Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

' CSÜTÖRTÖK, 1973. DECEMBER 11 M űveszet az iskolában Szegedi támogatás egy Békés megyei kiizépisko'ának A nagyszerű ötlet, mely •zerint a gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépis­kola túgas, világos emeleti folyosóját állandó kiállítási helyiséggé alakították, Honti Antal gyomai grafikus érde­me. Az elképzelés termékeny talajra talált az iskola ta­nárai és diákjai között, és hamarosan csak úgy sorjáz­tak az ötletek, elképzelések, előzetes tervek. Az igény ré­gi és jogos. A Békés megyei értő, magas esztétikai igény­nyel rendelkező fiatalok kap­ják kézhez az érettségükről szóló bizonyítványt. Hogy mi köze ehhez a kez­deményezéshez, a Békés me­gyei nagyközség gimnázi­umának ötletéhez Szeged­nek? A magyarázat egysze intézményeket és megállapo­dásokat kötöttek velük. Meg­állapodást írtak alá a segít­ségnyújtásról a Tömörkény István Gimnázium és Művé­szeti Szakközépiskolában dr. Diós József Igazgatóval, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz-művészettörté­nagyközség Ifjúságát, lakóit nyeiben tanul tovább Külö nem kényeztették el az „ösen sokan szereztek már utóbbi években sem rangos eddig Is diplomát a Juhász képzőművészeti kiállítások, Gyula Tanárképző Főiskola gem egyéb művészeti esemé­nyek. Hiányzott a folyama­tosság, a permanens művé­szetnevelő, ismeretterjesztő tevékenység, mely túllép a tanítási órák keretein, kilép az iskola falai közül. Erre vállalkozott most a nagyköz­ség gimnáziuma a „Művészet az iskolában" című rendez­vénysorozat kezdeményezésé­vel. Akciójuk célja, hogy él­rű: az iskola erős szálakkal n®1 tanszékén Fischer Ernő kötődik ehhez a városhoz, hi- tanszékvezető) főiskolai ta­végzett hallgatóinak "árral és Zombori László része ennek a város- festőművésszel, a Magyar tntézmé- Képzőművészek Szövetsége Dél-magyarországi Területi Szervezete szegedi csoportjá­nak titkárával. Mindkét in­tézmény és a szegedi képző­művészek csoportja hallgatói szen nagy nak felsőoktatási különböző szakain, de a Tö­mörkény István Gimnázium és tanári, egyéni és kollek­és Művészeti Szakközépisko- tív kiállításokkal, csereláto la is nevelt már jó néhány fiatalt. Ezért látszott gyü­mölcsözőnek az ötlet — ezek­nek a szegedi intézmények­nek segítségét kérik tervük megvalósításához. A napok­ban Fekete Antal, a gyomai Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója és ményközelbe hozzanak mű- Honti Antal, aki a rendez­veket és alkotókat, hogy szé­pet, művészetet szerető és vények szakmai irányítója, felkeresték ezeket a szegedi gatásokkal, tárlatvezetések­kel, előadásokkal, a kiállí­tásokhoz kapcsolódó zenei és irodalmi produkciókkal tá­mogatja a gyomai középis­kola egyedülálló kezdemé­nyezését. E mostani megálla­podások hitelesítő pecsétje lesz a januárban kezdődő ak­ciósorozat minden egyes ren­dezvénye. Új sorozatok, filmek, tévéjátékok A tévé első negyedévi műsorterve A következő esztendő első közt. A tévé szórakoztató és színházig terjedő drámatör­hegyedévének ígéretes prog- zenei osztályának filmjei kö- téneti úton. Az első negyed­ramja, gazdag, sokszínű zött két, hatrészes angol so- évben a sorozat öt része ke műsorterve körültekintő rozat szerepel, az Erzsébet rül a képernyőre. Bzerkesztőmunkáról tanúsko- királynő, illetve a dik, amelynek során nem- Henrik hat felesége összesen VIII. nyolc tévéjátékot, illetve té­című. véfilmet láthatunk majd. A csak az arányosság kérdését, Ugyancsak hatrészes olasz magyar írók közül Fejes Endre (Cserepes Margit há­Leonardo zassága), Illyés Gyula (Ozo­a Múzeum, rai példa), Gyurkó László Károly Baráth hanem a hézői Igények vál- film mutatja be a nagy re­tozását ls szem előtt tartót- neszánsz művész, ták. A sorozatok eddig is da Vinci életét, sok nézőt szereztek a tele- falak nélkül című, kilencré- (Aranyborjú), Levik Víziónak. Ügy tűnik, számú- szes művészettörténeti soro- (Feje fölött holló), kat tovább kívánják szapo- zat pedig az archeológiai Lajos (Átmenő forgalom) ritani, szerencsére a tervek- feltárásoktól, Kréta és Mü- műveit alkalmazták félévi­ből az is kitetszik, hogy ki- kéné emlékeitől a legújabb- zióra. (A Cserepes vétel nélkül érdekes, való- kori irányzatokig kalauzol ban sorozatba Illő témákat ja a nézőket találtak feldolgozásra. Sok- Az irodalmi és drámai is szerepel, a nézőknek té­ka! több az aktuális politi- műsorok sorában találjuk a hát alkalmuk lesz érdekes kai és ismeretterjesztő mű- leghosszabb de minden jel összehasonlításokra.) sor is. mint eddig bármikor, szerint nagyon érdekes soro- Folytatódnak az Ifjúsági Az előbbiek célja: mai éle- zatot. A Kalandozás kétezer sorozatok, de újak is jelent­tünk bemutatása. A Bau-rit- év színpadán tíz adásának keznek. Ilyen az És te ki város (Tapolca), a Nagy ese- mindegyikéi más-más szín- vagy? című, amelyben alko­mények nyomában (Dunai házi rendező állította össze, tó fiatalok mutatkoznak be. Vasmű), a Jó estét, 'Miskolc ezekben drámarészletek, Vargha Balázs Ki játszik cfmű műsorok iparvidékek monológok, valamint színé- ilyet? című műsorával azt és városok múltjával és jele- szek és rendezők beszélgeté- kívánja bizonyítani, hogy a nével foglalkoznak majd. Sei segítenek eligazodni a játék tulajdonképpen tanu­Hétrészes dokumentumfilm- görög drámáktól az abszurd lás, a tanulás pedig játék, sorozat, a Vajda Péter utca Margit házassága a Szegedi Nemze­ti Szinház bemutatói között 1974. február Mezőgazdasági könyviiónap 1974 februárjában 17. al­kalommal rendezik meg az országos mezőgazdasági könyvhónapot. A megnyitó Kiskunfélegyházán lesz, sok városban, községben kiállí­tásokat, ankétokat, szakíró­olvasó találkozókat rendez­nek — ezekből egyébként az idén már 800-at szervez­tek. A mezőgazdasági könyv­hónapra — amely egyben az élelmiszer- és fagazda­sági könyvek és szaklapok hónapja is — hat kiadó­vállalat 33 művet jelentet meg több mint 150 ezer példányban. Méz helyett méhtáp Kevesebb méz volt a mé­zeskalácsban — ezzel és más manipulációkkal több mint kétmillió forint jogta­lan hasznot szereztek. A Legfőbb Ügyészség javasol­ja, sújtsák gazdasági bír-, sággal az Országos Méhé­szeti Szövetkezeti Közös Vál­lalatot. A vállalat a mézes süte­mények gyártásakor taka­rékosan bunt az alapanya­gokkal. A szükségesnél ke­vesebb tojássárgáját hasz­nált, a mézet pedig méh­táppal — húsz százalék mé­zet tartalmazó aromás cu­korsziruppal — helyettesí­tette. Az így készült hamis mézest változatlan áron, valódiként adta el, úgy, mintha a tésztát nem 6 fo­rint 30 filléres méhtáppal, hanem 24 forintos mézzel gyúrták volna. A vállalat a szocialista gazdálkodás elveibe ütköző magatartásával megsértet­te a fogyasztók és a társa­dalom érdekeit. A Legfőbb Ügyészség indítványozza: a méhészeti szövetkezeti kö­zös vállalatot sújtsák két­millió 130, ezer forint gaz­dasági bínsággal. Az ügyet a Fővárosi Bíróság tárgyal­ja. (MTI) Tímár Mátyás s Gazdaságpolitika Magyarországon 1967-1973 A gazdaságirányítás egyik Gyakorló gazdaságpolitikus vezető posztja betöltőjének, szólal meg a lapokon, aki a Minisztertanács elnökhe lyettesének vállalkozása ugyanolyan fontosnak tart­ja a folyamatokat, mintázok kötettel nem kevesebb, mint végső eredményét. Tartózko­annak összegezése, hogy mi dik tehát a kinyilatkoztatás­tette szükségessé a gazdasa- szerű megállapításoktól, okok gi reformot, s milyen ered- és okozatok kusza szálait ménnyel, következménnyel bogozva teremt kiismerhető ment, megy végbe az. A könyv ilyen módon egyszer­rendet a politikai, társadal­mi, gazdasági kölcsönhatá­re elméleti és gyakorlati sok sűrű szövevényében, gazdaságtani munka, kriti- Ezt teszi nem csupán az kai számbavétele tényeknek, általános problémák vizs­irányzatoknak, már elért, s még előttünk álló célok­gálatakor, hanem a részterü­letek szemügyre vételekor nak. Témájánál fogva nem ugyancsak. így az ipar leg­lezárt könyv, mert mint ma- utóbbi öt esztendejének mér­ga írja, irányítási „rendsze­rünket nem tekintjük befe­legelésekor, a beruházások, a munkaerőhelyzet, az élet­jezettnek; egyrészt a tapasz- színvonal, a kiilkereskede­talatok birtokában újra és ,em alakulásának elemzése­újra kiigazításokra szorul, kor­másrészt együtt ls fejlődik a gazdasággal". Nemzetközi • rr r • | /» minőségi díj A Richards Fi nomposztógyár elnyerte az Editorial Ofice spanyol kiadó 1973. évi nemzetközi minőségi díját. Ebből az alkalomból sajtó­tájékoztatót tartottak a Du­na Intercontinentálban. A kötet második részé­nek, jövőbeni fejlődésünk Világos elrendezésben lett fölrajzolásának az a l«ndo­fő részre tagolódik az átte- lati útmutatója, hogy — Ti­kintés és elemzés. Az egyik: már Mátyás summázó sza­a gazdaságirányítási reform vaival — „a gazdaságpoliti­előzményei és a reform meg- ka legfőbb törekvése az valósítása. A másik: társa- emberek növekvő szükség­dalmi-gazdasági fejlődésünk leteinek mind magasabb szín­céljai. Timar Mátyás rend- vonalú- kielégítése. Ilyen kívül bőséges forrásanyag összefüggésben a növekedési felhasználásával ad szinte ütem. vagy a gazdasági teljeskörű magyarázatot és egyensúly elsőrendű célok indoklást a reform szüksé- tígyan, de a fő célnak még­gességére, nem kerüli el az is eszközei »csupán«. Ezek­előkészítés idején fölmerült nek az eszközöknek a töké­kétségeket, vitás kérdése- létesítése, hatékonyabb al­ket sem, s éppen ezzel vá- kalmazása természetesen na­lik meggyőzővé okfejtése. Syon alapos megfontolásokat így egyebek között kitér követel, mert a rögtönzések, arra a kérdéscsoportra, & kényszerű, áthidaló meg­amely talán a legélesebben oldások haszna erősen két­ütköztette a különböző véle- séges". A miniszterelnök-he­ményeket, s ez a növekedési lyettesi tisztség nem nehe­ütem és a gazdasági egyen- zíti el a szerzői tollat; olyas­súly viszonya. Ma már, a mit is hegyére vesz, amiről gyakorlati tapasztalatok is- m®g viták folynak, ami­meretében, egyszerűnek lát- ben nincsenek — nem le­szik a megállapítás: „Hosz- hetnek — végleges allás­szabb távon nem is vethető Pontok. Ezt elsősorban a fel úgy a kérdés, hogy a gazdasági szabályozók tó­gazdasági növekedés ütemét vábbfejlesztésével foglalkozó vagy az egyensúly követel ményét helyezzük-e előtérbe, fejezetben tapasztalhattuk — természetesen úgy, hogy Ti­A növekedés ütemét végső már Mátyás jelzi, még for­egyen­málódó elképzelésekről van feltételei határozzák szó —. de hasonló okok A szerző — az ál- ™«tt érdekesek, továbbgon­soron a dinamikus súly meg láspontok végső kialakulá- dolkodásra ösztönzők a sze­sát érzékeltetve — nem hall- 'ektiv fejlesztésről, a jöve­gatja el sem e kérdésben, delempolitikáról, a fogyasz­sem más egyebekben az el- tas várható alakulásáról el­lenvetéseket, az aggályokat. Sőt, részletesen foglalkozik azokkal, mintegy beavatva vet az olvasót a döntéshozatalt „Gazdasági fejlődés és irá­mondottak is. Több tekintetben a köny­az 1968-ban megjelent időszak problé-megelőző máiba Remélhetően az eddig írtakból érzékelhető, hogy a könyv távol áll a száraz, a tudományosságot az elvont­ságban fölfedezni vélő szer­zők módszereitől, stílusától. nyitási módszerek Magyar­országon" című munka foly­le- tatásának tekinthetjük. A művet, amelyet Nyers Re­zső lektorált, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó bocsá­totta közre. M. O. 7. Alkotói arra kereslek vá­laszt. mi foglalkoztatja ma a dolgozó embereket. A fa­luról, a mezőgazdaságról, a mai paraszti életformáról szintén több film és sorozat készült, közülük a Falugyű­lés három alkalommal je­lentkezik, résztvevői egy-egy falu lakói. Az ismeretter­jesztő sorozatok közül kettőt emelnénk ki; a Korok és bútorok című, hatrészes film a bútorstílusok történetét kíséri végig az ókortól nap­jainkig, bemutatva az élet­módokat és szokásokat is. Napjaink egyik legfontosabb kérdésével, a gazdasági ha­tékonyság növelése és a szervezés közötti kapcsolat­tal foglalkoznak a Szervezés és vezetés című, négyrészes sorozat adásai. A szórakoztató és zenei műsorok között a Zenés Tv­Színház űj bemutatói mel­lett szintén az ismeretter­jesztő jellegű zenei adások ígérkeznek érdekesnek. A komolyzene valamennyi te­rületét felölelő zenei játék, a Diótörő célja, hogy segít­séget nyújtson a zenehall­gatás örömeinek felfedezésé­hez. Folytatódik a Mesteris­kola-sorozat és az ötszem­Pásztor Ferenc: Véletlenül katona 72. Körülnézett a halászmester, s meg ölnyire sem volt tőle egy fejlett példány. Úszott a felkavart vízben, nyilván legyekre, vízbe pottyant szú­nyogokra, riadozó halivadékokra vadászgatott. Az öreg boszorkányos ügyességgel lecsípett egy nádszálat, és olyan gyorsan, mint a sirályok, máris a csónakba emelte a tekergő vízisiklót. Zsanó elsápadt. Még szólni sem volt ideje, az öreg máris elkapta a kígyó nyakát, mozdult egyet, hogy közelebb legyen a motorhoz és át­dobta Zsanó lábához. Pontosabban egész közel a lábához, mert a szokatlanul bőszárű csizmában talált búvóhelyre a sikló. Ettől az apróságtól nyomban hintázni kezdett a motoros. A hajó­ban nem eshetett kár. mert a motor erősen egyensúlyban tartotta, de a fel-fel ugráló és vi­sító, üvöltő Zsanó egyre közelebb volt a vízhez. Hiába kapaszkodott utána Tihanyi. Egy szeren­csétlen mozdulat nyomán máris a vízbe poty­tyant. Kétségbeesetten kalimpált, prüszkölt, kapko­dott a levegő után, majd lebukott a vízben. Fel­jött a felszínre, fején sapka helyett hínárkoszo­rú zöldellt, markában pedig nádleveleket szoron­gatott nyilván abba akart kapaszkodni. Sem a vezető, sem a halászmester, sem a kísérő tiszt­helyettes nem mozdult. Tihanyi rémülten tekint­getett egyikről a másikra. Szemében gyilkos szemrehányás ült. és a tehetetlenség dühe. — Fuldoklik! — kiáltott hirtelen és oldozgat­ni kezdte a derékszíjat. — Segítsenek, mert el­pusztul! — Dehogy pusztul — nevetett tovább a ha­lászmester. — Nem olyan rossz víz ez, hogy csak úgy elnyeli a jó embert, csak egy kicsit ijesztgeti! Az öreg már mozdult. Komótosan nyúlt a hosszú rúd után. Közben Zsanó is tornászott. Hol lemerült, hol felbukott, és nagy levegőt szí­vott. Mindannyiszor nagy csomó zöld maszat csúfította a képét. A tiszthelyettes is elmozdult már. Igyekezett a fenékhez. Csakhogy ilyen helyzetben minden másodpercet nagyító alá kell tenni, meg kell nagyítani, lassítani. Aki benn ül, annak nem hosszú, aki a vízben kapálódzik, an­nak bizony hosszúnak tűnik. — Álljon fel! — kiáltott erélyesen a tiszthe­lyettes és megállt a csónakban. — Mondani könnyű! Prühcsj — ordított Zsanq és merült. Mikor visszajött, folytatta. — Mi va­gyok, hal? — Egyenesedjen ki, édes fiam! — kiáltott ha­tározottan az öreg halász ls. Egyenesedett volna, állt volna, csak azt nem tudta, milyen irányban. Szeme annyira telerakó­dott békanyállal, hínárral, hogy a tulajdon édesanyja nem ismert volna rá. Aztán az öreg halász kilépett a ladikból. Már ugrás közben el­kapta a hóna alatt, s villanásnyi idő alatt — addig tartott, mint a siklófogás — taloraállítitta Zsanót. Csak Tihanyi csodálkozott. Még derékig sem ért a víz. — Ez mi? — nézett Zsanó és egyenesen Ti­hanyi képébe vágta a maradék moszatot. — 2*"­úsztam? A halászok elfordultak a part felé, Tihanyi nem bánta a moszatot, a tiszthelyettes az ég fe­lé nézett, de nem lehet leírni, amit mondott. Még udvarias is volt. Nem akarta megijeszteni a két boldogtalant. Úgyis csak napokra jöttek, úgymond megerősíteni az őrsöt. \ — Miért nem mondták, hogy ez közönséges pocsolya? — csodálkozott Zsanó, és nagy gond­dal törölközött egy kockás zsebkendőbe. — Azt hittem, komoly nagy víz... Au! — kapott a lá­bához. mert ismét eszébe jutott a sikló. A sze­rencsés hüllő azonban már régen kilihegte ma­gát valamelyik nádcsomó tövében. Mindössze egy nádszál csúszott a csizmaszárba. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom