Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-12 / 9. szám
6 • SZOMBAT, 1974. JANUÁR TT Piac-e a piaccsarnok? Télen a piac is összehúzza sem éri el, az összes piaci magát, fázósan toporognak zöldség-gyümölcsfelhozatalaz eladók, gyorsabban lép- nak pedig mindössze 5 székednek a vevők. Valójában zalékát teszi ki. A csarnok nincs is már piac. A leg- eladási forgalmának nagy háutóbbi piacos napon, szer- nyadát a vegyes élelmiszedán, mindössze tíz-tizenöt el- rek, továbbá hús- és henadó rakta ki portékáját a tesáruk adják, s elgondolMarx téri asztalkákra. Al- koztató, hogy a megkérdemát, körtét, tojást és sült zett boltok a jövőben is e tököt kínáltak. Inkább a kö- cikkek árusítását kívánják azt is megállapította, hogy a tödék, a halsütők, a laci- fokozni. Ebben a csarnokban piaccsarnokban több technikonyhák és a giccsárusok, s tart fenn boltot néhány olyan kai jellegű hiányosság persze az italmérések kör- vállalat, melyeknek nem pasztaiható, nyéke zsibongott. Ez a külső profiljuk a zöldség- és gyü- egyrészt kép. de ne feledjük el, hogy mölcsforgalmazás, azonban van már Szegeden fedett piac azok a termelőszövetkezetek egyébként is szerény elis, az új piaccsarnok. Nyis- és vállalatok (MÉK, Konkor- látás színvonalát rontja: a «unk be oda, nézzünk körül dia, Városellátó stb.) me zöldségellátás javítása érdekében — forgalmának csupán egynegyed részét teszi ki a zöldség- és gyümölcsértékesítés. Az árukínálat szegényes, a kirakott aruk minősége gyenge, árban viszont azonos az őstermelőkével. A szakemberek vizsgálata taami nehezíti az ott dolgozók munkáját, másrészt az benne. csarnokban a raktárterület lyek működési engedélyüket rendkívül kicsi, a raktártéris zöldség- és gyümölcsérté- ben vannak elhelyezve a kesítésre kapták, zömmel ve- fűtőtestek, ami télen az áru — különösen a zöldségfélék — romlását idézi elő, az áru megfelelő „tálalását", bea műkő- mutatását a berendezések nem praktikus elhelyezése miatt nem tudják biztosítani, s a nyitvatartás ideje (6—15 óráig) nem segíti a munkából hazatérők vásárlását gyes élelmiszert, húst és hentesárut kínál a vásárlóknak, hivatkozva arra, hogy A szakemberek egy öszszegezésükben így fogalmaztak: a lakosság zöldség- és ez is „benne van' gyümölcsellátásában a bolti dési engedélyben, kereskedelem mellett je- A piaccsarnokban mindlentős szerepet töltenek be össze négy termelőszövetkea piacok. S mennyire iga- 2et árulja termékeit, de názuk van, pláne olyan város luk is az összes forgalmukesetében, mint Szeged, nak csak 9 százaléka száramelynek környéke, különö- mázott zöldség- és gvümölcssen a valamikor közigazgatá- értékesítésből. Az Űj Élet silag is hozzátartozott ho- Termelőszövetkezet csakmoki táj híres volt zöld- nem 3 millió forintos forség- és gyümölcstermeléséről. galma telies egészében hús- kérdésre, hogy a piac-e E falvak és a tanyavilág né- és hentesáru, s a későbbiek- piaccsarnok, csak azt lehet pe a szegedi piacon adta ben sem kíván zöldséget és válaszolni, hogy ezt a felel termeivényeit. S mivel a gyümölcsöt árusítani, mond Mit is mondhatnánk ezek merák háromszor is ráfordultak, Hámori Edére, a Szegedi Ságvári Endre Gyakor, „ , , , . .... ló Altalános Iskola nyugál. címben is jelzett Iományba vonulf igazgatóadatát az új létesítmény az szegedi piac messze földön van> h°ey számukra az túl- eddigiek során alig teljesíságosan munkaigényes, nem is kifizetődő, mert híres volt, a városlakók is szívesen vásárolták meg a konyhára valót a bő választékot kínáló és alkut is megengedő színes forgatagban. De hol van már a tavalyi hó? — mondogatják nél foSva IS sokat tehetne a nosztalgiával azok, akik ma és tette, az A tanácsnak és mindnzokország más táján drágábban nak. akiknek feladata az élés nagyobb tételben tudiők látás javítása, érdemes voleladni termékeiket A MÉK na felülvizsgálni a piaccsarVállalat — amelv jellegé- nok helyzetét. G. I. is inkább a piacon vásárolnának. A tények sajnos megcáfolhatatlanok: a zöldség- és gyümölcsfélék piaci felhozatala évről évre csökken. Szegeden például 1972-ben zöldségből 20 százalékkal, gyümölcsből pedig 10 százalékkal volt kevesebb a felhozatal, mint öt-hat évvel korábban. A kínálat, a felhozatal csökkenése viszont törvényszerűen áremelkedéssel párosult. A mezőgazdasági nagyüzemek részesedése a szegedi piaci felhozatalban esztendőről esztendőre kevesebb lett. Az elmúlt hat év alatt zöldségből II százalékról 6-ra. gyümölcsből 7 százalékról 3-ra esett vissza a termelőszövetkezeti felhozatal aránya. A városi tanács a piaci értékesítés fokozása és a lakosság jobb ellátása érdekében 1937-ben határozatot hozott egy piaccsarnok létesítésére. Szeged fejlődése, nagysága és szerepköre időszerűvé is tette már egy fedett csarnok felépítését a Marx téren, amely végül 1973-ban el is készült. Az új létesítmény, kulturált körülmények biztosításával, lehetőséget kívánt teremteni a mezőgazdasági nagyüzemek számára termékeik folyamatos értékesítésére, a lakosság piaci terményekkel való ellátásának javítására. A csarnok ennek a szerepkörnek első évi működése alatt kevésbé tesz eleget. — állapították meg a szakemberek. A csarnokban kialakított 20 bolt jó része zömmel olyan cikkeket kínál eladásra, melyeket a .piactéren korábban is meglevő boltok szintén árusítanak. Így például a piactéri 5 általános élelmiszerbolt mellett újabb 6 ilyen szakjellegű bolt nyílt meg a csarnokban. A csarnok bolthálózatának nagyobb hányadát kereskedelmi vállalatok bérlik, s kevés a közvetlen mezőgazdasági térmelő üzemek által fenntartott bolt. A csarnok forgalma a múlt év kilenc hónapjában 17 millió forint volt. A zöldséges gyümölcseladás — amiért tulajdonképpen létesült a piaccsarnok — az összes forKeresett a pernyéből készült építőanyag Tíz esztendővel ezelőtt kezdték meg a termelést Kazincbarcika űj üzemében, a könnyűbetongyárban. Ez jelenleg is hazánk egyetlen olyan ipari létesítménye, amelvben a közeli borsodi hőerőmű kazánjaiban elégetett szén pernyéjéből jó minőségű építőanyagot: gázszilikát falazóblokkokat, válaszfallapokat és különböző szigetelőelemeket készítenek. Ezeket a terméiceket szívesen vásárolják a kislakásokat építő családok. (MTI) Egy minapi tévéhíradóban csak udvariasságból. Mind- S onnan hazaevickélru azt látták barátok és isme- máig megőrizte fizikai ere. hosszú volt az út, de nem rősök, hogy a frissen kapott jét, szellemi frissességét, pe. volt egészen egyedül: segí« kitüntetés alkalmával a ka. dig kerek negyven esztendőt tették társak, igaz barátok, töltött el a pedagógia szol- sorstársai, akikkel együtt vég., gálatában, s ehhez hozzáve- zett és pályázott a szépre, hetjük a felkészülés öt esz- jóra. Az állomások későbben tendejét is a tanítóképzőben. így következtek: Csongrádi 1932-ben az ő osztályában sugáriúti, petőfitelepi, Szálléa jára, mintha a lencsék "nem 42-en végeztek, és mindany- ri sugárúti, Belvárosi iskola, akartak volna hinni a „sze- nyian megmaradtak válasz. Közben több éven át az ok. műknek": mit keres ötven- tott pályájukon. Negyvenhat tatásügyet irányító tanácsi egynéhány esztendejével a év távlatából az osztály név. apparátusban dolgozott, mint nagy öregek, egyetemi pro- sorát kapásból felsorolja fesszorok között ez a kitün- Hámori Ede most is. Azután tetett, aki szikár, egyenes próbára tesz, hogy mint testtartású, a járása fiatalos, egykori tanítványa, gondoés még sokkal több a fekete latban üssem fel az alsóváhaja, mint a fehér, csupán a rosi iskolában a II/A oszszeme alatt árulkodnak tálykönyvéf és soroljam fel szarkalábak évtizedek elsza. a nebulókat, akiket kezdő ladásáról. Aki ide tisztelet- tanítóként tanított. Csiszár, bői elkísérte, a nálánál sok- Dobó, Gera, Ginczinger, Hó. kai fiatalabb dr. Fodor Gé- di, Huszta, Juhász... za akadémikus, a József At- — Kertész, Koloszár, Kótila Tudományegyetem rek. szó, Kothencz stb. — segít tora sem gondolta volna, ki a megakadásból, s azután hogy a kitüntetett öregek so_ ő lapoz vissza olyasmire, kadalmában Hámori Ede amit egyenesen hihetetlen akár le is tagadhatná korát, mesének tarthat a mai tani64 esztendejéből legalább tó — és tanárjelölt. Az akkor frissen kikerült tanítók csak szaporították a munka. Akik is- nélküli diplomások tömegét, merik, pedig tele voltak tanulmányi felügyelő, cso, portvezető, majd 1959-tőJ 1973 végéig igazgatóként, állt helyt ott, ahonnét most elbúcsúztatták. EGY ICIPICI PORRADALOM tizenkettőt. Azt mondják róla, hogy Szegeden csak az nem isme. ri Hámori Edét, aki a haj na. li vonatta) érkezik a városba, mert még álmos. Harago . sai talán nincsenek is, jó szava azonban mindenkor, mindenkinek. Annak idején még a főcserkészt is rávette, hogy segítsen neki az úttörő, mozgalmat szervezni. AmiA PÁLYA KEZDETÉN kor pedig 1938-ban — az ambíció- évszám nem elírás — három ennek a val, világmegváltó tervekkel, pedagógus — Németh István, megítélésnek igazat adnak és nemCsatornaásök Vaslétrán ereszkedünk le meg büszkén a brigádvezető, a város alá, majdnem úgy, majd így folytatja: — mint a bányászok. Vágat he. nos, a lyet azonban csak alagútnak lassan hívják ezt az alig másfélzebb munka volt, örökös ve. méteres sötétséget, dohos, szélyben. Itt a felszíntől 7nyirkos levegőt, a cuppogó 8 méterre nagyob az ember sarat. A főtéből csöpög a víz. Az utca embere csak annyit tésnek vennék. A percek óráknak tűnnek, végre elér. jük a csillesort, rajta a sú. Ügy tudjuk, ilyen fúrósaj. pajzs kevés van Magyarordorogi szénbányák szagon. Először a budapesti kiürülnek- Az nehe- metró építésénél használták,. Éppen ezért munkája nagy szakértelmet igényel. Hol sajátította el a oéP kezelését? — Három társammal a Szovjetunióban jártam tatanultam kezelését, javítását. — A pajzs alsó részén is dolgoznak. Észrevettem, hogy egy vaslánc nagy gyorbiztonságérzete. — Napi 12 órát dolgoznak, mond: „csatornaások". Még mostoha körülmények kö- nulmányúton. Ott jó, hogy nem hallják. Sér- zött. Hogyan viselik el ezt meg a fúrópajzs a terhelést? — Megszoktuk. Meg aztán mi kértük a tizenkétórázást. lyos vasbeton csatornaele- Tudja, valamennyien távol mekkeL Sáros kézzel meg- vagyunk a családtól, s így sasággal mozdul, alig néhány törli az ember verejtékező nyolcnapi munka után töb- centire az ott dolgozó embertől. Nem tartja balesetveszélyesnek? — A kaparóláncra gondol, homlokát, s máris úgy fest, mintha órákat töltött, volna a „csatornabányászok" köbét lehetünk otthon. — Mennyit keres? — ötezer forintot. Ehhez zöt. Még egy akadály, a szál- jönnek még különböző jut. ugye? Védőrácsot kellene a lítószalag állja utunkat, tatások. Kiküldetés, szén- lánc és a vájár közé tenni. pénz, nyereségrészesedés, Ez a védőrács fel volt szemin- relve, viszont majd feltűnik a fúrópajzs. Ez az első, hogy földalatti gyakorta jutalmak és fúrással készítenek csatornát den évben hűségpénz. Szegeden. öten dolgoznak a gépnél. Szocialista brigádban. Nem valy a bányásznapon mint tízezer forintot kaptam. * Nagy megszokás itt minszeretik, ha ismeretlen láto. den. Az elmaradhatatlan cigatók zavarják munkájukat, garetta is, amikor leáll a Rozsnyó Gábor brigádvezető gép. Meg az is, hogy minolajos rongvban megtörli kezét: — Mi járatban? a den szünetben már a műnem lehetett Ta- tőle dolgozni. Mi kértük, több hogy vegyék le, és most