Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-03 / 1. szám

CSÜTÖRTÖK, 1974. JANUÁR T Mérlegen az őszi idény SPORT Jó úton jár a Dózsa Megnyitották Egerben az úttörő­olimpiát Szerdán Egerben ünnepé­lyes keretek között megnyi­tották a IX. téli úttörő-olim­pia országos döntőit A vá­ros központjában, a Dobó téren az ország valamennyi megyéjét képviselő, mintegy 300 úttörő letette az olim­piai esküt Ezután dr. Var­ga János, a városi tanács elnöke köszöntötte a fiatal sportolókat Emlékeztetett arra, hogy 80 évvel ezelőtt Egerben élt és ott munkál­kodott Kemény Ferenc reál­iskolai igazgató, az olimpiai eszme hirdetője, aki hazán­kat az először létrehívott Nemzetközi Olimpiai Bizott­ságban is egyedül képvisel­tei Az úttörő-olimpia döntői ma reggel kezdődtek, és szombaton fejeződnek be. Esténként élménybeszámoló­kon, műsoros bemutatókon vesznek uészt a fiatalok. Indul a tanfolyam Beszámoltunk már arról olvasóinknak, hogy a Csong­rád megyei Labdarúgó Szak­szövetség a télen Szegeden játékvezetőképzö-tanfolya­mot indít A tanfolyam a megyei játékvezetői bizott­ság rendezésében ma, csü­törtökön kezdődik. Az első előadás este 6 órai kezdettel a szakszövetség hivatalos helyiségében, Szeged, Ma­gyar Tanácsköztársaság útja 6. szám alatt lesz. Az elő­adások meghallgatására ed­dig huszonketten jelentkez­tek. Azok, akik nem jelez­ték részvételüket, de szeret­nének játékvezetők lenni, ma, az elsó előadás előtt is jelentkezhetnek a tanfo­lyamra. A vizsgákra előre­láthatólag már a tavaszi idény előtt sor kerül, és akik azon sikerrel helyt állnak, az első bajnoki mérkőzések­re küldést kapnak. Egyete­misták és régebbi labdarú­gók jelentkezését is várják. A Szegedi Dózsa Keleti csoportban szereplő NB Il-es labdarúgócsapata 22 pontot szerezve (csak rosszabb gól­különbségük miatt szorultak a Volán mögé), az előkelő 3. helyen zárta az őszi idényt. Mondhatnánk úgy is, önma­gukat ismételték. Igen ám, csakhogy az előzőekben 60 százalékos teljesítmény is elegendő volt a dobogó har­madik fokához, most viszont 73 százalékos eredményt kel­lett produkálniuk. Próbálgatások Időszaka Az Sz. Dózsa labdarúgó­szakosztályának vezetősége az 1—3. hely valamelyiké­nek elérését tűzte célul. Az­zal a megkötéssel, hogy a je­lölt feladaton belül teljes erővel törekedni kell a le­hető legjobb helyezés meg­szerzéséárt. Az eredményt il­letően nem is volt probléma. A helyenként mutatott já­tékkal már igen. Hiszen az egyéni és összjáték — külö­nösen az első tíz fordulóban — még kívánnivalót hagyott maga után. Ez az Időszak a próbálga­tások, a csapatkeresés idő­szaka volt. Újonnan igazolt játékosokat (Kisjuhászt, Emő­dit, Verest) kellett beepíteni a csapatba, meg kellett ta­lálni a játékoáanyagnak leg­megfelelőbb taktikát, leg­hasznosabb stílust Ez a já­tékosok különböző posztokon való kipróbálásával járt. S ilyenkor a feltételek maxi­muma mellett is adódhatnak zökkenők; az eredmények nem mindig tükrözik az ed­ző szándékait, elképzeléseit Nem, mert a tervek kivitele­zéséhez, az új begyakorlásá­hoz idő és türelem kell. És kölcsönös megértés a játéko­sok és edző között A Dózsánál a jelek sze­rint mindez a kritikus, át­meneti szakaszban is meg­volt, s megvan jelenleg is. Bizonyítja, hogy a játékosok zsörtölődés nélkül vették tu­domásul az erósebb terhelé­sű edzéseket a kezdetben sű­rűn változó összeállítást Jó partnereknek bizonyultak. A csapatot olyan erkölcsi-aka­rati hatóerő jellemezte ek­kor — de a későbbiekben is —, amely szerencsésen átse­gítette őket az útjukba ke­rülő buktatókon. Ha nem is ment a játék — de akartak! Ezért is volt talán — főleg itthoni mérkőzéseiken —, hogy akarásuk nemegyszer görcsös erőlködéssé vált A későbbiekben belelendült a csapat. A pályára lépők lel­kesedése, különösen a hajrá­ban, már jó játékkal, ered­ményességgel is párosult sítmeny! A hazai pályán ját­szott 7 mérkőzésből 6 győ­zelemmel', 1 döntetlenül vég­ződött, a gólkülönbség 17—5 volt (92,9 százalék!) Idegen­ben nyolcszor leptek pályá­ra, négyszer győztek, három­szor kikaptak, egy találkozó­juk eredménye döntetlen lett, tíz rúgott góljukkal szemben tizenhármat kaptak! (56,2 százalék.) Az első kilenc összecsapás után a 6. helyen állt a Dó­zsa. (4 győzelem, 2 döntet­len, 3 vereség, 15—15-ös gól­különbség.) Ez volt az ősz legmélyebb pontja. A 10. mérkőzés hozta a forduló­pontot, ettől kezdve a lila­fehérek nem találtak legyő­zőjükre. A hátralevő 6 talál­kozójukat megnyerve (13— 3-as gólkülönbség!) felzár­kóztak az élbolyhoz. Házi góllövő listájuk a kö­vetkezőképpen alakult (záró­jelben a rúgott gólok száma van feltüntetve): 1. Csömör (9), 2—3. Héger dr., Pikó (5 —5), 4. Csomor (3), 5. Bíró (2), 6—8. Bóka, Kisjuhász, Veres (1—1). Jó körülmények Zallár Andor edző így jel­lemezte a mindenképpen eredményesnek mondható őszt: — A siker oroszlánrésze a fiúké, de eredményünk az egyesület vezetőinek, a szak­osztály valamennyi tagjának, technikai személyzetének munkáját is magába foglal­ja. Mindent elkövetnek, hogy zavartalanul, ideális körül­mények között készülhes­sünk. Fél év nem nagy idő, mégis nyugodtan, jó érzéssel mondhatom, együtt van a csapat. S ez mindenképpen biztató a távolabbi jövőt il­letően. — Derűlátásomat igazolja a fiúk akarása, hozzáállása. Hisznek abban, amit, s aho­gyan csináljuk. Talán leg­jobb példa erre a kispadra ülő cserék esete. Szándékom volt, sikerült is megértet­nem, hogy nincs különbség az alkalmanként kispadra ülő és kezdő csapattagok kö­zött. Ezért van, hogy nem enervált, a küzdelmet eleve feladó játékosok kerülnek oda. Hajdúböszörményben a csereként beállt Bóka és Cso­mor döntő érdemeket szer­zett ottani győzelmünkben. A KTE ellen Csömör becse­rélése után lőtt egy nagy gólt, lelkesedésével magával ragadta társait Az a Bíró, aki már három hete nem ju­tott szóhoz, a Szabó Lajos SE ellen a számára addig szo­katlan poszton is jól játszott, két gólt lőtt —,• hogy csak egy pár esetet mondjak. El­képzeléseim megvalósításá­hoz jó társnak bizonyultak a fiúk. Ezért sikerülhettek taktikai húzásaim, ezért tud­tunk nyomában maradni a volt NB l-es játékosokkal megtűzdelt FÖSPED-nek, Volánnak. Ellenfeleink min­den helyzeti előnyét figye­lembe véve, tavasszal is meg­próbáljuk felvenni velük a versenyt! A Dózsa labdarúgó-szak­osztálya sokat ígérő úton jár. A forma kialakult, erkölcsi­leg, akaratüag megalapozott. A következő lépés célja: a formát kellő tartalommal megtölteni. S ez lesz a ne­hezebb! „Rápakolni" az ed­digi munkára, eredményekre. Várjuk a folytatást! Gyürki Ernő Szombaton sorsoldák a labdarúgó VB csoportbeosztását A mexikói 16-ból csak hatnak sikerült A számok tükrében A lila-fehérek 10 győze­lemmel, 2 döntetlennel, 3 ve­reséggel, 28—18-as gólkü­lönbséggel érték el a harma­dik helyet jelentő 22 pontot. Ez 73,3 százalékos össztelje­Rajtolnak a A Szegedi AK női teke­csapata 1972-ben megnyerte az NB I-et, 1973-ban viszont csak a hetedik helyen vég­zett Az új bajnokság febru­ár 24-én kezdődik, és ebben az együttes szeretne jól sze­repelni. A szakosztály veze­tősége igyekszik egy-két ré­gebbi játékost meggyőzni ar­ról, hogy ismét edzésbe áll­jon, ezenkívül fiatalok neve­lésével is intenzíven foglal­koznak. Mindenképoen szük­ség lenne több játékosra a jobb eredmények elérése ér­dekeben. Emellett — idén először — bevezetik a tor­natermi edzéseket, remélve, hogy ezzel is javul a telje­sítmény, több lesz a győze­lem Az országos tekeszövetség 1974-re először írta ki áz if­júsági női NB X-et, és erre is megkezdődött a felkészü­lés. Ábrahám Mária, Bor­bély Judit és Szombathelyi Mária személyében új játé­kosokkal rendelkeznek, akik remélhetőleg helyt állnak az ifibajnokságban. Az edzői tisztséget tavaly dr. Szamosszegi Béláné vet­te át a SZAK női tekecsa­patánál. A tízszeres országos válogatott versenyzőnő meg­maradt játékosnak is. Ver­senyzőik közül jelenleg Tompáné Berta Anna szere­pel a válogatottban. Ö az új esztendő első napjaiban Dunavarsányba edzőtáborba utazik, majd a többiek ide­haza január 7-én kezdik meg a felkészülést az 1974. évi bajnokságra. Négy éve, 1970. január 10­én a kis Monica Maria Ca­nedo húzta ki a mexikói IX. labdarúgó-világbajnokság 16-os mezőnyének résztvevő­it — négyes csoportokba. Fél év múlva azután lezajlott a döntő is, és Brazília az Olaszország elleni 4:l-es győzelemmel harmadszor, és ezzel véglegesen elnyerte a Jules Rimet Kupát A labdarúgóvilág most is­mét VB-re készül, amelynek első eseménye, a sorsolás, január 5-én 21 órakor, a hes­seni televízió hatalmas csar­nokában zajlik le és „For­tuna" szerepkörét ez alka­lommal a 11 éves Detlef Lange tölti be, az ő „húzá­sával" alakúi ki majd a négy négyes.csoport A selejtezőknek megvoltak a maguk meglepetései, így nem került most a legjob­bak közé a mexikói VB egyik kiváló csapata Peru, ugyancsak hiányzik a négy év előtti mezőnyből Romá­nia, Csehszlovákia, Belgium, Mexikó, a legutóbbi rende­ző, és még nagyobb megle­petésre Anglia, és immár másodszor nincsenek a VB döntőjében a magyar labda­rúgók. Sok új csapat nyerte el a lehetőséget a VB-döntő­ben szereplésre: NDK, Ausztrália, Zaire, Haiti, is­mét ott van a legjobbak kö­zött Argentína, Hollandia és Lengyelország, amely utoljá­ra 1938-ban. tehát 36 éve volt világbajnoki résztvevő. Skócia is kicsit „újoncnak" számít, hiszen utoljára 1958­ban szerepelt a VB-n. Most viszont a brit szigetvilág egyetlen reprezentánsa. Az 1970-es mexikói me­zőnyből hat csapat maradt: Brazília, Olaszország, NSZK, Bulgária, Uruguay és Svéd­ország. Még két kérdés vár meg­oldásra. Ezeket a FIFA VB­szervező bizottsága tárgyal­ja majd január 5-i ülésén, ahol véglegesen ki kell mon­dani a döntést a chilei— szovjet, valamint a jugoszláv —spanyol ügyben. Ez a bizottság a karmes­tere azután a sorsolásnak Is, amelynek igen jelentős té­mául szolgái ezekben a na­pokban a nemzetközi labda­rúgóvilágban. Mindenütt azt találgatják, hogy milyen ala­pon készül majd el a 16 csa­pat végső játékrendje. Jól informált körök szerint az első csoport (Hamburg és Nyugat-Berlin) élére az NSZK-t, a másodikéra (Gelshenkirchen, Frankfurt és Dortmund) Brazíliát, a harmadik élére (Hannover, Düsseldorf, Dortmund) Uruguayt, a negyedikére pe­dig (Stuttgart és München) Olaszországot emelik ki. Ez a kiemelési sorrend reális­nak is látszik, hiszen a négy csapat foglalta el Mexikó­ban az 1—4. helyet. Egy másik változat szerint így bonthatják szét a részt­vevőket, és ebből húzhatja majd ki a nyugatnémet kis­fiú a négyes csoportokat: I. urna: Brazília, Olaszor­szág, NSZK, Uruguay. II. urna: Bulgária. NDK, Lengyelország, Jugoszlávia vagy Spanyolország. III. urna: Hollandia, Zai­re, Haiti, Ausztrália. IV. urna: Chile, Argentína. Skócia. Svédország. Emlékeztetőül a VB 16-os döntőjének lebonyolítási rendje: A négy négyes cso­portban június 13-tól 23-ig tartanak a küzdelmek, majd június 26—július 3. között zajlik le az elődöntő két cso­portban. Utána egyenes ki­eséssel döntik el, hogy kik játsszák a döntőt (VII. 7.) és kik szerepelnek a harmadik helyért (VII. 6.). Katonák tanítója A. V. Rizikov 1941. július 22-én a Szovjetunió Hőse lett A magas kitüntetést, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöke 1941. au­gusztus 26-án a Kremlben adta át a fiatal hadnagynak. Rizikov jelenleg ezredesi rendfokozatot visel, és a szovjet határőrség magasabb parancsnoki tanszakán az általános harcászatot tanít­ja. A Szovjetunióban tanuló magyar határőr-főtiszteknek is Rizikov tanítja a harcá­szatot A Szovjetunió Hőse, a fa­siszták elleni csatára, amely 1941. július 22-én, a kuto­mori őrs szakaszán zajlott le, így emlékezik vissza: — A szovjet határőrőrs­sel szemben egy német zászlóalj támadásra készült. A fasiszta alegység tagjai korábban már Franciaor­szágban harcoltak, s tapasz­talt katonák voltak. Az el­lenség számához viszonyítva az őrs létszáma csak egy­hatoda volt, és ekkor még nem rendelkeztünk megfele­lő harci tapasztalatokkal. Jól tudták ezt a fasiszták is, és őrsünket nem is tekin­tették olyan erőnek, amely ellenállást tud majd kifej­teni — A német zászlóalj fel­adata: az őrs megsemmisí­tése és a falu elfoglalása volt. Július 22-én, hajnalban egy szakasz fasiszta erélyes felderítést akart végrehaj­tani szovjet területen. A Prut folyón át több csónak­kal közeledtek a part felé. De a szovjet határőrök ész­revették és megsemmisítet­ték az ellenséget — Ugyancsak július 22-én — a reggeli órákban — a német fasiszták tíz-tizenöt tüzérségi előkészítés után 2 kilométeres frontszakaszon átkeltek a folyón, elfoglalták a falut, megölték a tanács­elnököt, és az úttörőtitkárt A németek támadásának kö­vetkeztében a falu lakói kö­zül sokan meghaltak, megse­besültek. — A szovjet őrsparancs­nok — Ligyimenko százados — a német felderítő osztag­gal vívott harc után katoná­it az előre kiépített védelmi körletbe vezette. Az ellenség úgy vélte, hogy a tűzelőké­szítés időszakában a szovjet határőrök megsemmisültek. Ilyen formában a megszállt faluban biztonságban érez­ték magukat, s a közepüle­tek elfoglalása után lakmá­rozashoz kezdtek. — A szovjet őrsparancs­nok támadásba vezette ka­tonáit, a határőrök jól is­merték a mocsaras területet átszövő utakat, s észrevétle­nül körülzartak a falui Há­rom irányból rohanták meg a fasisztákat — A határörök váratlan tamadása pánikot okozott a németek körében. Menekü­lés közben sok fasiszta a mocsárba is ragadt Har­minc perc telhetett el, mi­re az ellenség rendezni tud­ta sorait, és megállította a határőrök rohamát S ekkor sietett az őrs se­gítségére Rizikov hadnagy, nyolcadmagával. Rizikovék a fasiszta zászlóalj-parancs­nokság harcálláspontját tá­madták meg, ami még na­gyobb zűrzavart okozott a német „vezérkarban". A né­met parancsnok a kialakult helyzetből olyan következte­tést vont le, hogy legalább két-háromszoros túlerővel (szovjet határőrrel) állnak szemben, s ezért alegységét kivonta a tűz adói, és visz­szavonult — Nehéz, kemény órák voltak ezek — jegyezte meg a Szovjetunió Hőse. — Egyik határőrőrs sem merte remél­ni, hogy élve marad. Szu­rony- és kézitusaharcra is sor került Gorbacsov ezredesnek — Rizikov kollégájának — el­beszéléséből tudták meg, hogy Rizikov ötfős fasiszta csoporttal szemben is győz­tesen került ki a harcbóL A fiatal hadnagy két németet leszúrt, egyet puskatussal tett ártalmatlanná, két fa­siszta pedig elmenekült Egy szakasznyi erővel hő­siesen harcoló szovjet határ­őrök tehát visszavonulásra kényszerítették a több száz fős ellenséget. Rizikovnak a fasiszták el­leni harcban később is al­'kalma volt részt venni Ejtő­ernyős kiképzésben része­sült, s német egyenruhában az ellenség mélységében harcolt Magyarország, Len­gyelország felszabadításá­ban is részt vett. A háború, után a Frunze akadémiát kiváló eredménnyel végezte el, és azóta különböző kato­nai iskolákban tanít. Gazso Béla Élelmiszerek csomagolása, szavatossági ideje A megyei (fővárosi) élel­miszer-ellenőrző és vegyvizs­gáló intézetek az utóbbi he­tekben egyebek között az élelmiszerek csomagolását és a gyorsan romló élelmi­szerek szavatossági Idejével kapcsolatos rendelet betar­tását ellenőrizték. Megáll­lapították, hogy az élelmi­szeripari üzemek — műszaki és anyagi lehetőségeikke1 arányosan — javítják a csomagolás minőságét, szá­mos terméknél a csomagolás színvonala már minden igényt kielégít. Ellenben a kereskedelem­ben csomagolt termékeknél még nincs minden rendben,' a fejlesztés nem mindig ki­elégítő, s ezért az intézetek felhívták az illetékes keres­kedelmi szervek figyelmét, hogy korszerűsítsék egyes cikkek, például a fűszerek és az asztali só csomagolásai. Az élelmiszerek minősége az elmúlj hetekben tovéHV iavult, kevesebb terméket kifogásoltak a vizsgálatokat irányító szakemberek. Egyes mezőgazdasági húsüzemek termékeinek minőségét azon­ban mégis elmarasztalták, mert a megengedettnél na­gyobb mennyiségű vizet tar­talmaztak, és fehérjehiányt is megállapítottak. Ezeket az üzemeket figyelmeztették, hogy erősítsék meg a belső ellenőrzést. (MTI) Elet a jég alatt A Tihanyi Biológiai Kuta­tó Intézet munkatársainak megállapítása szerint a Ba­laton vize a jégtakaró alatt sem élettelen. A tó vizének téli biológiai intenzitása azt jelenti, hogy a jég alatti vízben is nagy számban él­nek különböző, a tó élővilá­ga szempontjából fontos, de az emberre nem káros bak­tériumok. E jelenség tavasz­szal nagyon fontos szerepet kap. A baktériumokkal táp­lálkozó apró állatoknak ily módon ugyanis folyamatosan megvannak az életfeltételei. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom