Délmagyarország, 1974. január (64. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-06 / 4. szám

VASÁRNAP, 1974. JANUÁR «. A N'VÖ ISZ jubileuma üf üzemházat adtak át A Szegedi NÍVÓ Faipari és Játékkészítő Ipari Szövetkezet megalakulásának ncgyeiszízados év fordul ját ünnepli. S mivel lehetne legjobban megemlékezni a 25 évvel ezelőtti napokra, mint azzal, hogy új üzemházat adtak át rendeltetesének Szegeden, a volt sertéshizlalda helyén. A korszerű s'e-e^i telephelv megteremtésére 22,5 millió forintot áldoztak, s így 6200 négyzetmé'er alapterületű üzemhez jutottak. Termelő területük a korábbihoz képest megháromszorozódott, s a dolgozók munka- és szociális körülményeit is nagyban javították. A szövetkezet jubileumi közgyűlésére és az üzemház felavatására tegnap, szombaton délután került sor. Az ünnepségen részt vett dr. Varga DezsS. az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is., A szövetkezet elnöke, Halmi Imre elmondta a közgyűlésen, hogy az új üzemház jelentősen megváltoztatta a termelési körülményeket is. s egyre több, jó minőségű fajátékokot textiljátákokat, háztartási faárukat, fatömegcikkeké', gyermekbútorokat tudnak gyártani. A régi tele-ü'-fn IS60-ben évente 25 millii forint értékű terméket készítettek évente. Most, az elmúlt esztendő adatai szerint 50—51 millió forint a te-melési érték évi mennyisé ze, amelyből a korábbi 9 millió helyett 23 millió árút adnak el külföldön. A jubileumi ünnepségen 23 dolgozónak nyújtották át a Szövetkezet Kiváló Dolgozója című kitüntetést és hetvenen kaptak pénzjutalmat. Összefogni minién társadalmi erőt a városfejlesztésben Irta: dr. Németh Latos, az MSZMP Csongrád megyei Bliotiságának titkára Küzdelem a jéggel 13 kilométerre ősökként a hazat jégríugó hossza Változatlan erővel dolgoztak szombaton a Tisza felső szakaszán az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság jégtörői s a robbantó brigádok a folyón keletkezett jégdugó szátdarabolásán. Az egy-két méter vastag, parttói-partig beállt jégmező hosszát szombatra sikerült 13 kilométerre csökkenteni. A tarcall kőbányászokból, a budapesti árvízvédelmi szolgálat, valamint az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakembereiből álló robbantó brigádok a jégtorlasz alsó végén, Tiszakarádnál bontják a jeget, s úgy haladnak Vencsellő felé. A szétrobbantott jégtáblákat öt jégtörő hajó szabdalja darabokra, s úgy úsztatják le a Tiszán. Az úsztatást nehezíti a folvó alacsony vízállása. Tiszalöknél a duzzasztótáblák beállításával emelték a vízszintet, s eddig akadálytalanul engedték át a ,jégtörmeléket". A robbantóbrigádok és a jégtörő hajók vasárnap is dolgoznak a jégmező megbontásán. cipó Üj osztrák gyártmányú gépsort helyeztek üzembe a Duna Cipőgyárban. A berendezés 12-fajta taloat készít poliuretánból. s ellenértékeként az idén 100 ezer pár sícipőt szállít a magyar vállalat. A poliuretán talpakból exportra is termelnek. (MTI) Műanyag bútorok A Hungária Müanyajfelíalgazo Vállalat debreceni gyárában megkezdték a háromféle színű műanyag polcok sorozatgyártását. A polcokból telefonasztal, zeneasztal, könyvespolc, térelválasztó és mőg sok egyéb variálható polcrendszer alakítható. Képünkön: A gyár kiállítótermében az új termékek: a műanyag fotel és ülőke T

ovább kell lépnünk a társadalmi szervezetek pártirányításában és ellenőrzésében. Mégpedig a konkrétságban. Természetes, hogy a városi pártbizottságoknak továbbra is biztosítaniok kell a tömegszervezetek és mozgalmak önállóságát. Ugyanakkor nagyobb követelményt is kell támasztani velük szemben, az oda delegált kommunisták útján a párt politikájának tudatosításában és végrehajtásában. Hogy e követelményeknek eleget is tehessenek, első lépés — és ez a továbbfejlesztés —, hogy minden esetben, amikor a tömegszervezeteknek valamely párthatározat végrehajtásában szerepük van. az eddiginél világosabban és konkrétabban határozzák meg az ott dolgozó kommunisták feladatait. Ugyancsak némi előbbrelépést jelent az a körülmény is, hogy a városi pártbizottságoknak a tömegszervezetek és mozgalmak hatékonyabb segítése és ellenőrzése érdekében a feladatmegjelölés és beszámoltatás során figyelembe kell venniök a szervek felsőbb irányító testületeinek határozatait is. V

együk először a Hazafias Népfrontot. E mozgalom városainkban nemcsak komoly hagyományokkal rendelkezik, hanem most is életerős, s időről időre például olyan nagy feladatok elvégzése során, mint az országgyűlési és tanácsválasztások, tovább izmosodik. Szervezeti keretei,' testületeinek összetétele a városokban is lehetővé teszik, hogy tevékenysége továbbfejlődjék. Vegyen részt az eddigieknél hatékonyabban a várospolitika, az adott város fejlesztése távolabbi céljainak, közelebbi tennivalóinak kimunkálásában. Biztosítsa a tomegrészvételt, vagyis minién társadalmi réteg és csoport bevonását a munkába. Kacsolódjék bele a városi településként (munkáskerületek, úi lakónegyedek szerint) kialakuló mikro- (lakókörzeti) politikába is, amelyet természetesen a városí körzeti pártszervezeteknek kell Tányítaniok. A Hazafias Népfront bizottságai élesszék fel mindenütt a városi tanácsokkal összehangoltan az összes bevált városszépítési önkéntes társadalmi akciókat. Itt is nemcsak az ál'iános a város egésze érdekében szükíges látványos akciókra, hanem az •gyes körzetekben vagy éppen az ••gyes utcákban szükséges és megoldható, látszólag jelentéktelen, de vámpolitikai hatáséban azonban mégis "igyelemre méltó olyan dolgokra is gondolni kell, mint például utcalárda-építés és -javítás, átereszek létrehozása stb. Igényeljük, hogv e kérdésekben a körzeti népfrontbizottságok építsenek ki kapcsolatokat a városokban most újjászervezett lakóbizottságokkal is. Kapcsolódjék be mindenütt aktívan a népfront az ifjúság-, a nőpolitikái, az oktatásügyi határozat végrehajtását segítő helyi akciókba Ugyanakkor vegyen részt a környezetvédelem problémáinak, az e téren jelentkező helyi tennivalók feltárásában, s egyben a feladatok megoldásának társadalmi segítésében. Ösztönözze, szervezze a városi kisiparosok, magánkereskedők és más hasonló rétegek, csoportok bekapcsolását a várospolitikai célok, feladatok megoldásába. Ennek kapcsán a rétegek tagjaival is meg kell értetni, hogy a magatartásukról, tevékenységükről helyenként kialakult téves megítélést, nézeteket a maguk részéről a társadalmi akciókban való konkrét részvétellel ellensúlyozhatják leginkább. N

éhány szót a KISZ szerepéről. Az ifjúsági szervezettel szemben az igény természetesen változatlanul az, hogy munkáját elsősortan a munkahelyeken és az iskolákban fejlessze. Azonban a területi tevékenységet is mindinkább számon kell kérni. E tevékenységen nemcsak a lakóterületi KISZ-szervezetek belső életét és közvetlenül az ifjúság körében végzett munkáját, a klubmozgalmat kell értenünk, hatgem a fiatalok minden rétegének bekap csolását a vámosokban, lakókörzetekben jelentkező általánosabb érdekű feladatok megoldásába. Igényeljük, hogy a KISZ városi, de nagyvállalati, iskolai szinten is hirdessen és szervezzen különböző mozgalmakat a városok segítésére, szépítésére, Szegeden és másutt is legalább olyan hangulatú akciók szülessenek, mint az utóbbi évek nagy városfejlesztési munkái (Szabadtéri Játékok, Körös-toroki, Maros menti üdülőtelepek létesítése, árvízveszély utáni helyreállítás stb.) voltak. Nemcsak közvetlen ifjúsági érdekvédelmi feladat, hanem egyben városfejlesztési tevékenység is az ifjúsági lakásépítési akció. Ezek folytatását, kibontakoztatását kell igényelni a KISZ területi szervezetektől a sajátos lehetőségek szerint Meg kell vizsgálni, van-e lehetőség helyi ifjúsági építőtáborok vagy táboron kívüli akciók keretében a fiatalok bevonására — az önkéntes társadalmi munka formájában — a városokban jelentkező kommunális feladatok (csatornaépítés, új lakóterületek tereprendezése, sportpályaépítés stb.l megoldásába. Számítsunk és gondoljunk a KISZszervezetek segítségére, bevonására olyankor, amikor egy-egy városban a lakosok tömegeit érintő zavarok, problémák jelentkeznek a közlekedésben, forgalomban (rendkívüli időjárási viszonyok, hóesés stb). A KTSZ termelési akciói a várospolitikában érdekelt vállalatoknál, üzemeknél vessék fel olykor a munkahelveken kívüli feladatok jobb ellátását (buszok, villamosok közlekedésének fejlesztésénél, a városok tisztaságának fokozásánál stb.) is. A

szakszervezeteknek is az eddiginél hatékonyabban kell Lekapcsolódniuk a területi városfejlesztési munkába. A szakszervezetek párti mán vitásáról szóló 1965. május 10-i politikai bizottsági határozat igényli, hogy a szakszervezetek jobban káncsoló.djanak be a dolgozók, a munkások munkahelyeken kívüli igényeinek képviseleteibe az állami szerveknél és másutt (tanácsoknál, elsősorban a várospolitikai célok meghatározásánál és a megfelelő gyakorlat kialakításánál) abból a felismerésből kiindulva: feladatuk, hogy ne csak a munkahelyen védjék tagjaik érdekeit, hanem azon kívül a területeken, a kommunális, a közlekedési, kereskedelmi, az egészségügyi ellátásban, és más hasonló kérdésekben is érdekvédelemként hallassák szavukat. Amikor megyei, de városi szinten is azt kérjük a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól, hogy jobban kapcsolódjanak be a városfejlesztési feladatokba, lényegében azt ellenőrizzük, eleget tesznek-e érdekvédelmi kötelezettségüknek saját szakszervezeti tagságuk hasznára? Például — többek között — a tömegközlekedés javítására adott javaslatokkal, az orvosi ellátás színvonala ellenőrzésének, a fogyasztói árak alakulásának vizsgálatával, s nem utolsósorban a kereskedői, vendéglői kiszolgálás társadalmi kontrolljának erősítésével stb. E

~ 5 amikor azt kívánjuk: mint szakszervezeti tisztségviselők is szorgalmazzák, hogy saját vállalatuk is járuljon hozzá a városi óvodák, bölcsődék létrehozásához, látniuk kell, ilyenkor is érdekvédelmet folytatnak. Saiát tagságuk nagyon is közvetlen érdekeinek v édelmét. Csak ezt fel kell ismerni és képviselni — elsősorban a szakszervezeti tagság körében. Ez nem a legnépszerűbb feladat — de vállalni kell. Bizonyítanunk, hogy semmivel sem károsul a dolgozó, a szakszervezeti tag, ha esetleg közvetlen, egyéni nyereségrészesedése valamennyivel csökken — de több lesz a férőhely a városi bölcsődékben saját üzemük dolgozói számára. A szakszervezeti részvétel formái különbözők lehetnek, attól függően, hogy a megvalósítás milyen stádiumáfól van szó. Először: közreműködés a várospolitikai tervek, célok kiminkátásában Másodszor: részvétel, bekapcsolódás a megvalósítása, a társadalmi munkába. Itt csupán egy. de óriási lehetőséget em'ítek; a szocialista brigádok részvételének. mozgósításának ha-.znát a városépítés egves feladataitól kezdve egészen az Egy üzem — egy iskola — akcióig. Harmadszor: bekapcsolódás a társadalmi ellenőrzésbe a legkülönbözőbb területeken a különböző szakszervezeti aktivisták mozgósításával, állandó dolgoztatásával. Ez utóbbinál a városi bizottságok az eddiginél jobban támaszkodjanak a városi szakmaközi bizottságokra, amelyek lényegében ilyen célra, ilyen feladattal jöttek létre. Ezeket azután közvetlenül irányíthatják azokban a feladatokban, amelyek ellátására képesek, és felhatalmazásuk is van. Ezek: kereskedelmi, társadalombiztosítási, egészségügyi ellenőrzés stb. N