in. kább jobban vigyázunk. * Beszélgetésünket a csille, szállító mozdony füttye zavarta meg. Űjból elfoglalta mindenki a helyét. Tapasztó Károly, aki megérkezésünk— Nekem szerencsém volt — emlékszik vissza —, mert az őszi-téli időszakra ínségmunkásként , taníthattam havi 15 pengőért, mint kisegítő. Ez a kegy azonban csak tavaszig tartott. Maradhattam, de egy fillért sem fi Nagy Ernő és ő — nyolcosz. tályos iskolát hoztak létre Petőfitelepen, a polgármester szóhoz sem tudott jutni, amikor besúgták neki a ,Já. zadókat". De lepisszen terű sem tudta őket, mert a sokkal több munkáért nem kér. zettek a további hónapokra, tek semmit, viszont annál sőt évekig. Saját fenntartá- többet dolgoztak a sikeresom minimális költségeit sem kért- Ma szegedi gyér tudtam megkeresni. A diplo. igazgatók számos társával ma kézhezvétele előtt elkül- bizonyíthatja ezt, mert akdött kérvényre négy évre kor az országban dsoként kaptam elutasító választ a 6k szerezték meg ebben az kultuszminisztériumból, mi iskolában a nyolc osztály elszerint segédtanítói állás sehol nincs a széles országban. Sok kilincselés, kérvánvezés után kaptam csak végleges kinevezést esztendők múltával a mai Dózsa György ál. talános iskolába, ami azt je. lentette, hogy egész évre járt a fizetés. No, de addig... Elkerült Kaposvégzéséről szóló bizonyítványt. Hogy ez akkor icipici forradalom volt? Lehet. Az is bizonyos: évekkel ezelőtt egy neves professzor arra kérte Hámori Edét, engedje meg neki meghallgatni egy óráját, mert arra kíváncsi, hogy az ő buta fiával mikép. pen tudta megtanítani a matematikát Ez a „buta" várra is, gyerek ma adjunktus egy. azaz külföldi egyetemen, mennie kellett egy elszólása Hámori Ede egykori tanít, miatt. A katolikus egyház ványai között vannak művépapi méltóságai ugyanis szek, világklasszis sportolok kapva kaptak az alkalmon, is, akik elszármaztak Szehogy a csóró, állástalan, ki- gedről. Menjenek, boldogulszolgáltatott, de tehetséges janak. ö itt maradt az iskofiatal tanítókat soraiba húz- Iának, amely közel van laza, beöltöztesse reverendába, kásához. Ha hívják valamihogy velük kösse gúzsba, fo. ben segíteni, egyszerűen csak szak végét várják. A száraz kor a fúrópajzs alsó részén gassa be a száját a még hiszékeny, szegény népnek, öt is megkísértették. — Ha kenyér nem is lehet átugrik. Amikor négyévi túlszolgálat után mellére tűzték a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést, kérdezi. A fúrópajzs alsó ré- ruhát, a korsó sört, a tegnap dolgozott, rosszkedvűen ta- 1 szén dolgozók ki sem néz- megismert lányt. Munkaidő- pogatja meg átázott ruháját. 1 nek, csak a lábfejük mozdul, ben alig szólnak egymáshoz, Azonnal észreveszi a brigád. I így üdvözlik az érkezőt, mi- legfeljebb káromkodnak. ígv vezető, és máris utasítást ad: i belőle, ajánlatnak nem rossz azt mondta, hogy személyéez, atyám, mert ki látott már ben azt tulajdonképpen tanmunkanélküli papot, apácát? testülete kapta. Negyvenháközben ^súlyos agyagterhük kel elindulnak a csordultig telt csillék. A gép leáll, tizenkétórázás Ilyenkor szuss-anásnyi idő is vagy néhány van a beszélgetésre. szokták meg. A szórakozás? Arra kinek van hangulata a után ? Sör, üveg bor a bisztróból, aztan közösen Ml eredetileg szénbá- megisszák. Ez minden, amíg galomnak még az egytizedét nyászok vagyunk — jegyzi tart a munkahét — Linták. most maga menjen alulra. A gép ismét elindul, mi pedig búcsúzunk. — Viszontlátásra! — Jó szere"csét! Szirák József — idézi ma vissza kérdését Hámori Ede. S így lett „veszélyes elem", akit eltanácsoltak, szintén kisegítőnek, alkalmi téli tanítónak Dunántúlra. rom tagú ez a tantestület, amelyből soha senki nem kérte át magát más iskolába. S ez már rang, elismerés: az emberség rangja. Lődi Ferenc