Délmagyarország, 1974. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-21 / 43. szám

41 CSÜTÖRTÖK, 1974. FEBRUÁR 21. Miből és mennyit ? Mérleg a tavalyi vásárlásokról Mennyit vásároltunk tavaly? A kiskereskedelmi forgalom 1973-as adatai szerint 9 százalékkal emelkedett a fogyasztás Csongrád megyében, lényegesen nagyobb mértékben, mint az előző évben. Mégis a növekedés üteme elmaradt a tervidőszak első három évére előirányzottól. Mindemellett a forgalom értékének emelkedéséből arra következtethetünk még, hogy a vásárolt áruk mennyisége aligha emelkedett, mert figyelembe kell venni a kiskereskedelmi ár 3,5 százalékos emelkedése mellett azt is, hogy tavaly több drágább, jobb minőségű terméket vásároltak. A ruházati cikkeknél szembetűnő, hogy az egész évi forgalom 6 százalékkal emelkedett ugyan (s ez 1970 óta a legnagyobb mértékű emelkedés), viszont nagy hatással volt a vásárlásokra az első félévben történt árcsökkenés és a különféle kiárusítások. Tavaly 44 millió forint értékben vásárolt a megye lakossága a kiárusítások, leértékelési akciók során, mintegy másfélszer annyit, mint az előző évben, s a fogyasztóknak adott árengedmény meghaladta a 22 millió forintot. Elmondhatjuk, hogy ruházati cikkekből javult az ellátás, néhány termékből azonban — női és gyermekcipők, férfi felső kötöttruházat — előfordult választék vagy egy-egy méret hiánya. Ugyanez gyermekruházati cikkekre is érvényes. Érdekes módon éppen a ruházati termékeknél változott az áruösszetétel, mégpedig úgy, hogy több volt a drágább, bár egyben jobb minőségű ruhaféle. Sok esetben azonban nem a vevők igényeit figyelembevéve kínálták ezt, hanem mert olcsóbb termék nem volt az üzletekben. Az pedig, hogy nem végeznek hatékony piackutatást, és a nagyobb értékű termékek forgalmazására törekszenek, nem jelenti, hogy javult volna az áruellátás színvonala, sőt a vásárlók nagyobb része elégedetlen is . miatta • Csongrád megyében az élelmiszer-forgalom az átlagosnál nagyobb mértékben növekedett, szemben az országos növekedéssel, mert másutt vegyesiparcikkekből adtak el többet Valójában néhány élelmiszer tavaly év eleji áremelése kedvezőtlenül befolyásolta a vásárlást, így a tej és tejtermékek eladását, sajnos tejből 11 százalékkal, vajból 21 százalékkal, túróból 2 százalékkal volt kevesebb az eladott menynyiség, mint 1972-ben, azon viszont ne nagyon szomorkodjunk, hogy az áremelés hatására cigarettából 6 százalékkal vásároltak kevesebbet, égetett szeszes italból pedig 9 százalékkal. Az élelmiszerek közül gyakran hiány volt étolajból, fűszerpaprikából, margarinból és időnként száraz tésztából és néhány fajta füstölt áruból. A friss zöldség és gyümölcs felhozatala a piacokon csökkent, ezáltal az árak is jelentősen emelkedtek. Tavaly az idényáras cikkek árai zöldség-gyümölcsből 9 százalékkal voltak átlagban magasabbak, de ezen belül a zöldségárak 19 százalékkal, a burgonyaárak pedig 26 százalékkal emelkedtek. Kétségkívül a burgonyaellátás jelentette a legnagyobb gondot. Megyénkben a burgonyatermés évek óta csökken, 1973-ban csaknem 40 százalékkal volt kevesebb, mint két évvel korábban, s az elmúlt évinél egyötöddel. Ijesztő számok ezek, hiszen a lakosság ellátásához szükséges mennyiségnek mindössze 15 százalékát tudták helyi felvásárlásból biztosítani. Ráadásul az országos rossz terméseredmények miatt burgonyaimport vált szükségessé. A burgonyaárak a szeptember 30-án elrendelt maximálás hatására a boltokban nem emelkedtek, viszont a szabad piaci árak — dacára az ellenőrzésnek —, igen magasak, 5—6 forint, sőt néha ennél is több kilója. • Érdekes a vegyesiparcikkek forgalmának alakulása. Bár az elmúlt évekhez képest 1973-ban lényegesen meggyorsult, mégis az előző ötéves időszak átlagos növekedésének csaknem felére esett vissza, ha az eddig eltelt három évet tekintjük, s a tartós fogyaszási cikkekből (televízió, rádió stb.) 1973ban is csökkent az eladott mennyiség. Vegyesiparcikkekből most az országossal azonos az egy lakosra jutó vásárlási érték, holott még 1971-ben is jelentősen több volt Csongrád megyében. Az igaz, hogy a legtöbb hiánycikk a vegyesiparcikkek között található, amelyeknek egy része napi aprócikk, amely a háztartásban nélkülözhetetlen, a vásárlók tömegeinek okoz bosszúságot, ha nem kapható a boltokban. Ugyanakkor nincs megfelelő választék magnetofonból, rádióból, kerékpárokból, olcsóbb típusú bútorokból, hogy csak a fontosabbat soroljuk, s ez már csak azért is szembetűnő, mert tavaly emelkedtek a jövedelmek, egyúttal nőtt a lakosság vásárlóereje, tehát sokan vásárolnának nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkeket Nézzük hát, egy lakos mennyit vásárolt a kiskereskedelem boltjaiban? Élelmiszerekből 1973-ban 7900 forint (300 forinttal kevesebb az országos átlagnál), ruházati cikkekből 2600 forint (200 forinttal kevesebb az országosnál), vegyesiparcikkekből 6 ezer forint az országossal megegyezően. Tegyük hozzá, hogy a közületi vásárlások 1973-ban 14 százalékkal emelkedtek Csongrád megyében. Szóljunk még a bolthálózat fejlesztéséről is, annál is inkább, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy a bolthálózat fejlődésének következtében emlkedett a kiskereskedelem ágazatában a szövetkezetiek bevétele. A negyedik ötéves tervre Csongrád megyében 48 ezer négyzetméter alapterület fejlesztését terveztek a kiskereskedelemben, viszont az eddig eltelt három évben 25 ezer négyzetmétert teljesítettek csak, ennek is felét éppen 1973-ban. Az alapterület növekedésből 60 százalék szövetkezeti beruházás volt, különösen városokban jelentős ez, ahol új, korszerű ABCáruházakat nyitottak, s ezáltal megerősítették pozíciójukat. Ez statisztikailag is kimutatható, mert lényegesen gyorsabban nőtt, tavaly már 12 százalékos volt a forgalomnövekedés a szövetkezeti ágazatban. Március 1—15: Elsősök beíratása Orvosi vizsgálat, előkészítő foglalkozások Rendelet a betanított munkások képzéséről A Magyar Közlöny 11. számában megjelent a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelete a betanított munkások képzéséről. A rendelet kiadására azért volt szükség, mert a legutóbbi szabályozás óta több felső szintű rendelkezés jelent meg, amelyek lehetővé tették, hogy a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is korszerűsítsék a képzést, s hogy az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek legyenek a képzés támogatásában, sikerében. A rendelet alapelve: a betanított munkások képzése üzemcentrikus jellegű, tehát az üzem feladata ennek támogatása — a most kiadott intézkedés előírásainak figyelembevételével. A rendelet bét képzési formát jelöl meg: az egyik az állami képesítést adó betanított munkásképző kategória, ez olyan munkakörökre vonatkozik, amelyekre országosan egységes követelményrendszert alakítottak ki. A másik lehetőség: a vállalati betanítás. amelyet jogszabálykeretek közé különösebben nem szorítottak azért, mert a helyi érdekeltség alapján, a helyi lehetőségek ismeretében a vállalatok saját hatáskörükön belül bonyolítják le a képzést. A rendelet külön intézkedik arról, hogy állami érvényű bizonyítványt számos munkakörre csak iskolai képzés után lehet kiadni; olyan munkakörökben, ahol a termékek iránt tpmeges igény mutatkozik, illetve a gyártásnál nagy fokú a balesetveszély. Hasonló elbírálás alá esik a nagy értékű berendezésekkel dolgozó betanított munkások képzése is. A rendelet egyebek között meghatározza a vizsgáztatás, sal, a képzés lebonyolításával kapcsolatos teendőket, valamint a nők képzési lehetőségeit is. A közeli napokban országszerte megkezdődik az általános iskolák leendő első osztályosainak beiskoláztatása. A következő tanévben — az előzetes számítások szerint — 151 200 kisfiú és kislány kezdi meg tanulmányait, 13 600-zal több, mint az elmúlt tanévben. Az érvényben levő rendelkezések értelmében az általános iskola első osztályába azokat a gyermekeket kell felvenni, akik hatodik életévüket a felvétel évének szeptember első napjáig betöltik. Beíratásukat a március 1. és 15-e közötti időszakban, a tanácsok által meghatározott napokon tartják. (A fővárosban a beíratások napja: március 12. és 13.) ,A szülő, avagy a gyermek neveléséért felelős más személy, gondviselő kötelessége, hogy tanköteles gyermekét beírassa. A tanköteles korba lépő kisfiúkat és kislányokat a lakás szerint körzetileg illetékes általános iskolába kell bejelenteni, illetve beíratni. A beírás pontos idejéről a szülők írásos értesítést kapnak, vagy pedig a tanácsok falragaszokon, az igazgatók az iskolák kapuin, hirdető tábláin elhelyezett közleményen tudatják annak rendjét. A szeptemberben első osztályba lépő gyermekeknek kötelező orvosi vizsgálaton kell részt venniök. Budapesten és egyes vidéki városokban — ahol ehhez a feltételek biztosítottak — kísérleti jelleggel az orvosi vizsgálatot kiegészítik lélektani-pedagógiai vizsgálódással is, hogy megállapítsák: a gyermek képes-e megfelelni Hőkörzeti térkép Az időjárás napjainkban már korántsem olyan uralkodó tényező a mezőgazdaságban, mint akár egy évtizeddel ezelőtt is volt. Bebizonyosodott ez a múlt esztendőben az iparszerű termelési rendszereknél, ahol a technikai, tudományos eszközök egész arzenálját sorompóba állítják. E rendszerekben a kukoricahozamok nemcsak az országos átlagot haladták lényegesen túl, hanem az előző évinél is magasabbak voltak. Mindez nem zárja ld, hogy a legmesszebbmenően a termelés szolgálatába állítsák a természeti, a klimatikus tényezőket. Sőt: ez a törekvés világszerte előtérbe került. Ez vezette a Bábolnai Kukoricatermelő (CPS) Közös Vállalatot is arra, hogy eddigi megfigyeléseik. tapasztalataik alapján elkészítsék Magyarország hőkörzeti térképét. Változó éghajlatú tájainkon ugyanis azonos technológia mellett 5 —30 mázsás terméskülönbséget hoztak az elmúlt években a2 egyes fajták. A rendszerben termesztett kukoricák hőigényeit figyelembe véve hat körzetre osztották fel az országot. Meghatározták, hogy a tenyészidő alatt, vagyis április 1-től szeptember 30-ig milyen hőmérsékletre van szükségük az egyes hibrideknek ahhoz, hogy biztonságosan beérjenek. az iskolában reá váró követelményeknek. Azokat a gyermekeket, akik szellemileg ugyan épek, de fejlődésükben időlegesen lemaradtak — az érintett szülök egyetértésével — kisebb tanulólétszámú 12—15 személyes osztályokba helyezik. Itt az elsőosztályos tanterv anyagot a lehetséges legkedvezőbb feltételek között tanítják. Az a cél, hogy korszerű módszerekkel, szinte az egyes tanulókhoz mért foglalkozások eredményeként a gyermekek fejlődésbeli hátrányait mielőbb megszüntethessék, s tanulmányaikat a normál tanuló létszámú osztályokban folytathassák. Akik nem járhattak óvodába, azoknak a gyermekeknek is megkönnyítik, biztosítják az átmenetet az általános iskola első osztályába : részükre úgynevezett általános iskolára előkészítő foglalkozásokat szerveznek. A foglalkozásokat április 1től a tanévzárásig óvodákban, vagy általános iskolákban tartják; s az elemi ismereteket, jártasságokat, szokásokat igyekeznek kialakítani, és olyan alapozást adni, amelyre az első osztály munkája épülhet. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a gyermekek és szüleik egyaránt szívesen fogadták a hetenként két-három alkalommal tartott foglalkozásokat. moziba! Zenekar — táncosoknak Lesz-e állandó zenekara az ÉDOSZ Szeged néptáncegyüttesnek? Tizenegy éven át volt megoldatlan kérdés ez, hiszen az 1962-ben feloszlott szimfonikus zenekaruk után csak alkalmilag szerveződött zenészek látták el a néptánckíséretet. Lassan egy éve, tavaly márciusban végre megalakult a Zeneművészeti Főiskola szegedi, kihelyezett tagozatának hallgatóiból önálló és állandó zenekaruk. A zenekíséret újjászervezésére feltétlenül szükség volt, ugyanis olyan művek kerültek az együttes repertoárjába, melyeknek zenekíséretét csak komoly szakmai felkészültséggel rendelkező zenészek tudják ellátni. A feladat nem volt könnyű. A fiatal zenészeknek rövid idő alatt kellett a népzene stílusát elsajátítani, s bizonyítani, hogy a klasszikus zenén nevelkedett muzsikus is tud ízes magyar zenét, táncritmust játszani. Kilenc fiatal alakította meg a zenekart, mely ma már 14-tagú. A zenei vezetést Wehninger Richárd főiskolai tanár látja el, a vezetőprímás Nagy Ágnes. Arra a kérdésre, hogy a néptánckíséret betanítása közben milyen problémák adódtak, a zenekar vezetője elmondta: leglényegesebb feladatuk a táncritmus és a zenei kifejezés megfelelő arányú összehangolása. Színvonalas produkcióban egyik sem kerülhet háttérbe. Az utánpótlást a jövőben is a Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozatának hallgatói jelentik. Nagy Ágnes vezető prímás szerint a zenekar tagjai már az első próbák után megszerették a népdalfeldolgozások érdekes hangzásvilágát. Azóta mindig újabb izgalommal várják a növekvő feladatokat. Bíznak abban, hogy nemsokára önálló zenekarként is megállják a helyüket. Szerencsés tényező, hogy ezek a fiatal muzsikusok együttes munkájuk során érzelmileg is közel kerültek a népművészethez, s így tudásukat és szeretetüket ötvözve nyújtanak igazi, színvonalas népi zenét, a fellendülőben levő együttes táncaihoz. K. E. Gyakran olvashatjuk a városszerte kifüggesztett moziplakátokon egyes filmek mellett: „Kötelező bérletszelvény beváltható!", vagy az „Ifjúsági bérletszelvény nem váltható be!" Mi rejtőzik e sokak számára titokzatos figyelmeztetések mögött? A diákok és sorkatonák többsége nem dúskál a forintokban, kevesebb jut zsebpénzükből a kulturálódásra is. Rajtuk igyekszik segíteni a több mint fél éve indított új ifjúsági mozibérletakció is. Első pillantásra úgy tűnik, kedvezőtlenebb lehetőségeket biztosít elődjénél: 7 forintba kerül, szemben a régi bérlet 1,50 forintos árával, s csak 12 szelvényt tartalmaz 20 helyett Viszont az új bérletet nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások is használhatják, egy 10 forintos jegyért pedig csak 2,50-et kell fizetni, szemben a régi 3 forinttal. Tény azonban, hogy a bérlet egyes filmekre nem érvényes, míg három szelvényét kijelölt filmekre kell beváltani. E megszorításoknak alaposan átgondolt oka van. Amint Balogh Ferenc, a Vörös Csillag filmszínház üzemvezetője elmondta, a régi ifjúsági mozibérlet tulajdonosai általában krimikre, kalandfilmekre váltottak kedvezményes jegyet, az értékes művészi alkotásokat nem nézték meg. Ezen igyekezett segíteni a Művelődésügyi Minisztérium az új mozibérlet kiadásával — úgy tűnik, sikeresen. A bérlet szelvényeit sorrendben kell beváltani. A csak kijelölt filmekre felhasználható három szelvényt persze soron kívül is beválthatják — de ha a sorban épp kötelező beváltású szelvény következik, más filmekre nem adnak kedvezményt. Azok a filmek, amelyekre a kötelező szelvény beváltható, különösen magas eszmei-művészi alkotások. A kifejezetten szórakoztató vagy értéktelen filmekre nem nyújt kedvezményt az ifjúsági mozibérlet. A szabadon beváltható szelvények pedig a két szélső kategória közé eső alkotásokra érvényesek. A bérlettel az általános és középiskolák tanulói az első délutáni előadásra válthatnak jegyet, a többiek tetszésük szerint bármelyikre. Az új mozibérlet természetesen nem változtat a csoportos látogatás esetén eddig is nyújtott kedvezményeken. Ilyen esetben az Illető szerv által kiállított kérvény alapján bármelyik előadásra biztosítanak jegyet, s ha az egész mozit megtöltik, akár különelőadást is tartanak. Indokolt kérés esetén a helyszínen is vetítenek üzemi kultúrtermekben, katonai alakulatnál. Az természetes, hogy értéktelen filmekre nem vonatkozik ez a kedvezmény sem. Az új ifjúsági mozibérletet kezdetben idegenkedve fogadták, s még most is sok probléma merül fel használata közben. Ennek oka az, hogy a bérletre nyomtatott tájékoztató szöveg túlságosan szűkszavú, félreértésekre ad alkalmat, nemegyszer fölösleges vitát vált ki. Ezen mindenképpen érdemes lenne változtatni, hisz kétségtelenül egy hasznos, átgondolt intézkedés tökéletesebb megvalósítását szolgálná. A mozibérlet népszerűsége egyébként a statisztikák szerint egyre nő. különösen az egyetemi, főiskolai hallgatók körében. Sz. M,