Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

SZERDA, 1974. JANUÁR 9. A TISZTELET NORMÁJA Építik az iskolát Acs S. Sándor felvétele h József Attila Tudományegyetem Április 4. úti gya­korlóiskoláját építik. A 16 tantermes iskolában öt elő­adótermet is berendeznek, biológiai, kémiai, fizikai, rajz­és nyelvi ismeretek tanításához. Az iskola építői a máso­dik szint vasbeton elemcinek szerelését hamarosan befe­jezik. A tervek szerint 1975 szeptemberében adják át az új oktatási intézményt. Felvételűnk az épület ndvari homlokzatáról készült Belső ellenőrzés a közös gazdaságokban A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa a termelőszö­vetkezetek területi szövetsé­gei elnökeinek és titkárai­nak bevonásával kedden két­napos tanácskozásra ült ösz­sze a Gellért-szállóban. Az ülésen részt vett dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár is. Szabó István, a TOT elnö­ke beszámolt az elnökség el­múlt évi munkájáról, és a szövetkezetek belső ellenőr­zésének helyzetéről. Mint mondotta, az elnökség 1973­ban is változatos módszerek­kel segítetté elő a mezőgaz­dasági szövetkezetek szocia­lista irányú fejlődését. Irány­elveket adott ki a munka­verseny továbbfejlesztésére, a személyzeti munka tökélete­sítésére. Ajánlással fordulta mezőgazdisági szakszövetke­zetekhez a kölcsönös támo­gatási alap létrehozására. Az alap egy-egy területi szövet­ségen belül a gazdasági hul­lámvölgybe került szövetke­zetek részére nyújt anyagi tá­mogatást Számottevően fejlődött a mezőgzadasági szövetkezetek belső ellenőrzésének rend­szere, növekedett az ellenőr­zés hatékonysága. A szövet­kezetekben az önkormányzat erősödése nyomán szigoráb-. bá váltak a belső ellenőrzés iránti követelmények Az el­lenőrző bizottságok tevékeny­ségében mindinkább szerve­zeti és működési kérdések átfogó, a szövetkezet egészé­re kiterjedő vizsgálat kerül előtérbe, és határozottan lép­nek fel a visszásságokkal szemben. Az ellenőrző bizottságok számos helven még nem lát­ják el megfelelően feladatai­kat — hangsúlyozta a TOT elnöke. — Helyenként a köz­gyűlés ellenőrző munkája sem elég hatékony. Ezért a mostani ülésen elhangzó hoz­zászólások, javaslatok alap­ján a TOT elnöksége aján­lást ad ki a mezőgazdasági szövetkezeteknek és társulá­saiknak a belső ellenőrzés továbbfejlesztésével kapcso­latos feladatokról. Szabó István után Moha­ros József, a TOT elnökhe­lyettese beszélt a területi szövetségek tevékenységének és munkamódszereinek ta­pasztalatairól és a feladatok­ról. A 2379 mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet és szakszövetkezet 50 terü­leti szövetséget tart fenn. A szövetségek fő feladata, hogy előmozdítsák a szövetkezetek önálló, demokratikus műkö­dését, és az eredményes vál­lalati gazdálkodást. A szö­vetségek segítik a szövetke­zetek közötti gazdasági együttműködések kialakulá­sát, a termékértékesítési szerződések feltételeinek meghatározását, a korszerű termelési eljárások megisme­rését és az üzemszervezési tapasztalatok hasznosítását. A TOT elnökségének be­számolóit vita követte. A ta­nácskozás szerdán folytató­dik. J ól megfigyelhető, hogy az egyik emberben már a kellemes köz­érzet is örömet fakaszt, a másikat ugyanakkor Dárius kincse sem boldogítaná Na­gyon sokan szerény megél­hetési viszonyaik között is megtalálják a módját, hogy részt vállaljanak a társadal­mi gondokból, vannak azon­ban pusztán maguknak élő egyének, jóllehet nekik rég­óta nincsenek minden mást háttérbe szorító anyagi ne­hézségeik. Persze, hogy szemet szúr az ilyesmi. Amikor az embe­rek látják, hogy egyik-má­sik jólszituált házaspár szo­ciális ottthonba küldi idős szüleit, mert láb alátt van­nak szegények, vagy amikor a sommás jövedelmű téesz­elnék pénzhajhász manőve­reiről értesülnek, többen haj­lamosak az általánosításra, önkéntelenül föltolakszik bennük a kérdés: ugyan mi­féle erkölcsi normák szerint élünk manapság? Csakugyan a munkásosztály határozza meg most már, mi a helyes, illetve helytelen magatartás, vagy pedig még mindig in­kább a régi, polgári szemlé­let az uralkodó, amelyhez a lakosság próbál illeszkedni, igazodni? Ahhoz kétség sem férhet, hogy a szocialista gondolko­dásmód általában erősödött. Sajnos azonban, a múlt mindmáig károsan hat egye­sek észjárására, viselkedésé­re és tetteire. A X. párt­kongresszus egyértelműen rámutatott fa az élet azóta gyakran és sokszorosan alá­húzta), hogy az önző félre­húzódás minden közösségi erőfeszítéstől, a munka nél­küli haszonszerzésre való tö­rekvés egyeseknél bizony elég nyilvánvaló. Azt is párthatározat mondja ki, hogy útját kell állni a libe­ralizmusnak, s ennek válto­zatlanul legjobb. legcélrave­zetőbb módja a kitartó és érvelő eszmei-politikai meg­győzés, a régitől merőben el­térő, új közszellem kialakí­tása. Tehát nem úgy, hogy minduntalan szidjuk a kis­polgáriságot, hanem lehető­leg példákkai szükséges rá­mutatni, ki, mikor, mikép­! pen cselekszik közönséges filiszter módjára. Ki az, aki minden intézkedést, je­lenséget egyesegyedül a ma­ga szemüvegén keresztül ítél ' meg, ki a telhetetlen állás­halmozó, bár semmihez sem ért különösebben. Az egyik közepes tehetségű fiatalem­ber nemrég eképpen jelle­mezte legújabb beosztását, amelybe kizárólag kapcsola­Uj rendszerű víztisztítók A kőrnyezeivódaiem szolgálatában A Tatabányai Szénbányák, nál hét évvel ezelőtt kezd­ték meg az új rendszerű víz­tisztító. és dúsító berendezé. sek gyártását Közismert, hogy a víztisztítás, a folyók szennyezése elleni védekezés világszerte mindinkább sür­gető feladat A szakemberek becslése szerint hazánkban 1985-ben naponként már 2,5 millió köbméter szennyvíz [megtisztításával kell számol. [ ni, s ez a mennyiség a jelen, j leginek a többszöröse. Így ! érthető, hogy a tatabányai új berendezések, eljárások iránt egyre fokozódik az érdeklő­dés. A víztisztító- és dúsító berendezések gyárának a kapacitását már 1975-ig le­kötötték. Az ilyen berende­zések vásárlására megkötött szerződések értéke elérte az egymilliárd forintot Az új rendszerű víztisztí­tó. és dúsító berendezések gyártásának a fokozására több külföldi céggel együtt, működési, illetve értékesítési szerződéseket kötött a szén. bányák. Ilyen szerződésük van például angol, osztrák, svéd és svájci cégekkel. Ezeken keresztül a tőkés or­szágoknak jelentős részére kiterjed már a tatabányai vállalat- érdekeltsége. A szénbányák sikeres vállal­kozását bizonyítja az is, hogy számos alkalommal tőkeerős nyugati cégekkel szemben nyerték meg a versenytár­gyalást, azaz a tatabányai eljárás melleit döntöttek a vásárló partnerek. Űjabban nemcsak az ipar. ban, hanem a mezőgazdaság­ban is egyre nagyobb gondot okoz a szennyvíz. Különösen azokon a helyeken, ahol iparszerű állattenyésztő te­lepeket alakítottak ki. A Tatabányai Szénbányák ide­jében felismerte ennek a problémának a jelentőségét, és az ebből fakadó üzleti le. hetőségeket is. Kidolgozták a nagyüzemi sertéstelepeken keletkező szennyvíz tisztítá­sára alkalmas berendezése­ket Lengyelországba és Csehszlovákiába már meg­kezdték ezek szállítását is. A szénbányák szakemberei több kutató, és tervezőinté­zettel közösen számos újabb eljárás és berendezés kidől, gozásán fáradoznak, bővítik a kutatási területet, tökélete, sitik az új módszereket tai révén került: „Mégis­csak megdobogtatja az em­ber szívét amikor másodi­kán fölgombolja a tíz darab ezrest, s ezért kell is csi­nálni valamit, meg nem is." Gyakran elbámészkodunk, tehetetlenkedünk, amikor visszatetsző dolgok tárulnak a szemünk elé. Panaszkod­nak az anyák, hogy a bolt­ban, az autóbuszon mindun­talan odavágják nekik: mi­ért nem hagyják otthon síró gyermeküket? Pedig a gyer­mekes anyáknak tisztelet járna és messzemenően ud­varias bánásmód. Egyre­másra látni az utcán kama­szokat, akiknek a dzsekijén mindenfele gyanús — pél­dául U. S.-Army feliratú jel­vény éktelenkedik, de ahe­lyet, hogy egyszer s minden­korra megtiltanánk az efféle szimbóliumok forgalomba­hozatalát, sopánkodunk a jelenség miatt Egészen ter­mészetes, hogy a tétovázás, a határozatlanság csak táp­lálja a tőlünk idegen néze­teket és magatartásformá­kat, sőt egyenesen bátorítja azokat akik a szocializmus­sal — enyhén szólva — nin­csenek Jó viszonyban. Ugyan miféle erő késztet néha mű­vészeket is arra, hogy csak egy szűk réteget érdeklő al­kotásokkal lépjenek a széles nyilvánosság elé? Kiknek az ízlése az. hogy a tévében fő műsoridőben adják A feke­te ló című. úgynevezett film­vígjátékot és hasonlókat, de a Volt egyszer egy öregem­ber-t csak akkor, amikor már jórészt alszik a lakosság. És egyáltalán: hol a munkás­és paraszttéma, miért nem tükröződik eléggé az iroda­lomban, a színház- és film­művészetben a hatalmon le­vő osztályok gondja-baja, mi az oka annak, hogy jófor­mán csak színész. író, orvos, mérnök szerepel mindunta­lan a képernyőn is olyan problémákkal, amelyek ke­vésbé érdeklik a lakosság zömét? S zóvá teszi ezt valaki? Kifogásolják ezt azok, akik illetékesek rá? Tudják egyáltalán a műve­lődésügy felelős tényezői, ho­gyan vélekedik a lakosság a csak beavatottaknak szóló „művészfilmekről", vagy egynémely gyagyaságról, amit Nyugatról vásárolunk súlyos összegekért? Nagyon nehéz nem rosszra gondolni. Mivel a nyilvánvalóan kispolgári ízlés terjesztése olykor kom­petens szervek tudtával, eset­leg ugyanilyen személyek szeme láttára történik, az a látszat, mintha ez lenne a hivatalos elvárás. Pedig ez nyilvánvaló nagy tévedés. Csupán arról van szó, hogy az irányadók sem veszik ész­re néha. kik, hogyan csem­pészik be a nép tudatába az idegen, polgári ideológiát. Fölvetődik az is, milyen alapon mernek némelyek legyinteni a törvényekre és rendesetekre? Azt képzelik, most már mindent szabad ? Akik mások erejéből szere­tik körülpárnázni saját ké­nyelmüket, valószínűleg megfigyelték, hogy csak nagy általánosságban szoktunk be­szélni visszás jelenségek el­len. Sőt látják; ha egészen bizonyossá válik is egy-egy kifejezetten káros manipulá­ció, néha afölött is napi­rendre térünje. Elgondolkod­tak), hogy a kispolgáriságról gyakran azok szövegelnek legtöbbet, akik nagyon is gyakorolják már ezt a lel­kesedés nélküli, lendületölő életformát. Persze ők szintén csak általánossagban repli­káznak. ahogy ez „illik" manapság, nehogy a dolgok nevén nevezésével megsért­senek hosszúkezű, nekik ár­tani tudó „fejeseket". Ördö­gi kör ez. Mert, ha úgy vesz­szük, ugyan ki merné elma­rasztalni azt a fönököt. aki­nek legfőbb gondja kispol­gárivá vedlésének palástolá­sa úgy például, hogy kitérve az összes problémák elől, a szabályok merev, betű sze­rinti megtartásával bástyáz­za körül terméketlen életét. Az egyik ilyen beállítottsá­gú férfiú — úgy beszélik — évek óta készülő szakköny­véhez társszerzőként fogadta budapesti fölöttesét, aki en­nek fejében valószínűleg megvédi őt a jobbra törekvő fiatalokkal szemben. Vagy nem furcsa-e, hogy miköz­ben a párt népgazdasági ér­dekek elsőbbségét hangsú­lyozza a szűkebb és önösebb csoportérdekekkel szemben, akad felelős vezető, aki min­den eszközzel — például a lejárt szavatossági idejű áruk eladásával is — csak a vállalatot és a személyi jö­vedelemeket igyekszik gya­rapítani. Többek szerint ez szintén egyik módja manap­ság a harácsolásnak. De va­jon okozhat-e tartós jó­érzést annak tudata, hogy társadalmi érdekeket veszé­lyeztető kicsinyes önzésből ered az a maganszerze­mény? K ényelmességgé] — nem árt újra és újra hang­súlyozni — aligha le­het küzdeni a közömbösség és az egoizmus ellen. Ez azt jelenti, nem elég kígyót-bé­kát kiáltani az emberek unszimpatikus megnyilvánu­lásaira, hanem csinálni is keli valamit, azért, hogy má­sok legyenek. Ha X-nek vagy Z-nek olyan ostobaság fész­kelődött az agyába, hogy ő csak az összes „státuszszim­bólumok" megszerzésével le­het igazi ember, akkor a többiek, a normális gondol­kodásúak ábrándítsák ki eb­ből a tévhitből Ha látják^ hogy egyesek hangulatot próbálnak kelteni a népgaz­dasági érdekek szószólói el» len, akkor a munkások —­mert végső fokon az 6 ro­vásukra megy a játék —1 mutassanak rá, mennyim tarthatatlan az ilyen állás­pont Vigyázzunk mindig és mindenütt arra; ne az szab­ja meg a köztisztelet normá­ját, milyen márkájú autón közlekedik valaki (ez egyéb­ként is múló „dicsőség", mert előbb-utóbb mindenki hozzájuthat); ne az. hogy hány mellékállással dicsek­szik, hanem nézzük meg, el­végzi-e a dolgát tisztessége­sen, és mennyit fáradozik az általános boldogulás érdeké­ben. F. Nagy István Szerelik az üzemet Oj szemüveglencse-üzem nyával még teljesebbé teszi gépeinek szerelését kezdték termelését. Az új automata meg az' esztergomi Látszeré- gépeket Párizsban vásárol­szeti Eszközök Gyárában. A ták, több korszerű berende­fiatal vállalat a világpiacon zést házilag rendkívül keresett gyártmá- (MTI) készítettek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom