Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

t Kisebb földön több termék Az emberiség történetében az államok kialakulásával egyidejű­leg jelentkezett egy-egy közleke­dési gócponton, átkelési helyen nagyobb település kifejlődése; kezdetben csak az volt a szerepe az ilyen egyre inkább bővülő te­lepülésnek, hogy ott a közleke­dést elősegítsék, kiszolgálják, a közlekedéshez szükséges kovács-, bognármunkákat, vízi járműveket kijavítsák, az útiszekerek elfá­radt lovait friss lovakkal kicse­réljék. Később pedig már az áru­forgalmat is kezdték magukhoz ragadni az ilyen települések. k városiasodás története A közlekedési, áruforgalmi cso­mopontok közül a jelentősebbek nagy vonzási körzettel rendelkez­tek; felszívták a környező kisebb telepütések lakosságát, majd messzebb fekvő vidékek vállalkozó kedvű népességét, s így kialakul­tak a városok. A városok lakossága — a dolog természeténél fogva — már a kezdetekben se mezőgazdasági ter­melést folytatott, hanem iparral, közlekedéssel, igazgatással és egyéb, nem mezőgazdasági tevé­kenységgel foglalkozott. A gyár­ipar kialakulása óta viszont — a városiasodás, urbanizáció fokozó­dásával egyidejűleg — a városok­ban a mezőgazdasági termelés csupán egy-egy kísérleti-, minta­gazdaság fenntartására szorítko­zik, egyébként gyakorlatilag megszűnt. Ezért van az, hogy a városok élelemmel való ellátása kizárólag a város környékén, il­letve messzebb fekvő vidékeken működő mezőgazdasági kis- és nagyüzemek feladata lett. Eleinte a városi lakosság me- ­zőgazdasági terményekre, termé­kekre vonatkozó igényét a váro­sok környékének mezőgazdasága túlnyomórészt egyedül is képes volt kielégíteni. Ahogy azonban az urbanizáció — a századunk­ban történő, hatalmas társadalmi és technikai fejlődéssel párhuza­mosan — állandóan gyorsuló fo­lyamattá alakult, a városok élel­mezésének feladata is — mind területileg, mind minőségileg — eltolódott. Ellátási gondok Az iparilag fejlett országokban már a 20. század elején ismert jelenség volt a mezőgazdasági la­kosság nagy tömegeinek a váro­sokba tódulása. Amerikában er­ről, mint „farmerválság"-ról be­széltek, mert mind kevesebben akarták munkaerejüket a mező­gazdaságnak bérbeadni. A város­ba tódulók a mezőgazdaságban szokásosnál rövidebb és megha­tározott munkaidőt, előnyösebb szociális gondoskodást és higic­nikusabb munkakörülményeket reméltek és kívántak elérni. A városok területe,, a lakosság­gal szükségszerűen együtt nőtt, új házsorokkal, esetleg csak gom­bamódra gyarapodó nyomortele­pekkel, amint azután a mezőgaz­dasági területeket tovább csök­kentették, a feltörő ipari üzemek részére létesült telephelyek is. Ezért a városok közvetlen kör­nyéke mind kevésbé képes a vá­rosok friss élelmezési termékek­kel való ellátását biztosítani; ez a feladat mind távolabbi terüle­tek bevonását teszi szükségessé a mezőgazdasági termelés meg­szervezésébe. A városok közvetlen környéke sok helyütt üdülőkörzetté alakult és alakul át napjainkban is; ez a legkülönfélébb módon történik. Vannak helyek, ahol a városok közvetlen környékén pár száz négyzetméteres, kérti művelésre alkalmas földeket („hobbiker­tek") osztanak ki az igénylő vá­si lakosok közt, és jellemző, hogy egészségük fenntartása érdekében (érbántalmak, szívinfarktus stb. elleni védekezésül) olyanok is részt vesznek a városi lakosok kertművelési mozgalmában, akik azelőtt soha nem végeztek mező­gazdasági munkát. Máshol parko­kat létesítenek, strandfürdőket alakítanak ki, az igénylők részére üdülőépítési telkek kiosztása mellett; ismét másutt városkör­nyéki erdőket szabadítanak fel a városi lakosság üdültetésére: mindez a megnövekedett városi élelmezési igények ellátására hi­vatott mezőgazdasági körzetet mindinkább csökkenti és a váro­soktól messzebb szorítja. Megváltozott élet Az urbanizáció egyre fokozódó üteme az életnívó emelkedésével jár, mert a valamikor mezőgaz­dasági proletariátus (amint le­vetette az apáról fiúra szállt, régi rongyos gúnyát) már nem elég­szik meg a korábban megszokott, nyomorúságos, hús-; tej-, gyü­mölcs-, zöldséghiányos, cukor­mentes sovány koszttal, hanem igényt tart a korábban számára szinte vágyálomnak tűnő fehérje­és kalóriadús élelmiszerekre is. A városi életforma kiterjedése hozta magával a szállítás, a hű­tőipar és a tartósító (konzerv-) ipar kifejlődését is. így hát a mezőgazdaság lénye­gesen megkisebbedett területen, a városoktól mind nagyobb tá­volságról, egyre jobb minőségű, s nagyobb mennyiségű termék előállítására kényszerül. E feladatának a mezőgazdaság csak akkor felelhet meg, ha ter­melékenységét — az egy terület­egységre számított termék meny­nyiségét — azonos vagy éppen csökkentett költségszinten úgy fo­kozza, hogy a termékek minősége az egyre növekvő ilyen igényeket is kielégítse. A szocialista termelés mind a nagyüzemek, mind az egyéni gaz­daságok (háztájiak) részére biz­tosítja mindazon feltételeket, amelyek a városok élelmezésének ellátásához, a korszerű gazdálko­dáshoz szükségesek. • A magyar mezőgazdaság ered­ményei mutatják, hogy a mező­gazdaságilag hasznosított terüle­tek és a mezőgazdaságban dolgo­zók szánjának jelentős csökkené­se ellenére 1938. óta lényeges mi­nőségi javulás mellett a termeié.' mennyiségileg növekedett, s így minden biztosíték megvan arra, hogy az egyre rohamosabban ur­banizálódó magyar társadalom élelmezése hazai forrásokból ki­elégül, sőt még a mezőgazdasági export is tovább növekedhet. NYÁRI PAL A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság székháza Szolno­kon; 18 szintes, 75 méter magas. (Nagy Zsolt tclvclele.) V. SIMAÍ MIHÁL GYERMEKVERSEK Kémény­seprő Fekete kotró, karcsú létra, — merre kotortál, seprettcl ma? Ropogó lépcsőn, hangos házban, kipi-kopp, kipp-kopp másztam, másztam. Kikotort kémény, kongó padlás, mennyi korom volt, kotró pajtás? Volna ha vennél, vedred, vékás; abba se férne hidd el, hékás! Mosd meg markod, feketéd vedd lc, arcod paskold, huzakodj szebbre! Vidoran botló, vígan csetlő, várnak a táncnál kéményseprő! Mese­beszéd Tikfalván leghíresebb ember Alapos Vesztcr, kalaposmcster. Kalap ha kellenék, menj csak, keresd fel, királynak is csinált már tökfedőt Veszter. — De nekem, de nekem varázs-süveg kell. Üveg- v süveg, hogy láthatatlan is legyek egyszer-egyszer. Akkor a te embered Süveges Vendel. A pisztrángos Pisztcrkán lakik, szemközt az üvegheggyel. No fiú, fogd be a csikókat, kerekedj fel. Nagyszívű, jókedvű mester áin Vendel. Ha szíves szép szóval köszönsz neki, hegyes süvegét csak eléd teszi: tiéd, no, vedd el! Egyet se félj, csak tedd a kobakra, s ha arra porzik egy király fogatja. pattanj föl a kocsis mellé a bakra. és hajts, és hajts. ahogyan kedved tartja. Es oda tarts, ahová kedved tartja. Ide is eljöjj ám, a Tisza-partra! HSss Attila rajza Herkó­páter, porkoláb Hcrkópáter, porkoláb, tyúklevesben gólyaláb. Gólyaláb, békaszem, nád is, sás is, no hiszen: tó-leves a levesem. Hcrkópáter, porkoláb. Ha már itt van ez a láb. s ha már megfőtt cz a láb, egyetek meg legalább! Egye meg a hcrkópáter, vigye cl a porkoláb! Lakóház Pécsett, Üjmcesekalján: 17 emeletes. (Szokolai Lakóház Gyöngyösön: 20 szintes. 150 lakással épült a Ga­István felvétele^ garin Hőerőmű dolgozói számára. (Puskás Anikó felvétele;) t *

Next

/
Oldalképek
Tartalom