Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

SZERDA. 1971 JANUÁR 8. • • Ünnepi ülés Négy szakmai szakszerve- mai szakszervezet — az let egyesülési kongresszusé- Élelmezési Munkások Orszának 25. évfordulója alkal- gos Szövetsége, a Malommából kedden kibővített ün- ipari Munkások nepi ülést tartott az Élei- Szakszervezete, a Szabad Magyarmezésipari Dolgozók Szak- országi Húsipari Munkások szervezetének Központi Ve- Országos Szabad Szakszerzetősége. Az ünnepségen a vezete és a«z Édesipari MunKV tagjain, a szakszerveze- kások Szabad Szakszervezetek alapító tagjain, veterán- te — harcos múltjáról, tiszjain kívül részt vett Kara- telgett az elődök, a küzdőkas László munkaügyi mi- társak előtt, niszter és Vírizlai Gyula SZOT-titkár is. Az ülés előtt szaks tervezet elnöksége székház előcsarnokában zedes, kiemelkedő szakszera mártírok vezeti tevékenységük elismeréséül 25 dolgozónak dr. adott át szakszervezeti kitüntetést, ezenkívül nyolcan A jubileum alkalmából dr. Tamás László több évtimegkoszorúzta emléktábláját Az ünnepi KV-ülést Dabrónaki Gyula, a szak szervezet elnöke nyitotta kapták meg a 60 éves és meg, majd dr. Tamás László 11-en az 50 éves szakszervefőtitkár ünnepi beszédében zeti tagság elismeréséért jáemlékezett meg a négy szak- ró oklevelet és jutalmat. Permetezők A Veszprém megyei MEZŐGÉP Vállalat üzemében megkezdték a No ver—1005 jelű, középnyomású permetezőgépek sorozatgyártását A vállalat az elmúlt évben mutatta be ezt a nagy teljesítményű, munkásvédelmi szempontból is kiváló gépet a kereskedelem képviselőinek, amelyet az Agromasexpo—73 bemutatón aranyéremmel tüntettek ki. Az AGROTRÖSZT megrendelésére a nagy teljesítményű permetezőgépekből március végéig 600-at adnak át a mezőgazdasági üzemeknek. (MTI) Köszönet Igazolatlan nap - autóbusz miatt Táborosi Józsefné Sándor- De nem is ezen az eseten fal várói (Úttörő utca 52.) az akadt föl igazán olvasónk, autóbuszok miatt panaszko_ hanem azon, hogy amikor dik. Két esetet hoz fel példá. január 7-én. reggel két fia az nak, közülük az első csak fu_ 5 órás busszal dolgozni inra, a másik viszont nagyon dult volna, a kocsi nem állt is kellemetlen. Érdemes idéz_ meg, otthagyta őket és a töb„ ni: január 5-én fiaim fel- bi munkába indulót is, így szálltak a reggeli buszra azután egy igazolatlanul mu. Sándorfalva felsón, a Nyitra lasztott napra tettek szert utcáig mentek. A viteldíj vállalatuknál. Mivel nem ez 4 70 de sainos 9 kalauz 6 >50 az eIsö üyen í611^ Panasz, 6 sajn°s' a kalauz 6'50- amely hozzánk érkezett, es jegyet, adott. Miért fordul alighanem máskor is előforelő, hogy az egyik kalauznál dult hasonló eset. És ez már rendes árat fizetünk, a má- valóban nagyon kellemetlen helyzetbe hozza a munkába A Szegedi Szemle szüksége A Délmagyarország 1974. január 4-i számában jelent meg Havasi Gábornak, a Somogyi-könyvtár munkatársának cikke — összehangolni a helyismereti munkát —, amely más megyék példája nyomán sürgeti Szegeden és Csongrád megyében a helyismereti munka szervezett összefogását. A helyismereti kutatómunka és publikációs tevékenység létjogosultságát nem szükséges tovább bizonygatnunk, az elősegítésére, fellendítésére vonatkozó elgondolásokhoz azonban van némi hozzátenni valónk. m síknál pedig drágábbat? A indulókat. Jó lenne tenni va_ Bár többször elmondtuk, kérdéshez mi ls «atlakozha. • lamit, hogy Uyesmi többé né leírtuk, hogy a becsületesen végzett munka magától érte. tődő és természetes, s neás jár érte különösebb köszönet, mert elvileg mindenki ezért kapja a fizetését, még. is, sokszor nem tudunk ellenállni a kéréseknek, köszö. neteknek. Mint ahogyan most sem Kassal Lajosné le. veiének. S nem is annyira a köszönet miatt tolmácsoljuk tunk. forduljon elá Magánválasz egy panaszra Tóth Imre az Osztrovszky ban „fel nem dolgozott" feutcából egy, Postaládánkban nyő lapít, azt is rögtön elin. a közelmúltban megjelent tézem. sorait, inkább a 'péida^okát Panaszra válaszolt, megöl- A papírdobozokat szét kell ból. Nem árt, ha olvassák dást javasol a Tarjanban es szerelni (persze, fűrész ide más kereskedők is, és látják, máshol is gondokat okozó, már nem kell!), és eladni a hogy így is lehet dolgozni. szerteszét heverő Papirdobo. MÉH-nek, de ha kis darabIme a levél: Ünnepek ré? feay6fak eltüntetesé- kákra szedjük szét, belefér re. Lám-lám, nem is olyan , ... bonyolult az ügy, csak egy a kukaöa ISWT^OKÍ^* kis találékonyság kell hozzá. Alighanem figyelemre ETAS^Z ABcTuházán^ Ime az ötlet- melyért még méltó és könnyen megfogadaz AFESZ ABC aruhazának csak szabadalmi díjra ^ ható olvasónk javaslata. Főtart igényt olvasónk, min- ként azok számára ajánljuk, előtt, mivel Szegeden megfelelő árut nem találtunk, textilosztályán jóval is vásároltunk, mint ameny- senyl u™™., min- ^ nvit. akarí.itnk vnina F.7> ru» denki nyugodtan és ingyen akik egyetértenek Tóth Imnyit akartunk volna. Ezt pedig egy kedves, idősebb eladónak köszönhetjük. Más használhatja. . re véleményével, amely sze. Én is állítok fenyőt, ná- riat ne™ közömbös, hogy vásárlóktól hallottuk, hogy lam szintén nem muzeális Veronka néninek szólították. Időt, fáradságot nem saj- ha nem nált, hogy bemutassa a teljes választékot. Az eladó lá. nyom kofát, magasságát, érték az üres doboz, de sodobom a szemétgyűjtő mellé, s nem hajítom az utcára sem levitézlett femilyen környezetben él az ember, milyen a házatája. Havasi Gábor, amint az írásból kitetszik, erre a célra elegendőnek tartaná helyismereti koordinációs szervezet létrehozását, s e pusztán szervezeti jellegű intézkedéstől várja a megoldást, így a Szabó G. László által is joggal sürgetett Szeged-monográfia megíratását, illetve kiadatását. Ügy véljük, hogy a helytörténeti-helyismereti kutatásokban érintett intézmények — a könyvtárak, a levéltárak, az egyetemek, a főiskola, a Szegedi Akadémiai Bizottság és más egységek — összehangolása valóban üdvös lenne, e pusztán szervezeti intézkedés azonban nem vezethet a kívánt és szükséges eredményhez, e munka színvonalas és rendszeres publikációkban is tükröződő fellendítéséhez. Szervezeti keretek tulajdonképpen most is vannak, hiszen a Hazafias Népfront tudomásunk szerint megyénkben is foglalkozik a honismereti tevékenységgel; s évek óta fennáll a Csongrád megyei Helytörténeti Bizottság is. Ez utóbbi még egy, a budapestihez, illetve a Tolna megyeihez hasonló kiadványsorozat megindításával is kísérletezett, sajnos eredménytelenül. Félő, hogy a többi mellé egy újabb bizottság vagy szervezet életrehívása csupán nagy tervek kovácsolásához, de az érdemi munka további elhalasztódásához vezetne, ami — ismerve az ország más megyéinek és városainak eredményeit — tartós lemaradással járna. Véleményünk szerint akár létezik egy ilyen szervezet, akár nem, e feladatnak sokkal inkább megfelelne a régen várt. de még mindig hiányzó szegedi, illetve Csongrád megyei helyismereti folyóirat, amely műhely jellegénél fogva puszta létével pezsdítőleg hatna a kutatótevékenységre. Az érdeklődők előtt ismert, hogy ma már az országnak csaknem valamennyi megyéje, jelentősebb városa rendelkezik helyismereti szemlékkel (Soproni Szemle, Vasi Szemle, Borsodi Szemle, SzabolcsSzatmári Szemle, Jászkunság, feékési Élet stb.), vagy azokat pótló más. részben szépirodalmi jellegű kiadványokkal (Baranyai Művelődés, Somogy, Zalai írás. Palócföld, Hevesi Szemle stb.). Érthetetlen, hogy miért éppen a legjobb szellemi és tárgyi feltételekkel rendelkező két alföldi egyetemi város, Debrecen és Szeged, ezek megyéi nem ad ki helyismereti jellegű folyóiratot. Jellemző, hogy a szomszéd megyében a jól szerkesztett Békési Élet mellett Üj Apolló címmel második helyi orgánum is megjelent, amely a szépirodalom mellett helyismereti cikkeket is közöl (Űj folyóirat). ) nn hajszínét és télikabátjának nyőimet. Rengeteg megoldás színét ls megkérdezte, az ól tala ajánlott sál, kardigán próba nélkül is jó lett. Ázván, de talán az a legjobb, ha a fenyőt jó éles késsel, óta is voltam kint, immár a netán barkácsfűrésszel össze, lányommal, és most is daraboljuk. Szépen, nyugodugyanolyan előzékenyen kí- tan, módszeresen. Nálam őt nólta és mutatta be áruit _oh_ nem tart to. Kedvességét szeretném is- Percnél sona nem meretlenül is megköszönni, vább ez a munka, de ha lá. és sok vevőt kívánunk neki. tom, hogy valamelyik sarok. Válaszol az illetékes Postaládánkban nemrégi. ügyéveL A környék lakóinak ben közöltük Benke Gábor panaszára a csengeiei posta. (Tarján, 217.) Patyolatra vo. hivatal vezetője. Czeglédi natkozó panaszát. A vállalat János válaszolt. Szerinte a igazgatója, Nyári Mihály le- postaládát naponta rendszevelében elmondja, hogy a resen már nem lehetne kipanaszt kivizsgálták, és jo- üríteni, mivel azt már csak a gosnak találták. Az izzadt- postás kézbesítőre lehetne ságfoltot azért nem sikerült bízni, aki csak két-három eltávolítani, mivel a válla- naponként, amikor a kézbelással szemben, amely vegyi sítendő anyag kívánja, jár lemosásra szólt, a központi arra. A postajárat gépkocsiüzemben csak száraz vegy- jának útirányát pedig a ren. tisztítással kezelték a ruhát, delkezések szerint nem lehet A vállalat nevében az igaz- megváltoztatni. Ceglédi Jágató olvasónk szíves elnézé. nos azt is közli, hogy a vas. sét kérte és közölte, hogy a útállomás környéke postajáhasonló esetek megismétlő- rat-beosztás szerint Kistelek, désének' elkerülése érdeké- hez tartozik, tehát nem a ben megszigorították belső csengelei posta illetékes ebellenőrzésüket. Ugyancsak foglalkoztunk ban a csengeiei másról leszerelt ben a kérdésben. Olvasónk nemrégiben megnyugtatása érdekében Postaládánk- éppen ezért érdekelne benvasútállo- nünket a kisteleki postahiva. postaláda tal véleménye is az ügyben. Tokácsli-kiállítás a művészklubban Sikeres kamaratárlatot és Ezt követően a Szentesen író-olvasó találkozót rende- élő Tokácsli Lajos festőműzett a Sajtóház müvészklub- vész kamaratárlatát nyitotta ja hétfőn este. Ezúttal He- meg Bálint Gyula újságíró. A gedűs András íróval, a sze- Rudnay-növendék Tokáqsli gedi Juhász Gyula Tanár- Lajos a hagyományt teremképző Főiskola főigazgatója- tő Koszta József útjait járja, vai Polner Zoltán újságíró anélkül, hogy ez festészetére beszélgetett, az író eddigi érezhetően rányomná bélyemunkásságáról, készülő kő- gét Közérthető képei, derűs tétéiről. Hegedűs András va- színei, témáinak belső vilálóságos kincs birtokába ju- ga nyugodt, jóleső érzéssel tott, amikor így élt Móra töltik el a szemlélőt ToFerenc készülő könyvéhez kácsli legfőbb erénye a hümegkapta Móra Ferenc 150 ség. A maga által megszenifjúkori levelét Móra Pan- vedett és megismert utat kától. Az egyetemi éveket járja és ettől nem tért el nyomon kísérő levelek pon- sohasem a modernkedés kedtosan beszámolnak az író véért. Bár az idős festő műmegpróbáltátásairól és rávi- vészetéről némelyek - többlágítanak Móra vívódó, rend- szőr lekicsinylően szóltak, kívül bonyolult lelkivilágá- nemsokára mégiscsak — és ra is. Az előkerült levelek joggal — sor kerül első nagy ÍHatfíSta^TÍbe'- ™ "állítására a *vámutatják egész baráti körét, rosban. Élvezetes előadásban szá- A méltatást és a bemutamolt be Hegedűs András az tóst követő vitában számos eddigi vásárhelyi kutatásai- kérdést tettek fel az érdekről is. amelynek legfőbb cél- lődők a két alkotónak, akik ja Németh László pedagó- éppúgy beszéltek ars poétigiai nézeteinek megismeré- kájukról, mint'további terse, közreadása, veikről. E hozzászólás tere nem engedi meg, hogy akár példálózva is felsoroljuk azokat a szép eredményeket, amelyek az utóbbi években Szegeden egy ilyen folyóirat hiánya ellenére megszülettek. Azt sem tagadhatjuk, hogy eddig a Tiszatáj és a Délmagyarország is helyet szorítottak a helyismereti publikációknak. Színvonalas irodalmi folyóiratunk, amely elsősorban a szomszéd országok magyar irodalmára figyelve, sajátos profilt alakított ki magának, egyre kevésbé nyújthat lehetőséget a tágabb értelemben vett helyismeretnek, a város kedvelt napilapja pedig a megbecsülést érdemlő népszerűsítő sorozatok, egyegy dokumentum jellegű írás közreadásánál lényegesen többet nem tehet. Mellettük szükség van tehát' egy olyan, rendszeresen megjelenő kiadványra, amely kizárólag a korszerű módon, tágan értelmezett. tudományos színvonalú helyismereti anyagot hoz nyilvánosságra, amelyben a helytörténettől a napi publicisztika jellegét meghaladó magvas várospolitikai tanulmányokig sok minden megjelenik. Három-négy évvel ezelőtt a címéből már addig is jól Ismert Szegedi Szemle, illetve annak némileg módosított változata, a Városi Szemle, a megvalósulás küszöbéig jutott. Az akkori nehézségek talán ma már fenn sem állnak, de ha még mindig kísértenének, akkor némi megértéssel minden bizonnyal elháríthatok. Érdemes lenne most, amikor szinte havonta jelenik meg egy-egy új vidéki kiadvány. elővenni az irattárak mélyéről az akkori, azóta még meg sem porosodott terveket, azokat újra átgondolva és a fogalmilag lokális jellegű helyismereti és az inkább kitekintő urbanisztikai elgondolásokat összeegyeztetve megindítani végre e folyóiratot! Ami az érintett, valóban nagyon hiányzó Szeged-monográfiát illeti, annak megírása Véleményünk szerint nem történhet máról holnap, rá. Az eddigi ígéretes részkutatások. forráskiadványok és szórványos feldolgozások után még hosszú idol igénylő fáradságos kutatómunkára és részpublikációk sorára lesz még szükség; ezekre épülhet csak fel egy többkötetes, korszerű és színvonalas monográfia. E kutatásokat is serkentené és e publikációknak, valamint a nélkülözhetetlen szakmai vitáknak is helyt adhatna a Szegedi Szemle, amely nélkül bármilyen nagy nekilendülés ,csak a félig sikerült „monográfiák" számát szaporítaná, s rontaná a helytörténet. a helyismeret szakmai hitelét. Egyetértünk Havasi Gáborral, aki e munkához való csatlakozásra szólít fel minden érdekeltet. Véleményünk azonban az, hogy nem elsősorban összehangolni, hanem dolgozni kell, e tevékenység jellege pedig elsősorban mégiscsak olyan, hogy legjobban egy biztos publikációs teret nyújtó, rendszeresen — előbb negyedévenként, majd talán kéthavonként — megjelenő folyóirat teremtheti meg folyamatosságát. 1*1 Ügy tudjuk, ha talán nem is a legközelebbi jövőben, a szegedi Dóm téren valamikor megépül a modern Könyvtári és Levéltári Palota, amely közös fedelet nyújt majd — egyebek mellett — a helyismeret forrásainak, azok hivatott kezelőinek és kutatóinak. Jó lenne, ha a majdani közösség a Szegedi 9zemle szerkesztőségében, társadalmi szerkesztő bizottságában, leginkább persze hasábjain, ennél jóval hamarabb megvalósulna! Dr. Ruszoly József egyetemi adjunktus, (Jogtörténeti Tanszék) Küzdelem a tiszai jégdugóval Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság, az OVH árvízvédelmi készenléti szervezet és a tarcali Kőbánya robbantóbrigádjai a jégtörő hajók segítségével hétfőn Tiszakarád térségében „ostromolták" a Felső-Tiszán keletkezett több mint huszonhét kilométernyi veszélyes jégtorlaszt. A délutáni órákig három kilométer hoszszűságúra szűkítették. Ezt a mintegy négy-öt méter vastagságú jégdugót hétfőn sikerült megbontani és megindítani. A folyón leúszó „jéghegyek" azonban estefelé a balsai hídnál megakadtak, összecsúsztak és mintegy két kilométer hoszszúságban újabb álló torlaszt alkottak. Az öt méternél vastagabb jégmező szétbontását kedden hajnalban kezdték meg az igazgatóság jégtörő hajói. A délelőtti órákban a torlasz megmozdult, és a hatalmas jégtáblák megindultak a folyón lefelé. A levonuló zajló jégtáblákat a jégtörők- a Kisköreivízlépcsőig kísérik és útközben folyamatosan . aprítják, hogy az úszó jég — például a tiszanagyfalui kanyarban, el ne akadjon, s főként ne okozzon kárt a vízlépcső duzzasztóberendezéseiben. (MTI)