Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

CSÜTÖRTÖK, 1973. DECEMBER 13. Textilművek; Intézkedések a nők érdekében A Szegedi Textilművekben nemrégiben értékelték a nő­hogy főzzenek kávét az üzemben s hogy ennivaló­politikai határozattal kapcso. jukat higiénikus helyen tart­latos üzemi intézkedési terv végrehajtását — ez azért is közérdekű, mert a gyárban dolgozók 70 százaléka nő. Megállapították, hogy a tanulást, a továbbképzést az üzem megfelelően támogatja. A nők társadalmi tevékeny­sége igen jelentős. Az idén márciusban végrehajtott bér­hassák. 25 hűtőgépet, vásárolt a vállalat. A jelenlevők tolmácsolták munkatársaik elismerését az eddig megtett intézkedése­kért. Többen javaslattal is éltek, kérték, hogy a nagy­családosoknál az iskolai rendkívüli segélyt bővítsék, valamint az ebédet önköltsé. rendezés j4 hatást váltott ki, gi áron kaphassák meg. Kér­hiszen nem egy fonó- és szö­vőnő fizetése ennek eredmé. nyeképpen 3 ezer forint fö­ték, hogy üzemen belül haté­konyabban szervezzék meg az első gyermekét váró kis­lött van. Májusban átadták mamák oktatását, esetleg kö­az új óvodát, ahol valameny­nyi dolgozó gyermekét el tudják helyezni. Teljesítették a dolgozók azon kérését, telező érvénnyel munkaidő­ben, mert. 8 párt nőpolitikái határozatával ez szorosan összefügg. A nehézfém­öntöde teljesí­tette tervét A Csepel Művek székesfe­hérvári nehézfémöntödéje szerdán teljesítette 4400 ton­nás éves tervét. A székesfe­hérvári gyár a magyar kohó­és gépipar szinte valameny­nyi vállalata számára készít szivattyúházakat, gyűrűket, perselyeket, csöveket és az év eleje óta jelentős tőkés exportot; ls lebonyolít. A ne­hézfémöntöde idei, 40 ton­nás exportkötelezettségének is eleget tett: az utolsó szál­lítmányt szerdán indították útnak Székesfehérvárról. A Csepel Művek székesfe­hérvári nehézfémöntödéje a sárga- és vörösréz öntvények iránt megnyilvánuló növekvő keresletet nagyszabású gyár­bővítéssel kívánja kielégíte­ni. (MTI) A fogyasztói árak alakulása 1973-ban Január Utol: Szigorúbb feltételek a KGST­országok kölcsönös tartalék­alkatrész ellátására X külkereskedelmi minisz­ter közzétette azokat az ál­talános elveket, amelyekben a KGST-országok és Jugo­szlávia tovább fejlesztik a kölcsönösen szállított gépek és berendezések tartalékal­katrész-ellátását. Az új elvek alapján az 1974. január 1. után köten­dő külkereskedelmi szerző­désekben az eddiginél ponto­sabban meghatározzák, szi­gorúbb feltételekhez kötik a tartalékalkatrészek ellátá­sát: ezzel is biztosítják, hogy a kölcsönösen szállított kü­lönféle berendezések zavar­talanul működjenek. Megfelelő biztonságot és tervszerűséget jelent az az intézkedés, hogy az érdekelt országok már a hosszú lejá­ratú kereskedelmi megálla­podások és az éves árucsere­forgalmi jegyzőkönyvek meg­kötésekor gépcsoportonként megszabják a tartalékalkat­részek szállításának kontin­gensét. Az eladó félnek a jö­Az MSZMP Központi Bi­zottsága legutóbbi ülésén az ideinél nagyobb ütemű élet­színvonal-emelkedést határo­zott el 1974-re. A reáljöve­delmek az idei várható 4— 4,5 százalék helyett 5—5,5 százalékkal, a reálbérek pe­dig 2,3 helyett 3,7 százalék­kal növekednek jövőre. Kü­lönösen szembetűnő a reál­bérek jelentősen gyorsuló nö­vekedési üteme. A jövő évi népgazdasági terv és költség­vetés Irányelvei a gyorsabb életszínvonal-emelés módjá­ra, összetevőire is utalnak. Így az 1973. évihez hasonló mértékű központi béreme­lésre kerül sor a dolgozók újabb rétegei számára, s a fogyasztói árszínvonal nem emelkedhet 2.százaléknál na­gyobb mértékben. A fogyasz­tói árszínvonal az ideinél mérsékeltebb emelkedése az életszínvonal-növekedés fon­tos tényezőjévé válik. Az 1973. évi népgazdasági terv eleve magas, 3,6 száza­lékos fogyasztói árszínvonal­emelkedéssel számolt. S eb­ben meghatározó szerepet kaptak a központi árintéz­kedések. A tej, a tejtermé­kek, a dohányáruk, az ége­tett szeszes italok, illetve az aranyékszerek áremelése, s egyes ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek árcsök­kentése végeredményben 2 százalékkai növelte a fo­gyasztói árszínvonalat. A tej­áremelés ellensúlyozásaként 50—50 forinttal emelték gyermekenként a családi pótlékot, valamint a nyugdí­jat, a gyermekgondozási se­gélyt, és az ösztöndíjakat. Részben a központi bérintéz­kedések hatására, az állami iparban dolgozó munkások átlagbére 12, az állami épí­tőiparban foglalkoztatottaké 10 százalékkal volt maga­sabb 1973. március—augusz­tusban, mint egy évvel ez­előtt. Azoknak a fádok­nak életszínvor" tkent, akik