Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
CSÜTÖRTÖK, 1974. JANUÁR 10. Oroszul tanul a világ Azprojz nyelv, mini a nemzetközi köz- Az vrosz nyelv aszocialista országok lés eszköze, hódít minden löldrészen. Ta- számi ra a műszaki, a gazdasági'és a kulnulása a világ minden országában az iskolai és egyelem! képzés zükséRes eleme lesz. Az 1972—73-as tanévben az orosz nyelvet 36 ország iskoláiban és 62 ország felsőoktatási intézményeiben tanították, a tanfolyamokon pedig, beleértve a rádiót és a televíziót is, 87 országban. A tanulók száma a Szovjetunió határain túl eléri a 16.5 milliót. A nyelvet tanulók számának hirtelen növekedése a szovjet nép által megnyitott „kozmikus korszak" utáni évekkel esik egybe. A világ különböző országainak az orosz nyelv iránti érdeklődése növekedését a következő példák is illusztrálják: Angliában 1957-ben az orosz nyelvet 40 tanintézetben. 1972-ben pedig 40 főiskolán és 802 iskolában tanították; az USA-ban 1957-ben csupán 10 középiskolában, jelenleg pedig több mint 600 iskolában; Franciaországban az utóbbi tíz év alatt az oroszt tanulók száma megkétszereződött. Orosz nyelvet Franciaországban 400 líceumban. Svédországban 130 gimnáziumban. Finnországban 109 iskolában tanítanak; Ausztria, Dánia. Norvégia, Franciaország és más országok minden egyetemének tantervi anyaga. turális kapcsolatok mind sjéiesedő területén a kommunikáció általános Ezekben az országokban szervesen beépült az általános és felsőfokú képzés rendszerébe. s egyike az általános műveltséget nyújtó tantárgyaknak. Széles területen terjed az orosz nyelv Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaiban is. Japán 70 egyetemén és intézményében, India 40 felsőfokú tanintézeteben. az afrikai kontinens országainak több mint 20 főiskoláján tanulják. Tanítása olyan országokban is megkezdődött, ahol azelőtt egyáltalán nem volt, például Bangla Deshben, Burmában. Laoszban, Kongóban. Korunkban felmerült annak az igénye is, hogy a különböző országok rasszistái összehangolják tevékenységüket a tudományos és szakmai kapcsolatok létrehozására. az oktatás modern módszereinek elterjesztésében,' kicseréljék tapasztalataikat a tankönyvírásban és a taneszközkészítésben. Ezért alapították 1967-ben az orosz nyelv és irodalom tanárainak Párizsi Nemzetközi Egyesületét. Az egyesület, a megalakulása utáni években, 28 nemzetközi és területi találkozót, valamint szimpóziumot tartott. Jelenleg az egyesülés a világ 34 országának* 97 kollektíváját fogja össze. Első növénynemesítonk Százhetvenöt evvel ez- rában levelező tagjai előtt, 1799. január 11-én szü- ba választotta. letett Szegedén Klauzál Imre, korának egyik legkiva- . „^fShisz- intézetet, amely munkáját Jóbb felkészültségű mező- K^vi erófok Klauzál széles körű szakmai gazdasági szakembere, a ha- *orJ\abj « * gr™°k gyakorlatából táplálkozva lado szemléletű miniszter, ™ ™ kezdte meg. sorá- ka után, 1843-ban Oroszváron létrehozta az első növénytermesztő és -nemesítő Klauzál Gábor bátyja. Klauzál Imre szakmai felTótmegyeren ismerkedett meg, és ez az ismerettség .... ,. _ .. .. , . , Fiatal évelt Szegeden él- Klauzál Imre korai haláláig •^tőtópe^égekkel is te, itt járta alap- és kö- örök barátsággá nemesedett. szeraezokepessegtKKet is zépfokú iskoláit. Már kora Közös célokat tűztek ki ma- rendelkezett, amit elsőnek ifjúságában kiváló előmene- guk elé. és miután a rohon- gró* Károlyi birtokain elért télről tett tanúbizonyságot, cl gazdksági intézet kapuit ^dmenyeivel bizonyítót, különösen érdekelte a ter- be kellett zárniok, közös *ezde"01 *?gva haj^0fat' mészetrajz és a természettu- bérleti gazdálkodásba kezd- MSSLu^^SJ^ dományi tárgyak általában, tek. A Vas megyében levő erdekvedelmi szervezet létÉrettségi után mezőgazdasá- borostyánkői és a német- [ehozá8a- a™^ a *°ldb,r_ gi akadémiát végzett, és szentmihályi uradalmakat tokos rétegeket megfelelo1820. körül gróf Károlyi La- bérelték. Klauzál mind jos szolgálatába lépett. A állattenyésztésben, mind kiváló felkészültségű szak- növénytermesztésben en védi, Széchenyi István szellemében meghirdetett elkivá- képzeléseknek megfelelően. Ez a szervezet, amelynek Klauzál Imre alapító tagja emberben a nagybirtokos ha- ló eredményeket ért el itt mar meglátta a rátermett- is, azonban ezeket sohasem . 1835-hen alakult és az séget, a becsületet, az al- tekintette csupán sajátjának, X "',,„ DenaiaKuit, es az kötni akarást, és nem sokkal minden sikerükben közösen A szolgálatba állása után ura- osztoztak. A magyarországi nwr v dalmainak vezetőjévé tette agrárgazdálkodás fejlődése U>1V"®~1™"f™ „ kt" meg. Klauzál Imre figyel- legnagyobb gátjának a job- „alvbirt^k éf a nagy! me ebben az időben első- bágyrendszert tartották, és a "S „S,,ílrf ,aH nasy nek a juhászat felé irá- helyzet megváltoztatásának " Kta^áTlmre rövidre szanyult, és a totmegyeri ura- szükségességét Klauzál lm- . jmre rovmre sza dalmat Európa-hírű minta- re szóban es írásban nyíltan ^gf « óves ko gazdasággá fejlesztette.- Ö hirdette. terjesztette el hazánkban a , , , . ... .. rában halt meg Becsben, finom cvaDiúiáról híres me- Az ^^ elvek birdetese Klauzal Imreben a mult szar nótahot nem túlságosan tetszett a zad magyar mezőgazdasági J ' felső tízezernek, és többek szakembereinek egyik legérKlauzál Imre, a haladó együttes fellépésére Klauzál demesebb tagját tiszteljük, szemléletű szakember lép- Imrétől megvonták a bérleti aki sokoldalú felkészültségéten-nyomon hirdette, hogy a jogot, Czilchert pedig szoli- vei, rendkívül gazdag életmagyái mezőgazdaságnak daritásból önként lemondott tapasztalatával következetemagyar nyelvű tanintézet- róla. Ekkor újabb nagy ál- sen szolgálta a magyar mebeti végzett szakkáderekre mát valósította meg. Hosszú zőgazdaság fellendítését, van szüksége. E törekvése és küzdelmes szervezőmun- Bátyai Jenő miatt sofr Téesz nagyberuházások a mérlegen Kezdjük talán dicsekvés- sok révén messze kiemelke- Egyrészt, mert a nagy építsél. Jelenleg a magyar ter- dett az átlagból, feltört az kezések idején a gépvásármelőszövetkezetek közös ser- élvonalba. Közismert azon- lást még a legjobbak is eltésállományának csaknem ban. hogy létezik egy olyan hanyagolták. A másik ok, az egyharmada már korsze- sereg is, amely az árak idő- hogy gépet még a kisebb, rű, új, nagyüzemi telepe- közben bekövetkezett emel- vagy szerényebb anyagi eszken szaporodik, illetve hí- kedése, vagy a várt terme- közökkel rendelkező tészeek zik. Ugyancsak új és töb- lési remények meghiúsulása is tudnak vásárolni. Kénybé-kevésbé korszerű telepe- miatt súlyos gondok közé ke- szerit az is. hogy a régi géken található a közös rült. Számos szövetkezeti ve- pekkel ma már nem lehet szarvasmarha-állomány egy- zető bukott meg, nem azért, korszerűen termelni, nem leharmada, a baromfifarmok mert kalandor volt, hanem het a speciális magvakat pedig' gyakorlatilag teljes azért, mert külső körűimé- elvetni, a nagy mennyiségű egészében. Az idén már a nyek, előre nem látható ese- műtrágyát kiszórni, az újfajtéeszek közös kukoricaveté- mények teperték le. És van ta vegyszereket a növényre sének mintegy a felét a vi- még egy olyan jelenség is, juttatni stb. Meg is figyellágszívonalat jelentő, úgyne- amit negatív szelekciónak hető, hogy a termelőszövetvezett zárt termelési rend- nevezünk. Bizonyos helye- kezetek elsősorban a nagy szerek keretében, modern ken a tagság, vagy a külső kapacitású gépek, illetve a gépekkel, nagy adagú műtrá- szervek hajlamosak voltak, komplex gépsorok iránt érgyákkal. különleges vegysze- hogy megfontolt mérlegelés deklődoek, tehát egy növény rekkel vetik, ápolják és ta- nélkül kövessék a „divatot", termelésének valamennyi fokarítják be. A többi állat- létesítsenek nagy beruházá- lyamatát egyszerre gépesítefajok tartásánál, illetve a sokat, amelyek következmé- ni akarják. Sajnos, a keresnövények termesztésénél a nyeit esetleg máig is nyö- kedelem ezeket az igényeket korszerűség foka ettől még gik. csak részben tudja kíelégíelmarad. Tény azonban, hogy a te- teni. Mindenképpen elmondhat- lepek felépültek. Ma már Kulon kell szólni arról a juk azonban, hogy a terme- tudjuk, hogy az első éve- tendenciáról, hogy az építési lőszövelkezeti nagyberahá- ket bejáratásnak, vagy pró- nagyberuházások megtorpanzások a közelmúltban új baidőnek kell tekinteni tak- Nem egészen jo dolog helyzetet teremtettek. Rö- Amint az iskolapénzt megfi- ez- Mert érvényes még a ser. vid idő alatt soha nem lá- zetik, ezek a telepek ont- tésprogram, a kormány 'tott nagy lépéssel gyorsítot- ják. illetve ontani fogják a szarvasmarhaprogramja peták a fejlődést. Ennek azon- húst, a tejet. És az állam difi még csak most lenne ban szakaszai voltak és ára nem hagyja magára a bajba- kibontakozóban. Hebehurvolt. Jutottakat. Ahol például a gyóskodni azonban most már Ha évszámhoz akarjuk sertéstelepek gépel nem vél- nem srabad, ettől szeretnénk kötni, akkor ez a folyamat tak be, ott az állam 50 szá- óva intem ""ndenkit A dol1967-ben kezdődött, amikor ^lékos dotációt ad új. ki- Sokft végig kell gondolni, eltörölték a termelőszövet- Próbált technológia bevezeté- Elm°ndana"k erre ^f4" kezeti tervkötelezettséget A sére. Ahol az erő csak az len Példát. Egy szazas tekövetkező esztendőben pedig építkezésre futotta, de sül- hénistállót meg lehet epíteránk köszöntött az új me- dőre, takarmányra már nem ^ milhó fonntboL l£ chanizmus. Az 1968-as esz- tellett, ott a bank hitelből egy tehen férohe^e 20 ezer tendő inkább még a latol- biztosítja az úgynevezett fonntba kenil. Am. ha art gatásé, töprengésé volt. de forgóeszköz-feltöltést. Ahol fkatMuk hogy ez az istálmár megindultak a berúhá- a szövetkezet erejét mégha- ló egy kicsit alkalmasabb lezások. A következő kettő az ladó hitel visszafizetésére gyen teheneszet céljaira, ak1969-es és 70-es esztendő, a vállalkozott, ott a felvett k°r egy férőhely mar 40 hihetetlen iramú építkezés, hiteleket átütemezik, hosz- ezer forintba kerül. Ez azonberuházás időszaka volt. szabb időre prolongálják. És ban csak a tehén. Ha toSzinle a földből nőttek ki'ahol még ezek sem segíte- vább megyünk és akarunk a sertéstelepek. Sőt. kide- nek, ott az állami szervek a elkulonitot borjunevelot, rült, hogy a beruházási iram bajba jutott iparvállalatok tejhteR. utakat, netalan fetúlpörgött; az állam 1971- példájára, egyedi elbírálás lőállást is, azaz komplex ben már korlátozó intézke- alapján keresik majd meg a beruházást valósítanánk meg, déseket hozott. A fékezés si- segítség módozatait. akkor egy férőhely költsége került, mar 71-ben majd 72- A hőskor azonban leza„ is É^ ebből Toén^L ben a beruházási kedv csil- rult, a beruházási érdeklő- ből ott án majd e^ lapult, sőt a korlátozás itt- dés má már más iránvlw 5 ?, a.. ,maj egy Ott ir.hi-.an sikerült mint sze ? , rtí , ™"?.lt ,ra°yba dern telepünk — üresen. Venrettük volil Tiwralv 1973^ ,„ ÍTÍSHÍL keli még tehenet. És tartttuk voina. tavaly 19/á- ,pari jellegű állattartó tel/:- karmánvt leealáhb eev fórban már új sertéstelep- neket ma nem. vaev alie TÍ/ t. 8 J",® Ior építkezés nem kezdődölt és ^fteneíT\ téeszek Az éní- dxú6r?