Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

SZERDA, 1974. JANUÁR 4 Aranylelőhely Az örmény hegyek között, nem messze a Zod-hegyi tótól új aranylelőhelyet tárnak fel. A lelőhely érdekessége, hogy igen ritkán előforduló aranyképződményeket is találtak. Az aranybánya mellett kísérleti üzem épül, melyben felhasználják azokat a korszerű módszereket, melyeket a moszkvai és jereváni tudósok dolgoztak ki a fémércek feldolgozására. Utaznak a vadak A MA VAD legnagyobb telepéről. Sopronból megkezdték az élővad-szállitmányok továbbítását a nyugat-európai országokba. A telepre tegnap is érkeztek az ország különböző részeiből az élve befogott nyulak, fácánok és foglyok. A vadakat néhány hétig megfigyelés alatt tartják, majd gondos válogatás után indítják őket útnak. A befogott vadak gondozását és csomagolását nők végzik. A nyulakat például párosával csomagolják speciális ládákba: egy anyanyúl mellé például kan nyulat tesznek, hogy kettesben jobban elviseljék a több napig tartó szállítást. Az idei szezonban exportál először nagyobb számban szarvast és őzet is a MAVAD. |Szakemberek ajánlató: TMK a szervezetben is Berg, szovjet akadémikus számításai szerint a XIX. század közepén az egész Földön kifejtett és felhasznált energiának még 94 százaléka származott az emberek és a háziállatok izomerejéből. Ma ez az arány egy százalékra csökkent. Üj, veszélyes népbetegség alakult ki: a hypodemia, azaz a mozgásszegénység. Egy reprezentatív felmérés adatai szerint a diákifjúság szabad idejének csupán öt százalékát tölti testedzéssel, sportolással A felnőtt lakosság körében pedig nemcsak a városokban, hanem egyre Inkább a falvakban is a mozgásszegény életmód hódít teret. Mindez új feladatokat állit a foglalkozási ártalmak megelőzésével foglalkozó szakemberek elé. Ezért végez a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézete sokrétű kutatást arra vonatkozóan, hogyan lehetne az urbanizáció káros hatásait aktív pihenéssel ellensúlyozni. Bizonyított tény ugyanis, hogy ha az elfáradást meg lehet előzni, csökken a baleseti veszély, kisebb a foglalkozási ártalom. Természetesen a kutatásokban az orvostudomány mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a társtudományok is. Számos hazai felmérés bizonyítja, hogy azoknál, akik kellő időt töltenek testedzéssel. sportolással, feleanynyl az éves táppénzes napok száma, mint másoknál (Hasonló megállapításra jutottak számos európai országban, például Csehszlovákiában, Lengyelországban vagy Franciaországban. Ugyanakkor például a Szovjetunióban és a skandináv államokban, ahol jóval többen tartoznak az aktív testedzők táborába, jóval alacsonyabb a megbetegedési arány.) A statisztikából az is kiolvasható, hogy a biológiai „tervszerű megelőző karbantartás", a mozgáskultúra szintjének növelése közvetlenül is kihat a munkateljesítményre. Aki ugyanis otthonos a sport összetett mozgássorozataiban, társainál könnyebben sajátítja el a munkafogásokat is. A modern munkaegészségügy ezért nagyon fontos preventív eszköznek tekinti az aktív pihenés minden válfaját. Egyaránt fontosnak tartja a munka előtti, a munka közbeni és a munka utáni testedzést. II zöldségtermesztésben a műanyagé a jövő Kereken Tő esztendeje, műanyag különbjjzó felhaszhogy dr. Somos András aka- nálási módját. démikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a kertészeti egyetem rektora nagy feladatot vállalt magára: megkísérli megoldani a mezőgazdaságban » műanyag felhasználásának problémáját. A történet hosszú, s a végzett munka egyes szakaszait is külön-külön teljes oldalon, vagy inkább könyvben lehetne megírni. Látogatásunkkor a professzor elmondotta, hogy négy esztendő alatt megtízszereződött a mezőgazdaság műanyag felhasználása. A IV. ötéves terv végére évente mintegy 25 000 tonna műanyagot használnak fel a kertészetben a talajtakarásra, továbbá termékei? csomagolására és tárolására. Nő a műanyag szerepe a vízgazdálkodásban, a talajjavításban, az állattartásban, nemkülönben a mezőgazdasági építészetben és gépesítésben. — A magyar vegyipari és mezőgazdasági szakemberek együttműködése alapján az új eszközök, berendezések, technológiák mind több özemben hódítanak tért. A zöldségtermesztésben — meggyőződésem — elsősorban a műanyagé a jövő. Egyszerű, könnyen használható, és mindinkább olcsó. Gazdaságos. Hazánk korszerűen szervezett és új keretek között dolgozó nagyüzemei Teltétlenül hasznosítják majd. Dr. Somos András több mint másfél évtized alatt a gyakorlati munkán kívül az elméleti oktatásban szerzett érdemeket elsősorban: évente nem kevesebb mint 150 diákkal Ismertette meg a — Több száz tanítványom — mondotta — dolgozik állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Büszke lehetek rájuk. Amikor nálunk rendezték meg a „Műanyagok a mezőgazdaságban" V. nemzetközi kollokviumot, amelyen 31 ország 463 küldötte vett részt és 90 előadás hangzott el, megmutathattam több tanítványom gazdaságát. Lóczi gyok vele, mint mindenki, János, a szentesi Árpád Tsz szereti a szakmáját: A zöldségtermesztésben 1972-ben a fólia alatti terület elérte az 1200 hektárt, a hagyományos melegágyi termesztés már csak 250 hektár volt. Üvegházbari most 20—30 hektárt használnak ebben a termelési ágban, a 80 hektáros felületből Bizonyára elégedett, mikor megvalósulni látja másfél évtizede dédelgetett álmát? — Korántsem. Ügy va20 hektáros kertészetében kitűnő eredménnyel, Csikai Miklós, a fábiánsebestyéni Kertészeti Közös Vállalatnál hasznosítja a műanyagról szerzett ismereteit Erről elismeréssel nyilatkoztak külföldi vendégeink is, akik nemzetközi tekintélynek örvendenek. munkám egyúttal hivatás is, s mindaddig nem tudom abbahagyni, amíg nincs befejezve. A műanyag a mezőgazdaságban mind a lehetőségek megismertetésében, mind pedig a gyakorlati alkalmazásban igen sok tennivalót kíván. Dolgozom továbbra ls. Kádár Üdön A permenens I r r rr I * képzésről Üjabban egyre többször hallják a diákok és a szülők ezt a fogalmat: permenens képzés. Az V. Nevelésügyi Kongresszus témabizottságainak jelentésében (1970) ugyancsak felvetődik már ez a gondolat, többek között ilyen formában is: „a nevelő- és oktatómunka permenens továbbfejlesztésének megalapozására már most nagy figyelemmel kell lenni." Az elmúlt néhány évben megsokasodott a permenens képzéssel foglalkozó hazai és külföldi szerzők cikkeinek a száma. A legújabb értesülés szerint a hamburgi UNESCO Intézet ugyancsak felvette kutatási témái közé ezt a koncepciót, s hat állam bevonásával nemzetközi méretű kísérletet végez. E kísérletben — örömmel adjuk közre a hírt — a Szegedi József Attila Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszéke is részt vesz. E sokoldalú tevékenység vizsgálata nyilvánvalóan azért fontos, mert összefügg a tudományos és technikai forradalommal, a jövendő embere, a jövő iskolája kialakításának társadalmi igényeivel. Mit értünk permenens képzésen? A permenens képzés fogalma a francia szakirodalomból került át, lényegét így határozhatjuk meg': „élethossziglan tartó képzés". Paul Lengrand szerint (1970) a permenens képzés „a művelődés egészét kifejező életforma, annak az embernek az életformája, aki folytonos tájékozottságra törekszik". Az embernek, hogy létezni tudjon, tanulnia kell. A tudásanyag hihetetlenül megnövekedett, fejlődése dinamikussá vált. A jövendő társadalmában csak az az ember tudja megállni a helyét, aki ezt a dinamikus változást követni tudja, s csak az lesz boldog és megelégedett, aki alkalmazkodni tud a változó világhoz. Az iskolát tehát olyan nevelő-oktató intézménnyé kell alakítani, amely oly módon készíti fel az életre a fiataljait, hogy képesek lesznek új és új szintézisek megalkotására, s magukkal viszik „az egész életen át tartó tanulás módszereit", a tanulás szükségességének indítékait, kialakul bennük • a tanulás szokásrendszere és igénye. Tehát: életfogytiglan tanuló emberek nevelése a cél, egy olyan generáció kialakítása, amelynek tagjai képesek lesznek önmagukat — a megváltozott feltételekből és helyzetből adódóan — önképzés útján továbbfejleszteni. Az elgondolás a legteljesebb mértékben egyezik a társadalom és az egyén érdekeivel ls. Társadalmi, gazdasági és politikai igény. A permenens képzés alapján őrizheti meg a jövendő embere egyéniségét, s érheti el, hogy nemcsak az üzem, a gyár érdekei határozzák meg tevékenységét. A permenens képzés segíti elő a kor emberideáljában a humán-, reál-, műszaki műveltség egybeolvadását. A speciális képességek „permenens fejlesztésével elérhetjük a mentális öregkor idejének minél továbbra való kitolódását, a boldogabb öregkor megvalósulását". S az ls elfogadható érvelés, hogy „a permenens képzés általában segíti a szellemi és a fizikai munka egymáshoz való közeledését". A rendszer kiterjesztésével — amelyben nagy szerepe lesz az Iskolai rendszerű felnőttoktatásnak, az üzemi tanfolyamok rendszerének — eljutunk oda, hogy az iparitanuló-képzés rendszere megváltozik, s egyre több minőségileg képzett ember áll az ipari tudományos-technikai forradalom rendelkezésére. Milyen tanulsággal jár a permenens képzés koncepciója a mai iskolai munkát illetően? Elsősorban annak az elvnek a megerősítésével, hogy nem lehet mindent megtanítani az iskolában, s „nem lehet teljes, befejezett tudást adni a kiképzési szakasz egyetlen fokozatában sem". A túlterhelés megszüntetése érdekében tehát nem kell félni az ismeretek és követelmények oly módon való elosztásától, hogy „jusson belőlük az iskolán túli tanulás fázisaira is". S hogy lesz-e változás a pedagógusok képzésében? Biztosan lesz, mert e kérdéssel egyidőben már felvetődik az „életfogytiglan tanuló tanártípus" képzésének a szükségessége, s ezenkívül az iskolán túli tanulás rendszerének — kötetlen vagy részben kötött önképzés, szervezett, tartós továbbképzés stb. — kiépítése, s apparátusához a személyi és az anyagi feltételek megteremtése. Bánfalvi József A fából készült műemlékek védelme Pszkovban, a Szovjetunió váltak néhány, kiemelkedő• E cikk Írásánál alapul vettük dr. Ágoston György egyetemi tanár tanszéki beszámolóját, Csorna Gyula és Fekete József tanulmányát. / európai részének régi orosz városában, tudományos konferenciát rendeztek, melyen a fából készült, művészi értékű épületek védelmének kérdéseit tárgyalták meg. A konferencián érdekes beszámolót tartott Szergej Gorsin, a műszaki tudományok doktora. Gorsin kidolgozta a fából készült épületek vegyi sterilizálás útján történő aktív védelmét. Az eljárással az épületeket gyakorlatilag korlátlan ideig teljes épségben lehet megőrizni. A tudós többfajta preparátumot készített a fa átitatására. Egyesek közülük elpusztítják a deszkák és gerendák gomba- és baktériumellenségeit, mások megakadályozzák, hogy különböző férgek hatoljanak be az anyagba, ismét mások megbízhatóan védelmezik a nedvességtől és a tűztől. Rizsiben, az Ismert történelmi építőművészeti védett területen, mely az Onyega-tó szigetein található, ezzel az eljárással sikeresen konzeren értékes orosz faipari építőművészeti emléket. Megbízhatónak tűnik az az eljárás is, melyet Jurij, Vlhrov belorusz tudós javasolt, a korhadásnak indult faanyagok megmentésére. Eljárásával egy 12. században épült, és a nemrég Bresztben végzett ásatások során napvilágra került fából készült építményt sikerült konzerválni, miután különleges tűkkel befecskendezték a konzerváló anyagot az értékes, fából készült leletbe. Lakónegyed a jobb parton Baja városa, amelynek lakott része eddig csak a Duna bal partján terjeszkedett, hamarosan új lakótelepet épít a folyó jobb partján. — Óh, Santa Clara! Itt valahol egy tófejnek kellett volna lenni! Kicsim nagyot csapott a farkával, pont Zsanó ábrázatát érte a szőrpamacs. — Ez ló bolond, engem nézze légynek! Üggyel-bajjal, a nagy csizmákkal való vesződség közepette, mégiscsak megfordult tengelye körül. Elkapja a hajtószárat. Szúnyog az egyik lábát. Zsiga a másikat tette a kengyelbe. Marcsó pedig csacsogva magyarázta Kicsimnek, hogy legyen szíves, tisztességesen viselkedni, mert ez még egv egészen fejletlen káder, s. úgy ül a hátán, mint egy angolkóros angolna. — Tudod, Kicsim Légy szíves büszkén és finoman lépkedni, mert ha leesik rólad ez a képmester bácsi, akkor bolond lesz rólunk fényképet csinálni A ló megindul Legszívesebben befognám a szememet. Ha leesik, s összetöri magát, akkor engem úgy bevarrnak a Ménesi útra, a Pajkos Fiúk Intézete néven ismert tisztifogdába, hogy megfeketedek, ahogy ezt Kincses többször megígérte Zsan Tot generálisjelöltnek. Egy ideig nem történt semmi. Aztán Zsigának az a bolond ötlete támadt, hogy tapsol egy nagyot a második kör után. A lovak érzékenyek a tapsra. Kicsim ugrott egy enyhét. Zsanó sapkája a földre esett. Mindkét lába kiesett a vasból, a hajtószárat kirántotta a kezéből a lő. Csak úgy maradt nyeregben. hogy jól megkapaszkodott a sörényében. — Szóljatok ennek vadállatnak. Ez csak szaladja, mint félbolond. Nem tudok fékezni! — ordított Zsanó. mint akit nyúznak. — Húzom haját. nem ér semmit! Látom, hogy Zsanó méregbe gurult Félkézzel kapaszkodik csak a sörénybe, a ló „hajába", a másikkal pedig ütemesen veri a nyakát. Kicsim, az ő kis lóeszével, azt gondolhatja, hogy ez a Zsanó a legeslegjobb passziónak érzi az egészet, hát szaporábbra veszi a lépéseket Üget. mint a parancsolat. Zsanó lába a levegőben kapálózik. A feje valahol a ló nyakán nyugszik. Olyan testhelyzetben foglal helyet a ló hátán, amit még nem láttam. Közben kiabál valamit de nem értem. Kicsim jókedvűnek látszik. Fordul egyet az akadályok felé. s bennem meghűl a vér. Ha most ennek a mafla jószágnak eszébe jut ugrálni, akkor Zsanó egyszeriben műrepülő lesz. Legalábbis olyan szempontból, hogy ha lerepül a nyeregből. utána mehet műfogakat készíttetni. Határozottan megijedtem. Bosszant, hogy Zsiga, ez a csúfondáros benzinhuszár, röhög az egészen, mintha cirkuszban lenne. Az öreg Plkd sem tesz semmit. Csak áll a kerítés mellett szemléli az egészet, mintha gyerekjáték lenne. Kicsim pedig egyre jobban kerülgeti áz akadályokat. Egy pillanatra megtorpan, aztán játékos könnyedséggel megveti a farát s kinéz magának egy másik akadályt — Ne ijedjen meg, nem ugrik — biztat csendesen Pikó. — Ez olyan ló, hogy mindent csak parancsra teljesít. Most futkározik körbe a pályán, mert nem tudja, hogy mi volt a parancs, várja, hogy eldöntse a lovas, mit akar, vagy én szóljak neki. hogy mit tegyen. — Akkor miért vár? Legalább szóljon rá, hogy álljon meg! Vagy azt várja, hogy ledobja azt a szegény Zsanót! — Ugyan, dehogy dobja. Nincs szívem, hogy a maga katonáját megfosszam egy nagyszerű élménytől. Azt hittem, hogy ezek a lovasok egészen úgy gondolkodnak, mint a többi földhözragadt. De egyre jobban kételkedem Mert arra mérget merek venni, hogy Zsanó ebben a pillanatban bárhol szívesebben lenne, mint annak a vadlónak a hátán. Ráadásul ismét a veszélyes zónában nyargalászik. Zsanó ugyan már ülő helyzetben van, kétségbeesetten kapkod a hajtószár után. Már-már elkapja, s akkor javulnak az esélyei. De a ló gyorsabb. A vizesárok felé ficánkoL Szinte látom magam előtt azt a szegény Zsanót. Beledobja majd az iszapos, mocskos vízbe, hogy ördöggé váltan jöjjön elő onnan. Nem. mégsem; (Folytatjuk.) j