvetlen termelőterületre való átcsoportosításokkal ér­ték el, hogy a közvetlen ter­melésben résztvevők létszá­ma 2,2 százalékkal nagyobb lett. 1971-hez, a bértömeg­gazdálkodás első évéhez ké­pest igen mutatós a tavalyi termelékenységi statisztika is: a fonodában csaknem 15, a szövődében több mint 19 százalékos termelékenység­emelkedést mutat az 1973-as mérleg. Ennél a szabályozási for­mánál egy összegben adják meg a termeléshez fölhasz­nálható béreket, ezen belül aztán annyi létszámmal old­hatja meg feladatait a vál­lalat, amennyivel' tudja. Ez is a hatékonyabb gazdálko­dásra ösztönöz. Dinamikusan fejlesztették a béreket a tex­tilmüvekben, főként a három műszakban dolgozók fokoza­tosabb megbecsülésére töre­kedtek. 1971-ben 22 ezer 59 forint volt a munkások évi átlagbére, tavaly már 27 ezer 748 forintot írhattak ebbe a rubrikába. így 474 forintos havi bérnövekedést regiszt­rálhatunk, jólehet ehhez ko­moly mértékben hozzájárul­tak a tavaly márciusi köz­ponti bérintézkedések is. A szövődében tavaly vezet­ték be az úgynevezett szö­vőcsalád rendszert. Ennek lényege, hogy a „családban" dolgozók — szövők, malőr­fűzők, művezetők, segédmű­vezetők, blokklakatosok — csoportos bérezésben része­sülnek, a termelt mennyiség és a minőség arányában. Egy­egy 13 fős csoporthoz 100 gép tartozik: ez a rendszer nagy­ban megnövelte a felelőssé­get, a fegyelmet. S nem el­hanyagolható eredmény az Szemléltetés a politikai munkában sem, hogy így meg tudták szervezni — két részletben — a munka közi szünetet is. A belső tartalékok további ; lehetőségeket is kínálnak, ezt, mutatja, hogy idén tovább csökkent az álló gépek szá­ma. 1974-re pontos gazdaság­politikai feladattervet készí­tettek a textilművekben, ele­mezve a megoldás lehetősé­geit, módjait. A pártbizottság és az alapszervezetek terv­szerűen segítik a gazdasági vezetők munkáját. Idén a fonodában 7239 ton­na fonal gyártása a feladat, mégpedig a tavalyinál vas­tagabb fonalból, ami jóval munkaigényesebb. A gyár szövödéjében pedig 33 mil­lió négyzetméter szövetet kell előállítani. A minőség­javító törekvések jellemzik a textilesek idei tevékenysé­gét, valamint az, hogy a fo­nodában jelentős beruházás kezdődik a második félévben. Vetőmaggyárak Átalakítják a hibridkukorica üzemeket A Üél-Alföld három nagy hibridkukorica-üzemét: a hódmezővásárhelyit, a mező­hegyesit és a hidashátit át­alakítják, rövidesen megkez­dik a nagyszabású rekonst­rukciót. Ezzel kapcsolatban az ÁGK Csongrád és Békés megyei Főosztályán Takács Ferenc igazgatóhelyettes el­mondotta, hogy a régi, el­avult gépparkot — a szárító, tisztító, osztályozó s az egyéb berendezéseket — ki­cserélik. Űj, .nagy teljesítmé­nyű gépegységeket szerelnek fel s ezáltal a feldolgozási idő a felére csökken. Kor­szerű vetőmag-gyárakká fej­lesztik ezeket az üzemeket, amelyek így mái- kukoricán kívül búzát, rizst, naprafor­gót is fogadhatnak, illetve e növények szaporító anyagá­val ellátják majd a gazdasá­gokat. Garantált minőséget adnak, a vetési „receptet" feltüntetik a zsákokon. A gazdaságok szakemberei eb­ből tudják, milyen csíraké­pességű a mag, mennyit kell földbe tenni ahhoz, hogy el­érjék az optimális növény­sűrűséget. Eddigi feladatukat jól lát­ták el a hibridüzemek, ame­lyek ezekben a napokban ontják a kukorica-vetőmagot, országszerte több mint nyolc­ezer tonnát szállítanak. Az új idényben jelentős előre­lépés várható a vetőmagter­mesztés fejlesztésében is. A nagyon sok kézi munkaerőt igénylő kukoricacímerezés mechanizálása került most napirendre. Hazánkba kü­lönböző típusú külföldi cí­merezőgépek érkeznek, ame­lyeket az idén már egyes dél-alföldi állami gazdasá­gokban is kipróbálnak. N emcsak az élő szó és az írott betű, de a kép, a látvány is nagy szere­pet játszik a goondolatok és infor­mációk továbbadásában, terjesztésében. Nagyon meggyőzően bizonyítja ezt a te­levízió óriási hatása. Érvényes ez a párt­szervezetek agitációs és propagandamun­kájára is, amelyben ugyancsak fontos he­lyet kell kapnia az vizuális szemléltetés­nek. Az oktatási igazgatóságokon szervezett tanfolyamok munkáját, a marxizmus— leninizmus eszméinek és a párt politiká­jának megértését mind jobban segítik a központilag és helyileg készített, figyelmet ébresztő, lényeg megértését könnyítő szemléltetőanyagok. Mind sűrűbben élnek ezekkel az eszközökkel a tömegoktatás tanfolyamain is. Az élet bizonyítja, hogy a pártoktatásban a szemléltetés jól segít­heti az elvontnak tűnő összefüggések gyors és maradandó megértését, eszméink gyakorlati alkalmazását. A pártagitációban alkalmazott szemlél­tetés a napi aktuális politikai kérdésekre segít helyes választ adni. Felhasználása azt szolgálja, hogy a társadalmi és a po­litikai célok megvalósulása érdekében az embereket lelkesítsük, mozgósítsuk. Ennek egyik hatékony eszköze a ma már szinte klasszikussá vált művészeti ág, a plakát­művészet. Évről évre több jó politikai pla­kát készül, amely élvezetes formában tá­jékoztat. s egyben az időszerű politikai és gazdasági feladatok teljesítésére irányít­ja az emberek figyelmét, közérthetően és lelkesítően propagálja a szocialista társa­dalom építésének ügyét. A különböző témákban készített utcai és az úgynevezett belső terjesztésű plakátok tehát a politikai agitáció hatékony segí­tőivé válhatnak. Ehhez azonban szakítani kell azzal az idejét múlt gyakorlattal, hogy a politikai plakátokat és a jelszavakat csak dekorációként, nagyobb évfordulók alkalmával függesztik ki az üzemek, mű­helyek, intézmények falára. A politikai plakátban ennél sokkál több lehetőség rej­lik. A központilag készített tematikus pla­kátok, a politikai vitakörök szemléltető anyagai és a faliújságokon felhasználható képek, s rajzok, amelyek az aktuális bel­politikai és nemzetközi kérdésekről szól­nak. jelentős segítőtársai a pártalapszer­vezetekben folyó tömegpolitika munkának. A százezres példányszámban megjelenő leporellókban és füzetekben látható grafi­konok. térképek és más rajzos ábrák is­meretet gyarapítanak. és hozzájárulnak a mélyebb összefüggések jobb megértetésé­hez. Okosan teszik a pártalapszervezetek, ha ellátják ilyen szemléltetöanyagokkal a propagandistákat és az agitáció munkásait. A pártalapszervezetekben folyó politikai agitációt hatékonyan segítik elő a köz­ponti és a helyi kiállítások anyaga is. Az ..Eletünk — utunk" című kiállítás, me­lyet pártunk X. kongresszusát követően készítettünk, meggyőző erővel mutatta be szocialista hazánk fejlődését. építőmun­kánk eredményeit és az egész társadalom előtt álló feladatokat. Ez a kiállítás a fő­városban és öt vidéki nagyvárosban került bemutatásra. Ezt követően társadalmunk vezető osztályát mutattuk be a „Mi hoz­tuk az időt" című kiállítás tablóin. A kiállítás a munkásosztály helyzetét mutat­ja be, miközben tükrözi helyét, szerepét és feladatát a társadalom egészén belül. E kiállítás szinte valamennyi jelentős ipari településen bemutatásra került. Vándorút­ja közben állandóan kiegészült, gazdago­dott a hozzá szorosan kapcsolódó helyi kiállítási anyagokkal, a helyi munkásság életét, munkasikereit, eredményeit bemu­tató képes agtiációs kiadványokkal, dia­és mozgófilmekkel. Így a kiállítás látoga­tóinak lehetőségük nyílt arra, hogy az or­szágos eredményeket és feladatokat össze­vessék a megye. a város, az üzem ered­ményeivel és feladataival. „A falu a szocializmus útján" című vándorkiállítás napjainkban hirdeti falun és városon egyaránt a munkásosztállyal szövetséges parasztság munkasikereit, tár­sadalmi felemelkedésének történelmi út­ját. E kiállítás is alkalmas arra, hogy az alapszervezetek és a pártcsoportok a falun bekövetkezett fejlődést tartalmas politikai vitákon, beszélgetéseken felmérjék, össze­gezzék. A szemléltető agitáció fontos politikai nevelő funkciója mellett jelentős szerepet tölt be az emberek esztéti­kai nevelésében is. Fejleszti szépérzékü­ket, képzőművészeti ízlésüket. Ezért foko­zott figyelmet kell fprdítani a szemléltető­anyagok tartalmi és formai kivitelezésére, de felhasználásukra és elhelyezésükre is A pártbizottságok és a pártszervezetek a szemléltető agitációs anyagokat a vállalati és üzemi művelődési otthonokban, klu­bokban, folyosókon és pihenőhelyeken, az üzemek és intézmények nagy forgalmú he­lyein. kulturált körülmények között he­lyezzék el. S gondoljanak arra is. hogy a szemléltetőanyagok mindig a legaktuáli­sabb. a dolgozókat leginkább érdeklő kér­désekre adjanak választ. Tamás Mária, az MSZMP KB munkatársa Vasúti felüljáró Győrött 75 millió forintos költséggel vasúti, felüljárót építenek. A Budapest—Bécs közötti vasutat íveli majd át. A 400 méteres felüljáró fontos szakaszát képezi a Győrt körülövező körút­rendszernek, amely teher­mentesíti a belvárost. Tavasz! BNV Közel 700 Mezőgazdasápi tervkonzultáció A budapesti nemzetközi vásárközpontban lezárultak a külföldi cégek jelentkezé­sei a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra, a beru­házási javak bemutatására szakosított első BNV-re. Eszerint 21 országból több mint 300 külföldi cég jelent­kezett, amely még jó néhány más partnert, céget képvi­sel, így csaknem 700 kül­földi kiállító exporttermé­keit vonultatják fel a szako­sításnak megfelelő csoporto­sításban. 9 szekcióban. A legnépesebb a mezőny a mű­szer- és híradástechnikai cikkeket összefoglaló szak­csoportban, amelyben vala­mennyi európai KGST-or­fipiil a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Az új főiskola szeptemberben már fogadja hallgatóit. Ké­pünkön: dolgoznak sz építők. Magyar­idegenforgalmi Tegnap, kedden megkez­dődött a magyar—jugoszláv idegenforgalmi szervek 3. találkozója Szegeden. A 23 tagú jugoszláv delegáció és az összes magyar utazási iroda képviselői munkaérte­kezleten tárgyalják meg a két ország közötti turizmus 1973. évi tapasztalatait, és javaslatokat tesznek az ide­genforgalmi szervek közöt­ti együttműködés továbbfej­Aesztéséne, jugoszláv A résztvevők este megte­kintik Mozart Varázsfuvolá­ját a Szegedi Nemzeti Szín­ház művészeinek előadásá­ban. Csütörtökön megismer­kednek a város nevezetes­ségeivel, ellátogatnak Tápé­ra, az olajmezőre és Hód­mezővásárhelyre is. Pénteken az okmányok cseréjével zárul a két ország idegenforgalmi szerveinek találkonója. szág képviselteti magát, mégpedig legnagyobb külke­reskedelmi vállalataival, eb­ben a mezőnyben a nyugati országok is kivétel nélkül szerepelnek egy vagy több világhírű cégükkel, s Auszt­riából vesz részt a legtöbb kiállító, mintegy 30 külön­böző vállalat, vagy kereske­delmi csoportosulás képvise­lete. A fejlett nyugati országok szakvásári képviseletében az érdeklődés sorrendjében a második helyet foglalta el a szerszámgépeket és más, fémmunkáld, továbbá kohá­szati és hengermüvi beren­dezéseket bemulató szekció, amely a KGST-országbói ér­kezett külkereskedelmi vál­lalatok körében is a műszer­ipari termékcsoport sikeré­vel megegyező érdeklődést keltett. A legtöbb szocialista vállalat a közlekedési esz­közök. járművek szakcso­portjában vesz részt. Vég­eredményben a szocialista és tőkés országok legtöbb kiál­lítója a közlekedési, a fém­megmunkálási és a műszer­ipari szekcióban mutatkozik be. A szocialista országok a KGST megalakulásának ju­bileumát ünneplik a tavaszi BNV-n. Így a szokásosnál is nagyobb, a teljes kiállítási terület 25 százalékán adnak számot korszerű termékeik­kel az együttműködésben, a szocialista integcaciób»n ed­dig megtett útról. R. Szidak szovjet mező­gazdasági miniszterhelyettes vezetésével küldöttség érke­zett hazánkba. Kedden a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztériumban meg­kezdték a tárgyalásokat a Kazareczki Kálmán minisz­terhelyettes által vezetett magyar küldöttséggel. Kon­zultációt folytatnak a két minisztérium 1976—80. évi terveiről. Gátak között 300 millió köbméter víz Az eredetileg tervezettnél előbb, már 1977-re befejezik az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói a Tisza dél-borsodi és Heves megyei szakaszán a kiskörei duzzasztómű hullámtéri víz­tárolójának a kialakítását. A csaknem százmillió forint beruházást igénylő munká­latok során a folyó jobb ol­dalán megerősítik a védelmi töltést. Az így kialakuló tá­rolóban felduzzasztott, elő­reláthatólag több mint há­romszázmillió köbméter vi­zet öntözésre használják majd. A munkalatok meg­gyorsítására azért volt szük­ség, hogy Csongrád térségé­ben a tervezett időben meg­kezdhessék a Tisza harma­.dik vízlépcső jenek az épné­sét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom