Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

2 VASÁRNAP, 1974. JANUÁR «. 7 Huszonöt éves a KGST N egyedszázaddal ezelőtt, 1919. január 5-én ült össze Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia,'Len­gyelország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely kimondta, hogy a test­vérországok szélesebb körű gzadaságj együttműködésé­nek megvalósítása érdeké­ben létre kell hozni a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsát, azzal a feladattal, hogy a tagországok gazda­sági, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, köl­csönösen segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerek­kel, gépekkel, berendezések­kel, és rendszeresen kicserél­jék tapasztalataikat. Az ér­tekezleten kimondták, hogy a tanács nem zártkörű cso­portosulás, hanoin nyitott szervezet, amelybe beléphet­nek a KGST elveivel egyet­értő más országok Is. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célja: tagjai erőfeszítéseinek egye­sítésével és koordinálásával elősegíteni népgazdaságunk tervszerű fejlődését, a gaz­dasági és technikai haladás meggyorsítását, az iparilag kevésbé fejlett országok ipa­rosítását, a tagországok nép­jólétének állandó emelkedé­sét és a munkatermelékeny­ség szakadatlan növekedését. Az alapszabály hangsú­lyozza, hogy a KGST vala­mennyi tagország szuverén egyenlőségén alapszik. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizo­nyítja, hogy míg 1950-ben, tehát a KGST gyakorlati te­vékenységének első eszten­dejében, valamennyi tagor­szág együtten külkereskedel­mi forgalma 7408 millió ru­belt tett ki, 1971-ben elérte a 00 ezer milliárd rubelt, és t972-ben további 0 százalék­kal növekedett. A KGST-or­szágok külkereskedelmi for­galmának több mint 60 szá­zalékát a tagországok köl­csönös áruforgalma képezi. A szamok nemcsak n KGST­országok kereskedelmi kap­csolatainak rohamos fejlődé­sét tükrözik, hanem ott ta­láljuk mögöttük a termelési együttműködés gyümölcsöző fejlődését, a termelés nem­zetközt szakosításának és kooperálásénak elmélyítését, a tudományos és műszaki együttműködést, a pénzügyi kapcsolatok tökéletesítését. Az ötvenes évek közepétől kezdve á KGST-országok hozzáfogtak ötéves népgaz­dasági terveik koordinálásá­hoz. A tagországok kölcsö­nös együttműködésének fej­lődése lehetővé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problémáit, mint például az energia, és nyers­anyagellátás kérdését. A „Barátság" olajvezetékek le­fektetése, üzembe állítása lehetővé tette, hogy a szov­jet kőolaj hatalmas áradata eljusson a KGST országaiba, köztük hazánkba is, hogy se­gítse energiaszükségletük ki­elégítését és azt, hogy vegy­iparuk átálljon a leghaté­konyabb — perolkémiai — nyersanyagbázisra. Az ener­getikai probléma megoldását segíti elő az egyesitett „Bé­ke" villamos energetikai rendszer is, nemkülönben a KGST-országokban szovjet műszaki segítséggel megva­lósuló atomerőmű-sorozat építési programja. * A testvéri együttműködés lehetővé tette a KGST-or­szágoknak, hogy hazai vi­szonyaik között rövid idő alatt korszerű gépipart hoz­zanak létre. Ehhez döntő mértékben hozzájárult egy­részt különböző korszerű Ipari üzemek komplett be­rendezéseinek a Szovjetunió­val történő szállítása, más­részt a testvérországok gép­ipari termékeinek Szovjet­unióba irányuló exportja. A tagországok közül egyesek a múltban nem rendelkeztek valamennyire is fejlett gép­gyártással, nem, vagy alig exportáltak gépeket, ma pe­dig jelentős gépexportőrök. Az 1971 es 1072-es évek­ben a KGST-tagországok a szocialista gazdasági integrá. eló komplexprogramjának keretében nagy számban kö­töttek kétoldalú és többolda. lú egyezményeket, kulcsfon. tosságú tudományos-mfisza. ki problémák közös megol­dására, a termelés szakosí­tásának és kooperálásának elmélyítésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság 09, ülésszakán ha. tározták el az Intertextilmas, az Interatomenergo és az Interelektro új gazdasági egyesüléseket, illetve nem­zetközi szervezetek létreho­zását. A szocialista országok gazdasági tömöríté­sét célzó Irányvonal életképességének meggyőző bizonyítéka a KGST-orszá­gok körének kibővülése. 1990-ben az NDK lépett a tagjai sorába, néhány év múlva a Mongol Népköztár­saság. 1972-ben a Kubai Köztársaság lett KGST­tag. A KGST több szervének munkájában az utóbbi évek. ben tevékenyen részt vesz­nek a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és Jugoszlávia, * a legutóbbi időben együttmű­ködési szerződést írtak alá Finnországgal, és más orszá­gokkal is tárgyalások van­nak folyamatban. A KGST-országok jelen­tős mértékben megelőzik a fejlett tőkés államokat az ipari termeles és nemzeti jövedelem növekedési üte­mének tekintetében. 1990­től 1971-ig a KGST-tagor­szágok ipari termelése mint. egy hétszeresére növekedett, ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az ipari termelés valamivel több mint 2,8-sze. resére. A tagországok a vi­lág Összes ipari termelésének ma mór több mint egyhar­madát adják. Hazánk a KGST alapító tagja. Az elmúlt negyedszá­zad alatt népünk áldozatos munkája és a szocialista kö­zösség országainak támoga­tásával Magyarország elma. radott agrárországból kor­szerű mezőgazdasággal ren­delkező, fejlett ipari állam­má vált, Nemzeti jövedel­münk az elmúlt 25 esztendő alatt 3,4-szeresére növeke­dett és 1972-ben mintegy 300 milliárd forint volt. A növe­kedés évente átlagosan 5,5 százalék, ez pedig meghalad­ja a fejlett tőkés országok többségének fejlődési üte­mét. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden eredményünk, népünk szorgalmán túl, a legszorosabban összefügg a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal megvaló­sult testvéri együttműködés- i sel. Segítségükkel a Magyar, Népköztársaság , dolgozói egész sor modern gyárat és üzemet építettek. amelyek gyökeresen megváltoztatták: a magyar ipar jellegét. A leggyorsabb ütemben a gép­gyártás és a vegyipar fejlő­dik. Az előbbi termelése az elmúlt huszonöt év alatt ti­zenkétszeresére, az utóbbié pedig huszonhatszorosára nőtt Az ipar fejlődése, a tudo­mány sikerei, a gyors épít­kezési ütem leiietővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anyagi-műszaki bázisra he­lyezzük, növeljük a dolgozók jólétét, a lakosság kommu­nális ellátottságát. Néhány esztendővel ezelőtt Magyar­ország még külföldről vá­sárolt búzát, hogy a lakos­ság kenyérszükségletét kielé­gítse, jelenleg annyi gabo­nát termelünk, ami teljes egészében elegendő az ország ellátására. Ezt elsősorban a magas terméshozamú szov­jet búzafajták elterjesztése révén sikerült elérni. A z együttműködés el­ső negyedszázada a szocialista internacio­nalizmus elvei alapján lét­rejött KGST magas fokú életképességét bizonyítja. A szocialista gazdasági integ­ráció keretében egyre széle­sebben tárulnak fel a szocia. lista országok, köztük ha­zánk, a Magyar Népköztár­saság gazdasági fejlődésének nagyszerű lehetőségei, foko­zódik a szocialista világ­rendszernek, mint korunk fő forradalmi erejének megha­tározó szerepe. Rendkívüli ülést tart az angol parlament # London (MTI) A téli szünetet tartó angol parlamentet Edward Heath miniszterelnök rendkívüli ülésre hívta össze. Az alsó­ház, amelynek csak keddhez egy hétre kellett volna össze­ülnie, szerdán és csütörtö­kön a Munkáspárt kérésére megvitatja az Ország egyre fenyegetőbb energia- és gaz­dasági válságát. Az ellenzék bizalmi szavazást akar ki­kényszeríteni, arra hivatkoz­va, hogy a konzervatív veze­tés katasztrófapolitikát követ a bányászokkal vívott harcá­ban. A parlament összehívásá­val egyidejűleg újabb talál­gatások kaptak lábra az ál­talános választások idő előtti kiírásáról. Balga szemtanú — Chiléből # Brüsszel (MTI) Andre van Lancker belga mérnök, aki az Allende-kor­mány felkérésére szakértő­ként vett részt a chilei tex­tilipar átszervezésében, majd hónapokat töltött a katonai junta koncentrációs táborá­ban, illetve börtönében, a Le Soir című brüsszeli lapnak adott nyilakozatában elmon­dotta: karácsony napjaiban több mint nyolcvan politikai foglyot gyilkoltak meg Chi­lében. A junta katonasága a karácsonyi ünnepek viszony­lagos nyugalmát kihasználva hajtóvadászatot indított az ország déli részén a pucs­cslstákkal szembenálló ele­mek ellen és az elfogottak közül minden bírósági eljá­rás nélkül nyolcvanat kivé­geztek. Van Leníkcr, akit elfogatása után a santiagói stadionban megkínoztak — az ütlegelé­sek következtében tüdeje sú­lyosan megsérült — beszá­molt arról is, hogy Chilében jelenleg 15 ezer politikai fo­goly vár valamiféle bírósági eljárásra. Minte~v tízezerre tehető azok száma, aki jelen- | leg az úgynevezett átmeneti táborokban vannak, ahonnan többségüket különböző halál­táborokba viszik, mint pél­dául a Dawson szigeti telep­re, ah ól az Allende-kormány számos vezető politikusát tartják fogva. A haladó ke­reszténydemokrata politiku­sok egy része házi őrizetben van, mert nem hajlandó együttműködni a juntával. Mao fogadta OSiirát « Peking (AFP, AP) Mao Cetung, a Kínai Kom­munista Párt KB elnöke szombaton reggel fogadta a hivatalos látogatáson Pe­kingben tartózkodó Ohira Maszajosi japán külügymi­nisztert. Líbiai olaj az USA-ban % Beirut (UPI, Reuter) Az Al-Hajat című beiruti lap értesülései szerint líbiai olaj az arab országok embar­góját megsértve, eljutott az Egyesült Államokba. A lap állítása szerint a kőolajex­portáló arab országok szer­vezetének, az OAPEC-nek bi­zonyítékai vannak erre. A szervezet múlt hónapi ku­vaiti értekezletén a résztve­vő miniszterek felhívták Lí­bia figyelmét, hogy az em­bargó megsértése az arab olajfegyver hatékonyságát fenyegeti. A lap tudni véli, hogy az OAPEC szóvivője szerint ok­tóber 17. és december vége között 3,5 millió tonna arab olaj érkezett az Egyesült Ál­lamokba, ennek mintegy 60 —90 százalékát Líbia szállí­totta. Caracas A venezuelai kormány el­határozta, hogy államosítja a Standard Oil amerikai olaj­társaság Creole Petroleum Corporation nevű venezuelai leányvállalatának 5790 hek­tár kiterjedésű két olajlelő­helyét. White Sanda Az új-mexikói White Sands rakétakilövő telepről pénte­ken a késő esti órákban fel­lőttek egy „Aerobee 200" tí­pusú rakétát, a Kohoutek üstökös tanulmányozására tervezett kutatási program első mozzanataként. Quito Az ecuadori kormány el­határozta, hogy 25 százalékos arányban államosítja a Te­xaco-Gulf,. amerikai olajtár­saság ecuadori vagyonát. Az erről szóló határozat- felha­talmazza az illetékes minisz­tert, hogy a szükséges tár­gyalásokat kezdje meg a Texaco-Gulf olajtársasággal. Elfogták a baszk merénylőket? # Bordeaux (AFP) A francia rendőrség szom­baton letartóztatott három baszk nemzetiségű férfit Bor­deauxban. A hivatalos közlés szerint ők szervezték meg azt a titkos sajtóértekezletet, amelyen egy negyedik tár­sukkal együtt felelősséget vállaltak Luts Carrero Blanco spanyol miniszterelnök meg­gyilkolásáért Külpolitikai reflektor Elhangzottak az újévi üdvözletek, országok vezetői, ne­ves politikusok nyilatkoztak, békés, boldogabb életet kí­vántak a népeknek. Különösen kiemelésre méltó az SZKP Központi Bizottságának felhívása a szovjet néphez, hogy az ötéves terv negyedik évét újabb sikerekkel tegyék emlé­kezetessé. A nemzetközi élettel foglalkozva összegezi a fel­hívás 1973 pozitív változásait, és rögzíti: „A testvéri or­szágokkal szoros egységben megvalósuló békeprogram esz­mél, az SZKP aktív, kezdeményező nemzetkőzi politikája, még jobban megerősítették a szocialista közösség egységét és kedvező hatással voltak bolygónk egész politikai lég­körére." Jó falak Centben Vajon, az igazságos béke éve lesz-e az új esztendő? — tette fel a kérdést az elmúlt héten, számos, Közel-Kelettel foglalkozó kommentátor. Ismeretes, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen részt vállalt a genfi béke­konferenciában. Moszkva nagy diplomáciai erőfeszítéseket tesz a közel-keleti béke biztosítására — hangsúlyozta új­évi nyilatkozatában Iszmull Fuhmi egyiptomi külügyminisz­ter. Rámutatott, hogy a konferencia munkájának sikere most már a csapatok szétválasztásának problémájával fog­lalkozó katonai munkacsoport tevékenységének eredményé­től függ. Az új esztendő első pozitív jelensége: a haladás jelel mu­tatkoznak a Közel-Kelettel foglalkozó genfi katonai tár­gyalásokon. Az Idei két egyiptomi—Izraeli megbeszélés után kiadott közlemény rámutatott, hogy az ügy „fontos szakaszba Jutott". A küldöttségek tagjai nem nyilatkoztak a tárgyalások állásáról, a két küldöttséghez közelálló források azonban „komoly fejleményeket" jósolnak már a hónap végéig. A válság megoldását célzó diplomáciai lépésekhez tar­tozik. hogy Mose Dajan Izraeli hadügyminiszter Washing­tonban folytat tárgyalásokat Kissinger külügyminiszterrel és Schlesinger hadügyminiszterrel. Fahmt egyiptomi kül­ügyminiszter pedig két alkalommal is ..sürgős üzenetet" kapott a múlt héten amerikai kollégájától. Az üzenet tar­talmáról részletek nem szivárogtak ki. Figyelemreméltó még, hogy az Egyesült Államok a diplomáciai kapcsolatok 1987-ben történt megszakadása óta első ízben két diplomatét küldött a múlt pénteken állandó megbízatással Damaszkuszba. Milyen megállapodás várható ? Egyiptomi értékelés szerint az izraeli általános válasz­tások nem hoztak radikális változásokat a Tel Aviv-i veze­tés összetételében. Ezért elhárult az utolsó akadály is a csapatok szétválasztásának érdemi megvitatása útjából. Genfben hétfőn folytatódnak a „3512-es bizottság" megbeszélései, amelyek arra hivatottak, hogy a lényegében 25 éve folyó arab—izraeli háború utun megalapozzák a békét Közel-Keleten. (A genfi katonai munkacsoportot a világsajtó azért nevezte el 3512-es bizottságnak, mert Genf éppen ennyi kilométernyire van a Szuezl-csutornától.) EgvlDtom sürgeti a megállapodást, vagyis az izraeli csa­patok visszavonását a csatornaövezetből. Kairól vélemény szerint a csapatok szétválasztásának az izraeli erőknek a csatorna nyugati partjáról történő visszavonásával kell kezdődnie: alapvető kérdés a csapatszétválasztás és a meg­szállt területek teljes kiürítésének összekapcsolása. A Maariv című izraeli lap jelentése szerint Izrael a csatornától mintegy ötven kilométernyi távolságra vonná vissza csapatait, ugyanakkor azt szeretné, hogy a csatorna keleti partján az egyiptomi második és harmadik hadse­reg erőit rendőri alakulatok váltsák fel, és hogy az egyip­tomi és izraeli csapatokat elválasztó sávban az ENSZ béke­fenntartó erői állomásozzanak. Ugyanakkor a visszavonás után Egyiptom engedje meg izraeli hajók közlekedését a Szuezi-csatornán. Érthető, hogy a világ közvéleménye nagy érdeklődéssel vér ja: sikerül-e a katonai megállapodás a genfi békekon­ferencián? Bérkérdés Angliában Az újéyi munkaszüneti napok elteltével mintegy 15 millió bérből. Illetve fizetésből élő brit dolgozó keresetét csökkentik önkényesen Angliában a háromnapos munkahét bevezetésével. A kormány arra hivatkozik, hogy a 40 szá­zalékos keresetcsökkenést az általános energiaválság okozza. Ki hiszi el ma már Angliában, hogy mindez azért van, mert az arab államok olajembargót jelentettek be? Egy­felől: Angliát ez kezdetben sem érintette súlyosan; más­felől: most még kevésbé szenved miatta. Ilyen fokú bér­csökkentés abban az országban, ahol évek óta megállít-^ hatatlanul szöknek felfelé az árak, és éppen ezért óriási bérsztrájkok követik sűrűn egymást? Több itt a mese, mint a valóság. A pánikot tudatosan keltik, és fokozzák a tőkések, és az érdekeiket szolgáló kormány. Mert így Jobban tudnak mesterséges munkanél küllséget teremteni, ezáltal a bérharcot feltartóztatni, meg­ijeszteni elsősorban a harc élén álló bányászokat és vas utasokat, sőt, talán még lefelé is faragni a bérekből. A súlyos gazdasági helyzet arra is Jó hivatkozási alap, hog a szociális kíRdásokat ne kelljen növelni, és hogy eközbe • a nagytőke profttja nemhogy csökkenne, de tovább eme! kedik. A tory kormány és a nagytőke abban reménykedik, hogy ilyen zavaros körülmények között erre nem figyel­nek oda a dolgozók. Ez az amiben alighanem tévednek, hi­szen a jobboldali többségű szaktanács és a munkáspárt ma­ga nevezte pánikintézkedéseknek a gazdasági kényszerhú­zásokat. Valószínű, hogy a brit bányászok és vasutasok most nem hátrálnak meg. Markovits Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom