Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-12 / 9. szám

6 • SZOMBAT, 1974. JANUÁR TT Piac-e a piaccsarnok? Télen a piac is összehúzza sem éri el, az összes piaci magát, fázósan toporognak zöldség-gyümölcsfelhozatal­az eladók, gyorsabban lép- nak pedig mindössze 5 szé­kednek a vevők. Valójában zalékát teszi ki. A csarnok nincs is már piac. A leg- eladási forgalmának nagy há­utóbbi piacos napon, szer- nyadát a vegyes élelmisze­dán, mindössze tíz-tizenöt el- rek, továbbá hús- és hen­adó rakta ki portékáját a tesáruk adják, s elgondol­Marx téri asztalkákra. Al- koztató, hogy a megkérde­mát, körtét, tojást és sült zett boltok a jövőben is e tököt kínáltak. Inkább a kö- cikkek árusítását kívánják azt is megállapította, hogy a tödék, a halsütők, a laci- fokozni. Ebben a csarnokban piaccsarnokban több techni­konyhák és a giccsárusok, s tart fenn boltot néhány olyan kai jellegű hiányosság persze az italmérések kör- vállalat, melyeknek nem pasztaiható, nyéke zsibongott. Ez a külső profiljuk a zöldség- és gyü- egyrészt kép. de ne feledjük el, hogy mölcsforgalmazás, azonban van már Szegeden fedett piac azok a termelőszövetkezetek egyébként is szerény el­is, az új piaccsarnok. Nyis- és vállalatok (MÉK, Konkor- látás színvonalát rontja: a «unk be oda, nézzünk körül dia, Városellátó stb.) me zöldségellátás javítása ér­dekében — forgalmának csu­pán egynegyed részét teszi ki a zöldség- és gyümölcs­értékesítés. Az árukínálat szegényes, a kirakott aruk minősége gyenge, árban vi­szont azonos az őstermelőké­vel. A szakemberek vizsgálata ta­ami nehezíti az ott dolgozók munkáját, másrészt az benne. csarnokban a raktárterület lyek működési engedélyüket rendkívül kicsi, a raktártér­is zöldség- és gyümölcsérté- ben vannak elhelyezve a kesítésre kapták, zömmel ve- fűtőtestek, ami télen az áru — különösen a zöldségfélék — romlását idézi elő, az áru megfelelő „tálalását", be­a műkő- mutatását a berendezések nem praktikus elhelyezése miatt nem tudják biztosí­tani, s a nyitvatartás ideje (6—15 óráig) nem segíti a munkából hazatérők vásár­lását gyes élelmiszert, húst és hentesárut kínál a vásárlók­nak, hivatkozva arra, hogy A szakemberek egy ösz­szegezésükben így fogalmaz­tak: a lakosság zöldség- és ez is „benne van' gyümölcsellátásában a bolti dési engedélyben, kereskedelem mellett je- A piaccsarnokban mind­lentős szerepet töltenek be össze négy termelőszövetke­a piacok. S mennyire iga- 2et árulja termékeit, de ná­zuk van, pláne olyan város luk is az összes forgalmuk­esetében, mint Szeged, nak csak 9 százaléka szár­amelynek környéke, különö- mázott zöldség- és gvümölcs­sen a valamikor közigazgatá- értékesítésből. Az Űj Élet silag is hozzátartozott ho- Termelőszövetkezet csak­moki táj híres volt zöld- nem 3 millió forintos for­ség- és gyümölcstermeléséről. galma telies egészében hús- kérdésre, hogy a piac-e E falvak és a tanyavilág né- és hentesáru, s a későbbiek- piaccsarnok, csak azt lehet pe a szegedi piacon adta ben sem kíván zöldséget és válaszolni, hogy ezt a fel­el termeivényeit. S mivel a gyümölcsöt árusítani, mond Mit is mondhatnánk ezek merák háromszor is ráfor­dultak, Hámori Edére, a Sze­gedi Ságvári Endre Gyakor­, „ , , , . .... ló Altalános Iskola nyugál. címben is jelzett Iományba vonulf igazgató­adatát az új létesítmény az szegedi piac messze földön van> h°ey számukra az túl- eddigiek során alig teljesí­ságosan munkaigényes, nem is kifizetődő, mert híres volt, a városlakók is szívesen vásárolták meg a konyhára valót a bő válasz­tékot kínáló és alkut is megengedő színes forgatag­ban. De hol van már a ta­valyi hó? — mondogatják nél foSva IS sokat tehetne a nosztalgiával azok, akik ma és tette, az A tanácsnak és mindnzok­ország más táján drágábban nak. akiknek feladata az él­és nagyobb tételben tudiők látás javítása, érdemes vol­eladni termékeiket A MÉK na felülvizsgálni a piaccsar­Vállalat — amelv jellegé- nok helyzetét. G. I. is inkább a piacon vásá­rolnának. A tények sajnos megcá­folhatatlanok: a zöldség- és gyümölcsfélék piaci felhoza­tala évről évre csökken. Sze­geden például 1972-ben zöld­ségből 20 százalékkal, gyü­mölcsből pedig 10 százalék­kal volt kevesebb a felhoza­tal, mint öt-hat évvel ko­rábban. A kínálat, a felho­zatal csökkenése viszont tör­vényszerűen áremelkedéssel párosult. A mezőgazdasági nagyüzemek részesedése a szegedi piaci felhozatalban esztendőről esztendőre ke­vesebb lett. Az elmúlt hat év alatt zöldségből II szá­zalékról 6-ra. gyümölcsből 7 százalékról 3-ra esett vissza a termelőszövetkezeti felho­zatal aránya. A városi ta­nács a piaci értékesítés fo­kozása és a lakosság jobb el­látása érdekében 1937-ben ha­tározatot hozott egy piac­csarnok létesítésére. Szeged fejlődése, nagysága és sze­repköre időszerűvé is tette már egy fedett csarnok fel­építését a Marx téren, amely végül 1973-ban el is készült. Az új létesítmény, kul­turált körülmények biztosí­tásával, lehetőséget kívánt teremteni a mezőgazdasági nagyüzemek számára ter­mékeik folyamatos értéke­sítésére, a lakosság piaci ter­ményekkel való ellátásának javítására. A csarnok ennek a szerepkörnek első évi mű­ködése alatt kevésbé tesz eleget. — állapították meg a szakemberek. A csarnokban kialakított 20 bolt jó része zömmel olyan cikkeket kí­nál eladásra, melyeket a .piactéren korábban is meg­levő boltok szintén árusíta­nak. Így például a piactéri 5 általános élelmiszerbolt mel­lett újabb 6 ilyen szakjelle­gű bolt nyílt meg a csarnok­ban. A csarnok bolthálózatá­nak nagyobb hányadát ke­reskedelmi vállalatok bér­lik, s kevés a közvetlen me­zőgazdasági térmelő üzemek által fenntartott bolt. A csarnok forgalma a múlt év kilenc hónapjában 17 millió forint volt. A zöldség­es gyümölcseladás — amiért tulajdonképpen létesült a piaccsarnok — az összes for­Keresett a pernyéből készült építőanyag Tíz esztendővel ezelőtt kezdték meg a termelést Ka­zincbarcika űj üzemében, a könnyűbetongyárban. Ez je­lenleg is hazánk egyetlen olyan ipari létesítménye, amelvben a közeli borsodi hőerőmű kazánjaiban elége­tett szén pernyéjéből jó mi­nőségű építőanyagot: gáz­szilikát falazóblokkokat, vá­laszfallapokat és különböző szigetelőelemeket készítenek. Ezeket a terméiceket szíve­sen vásárolják a kislakáso­kat építő családok. (MTI) Egy minapi tévéhíradóban csak udvariasságból. Mind- S onnan hazaevickélru azt látták barátok és isme- máig megőrizte fizikai ere. hosszú volt az út, de nem rősök, hogy a frissen kapott jét, szellemi frissességét, pe. volt egészen egyedül: segí« kitüntetés alkalmával a ka. dig kerek negyven esztendőt tették társak, igaz barátok, töltött el a pedagógia szol- sorstársai, akikkel együtt vég., gálatában, s ehhez hozzáve- zett és pályázott a szépre, hetjük a felkészülés öt esz- jóra. Az állomások későbben tendejét is a tanítóképzőben. így következtek: Csongrádi 1932-ben az ő osztályában sugáriúti, petőfitelepi, Szállé­a jára, mintha a lencsék "nem 42-en végeztek, és mindany- ri sugárúti, Belvárosi iskola, akartak volna hinni a „sze- nyian megmaradtak válasz. Közben több éven át az ok. műknek": mit keres ötven- tott pályájukon. Negyvenhat tatásügyet irányító tanácsi egynéhány esztendejével a év távlatából az osztály név. apparátusban dolgozott, mint nagy öregek, egyetemi pro- sorát kapásból felsorolja fesszorok között ez a kitün- Hámori Ede most is. Azután tetett, aki szikár, egyenes próbára tesz, hogy mint testtartású, a járása fiatalos, egykori tanítványa, gondo­és még sokkal több a fekete latban üssem fel az alsóvá­haja, mint a fehér, csupán a rosi iskolában a II/A osz­szeme alatt árulkodnak tálykönyvéf és soroljam fel szarkalábak évtizedek elsza. a nebulókat, akiket kezdő ladásáról. Aki ide tisztelet- tanítóként tanított. Csiszár, bői elkísérte, a nálánál sok- Dobó, Gera, Ginczinger, Hó. kai fiatalabb dr. Fodor Gé- di, Huszta, Juhász... za akadémikus, a József At- — Kertész, Koloszár, Kó­tila Tudományegyetem rek. szó, Kothencz stb. — segít tora sem gondolta volna, ki a megakadásból, s azután hogy a kitüntetett öregek so_ ő lapoz vissza olyasmire, kadalmában Hámori Ede amit egyenesen hihetetlen akár le is tagadhatná korát, mesének tarthat a mai tani­64 esztendejéből legalább tó — és tanárjelölt. Az ak­kor frissen kikerült tanítók csak szaporították a munka. Akik is- nélküli diplomások tömegét, merik, pedig tele voltak tanulmányi felügyelő, cso, portvezető, majd 1959-tőJ 1973 végéig igazgatóként, állt helyt ott, ahonnét most el­búcsúztatták. EGY ICIPICI PORRADALOM tizenkettőt. Azt mondják róla, hogy Szegeden csak az nem isme. ri Hámori Edét, aki a haj na. li vonatta) érkezik a város­ba, mert még álmos. Harago . sai talán nincsenek is, jó szava azonban mindenkor, mindenkinek. Annak idején még a főcserkészt is rávette, hogy segítsen neki az úttörő, mozgalmat szervezni. Ami­A PÁLYA KEZDETÉN kor pedig 1938-ban — az ambíció- évszám nem elírás — három ennek a val, világmegváltó tervekkel, pedagógus — Németh István, megíté­lésnek igazat adnak és nem­Csatornaásök Vaslétrán ereszkedünk le meg büszkén a brigádvezető, a város alá, majdnem úgy, majd így folytatja: — mint a bányászok. Vágat he. nos, a lyet azonban csak alagútnak lassan hívják ezt az alig másfél­zebb munka volt, örökös ve. méteres sötétséget, dohos, szélyben. Itt a felszíntől 7­nyirkos levegőt, a cuppogó 8 méterre nagyob az ember sarat. A főtéből csöpög a víz. Az utca embere csak annyit tésnek vennék. A percek óráknak tűnnek, végre elér. jük a csillesort, rajta a sú. Ügy tudjuk, ilyen fúró­saj. pajzs kevés van Magyaror­dorogi szénbányák szagon. Először a budapesti kiürülnek- Az nehe- metró építésénél használták,. Éppen ezért munkája nagy szakértelmet igényel. Hol sajátította el a oéP kezelését? — Három társammal a Szovjetunióban jártam ta­tanultam kezelését, javítását. — A pajzs alsó részén is dolgoznak. Észrevettem, hogy egy vaslánc nagy gyor­biztonságérzete. — Napi 12 órát dolgoznak, mond: „csatornaások". Még mostoha körülmények kö- nulmányúton. Ott jó, hogy nem hallják. Sér- zött. Hogyan viselik el ezt meg a fúrópajzs a terhelést? — Megszoktuk. Meg aztán mi kértük a tizenkétórázást. lyos vasbeton csatornaele- Tudja, valamennyien távol mekkeL Sáros kézzel meg- vagyunk a családtól, s így sasággal mozdul, alig néhány törli az ember verejtékező nyolcnapi munka után töb- centire az ott dolgozó em­bertől. Nem tartja balesetve­szélyesnek? — A kaparóláncra gondol, homlokát, s máris úgy fest, mintha órákat töltött, volna a „csatornabányászok" kö­bét lehetünk otthon. — Mennyit keres? — ötezer forintot. Ehhez zöt. Még egy akadály, a szál- jönnek még különböző jut. ugye? Védőrácsot kellene a lítószalag állja utunkat, tatások. Kiküldetés, szén- lánc és a vájár közé tenni. pénz, nyereségrészesedés, Ez a védőrács fel volt sze­min- relve, viszont majd feltűnik a fúrópajzs. Ez az első, hogy földalatti gyakorta jutalmak és fúrással készítenek csatornát den évben hűségpénz. Szegeden. öten dolgoznak a gépnél. Szocialista brigádban. Nem valy a bányásznapon mint tízezer forintot kaptam. * Nagy megszokás itt min­szeretik, ha ismeretlen láto. den. Az elmaradhatatlan ci­gatók zavarják munkájukat, garetta is, amikor leáll a Rozsnyó Gábor brigádvezető gép. Meg az is, hogy min­olajos rongvban megtörli kezét: — Mi járatban? a den szünetben már a mű­nem lehetett Ta- tőle dolgozni. Mi kértük, több hogy vegyék le, és most in. kább jobban vigyázunk. * Beszélgetésünket a csille, szállító mozdony füttye za­varta meg. Űjból elfoglalta mindenki a helyét. Tapasztó Károly, aki megérkezésünk­— Nekem szerencsém volt — emlékszik vissza —, mert az őszi-téli időszakra ínség­munkásként , taníthattam havi 15 pengőért, mint kise­gítő. Ez a kegy azonban csak tavaszig tartott. Maradhat­tam, de egy fillért sem fi Nagy Ernő és ő — nyolcosz. tályos iskolát hoztak létre Petőfitelepen, a polgármes­ter szóhoz sem tudott jutni, amikor besúgták neki a ,Já. zadókat". De lepisszen terű sem tudta őket, mert a sok­kal több munkáért nem kér. zettek a további hónapokra, tek semmit, viszont annál sőt évekig. Saját fenntartá- többet dolgoztak a sikere­som minimális költségeit sem kért- Ma szegedi gyér tudtam megkeresni. A diplo. igazgatók számos társával ma kézhezvétele előtt elkül- bizonyíthatja ezt, mert ak­dött kérvényre négy évre kor az országban dsoként kaptam elutasító választ a 6k szerezték meg ebben az kultuszminisztériumból, mi iskolában a nyolc osztály el­szerint segédtanítói állás se­hol nincs a széles országban. Sok kilincselés, kérvánvezés után kaptam csak végleges kinevezést esztendők múltá­val a mai Dózsa György ál. talános iskolába, ami azt je. lentette, hogy egész évre járt a fizetés. No, de addig... Elkerült Kapos­végzéséről szóló bizonyít­ványt. Hogy ez akkor icipici forradalom volt? Lehet. Az is bizonyos: évekkel ezelőtt egy neves professzor arra kérte Hámori Edét, engedje meg neki meghallgatni egy óráját, mert arra kíváncsi, hogy az ő buta fiával mikép. pen tudta megtanítani a matematikát Ez a „buta" várra is, gyerek ma adjunktus egy. azaz külföldi egyetemen, mennie kellett egy elszólása Hámori Ede egykori tanít, miatt. A katolikus egyház ványai között vannak művé­papi méltóságai ugyanis szek, világklasszis sportolok kapva kaptak az alkalmon, is, akik elszármaztak Sze­hogy a csóró, állástalan, ki- gedről. Menjenek, boldogul­szolgáltatott, de tehetséges janak. ö itt maradt az isko­fiatal tanítókat soraiba húz- Iának, amely közel van la­za, beöltöztesse reverendába, kásához. Ha hívják valami­hogy velük kösse gúzsba, fo. ben segíteni, egyszerűen csak szak végét várják. A száraz kor a fúrópajzs alsó részén gassa be a száját a még hi­székeny, szegény népnek, öt is megkísértették. — Ha kenyér nem is lehet átugrik. Amikor négyévi túlszolgálat után mellére tűzték a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést, kérdezi. A fúrópajzs alsó ré- ruhát, a korsó sört, a tegnap dolgozott, rosszkedvűen ta- 1 szén dolgozók ki sem néz- megismert lányt. Munkaidő- pogatja meg átázott ruháját. 1 nek, csak a lábfejük mozdul, ben alig szólnak egymáshoz, Azonnal észreveszi a brigád. I így üdvözlik az érkezőt, mi- legfeljebb káromkodnak. ígv vezető, és máris utasítást ad: i belőle, ajánlatnak nem rossz azt mondta, hogy személyé­ez, atyám, mert ki látott már ben azt tulajdonképpen tan­munkanélküli papot, apácát? testülete kapta. Negyvenhá­közben ^súlyos agyagterhük kel elindulnak a csordultig telt csillék. A gép leáll, tizenkétórázás Ilyenkor szuss-anásnyi idő is vagy néhány van a beszélgetésre. szokták meg. A szórakozás? Arra kinek van hangulata a után ? Sör, üveg bor a bisztróból, aztan közösen Ml eredetileg szénbá- megisszák. Ez minden, amíg galomnak még az egytizedét nyászok vagyunk — jegyzi tart a munkahét — Linták. most maga men­jen alulra. A gép ismét elindul, mi pedig búcsúzunk. — Viszontlátásra! — Jó szere"csét! Szirák József — idézi ma vissza kérdését Hámori Ede. S így lett „ve­szélyes elem", akit eltaná­csoltak, szintén kisegítőnek, alkalmi téli tanítónak Du­nántúlra. rom tagú ez a tantestület, amelyből soha senki nem kérte át magát más iskolá­ba. S ez már rang, elisme­rés: az emberség rangja. Lődi Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom