Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

I CSÜTÖRTÖK, 1974, FEBRUÁR ZU Az ifi úségi parlamentek fi számadás és a közélet fórumai Három évvel ezelőtt jelent meg az ifjúsági törvény. A végrehajtás sikere nagyrészt a munkahelyi rendelkezések tartalmától és megvalósításától függ. A törvény végrehajtásáról rendelkező miniszteri jogszabályok az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács irányelvei alapján kimondják, hogy az első alkalommal 1974-ben kell megrendezni a dolgozó- és tanulóifjúság körében az ifjúsági parlamenteket. összehívásuk, lebonyolításuk az állami, illetve szövetkezeti vezetők feladata. A parlamenteknek kettős célt kell megvalósítaniuk: egyrészt ellenőrizni az ifjúsági törvény alapján készült ágazati, munkahelyi rendelkezések időarányos végrehajtását, és meg kell határozni a további feladatokat: másrészt lehetőséget kell adni a fiataloknak az üzemi, szövetkezeti, iskolai, intézményi demokrácia gyakorlásához. ra 'Á munkahelyi rendelkezések, működési szabályzatok, iskolai házirendek Szegeden 70—80 százalékban elkészültek, de tapasztalataink szerint a végrehajtási utasítások: készítésének módszerei rendkívül egyenetlenek. A gazdasági vezetők nagy része a KISZ javaslata alapján felelősök, határidők megjelölésével, a feladatok konkrét meghatározásával a múlt év tavaszán elkészítette intézkedési tervét Többen konzultáltak a KISZ Szeged városi bizottságával is. Néhány vállalati vezető a KISZ-től várta a törvény munkahelyi végrehajtási utasításának elkészítését, mivel szerintük ami ifjúsági téma, az a KISZ feladata. Találkoztunk olyan esettel Ss, amikor a gazdasági vezető a fiatalok előzetes véleménye, meghallgatása nélkül adta ki utasítását KISZ-szervezeteink taggyűléseken ismerkedtek meg a vállalati végrehajtási utasításokkal. Szinte minden végrehajtási utasításban szerepel a kötelességek megszabása, a pályakezdés kérdése, az ifjúság családalapításának elősegítése, a fiatalok részvételének lehetőségei az üzemi, intézményi demokráciában. fiatalok munka- és életkörülményeit javítják. Általában jól funkcionál az üzemi négyszög: a párt-, gazdaságiés szakszervezeti vezetés igényli a fiatalok véleményét. Az üzemi KISZ-szervezeteink érdekvédelmi munkáját nagymértékben befolyásolja a szakszervezettel való együttműködés. Az ifjúsági parlamentek egyrészt a számadás fórumai a gazdasági, állami vezetők részéről, másrészt a közéleti tevékenység fórumai a fiatalok részérőL A parlamentek összehívása nem az ifjúsági szövetség feladata, de a fiatalok ügyével, érdekével szorosan összefonódik. Éppen ezért KlSZ-szervezeteinknek fokozott gondot kell fordítani az ezzel kapcsolatos teendőkre. Á munkahelyi, intézményi parlamenteket (középfokú tanintézetek kivételével) lehetőleg a forradalmi ifjúsági napok idején kell megtartani. Az oktatási intézményekben a tanácskozás feladata az MSZMP oktatáspolitikai határozata nyomán hozott intézkedések megvalósításának vizsgálata. Az egyetemeken, főiskolákon értékelni kell a korábban hozott szabályzatok érvényre juttatását is. A munkahelyi parlamenteken, amelyek március—április hónapban esedékesek, minden KISZ-tag és 30 éven aluli KISZ-en kívüli részvételére számítunk. A vállalati, tröszti, alágazati fórumokon a fiatalokat arányuknak megfelelően küldöttek képviselik. Az ágazati parlamentekre 1974 őszén kerül sor. A fiatalok mondják el véleményüket a munkahelyi, tanintézeti végrehajtási utasításban megfogalmazottak megvalósításáról, számoljanak be munka- és életkörülményeikről, tegyenek javaslatot az esetleges problémák megoldására. Arra kell törekedni, hogy ne a felnőttes, komolykodó tanácskozások módszereit kövessük, hanem fiatalos, életvidám, módszereiben megújhodó tanácskozások legyenek az ifjúsági parlamentek, ahol a vállalat, intézmény állami, párt- és tömegszervezeti vezetői őszinte légkörben találkoznak a fiatalokkal. A beszámoló és referátum után minden felmerülő kérdésre konkrét szóbeli vagy írásbeli választ kapnak a fiatalok. A parlamenten szereplő témával kapcsolatban a KISZszervezeték gyűjtsék össze a KISZ-tagok véleményét és a szakszervezettel közösen terjesszenek elő állásfoglalástervezetet. A fiatalokat a közélet ezen tanintézeti, munkahelyi fórumaira fel kell készíteni ahhoz, hogy az kitűzött célját elérje. A KISZtagok felkészítéséért elsősorban a KISZ felel, a KISZ-en kívüliek felkészítésére a szakszervezet segítségét is kérjük. A két szervezet együttes tevékenységén, közös alkotó kedvén nagyon sok múlik. A KISZ-tagok és az ifjúsági mozgalmon kívül álló fiatalok közös tanácskozása jó alkalom lesz a KISZ tömegbefolyásának növelésére. Hajózható lesz a Don A tervek szerint a Szovjet, unió európai részén levő folyókat alkalmassá teszik a hajózásra. A terv egyik részeként most készül a Don alsó folyásánál a hatalmas nyikolajevi vízi csomópont, mely 1974-ben kezdi meg működését. Segítségével több mint 5 méterrel emelik meg a folyó vízszintjét. A csomópont egy 140 méter hosszú védőgátból, hullámtörő berendezésekből és hajóátemelő zsilipből áll. A folyó halállományának védelmében két haláteresztő zsilipet készítenek és egy külön csatornát biztosítanak a tokhalak részére, amelyek elsősorban a sekély vizekben szaporodnak. 1976—1980. között a Donon felépül a konsztantyinovai és bagajevszkiji vízlépcső, amely a folyót egész hosszában hajózhatóvá teszi, és így a folyami hajók teljes terheléssel a Volga— Don-csatorna bármely szakaszán közlekedhetnek. A vízlépcsők 8 milliárd köbméter vizet biztosítanak a mezőgazdaságnak, a halászatnak és más gazdasági ágaknak. (APN — KS) Kmszkaja memoárja A Kossuth Kiadó gondo. zásában magyar nyelven megjelent N. K. Krupszkaja memoárja: Visszaemlékezések Leninre. Az utóbbi évtized fejlett kapitalista ál. latnainak ellentmondásos politikai jelenségeit tárgyalja Köpeczi Béla tanulmáj. nya, Az „új baloldal" ideológiája. Egy nagy múltú nép történetének legutóbbi hetven esztendejét ismerteti J. Garcia munkája: Spanyolország a XX. században. Pa. zitív híradás a tengerentúlról Jean-Jacques AL phandery kötete: Kuba gazdasága a szocializmus útján.' A méhész Az ifjúsági parlamentek si keres megrendezése a párt szervezetek segítségével valósítható meg. A párt ifjúságpolitikai határozata végre hajtásának fontos állomásához érkeztünk. Fórumot biztosítunk a fiataloknak a közéleti tevékenységük gyakorlására. A jogok, kötelességek, feladatok megfogalmazódtak. Alkotó munkával, őszinte, kritikus értékeléssel most már a fiatalokon a sor. Dénárt Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára 0 Átz Ifjúsági törvény végrehajtási utasításaira többször vissza kell térni, azt különösképpen a KlSZ-vezetőkkel kell megértetni és segíteni, hogy a jogszabályokat megfelelően alkalmazzák. Sok vállalati, Intézményi, iskolai döntéssel kapcsolatban egyetértési, illetve véleményezési joga van a KlSZ-vezetőségeknek, amelyek nemcsak az ifjúkommunistáknak, a KISZ-szervezetnek, hanem a vállalat, intézmény összes fiataljának képviselői. A tömegbefolyás növekedésének egyik feltétele, hogy hatékonyan végezze érdekvédelmi munkáját a KISZ. Hangsúlyoznunk kell a jövőben is az érdekvédelem kettős célját, az ifjúság jogos érdekeinek képviseletét és a megalapozatlan, jogtalan igények elutasítását. A tapasztalatokat részletesen értékelve megállapíthatjuk, hogy üzemi KISZszervezeteink jelentős része komoly partner volt a kollektív szerződések módosítósónál, az ifjúsággal kap: csolatos igazgatói határozat elkészítésénél. Szómos olyan javaslatot tettek, amelyek a Gyerekszáj 'A minap megkérdeztem II. osztályos kisfiámtól. — Rezsőbe, tudod-e, hány óra van egy napban? — Huszonnégy — válaszolt magabiztosan a gyerek. majd kisvártatva hozzátette; — De anyu, ugye most már nem huszonnégy? Most már több? ??? — Es ezt miből gondolod? — néztem rá csodálkozva. — Mert hallottam. A rádióban mondták egyik reggel, hogy most már hosszabbodnak a napok. D. R. Á méhészkedés azon foglalkozások közé tartozott, amelyből még a legszorgalmasabb méhész sem tudott megélni. Közel így van ez ma is, azzal a nagy különbséggel, hogy például az 1558. as esztendőben olyannyira kötelező volt Tápén a méhészkedés, hogy évi 36 kaptárral adóztunk a töröknek. 1586-ban már csupán 8 kaptárt említ az akkori iratcsomó. Századunk első évtizedeiben ismét sok méhet tartunk. de adózni természetesen már nem kelL Kimondottan „nagyban" senki sem foglalkozott vele, de 5—7, sőt 10 kassal többen is tartottak, főként a tápai réten. Az ilyen „kis méhesgazdák" amolyan önellátó gazdálko. dást folytattak, akik azonban a sok esetben igen népes család igényeit elégítették ki. Akik ennél is többet tartottak, mint Péli Sándor, Török Mihály, vagy éppen Noszet szegedi földbérlő, azoknál a termésből már a házon kívülre is jutott. Tápén tehát az önellátó forma alakult ki, s az maradt meg napjainkig. A 30-as években ugyan többen is nekilendültek a méhészkedésnek, kitartóan csupán Bállá suszter és Mészáros Rudolf borbélymester foglalkozott velük. „A méhek kezeléséhez, megértéséhez szív és lélek kell" — mondja Rudi bácsi. Aki türelmetlen, vagy nem úgy kezeli őket, mint jó kertész a veteményt, az ne kínoztassa magát és ne vesződjön a méhekkel. Mert ha úgy tetszik, nem csak az íróasztal mellett szükséges a különös képesség bizonyos foglalkozásokhoz, hanem a méhészet is megköveteli a maga külön tudományát. A méheket tisztelni és szeretni csak az tudja igazán, aki felismeri hihetetlen nagy munkájukat. Gondoljuk csak meg: egy méhecske — főhordás idején — a saját súlya felének megfelelő rakományt visz haza egy-egy fordulóban. Annyi ez. mintha egy 80 kilós ember 40 kilogramm súllyal robogna 30 kilométeres sebességgel. Mészáros Rudi bácsinak jelenleg közel 40 kaptár méhe van. Ilyenkor, enyhe télen nagy az izgalom. A méhek nem alusznak téli álmot, a gyakori szokatlanul meleg idő kicsalogatja őket. Kirepülésük amolyan fölfedező út lenne, de mivel a jó idő csupán csalóka, megesik, hogy a méhek tömegesen elpusztúlnak. Ezt a kirepülést meg lehet előzni, ha elegendő élelem, tiszta lakás marasztalja türelmetlenségüket. Ha tehát az idő nem ingerli őket, megvárják a gyümölcsvirágzást. A méhészetben ekkor kezdődik az igazi nagy munka. Míg télidőn elég a napi fél óra foglalkozás, addig a gyűjtés megkezdésekor, de főként főhordás idején már napokat kell velük lenni. A méh rendes időben hamar megtalálja a jó mézelőterületet Gyakran rászorul viszont gazdája segítségére. A század ötvenes éveiben még magam is sok méhkaptárt láttam a Tisza erdőségében fűzvirágzáskor vagy aratás után a tarlókon. A faluban sok „ágácfa" virágzott egykor, ami a méhek alföldi paradicsoma volt. Volt időszak, amikor a bognármester kiszemelt magának egy jó állású szerszámfának való akácot, s megvette a gazdától. A vételáron fölül a bognár minden esetben fiatal akácot ültetett a kivágott helyére azzal a gondolattal, hogy abból is szerszámfa lesz, és a méhekre ls gondolt. Az egykori Tápé úgyszólván akácerdőben állott. Ma alig lótni itt-ott akácfát. Ezért a méhész legelőkeresére induL Ezt a segítséget a méhek sokszorosan meghálálják. Egy kiló akácmézet 50 000, azaz közel egy család méh rakománya tesz ki. Napi teljesítmény jó idő. ben, jól mézelő területen hihetetlen nagy is lehet A mézre az emberi szervezetnek nagy szüksége van, nagy a kalóriaértéke, a szívre. a bélrendszer működésére különösen kedvező a hatása. A méhek munkáját az ember nem képes átvenni semmi körülmények között sem. Azonban velük együtt! dolgozni — mégha olykor csípősek is — öröm annal< aki tud a nyelvükön, gyönyörűségét leli a munkában. Az örömet fejezi ki az úgynevezett „borbélytánc". Rudi bácsi foglalkozásának népi neve borbély. Talán a borbélytánc elnevezésnek is része van abban; hogy ilyen kitartóan nagy szeretettel ajnározza kis munkatársait. „Nem lehet a méhecskéket nem szeretni. Hiszen a méh szorgalmával, hűségével és roppant fegyelmével fölülmúlja az embert." ' Nyakunkon a korai tavasz. Rudi bácsi már figyeli & faágakat, nem pattan-e vala-' melyiken virágrügy. A méhek a tavaszi nagytakarítás-, hoz már hozzákezdtek. Közeleg az útrakelés az ásotthalmi akácerdőbe, ahol keeL vükre megszedhetik magukat a méhek, ahol nap nap után fürdenek a finom illatú virágporban, s megtölthetik puttonyukat az akácvirág édes nedűjével. Aztán kezdődhet a borbélytánc. Ifj. Lele József Hegedűs András: Móra Ferenc hétköznapjai IC Tudjuk, amit Móra tudósként összegyűj10. tött, azt művészként értékesítette. Írásainak a műveltségi anyag nemcsak tárgya és témája, de ihlető forrása is. Az Egyetemi Körben Másfél év után Móra nagy tekintélyt vívott kl magának az egyetemisták közölt. 1899-toi a különben konzervatív szemléletű Egyetemi Körben vezető tisztséggel ruházták fel az egyetemi hallgatók. Az 1872-ben alakult, az ifjúság irányítasa alatt működő Egyetemi Kör célja az egyetemi hallgatók között köz és társas szellem fejlesztése egyfelől, a tudományos művelődés előmozdítása másrészről". Az Egyetemi Kör-ön belül két intézmény működött: „A tudományos viták és rethorikai esték" és ..Az egyetemi dalkör". Az Egyetemi Kör rendezett tudományos felolvasásokat, vitákat, szépirodalmi-művészeti előadásokat és társas mulatságokat. Az Egyetemi Kör arra is törekedett, hogy a főváros közönségét különböző művészeti matinék rendezésével magához kösse. Az Egyetemi Kör bizottságának 1899. október 23-án tartott rendkívüli ülésén választolták még Móra Ferencet „az irodalmi-rethorikai szakosztály" elnökévé. Az új elnök programadó beszédében foglalkozott az általános és a szakműveltség összefüggésének kérdéseivel is. Ügy látta — helyesen —, hogy a szakszerűség időszakában minden szakembernek, tehát a természettudományosnak is, szüksége van a szépirodalomra, egyrészt azért, mert ez gyönyörködtet, másrészt azért, mert műveltté formál és történelmünk problémáival ismertet meg. Helyesen határozta meg az irodalmi-retorikai szakosztály funkcióját a különböző tudományokkal foglalkozó egyetemisták életében, amikor azt hangoztatta: a szakosztály előadásai, vitái fejlesszék az esztétikai ízlést, a szép előadói készséget és elevenné, hatékonnyá formálják a leendő szakemberek stílusát, gondolatközlésük módját. Móra első feladatónak azt tartotta hogy olyan ügykezelési szabályzatot fogadtasson el. amivel „a tudományos viták és rhetorikai estélyek" életét, munkáját szervezetté, tartalmassá lehessen formálni. Ez a szabályzat — megjelent az Egyetemi Lapok február 15-i számóban — már érzékelteti Mórának azt a magas szintű szervező és irányító képességét, ami akkor bontakozik majd ki teljes gazdagságában, amikor Szegeden, a Somogyi Könyvtár és a Városi Múzeum igazgatója lesz. Móra azt is világosan látta, hogy a tudományos és retorikai esték sikere, vonzóereje inkább függ az elnök személyétől: felkészültségétől, buzgó tevékenységétől, mint az ügykezelesi szabályzat milyenségétől. Számos új intézkedéssel igyekezett növelni a tudományos és retorikai esték vonzóerejét. Javasolta, hogy pályadíiak kiírásával fokozzák az ifjúság alkotó kedvét, az irodalom és művészetek iránti érdeklődését. Ezzel akarta az ifjúságot nemes versenyre sarkallni, „a szorgalmat és a tehetséget" jutalmazni. Beleegyezett abba, hogy a felolvasóüleseket teaestékkel, a városi közönség részére rendezett nyilvános üléseket bállal kapcsolják össze, a nagyobb létszámú közönség biztosítása érdekében. Nagyon ügyelt azonban arra, hogy a tudományos és retorikai esték komolysága megmaradjon, hogy a jókedvnek határt szabianak. s az összejövetelek „kedélyessé" ne fajuljanak. Móra ezután is csak az irodalmi, művészeti műsor öszszeállítasára, az estélyek művészeti. irodalmi programot tartalmazó részének az iránj itására, levezetésére vállalkozott. Amikor az Egyetemi Lapokban az estélyekről tudósítást írt, csak a tartalmi részről szólt, a „báli tudósító" szerepére nem vállalkozott. Móra más eszközökkel kívánt dolgozni: a vitaesteket rangos vitákkal akarta vonzóvá tenni, a tudományos és irodaim, összejöveteleket tudománnyal és irodalommal akarta kívánatossá tenni! (Folytatjuk.)