agyok a tartalékok a többi társadalmi szervezeteknél: a TITnél, MTESZ-nél, Vöröskeresztnél stb. is. Ezekről összefoglalva beszélve: e szervezetek együttes feladatainak lényege, hogy mindenütt a helyi, speciális sajátosságoknak megfelelő módon tagjaikat vonják be a várospolitikai célok kidolgozásába, megvitatásába, és főleg a megvalósításba. Minden városunkban eredményesen foglalkozhat a TIT például nemcsak a város múltjával, hanem jelenével és fejlMesének távlatával az előadásos propagandában. Az MTESZ-t az egyes szakvizsgálatoknál, a fejlesztés: tervek részfeladatainak elemzésénél, s az egyes megoldások társadalmi kontrollálásánál — hivatkozva az ilyen jó szegedi hagyományokra — remekül lehet hasznosítani. Legtöbb városunkban már működnek az egyes természettudományi és műszaki szövetségek. egyesületek helyt tagjait öszszefogó MTESZ-bizottságok. Eddig — nem helytelenül — volt az az igény, hogy a műszaki és természettudományi ^tudományos egyesületek tagjai a vállalatoknál, a munkahelyeken jelentkező kérdések megoldásához adjanak társadalmi segítséget. Most a területi feladatokban is kell hasznosítani a műszaki értelmiség aktivitását, érdeklődését lakóhelyének élete, jövője iránt. A

Vöröskeresztnek a területi egészségügyi ellátásnál és egészségügyi felvilágosító munkában vannak nagy lehetőségei. Ha már a társadalmi szervezetekről beszélünk, ne feledjük azokat a látszólag kisebb, de aktívan dolgozó szervezeteket se, amelyek rétegek, érdeklődési körök vagy más ismérvek alapján fogják össze a városlakók, az állampolgárok kisebb-nagyobb csoportjait. Ha velük szemben ilyen igényt támasztunk, biztosan tettrekészen vállalkoznak a várospolitika kisebb-nagyobb, általuk elvégezhető feladataira. Ezek felsorolására most nem vállalkozom, hiszen számuk nagy, a Magyar Autóklubtól egészen a bélyeggyűjtő szövetségig, városi körökig terjed. A társadalmi és tömegszervezeteknek, mozgalmaknak nemcsak működési, hamm bizonyos politikai terület szerint is lehet és szükséges a feladatot megjelölni. Ilyen szempontból kézenfogható, hogy a KISZ. a szakszervezetek tevékenységét elsősorban a városi munkások politikai nevelésében. aktivizálásában, a városi politikába való bekapcsolása terén erősítsük. A Hazafias Népfrontnak a szövetségi politika, illetve a rétegpolitika erősítése az elsőrendű feladata Kiemelve, hogy minden társadalmi szervezetnek minden ilyen dologban van tennivalója de más és más nagy ságrendben és1 hangsúllyal. A

mi a társadalmi és tömegszervazetek, mozgalmak várospolitikai munkájának koordinálását illeti. azt a várospolitikai munka minden fázisában: a célok megjelölésénél, a célok jóváhagyásánál és a feladatok megvalósításában el kell végezni. Ennek módszerei ismertek. Azzal kiegészülve, hogy most a koordinálásnak új szervezetei jöttek létre: a városi pártbizottságok várospolitikai munkabizottsígai. Feladatuk: annak figyelemmel kísérése, hogyan halad a meghatározott várospolitikai célok megvalósítása egy-egy adott területen. Meggyőződésünk, hogy e bizottságok létrehozása konkrétabbá, s végeredményben hatékonyabbá teszi a városi pártbizottságok irányító, ellenőrző és segítő munkáját a várospolitika nagy és kis kérdéseiben egyaránt» 4