Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

t Kisebb földön több termék Az emberiség történetében az államok kialakulásával egyidejűleg jelentkezett egy-egy közlekedési gócponton, átkelési helyen nagyobb település kifejlődése; kezdetben csak az volt a szerepe az ilyen egyre inkább bővülő településnek, hogy ott a közlekedést elősegítsék, kiszolgálják, a közlekedéshez szükséges kovács-, bognármunkákat, vízi járműveket kijavítsák, az útiszekerek elfáradt lovait friss lovakkal kicseréljék. Később pedig már az áruforgalmat is kezdték magukhoz ragadni az ilyen települések. k városiasodás története A közlekedési, áruforgalmi csomopontok közül a jelentősebbek nagy vonzási körzettel rendelkeztek; felszívták a környező kisebb telepütések lakosságát, majd messzebb fekvő vidékek vállalkozó kedvű népességét, s így kialakultak a városok. A városok lakossága — a dolog természeténél fogva — már a kezdetekben se mezőgazdasági termelést folytatott, hanem iparral, közlekedéssel, igazgatással és egyéb, nem mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozott. A gyáripar kialakulása óta viszont — a városiasodás, urbanizáció fokozódásával egyidejűleg — a városokban a mezőgazdasági termelés csupán egy-egy kísérleti-, mintagazdaság fenntartására szorítkozik, egyébként gyakorlatilag megszűnt. Ezért van az, hogy a városok élelemmel való ellátása kizárólag a város környékén, illetve messzebb fekvő vidékeken működő mezőgazdasági kis- és nagyüzemek feladata lett. Eleinte a városi lakosság me- zőgazdasági terményekre, termékekre vonatkozó igényét a városok környékének mezőgazdasága túlnyomórészt egyedül is képes volt kielégíteni. Ahogy azonban az urbanizáció — a századunkban történő, hatalmas társadalmi és technikai fejlődéssel párhuzamosan — állandóan gyorsuló folyamattá alakult, a városok élelmezésének feladata is — mind területileg, mind minőségileg — eltolódott. Ellátási gondok Az iparilag fejlett országokban már a 20. század elején ismert jelenség volt a mezőgazdasági lakosság nagy tömegeinek a városokba tódulása. Amerikában erről, mint „farmerválság"-ról beszéltek, mert mind kevesebben akarták munkaerejüket a mezőgazdaságnak bérbeadni. A városba tódulók a mezőgazdaságban szokásosnál rövidebb és meghatározott munkaidőt, előnyösebb szociális gondoskodást és higicnikusabb munkakörülményeket reméltek és kívántak elérni. A városok területe,, a lakossággal szükségszerűen együtt nőtt, új házsorokkal, esetleg csak gombamódra gyarapodó nyomortelepekkel, amint azután a mezőgazdasági területeket tovább csökkentették, a feltörő ipari üzemek részére létesült telephelyek is. Ezért a városok közvetlen környéke mind kevésbé képes a városok friss élelmezési termékekkel való ellátását biztosítani; ez a feladat mind távolabbi területek bevonását teszi szükségessé a mezőgazdasági termelés megszervezésébe. A városok közvetlen környéke sok helyütt üdülőkörzetté alakult és alakul át napjainkban is; ez a legkülönfélébb módon történik. Vannak helyek, ahol a városok közvetlen környékén pár száz négyzetméteres, kérti művelésre alkalmas földeket („hobbikertek") osztanak ki az igénylő vási lakosok közt, és jellemző, hogy egészségük fenntartása érdekében (érbántalmak, szívinfarktus stb. elleni védekezésül) olyanok is részt vesznek a városi lakosok kertművelési mozgalmában, akik azelőtt soha nem végeztek mezőgazdasági munkát. Máshol parkokat létesítenek, strandfürdőket alakítanak ki, az igénylők részére üdülőépítési telkek kiosztása mellett; ismét másutt városkörnyéki erdőket szabadítanak fel a városi lakosság