-J& gondolkodva az szarvasmarhateleDből is alie fSf. U a téeszek, AZ epi- EGY tehenre számított koltszaryasmarnateiepDoi isang tesl beruházások összege a már a 120 ezer forintot néhány indult Megálltunk, 70.es évek eiejéhez k|pe8t » 120 ezer fo"ntot sőt ugy tűnik megrekedtünk, feiére> sőt harmadára csök- A feüödés- narancs Az tehát a 210 korszerű sprtés- kent Naev az érdeklődés vi- 3 parancs- Az felennél és 350 többé-kevés- 1 . • • , - 7 uton megállni nem lehet teiepnei es iau toDoe keves- szont a kiegeszito jellegű be- Haladiunk is továhb de úcv bé korszerű szarvasmarha- mházások néldául n takar- u J tovabD. ae ugy. felennél runazwsoK, peiaaux a tanar- hogy egy-egy kanyarban ne tClepnéL manykeverők, szárítóüzemek, érjenek bennünket váratlan A hallatlan iram szelek- magtárak: Irtot Ez meg a meglepetések. Ne alakuljon tált. Pozitív és negatív oaSy lendület kapcsolódó re- ki negativ szelekció, illetve irányban egyaránt. Az első sze. ne bukjanak le becsületes, jó telepeket azok építették, Ugyanakkor pedig a gép- vezetők a téeszekben. csak akiknek volt pénzük, illetve beruházások összege minden azért, mert a dolgokat valaazok, akik aránytalan kocká- jel szerint 2—3-szorosárn ki, vagy valakik nem gonzatot vállaltak. Seregnyi szö- emelkedik. Ez több okból dolták végig, vetkezet a bátor beruházá- helyes és szükséges dolog. Földeáki Béla került, de jó segítőtársat és barátot talált Czilchert Róbert személyében. Fáradozásuk sikerrel járt, és 1838-ban Rohoncon megalapították az első magyar nyelvű gazdasági tanintézetet, amely azonban a sok intrika és meg nem értés miatt csak másfél évig működött. Gyakorlati munkássága közben élénk szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, és a „Néhány tekintet Magyarország földművelésére" cimű müvében, amely 1837ben jelent meg, főként a Károlyi-birtokokon szerzett tapasztalatéiról adott átfogó képet, és ismertette mindazokat a jól bevált módszerelt, amelyeket országos haszonsításra ajánlott. A juhászairól és a juhászati viszonyokról írt hosszabb tanulmányában a totmegyeri gazdaságban alkalmazott módszereket adta közre. Több írásában sürgetöleg lépett fel a magyar nyelvű ' szakoktatás mellett, és egyre szorgalmazta a tudatosan irányított növénytermesztést, a tudományos, alapokon nyugvó növénynemesítést, A gyakorlati életben és a szakirodalomban elért kimagasJó tevékenysége elismeréseképpen a Magyai Tudományos Akadémia 34 éves koZsanó egy kézzel tartja a szárat, a másikkal sokáig a parton. Amint lélegzethez jut. az úszó* ineg elöl nyúlkál, keresi a ló száját. mester visszalöki a vízbe,.hogy ússzon egyet, ve, — Nem úgy, te beduin! — ordítja Zsiga is. gye észre, hogy nem a víz a rossz, nem a mammert miért ne értene ő hozzá. Kibicnek semmi las?, vagy gonosz, hanem az ember tökéletlen sem drága. — Azt a szíjat húzd a föld felé. — Hogy mondod? — kérdi Zsanó, de közben még egy kicsit. Vagy csak én hiszem így? Kicsit bosszankodva, kicsit büszkén, de legelengedi a szárat, lazul a szorítás. Kicsim a föld- főbbképpen megszeppenve nézem Zsunót. Báré teszi a fölösleges két lábát is. Mindenki meg- nom, sajnálom, hogy belelovaltam magaínat is. könnyebbül. Még Zsanó is. • | — No. most fuss kicsit, te zsiványa. Megijedték mi? Zsanó bácsi nem szokta kukoricálni! meg őt is ebbe a buta játékba. De nem vagyok egészen bizonyos abban, hogy igazam van. Nézem Pikó alhadnagyot, akinek arcán elégedettMost már én is nevetek. Honnan vette ezt a ség. öröm. s valami furcsa atyás büszkeség sunagy hangot az én Párizsból szalasztott bará- gárzik. Olyan apa lehet ez. aki nagyon kemény, tom? Fogja a szárat, tapos a kengyelben, a ló nagyon magas mércét állít gyerekei elé. pedig pedig üget, mintha a világ legjobb dolga lenne, görcsösen félti őket. Bosszant is kicsit fölényes igaz, olybá tűnik ez az egész, mintha egy elfu- nyugalma. 93. serált marionettbabát táncoltatna egy idegsok- — Tudja-e, százados elvtárs, honnan veszem *jt - . . . .. ,, kos. Ez a különös nyeregtánc jobban hasonlít én a módszerem lényegét? Még diákkoromban a Megáll a szélén, kinyújtja a nyakát, aztan fel- a Tarantella vad ritmusaihoz, mint a magasis- kezembe került egv sárospataki kézikönyv. Nakapjaiá fejét. Zsanó észnél van. Elkapja a hajtő, kólához. Lehet, hogy ez a tánc is valami rossz gyon régi kiadás, a tizenhetedik századból való. szárat, nagyot huz a lo száján Erre biztosan szérumot verejtékeztet ki Zsanóból? Igen, a Ta- Johann Amos Comenius írta. Az a címe: Didacmegallnak az effélék. Igen ám, de a-húzás egy- rantella. A spanyol hegyek között szokásos ez a üca magna. Ennek a nagyszerű Comenius mesket kilóval erosebb a szüksegesnel. Erre pedig tánc Van a heevekben egy csúf. mérges pók. A temek, aki egyébként öt évig a pataki kollégium minden becsületes versenyló ugy reagal, hogy a csípése halálos. Akit ez a pók megcsíp, annak vezetője volt, az volt a legfőbb nevelési elve, két mellső lábáta levegőbe emeli, sket hatsojún addÍK kel] a vad táncot járnia amíg a gyUkos hogy. a gyerek nem tökéletlen felnőtt — táncol, mintha o lenne a Pliszeckaja. Mit tudja szérumot ki nem verejtékezi Mégiscsak igaza csak apro ember!" Nagyon bölcs dolog. Én igyeaz oktalan para. hogy Zsanó nem termeti Pepi- lehet Pikónak Azért nem szólt közbe, mert vér- keztem n.indig íc kezelni a gyerekeket Has*, tának, s annyit sem tud a balettról, mint Tiha- oeli lovas, és egy verbeli lovas mindenkit sze- nomra, s hasznukra vált nyl. a jampec, a spanyol udvari etikáról. retne megnyerni ennek a vad, szenvedélyes és — Ez teljesen megőrülte! — ordítja Zsanó. és nagyon csábító sportnak. Igaza lehet abban, hogv „ rángatja a szárat. Valami csoda következtében a nem szakította meg a feszült kísérletet. Ha Zsa- Nagyobb sikere volt a katonák körében mint az lába már a vasban van s teljes erejével azon nó nem önmaga győzi le Kicsim féktelenségét, imént Marcsónak, a kis ördögfiókónak Különötamaszkodik. Még imponalo is a testtartasa. akkor ebben n hosszú földi életben soha nem ül sen Zsiga, a Röhögő Lavór kormányosa úiicm— Mondom neki, maradjon nyugulmában, s többé lóra. még ha a marseille-i tengeri kikötő gott. Színpadias pózba vágta magát, úgv ölelte csak ficánkol, mint besózott. Ilyen lóvon még nagy daruja emeli is nyeregbe. Biztosan nem is- Zsanót. Az mee igyekezett volna úgy lépkedni, életemben nem ültem. Akarom kímélni, hogy meri Pikó az úszómesterek moaszereit, de ezt mint egy gvőztes hadvezér, de nem tudott. A lásétálgathasson. 6 meg szaladgál, mint kerge bir- azok is hasonlóan teszik. Ha egy tanítványuk bai úgv mozogta, mintha közte felejtette volna a ka. Most hogyan állítsam vissza földre. mélyebb vízbe merészkedik, s megijed, hogy a lovat is. ' — Húzd vissza a száját! kiáltja Marcsó.. mesternek kell partra cibálnia, az sem marad (Folytatjuk.) Az én tökéletlen Zsanóm teljesen egvedül, a saját akaratából tért vissza a kiindulási pontra. v