Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. JANUÁR 3. Az idén s Yizenogymilliárd az egészségügyre Elkészült az egészségügy ez évi terve: több mint 11 milliárd forintot — csak­épülő 380 ágyas szárnyából ez évben 290 ágyat átadnak. A zalaegerszegi kórházat 80 nem 10 százalékkal többet ágyas idegosztállyal bővítik. — fordítanak kórházak, Budapesten az István-kórház bölcsődék, a járóbeteg-ellá­tás, s az egyéb egészség­ügyi intézmények fejlesztésé­re. — Az idén mintegy 1600 területéir elkészül az Orszá­gos Kardiológiai Intézet épü­lete. Nagyatádon és Kisvár­dán új kórház épül, s fo­lyamatban van a miskolci ággyal növeltük a kórházi kórház gyermekosztályának férőhelyek számát — tájé- kialakítása. koztatott dr. Fóti Mar­cell, az Egészségügyi Mi­nisztérium tervosztályának vezetője. — Elkészül a 461 ágyas kiskunhalasi kórház, 150 ágyas új pavilont kap a szegedi kórház, megkezdi működését a 144 ágyas be­rettyóújfalui idegosztály és egy-egy 174 ágyas új pa­vilont kap a váci, vala­mint a ceglédi kórház. A nagykanizsai kórház. most Az országos intézmények­ben, a klinikákon és a me­gyei kórházakban folytatódik az intenzív osztályok kiala- helyeinek számát egy év kítása. Tovább fejlesztik a a]an ezerrel emelik; főleg tatása szerint az ország kör­zeti orvosi hálózatában 180 új körzet létesül. Ebből 30 gyermekorvosi körzet lesz. Két fővárosi, valamint a nagykanizsai és a gyulai szakorvosi intézetben jelen­tősen növelik a szakorvosi óraszámot. Csongrádon, Ba­latonfüreden és Törökszent­miklóson új orvosi rendelő­intézet épül. Tovább bőví­tik az üzemorvosi hálózatot is. A szociális otthonok férő­A külkereskedelem intézkedései a tőkés világpiac árhatásainak csökkentésére Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, ezért, népgazdaságunk kevésbé van kitéve a tőkés piaci helyzet szélsőségeinek, jóllehet, e világpiaci hatásoktól népgazdaságunkat sem lehet elszigetelni. A Külkereskedelmi Minisztériumban tájékoztattak arról, hogy a tőkés világpiaci árak emelkedései milyen mértékben hat­nak a magyar külkereskedelemre, s milyen intézkedésekkel csökkentik e kedvezőtlen hatásokat. művese-állomásokat. 1973­ban 7800 vesekezelésre volt lehetőség, az idén már más­félszer annyi, 12 000 vese­beteget tudnak (dialyzissel) kezelni. Az osztályvezető tájékoz­Budapesten, Bács, Borsod­és Komárom megyében ad­nak át új otthonokat, öre­gek részére országszerte 72 napközi létesül. Szabolcs és Zala megye pedig új egész­ségügyi gyermekotthont kap. D POSTA Hj. ••m, M uert, ugj-cmicsaegc LADA Huzavona Köszönet egy ismeretlennek Több-kevesebb okkal-jog­gal sokszor vagyunk dühö­sek embertársainkra. Így az­tán mindig örömmel hall az ember arról, ha valakin ön­zetlenül segítenek, s ha ezért köszönetet sem várnak, özv. Für Béláné (Lenin krt. 95.) éppen egy hasonló esetről ír, és ezúton szeretne köszöne­tet mondáni egy ismeretlen­nek, figyelmességéért. Isme­rőseitől, barátaitól több üd­vözlőlapot kapott karácsony­ra, amelyeket bevásárlás közben valahol elveszített. A lapokat megtalálójuk bedob­ta levélszekrényébe. Talán nem túl nagy dolog egy ilyen apró figyelmesség, viszont mégis figyelmet ér­demel, mert példa arra, hogy kis dolgokban is lehet em­berségesen cselekednLi egy csatorna körül Ismét a gumigyárról Karácsonyi számunkban beszámoltunk arról, hogy a gumigyár szocialista brigád­jai hogyan segítik a dorozs­mai, Kossuth utcai óvodát Kis Istvánné, a Földműves utcai óvoda vezető óvónője levelében arról ír, hogy a gu­migyár dolgozói őket is tá­mogatják. Kimondhatatlan örömet szerzett a Földműves utcái óvodába járó gyerme­keknek az, hogy a gumigyár dolgozóitól 5 ezer forint ér­tékben játékokat kaptak ka­rácsonyra. A gyár dolgozói ráadásul 1974-ben mintegy 80 —100 ezer forint értékű tár­sadalmi munkát vállaltak az óvoda szépítésére és felszere­lésének bővítésére. Kis Ist­vánné ezúttal is szeretné megköszönni a gumigyár igazgatójának és dolgozóinak segítségét. Köszönetét a leg­nagyobb örömmel tolmácsol­juk. Hegybeli Lajos (Thököly utca 8.) immár másodszor panaszolja lapunknak, hogy a Thököly utca eldugult csa­tornájának tisztítása helyett a vízművek és a tanács épí­tési osztálya egymásra há­rítja a felelősséget. A víz­művek nem tisztíttatja ki a csatornát, mondván, hogy az a Holt-Maros kotrásakor du­gult el, és nem az ő dolguk azt rendbe hozni. Az építé­si osztályon viszont hiába panaszolják hónapok óta ezeket az áldatlan állapoto­kat, még csak választ sem kapnak panaszaikra. Olva­sónkat nem érdekli túlságo­san, hogy kinek a feladata lenne rendbe hozni az eldu­gult csatornát, csak azt sze­retné, hogy végre tisztítsák ki, mielőtt még tönkremen­ne háza. Reméljük, hogy ké­rése végre teljesül, s nem lesz szüksége arra, hogy, mint írja: megkeresek min­den intézményt, minden hi­vatalt, hogy sérelmeinket or­vosolják. Válaszol az illetékes Kovács János, az áram­szolgáltató vállalat üzem­igazgatója és helyettese, Hö­römpő József levélben vála­szoltak december 18-i Posta­ládánkban megjelent írásra, amelyben Tapodi Gyula le­velét közöltük, aki a röszkei közvilágítás rossz működésé­ről panaszkodott. Az ügyet kivizsgálták, és megállapítot­ták, hogy az utóbbi hóna­pokban a világítás kapcsoló­berendezése hibásan műkö­dött. A kirendeltség szakem­berei kezdetben megpróbál­koztak a berendezés javítá­sával, eredménytelenül. A sikertelen javítási kísérletek után a világításkapcsolót ki­cserélték. Buszt vagy taxit? Lehetne egy posta­ládával több? Csengeléről kaptuk a le­velet, amelyben segítségün­ket kérik. Azt panaszolják, hogy a csengelei vasútállo­másnál már jó ideje lesze­relték a postaládát, mivel újabban autóval hordják el a leveleket és csomagokat. A környező tanyák lakóinak ez meglehetősen sok kellemet­lenséget okoz, hiszen, ha le­velet akarnak feladni, lottó-, vagy totószelvényt bedobni, be kell menniük Csengelére vagy Kistelekre. Azt java­solják, hogy a leveleket ösz­szegyűjtö autó kerüljön egyet az állomás felé, s ürítse ki a postaládát, amit jó lenne Ismét felszerelni. Immár annyi ember lakik Tarjánban, mint egy kisebb fajta városban. Szórakozási lehetőség egyelőre még nincs a városrészben, így azután elég sokan kénytelenek ké­ső este gyalog hazatérni, ha a színház után még netán vacsorázni volt kedvük, vagy betértek egy-egy .étterembe, búrba. S az éjszakai gyalog­lás nemcsak az időnként szó­rakozni vágyó tarjániaknak okoz gondot, hanem azoknak is, akik rendszeresen éjsza­kánként dolgoznak. Már ír­tunk arról, hogy a szabad jelzéssel szaladgáló taxik csak a legritkább esetben hajlandók megállni az inte­gető gyalogosnak, márpedig Tarjánig meglehetősen hosz­szú az út, főként ilyenkor, télen. Érthető, hogy sok tar­jáni szeretne valamiféle megoldást találni arra, hogy ^jszaka is hazajuthasson. Gyuris István lakóbizottsá­gi tag (Tarján, 103/B) leve­lében — éppen a taxik meg­állíthatatlanságára ^ hivatkoz­va — azt kéri a ""Volántól, hogy akár kétszeres tarifáért félóránként közlekedtessen egy buszt Tarjánba, hajnali 3-ig. Nem tudjuk, hogy ké­rése -feljesithető-e, ám a mi véleményünk is az, hogy jő lenne valami megoldást ta­lálni a tarjániaknak erre a gondjára. Mint a minisztériumban elmondták, a tőkésországok belső inflációjának gyorsu­lása, valutáris bizonytalan­sága, az olajválság, számos fontos alapanyag hiánya minden eddiginél nagyobb áremelkedést idézett elő a világpiacon. A világpiaci ár­színvonal összevont mérésé­re általánosan használt Reu­ter nyersanyagindex szerint az árak 1973. eleje óta mint­egy 80 százalékkal emelked­tek. A rézárak egy év alatt megduplázódtak, a gyapot és a nyersgumi is kétszer any­nyiba kerül, mint az előző év elején, a rizs tonnája je­lenleg 800 dollár az egy év­vel ezelőtti 270 dollárral szemben, a búza tavaly ja­nuári tonnánkénti 96 dollá­ros ára az év végére 172 dollárra ugrott. A kakaóbab jelenleg 1200 dollárba kerül tonnánként, 450 dollárral drágább, mint egy évvel ko­rábban. A növényi fehérje­takarmányok ára 1973 utolsó hónapjaiban némileg csök­kent ugyan, de a szójababot még mindig 210—220 dollá­rért árusítják tonnánként a tavaly januári 160—170 dol­lárral szemben. Óriási mér­tékben drágultak az energia­hordozók. Egy-egy tonna gázolaj most mar csak 180 dollárért kapható, pedig az ár tavaly januárban még 37 dollár volt. Emelkedett a cu­kor, a kávé, a citrom, s egész sor más fontos cikk ára. Külkereskedelmi vállala­taink jobb piackutató mun­kával és megfelelő kereske­delempolitikával igyekeznek csökkenteni az árak erős emelkedésének hatásait. Ár­szempontból a lehető leg­kedvezőbb időpontban igye­keznek megkötni külkeres­kedelmi szerződéseiket, hosszabb időre előre meg­vásárolnak olyan árucikke­ket, amelyekre csak később lesz ugyan szükség, de áruk várhatóan tovább emelke­dik. A minisztérium támo­gatja azt a módszert Is. hogy a felhasználók rendelései­nek összevonásával egy-egy alkalommal nagyobb meny­nvi«égű árut vásárolnak kül­földön. mert ezzel bizonyos engedményeket érhetnek el. A helyes piackutató munka segítségével vállalataink újabb beszerzési forrásokat is igyekeznek feltárni,' ahol kedvezőbb áron vásárolhat­ják meg a különböző ter­mékeket. Az intézkedések el­lenére a nem szocialista or­szágokbői származó magvar import árszínvonala tavaly mintegy 15 százalékkal ma­gasabb volt az 1972. évinél, ezen belül az energiahordo­zók, különféle élelmiszeripa­ri anyagok, élelmiszerek ára 40—45 százalékkal emelke­dett. Természetesen nemcsak az importcikkek, hanem a Ma­gyarországról a nem szocia­lista országokba exportált termékek átlagos árszínvo­nala is növekedett, jóllehet kisebb mértékben, hiszen ex­portcikkeink közölt kevés az olyan termék, amelynek , az ára olyan nagymértékben nőtt, mint az energiahordo­zóké és a különböző alap­anyagoké. Lehetőségeiket azonban a magyar külkeres­kedelmi vállalatok is igye­keznek kihasználni. A ko­rábbiaknál jóval magasabb áron sikerült elhelyezniük olyan magyar exporttermé­keket, mint a feketefém­hengerelt áruk, az alumíni­um, különféle élelmiszerek, élőállatok. Exportterméke­ink árszínvonala 12—14 szá­zalékkal volt magasabb 1973­ban, az előző évinél, nem érte tehát el az imoortcik­kek árának 15 százalékos nö­vekedését. S mi várható 1974-re? A tőkésországok gazdasá­gainak változásaira prognó­zist készíteni még kiegyen­súlyozottabb viszonyok kö­zött sem könnyű, most pe­dig különösen nehéz fel­mérni a tőkés világpiaci helyzet várható alakulását. Sok bizonytalansági ténye­zőt rejt magában az energia­válság, egyes áruk hiánya, i Mindenképpen szinte kizárt­nak tarthatjuk azonban., hogy a tőkés piac jelenlegi magas árszintje visszatérjen a másfél, két évvel ezelőtti színvonalra. A világpiaci árak okozta veszteségek mérséklésére a magyar kül­kereskedelem továbbra is élni kíván az úgynevezett taktikai vásárlásokkal, vagy­is kedvezőbb időpontban hosszabb időszakra is meg­vásárol különféle cikkeket. Ehhez megfelelő hitelkeretek is rendelkezésre állnak. Ugyanakkor a külkereske­delmi vállalataink további erőfeszítéseket tesznek, hogy. a magyar exporttermékeket a lehető legjobb áron érté­kesítsék. Az ipari vállalatok munkája is jelentős mérték­ben segítheti magasabb ex­portárak elérését. Jobb mi­nőségű, versenyképes szál­lítási határidőkre vállalt ex­porttal lényegesen javíthat­juk értékesítési lehetőségein­ket. Mint ismeretes, az import­árak emelkedésének hatásai­tól az állami költségvetés jórészt megkíméli a lakos­ságot, a felhasználókat. Er­re a célra az állam 1973-ban 5,3 milliárd forintot fordí­tott, 1974-re pedig ennek kétszeresét Irányozza elő. Ezen intézkedések nélkül a fogyasztói árak 1974-ben leg­alább 6—7 százalékkal emel­kednének. Az állam köz­beavatkozása teszi lehetővé tehát, hogy a világpiaci ár­emelkedések ellenére a fo­gyasztói árak emelkedése idén 2 százalékon belül ma­rad. (MTI) Uj folyóirat A Kner Nyomdában ké- versei mellett Timár Máté szült, a magyarországi és Csoór István novelláit, könyvnyomtatás 500. évében, Bata Imre Szabó Pél indulá­1973 utolsó napjaiban jelent sárói frt tanulmányát közli, meg Békéscsabán, a városi A csabai születésű, Szege­tanács kiadásában az új ma- den élő Dér Endre Dajkáló gyar folyóirat: az Üj Auróra, táj címmel írta meg sztilő­Az irodalmi, művészeti és földet idéző gondolatait, közművelődés-politikai an- Papp János a magyar tológia útnak indítói a hat- könyvművészet aranylapjait van évvel ezelőtt Békéscsa- megteremtő gyomai és bá­bán megalakult Auróra-kör késcsabai mesterekről. A teremtette haladó hagyomá- sárréti pákászokról, a békési nyokhoz kívánnak kapcso- fazekas mesterségről Szűcs lódni. A kéthavonként meg- Sándor, illetve Lipták Pál jelenő antológiával műhelyt, néprajzi tanulmányait olvas­fórumot szeretnének terem- hatjuk és több írás szól a teni, nemcsak a város, ha- , . , , . . , , nem az egész békési, vihar- Uzeves ^ulai várszínház sarki táj művészeti életének múltjáról és jelenerői. fórumát és műhelyét. Az el- Az igényes külsejű anto­ső szám a nemrég elhunyt lógiába a Kner Nyomda gyo­Darvas József „ütnak indi- ^ üzemének könyvdiszei tó"-jával látott napvilágot, ^ válogatfak 2ix6áim. Demeny Ottó, Simonyi lm- ket, a grafikák Kass János re, Sass Ervin és mások alkotásai. Téyésziíveszter Liebmann Béla felvétele Komlós János és a néző, Kazal László Tévéműsorokat, a szilvesz- Vitrayt, a vallatószékbe, terít kiváltképp, használati Mikes és Somogyi Szegvári értékben kell mérni. Tegyük Katinak kínálta föl a szer­fel, hogy az év-forduló per- vákat, hogy aztán a labdá­ceit sem kímélő „műszaki kat megjátszhassák. Komlós hiba" felirata úgy este fél János a nézőt invitálta meg 10-től 12-ig kerül a képér- maszek-csatornáján, Bárdi nyőre (elgondolni is bor- György maradt Kép Ernő, zasztó), a megspórolt ideg- Kállai bevallottan hipnoti­nyugtató és a gutaütés már zált (nem úgy mint régen, jelez valamit ebből a hasz- mikor eltitkolta), a Hofi az nálati értékből. De hát sze- Hofi maradt, az Osz az ösz, rencsére semmi rendkívüli satöbbi. Még Honthy Hanna nem történt. is előkerült a függöny mö­És ezúttal különösebb gül, egyszóval teljes volt a mentegetőzésre sem szorul a stáb, minek részletezzük, tévé-szilveszter. Ágoston Közönségszavazatot ugyan György szerkesztő meghí- nem írtak ki, de ha megkér­vott egy sereg jó tollú, jó deznének, magam — szorult humorú szerzőt, akik maguk és nehéz helyzetben — talán vágy már bevált partnereik- a Sakkozókra adnám a vök­kel lényegében ugyanazt sot. Alfonzo és Gera Zoltán csinálták, ami az óévben rövid jelenetére a világbaj­többször, kipróbál tan bejött noki párosmérkőzésröl. ami nekik. Legfeljebb annyi tör- már-már merényletnek szá­tént, hogy a tévé kabaré- mit az emberi nevetőképes­színháza, mely menet köz- ség fölső határai pllen. ben, tavaly, nem kényeztette el túlságosan híveit. most Vagyis kellemes, szórakoz­kitett magáért. Brachfeld tetó f*te ,v^>lt Azzal a Pará" Siegfried legszellemesebb napjaira emlékeztetően vil­logott, Kellér Dezső egy pa­tikus eleganciájával ültette nyl tanulsággal, ami a fo­cira érvénytelen: sok jó já­tékos — jó csapat is lehet ti. L . I

Next

/
Oldalképek
Tartalom