üdültetésére: mindez a megnövekedett városi élelmezési igények ellátására hivatott mezőgazdasági körzetet mindinkább csökkenti és a városoktól messzebb szorítja. Megváltozott élet Az urbanizáció egyre fokozódó üteme az életnívó emelkedésével jár, mert a valamikor mezőgazdasági proletariátus (amint levetette az apáról fiúra szállt, régi rongyos gúnyát) már nem elégszik meg a korábban megszokott, nyomorúságos, hús-; tej-, gyümölcs-, zöldséghiányos, cukormentes sovány koszttal, hanem igényt tart a korábban számára szinte vágyálomnak tűnő fehérjeés kalóriadús élelmiszerekre is. A városi életforma kiterjedése hozta magával a szállítás, a hűtőipar és a tartósító (konzerv-) ipar kifejlődését is. így hát a mezőgazdaság lényegesen megkisebbedett területen, a városoktól mind nagyobb távolságról, egyre jobb minőségű, s nagyobb mennyiségű termék előállítására kényszerül. E feladatának a mezőgazdaság csak akkor felelhet meg, ha termelékenységét — az egy területegységre számított termék menynyiségét — azonos vagy éppen csökkentett költségszinten úgy fokozza, hogy a termékek minősége az egyre növekvő ilyen igényeket is kielégítse. A szocialista termelés mind a nagyüzemek, mind az egyéni gazdaságok (háztájiak) részére biztosítja mindazon feltételeket, amelyek a városok élelmezésének ellátásához, a korszerű gazdálkodáshoz szükségesek. • A magyar mezőgazdaság eredményei mutatják, hogy a mezőgazdaságilag hasznosított területek és a mezőgazdaságban dolgozók szánjának jelentős csökkenése ellenére 1938. óta lényeges minőségi javulás mellett a termeié.' mennyiségileg növekedett, s így minden biztosíték megvan arra, hogy az egyre rohamosabban urbanizálódó magyar társadalom élelmezése hazai forrásokból kielégül, sőt még a mezőgazdasági export is tovább növekedhet. NYÁRI PAL A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság székháza Szolnokon; 18 szintes, 75 méter magas. (Nagy Zsolt tclvclele.) V. SIMAÍ MIHÁL GYERMEKVERSEK Kéményseprő Fekete kotró, karcsú létra, — merre kotortál, seprettcl ma? Ropogó lépcsőn, hangos házban, kipi-kopp, kipp-kopp másztam, másztam. Kikotort kémény, kongó padlás, mennyi korom volt, kotró pajtás? Volna ha vennél, vedred, vékás; abba se férne hidd el, hékás! Mosd meg markod, feketéd vedd lc, arcod paskold, huzakodj szebbre! Vidoran botló, vígan csetlő, várnak a táncnál kéményseprő! Mesebeszéd Tikfalván leghíresebb ember Alapos Vesztcr, kalaposmcster. Kalap ha kellenék, menj csak, keresd fel, királynak is csinált már tökfedőt Veszter. — De nekem, de nekem varázs-süveg kell. Üveg- v süveg, hogy láthatatlan is legyek egyszer-egyszer. Akkor a te embered Süveges Vendel. A pisztrángos Pisztcrkán lakik, szemközt az üvegheggyel. No fiú, fogd be a csikókat, kerekedj fel. Nagyszívű, jókedvű mester áin Vendel. Ha szíves szép szóval köszönsz neki, hegyes süvegét csak eléd teszi: tiéd, no, vedd el! Egyet se félj, csak tedd a kobakra, s ha arra porzik egy király fogatja. pattanj föl a kocsis mellé a bakra. és hajts, és hajts. ahogyan kedved tartja. Es oda tarts, ahová kedved tartja. Ide is eljöjj ám, a Tisza-partra! HSss Attila rajza Herkópáter, porkoláb Hcrkópáter, porkoláb, tyúklevesben gólyaláb. Gólyaláb, békaszem, nád is, sás is, no hiszen: tó-leves a levesem. Hcrkópáter, porkoláb. Ha már itt van ez a láb. s ha már megfőtt cz a láb, egyetek meg legalább! Egye meg a hcrkópáter, vigye cl a porkoláb! Lakóház Pécsett, Üjmcesekalján: 17 emeletes. (Szokolai Lakóház Gyöngyösön: 20 szintes. 150 lakással épült a GaIstván felvétele^ garin Hőerőmű dolgozói számára. (Puskás Anikó felvétele;) t *