bé>' íletve a tejárem ilensúlyozásá­ban nem „zesültek. A központi árintézkedése­ken túl bizonyos idénycik­keknél a piaci tényezők szintén kedvezőtlenül befo­lyásolták a fogyasztói árak alakulását. A mezőgazdasági termelés együttesen mintegy 5—6 százalékkal nőtt 1973­ban az előző évekhez képest, ám a zöldség-, a gyümölcs-, valamint a burgonyatermés főként az aszály miatt nem volt kielégítő, ami a piaci kínálatban és az áralakulás­ban egyaránt kedvezően tük­röződött. Ez az átlagos fo­gyasztói árszínvonalat 0,3— 0,4 százalékkal növelte. Meg­közelítően 1,2 százalékos fo­gyasztói árnövekedést okoz­tak a vállalati áremelések, illetve az egyes importált termékek drágulása. Végeredményben tehát az átlagos fogyasztói árszínvo­nal várhatóan a terveknek megfelelően 3,6 százalékkal növekszik 1973-ban. A terve­zett szint betartása azonban nagy erőfeszítéseket, köz­ponti intézkedéseket és szem­léletváltozást igényelt. Meg­szigorították az árellenőr­zést, és a vállalatok áreme­lései feltételeit; év közben terven felül csökkentették a műanyagáruk, az importke­rékpárok, a kozmetikai cik­kek, a szintetikus kötszövött alsóruházat árát, s a szoká­sosnál nagyobb mértékű volt az árengedményes szezon végi ruházati vásár. Ami a jövő esztendőt il­leti, az MSZMP KB javas­latai alapján a kormány már döntött: 1974-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal-emel­kedés nem haladhatja meg a 2 százalékot. Ezt részben a vállalati árpolitika szabá­lyozásával és fokozott ellen­őrzésével érik el. Döntő, hogy központilag egyetlen tömeg­fogyasztási cikk árát sem emelik jövőre. K. J. Kritikus szemmel Az ÁFÉSZ-vilasztmány ülése Mind kritikusabb szemmel ítélik meg saját munkájukat a megye fogyasztási szövet­kezeteinek vezetői, mert a gazdálkodás számos ágazatá­ban, a kereskedelmi tevé­kenység szélesítésében egyre hátrább szorulnak az orszá­gos ranglistán. A Csongrád megyei ÁFÉSZ-választmány tegnapi, mórahalmi ülésén például az üzlethálózat vi­szonylagos elmaradottságá­val, az árubeszerzés, -kész­letezés fogyatékosságaival, valamint a bolti, kereske­delmi munka problémáival indokolták meg néhány szak­ágazatnál a tervlemaradást. A választmányi testület azt vitatta meg, hogy a munka­és üzemszervezés hatéko­nyabb. gyorsabb ütemű kor­szerűsítése mennyiben jár a lakossági ellátás javulásával. Az idén az üllési. a mó­rahalmi és a kisteleki ÁFÉSZ-eknél történt meg az előkészület a munka- és üzemszervezés megreformá­lására. A szövetkezeti elnö­kök egyöntetűen azt. állapí­tották meg, hogy a fogyasz­tási szövetkezetekben nem tekintették állandó és folya­matos feladatnak a munka­és üzemszervezés javítását, nem alakítottak ki megfele­lően képzett kereskedelmi szakembergárdát a belső me­chanizmus korszerűsítésének gyors végrehajtásához. Mind­ezek a közeljövő feladatai, amelyek várhatóan meghoz­zák a gazdálkodási eredmé­nyek javulását. A tanácskozáson Hunyad­kürti Lajos, a MÉSZÖV el­nöke jubileumi emlékplaket­tet adott át a régi szövetke­zeti vezetőknek A plakett ezüst fokozatát Ocskó Imre kisteleki, a bronz fokozatát Huyzta Géza mórahalmi, Szdkáll András szatymazi, Takó Klára sándorfalvi és Dómján József szegedi AFÉSZ-elnöknek adomá­nyozták. T. J. vőben a szállítási szerződés aláírásakor gondoskodnia kell a megfelelő tartalékal­katrészről, eltérően az eddi­gi szabálytól, amikor ez a kötelezettség csak a gép le­szállítása után terhelte. így elejét lehet venni az utólagos vitáknak. Mivel az integráció bővü­lésével egyre gyakoribb az olyan eset, amikor harmadik ország vállalkozik valamely pótalkatrész gyártására, szál­lítására, az új megállapodás már ezt a kötelezettséget is részletesen szabályozza. Az új megállapodás különféle határidőket is megszab, pél­dául azt, hogy a tartalékal­katrészek csereszabatosságát megszüntető konstrukciós változtatásokról három hóna­pon belül tájékoztatni kell a vevőt. A KGST-országok és Ju­goszlávia között hasonló meg­állapodások jöttek létre a műszaki kiszolgálást és a szerelést szabályozó okmá­nyok korszerűsítésére, való- \ adtak színűleg ezeket is hamaro­san kihirdetik, s így ezek a megállapodások is életbe léphetnek. lohb feltételeket teremtenek Ankét a szakmai képzésről Megbeszélés a gyermek­védelem kérdéseiről Gyermekvédelmi tovább­képző értekezlet volt teg­nap, szerdán a megyei ta­nács járási hivatalának székházában. Ezen részt vet­határozat végrehajtásának zeteket, amelyeket már a tek a községi, nagyközségi Szakközépiskolák és szak­munkásképző intézetek peda. gógusai részére ankétot ren­deztek tegnap, szerdán dél­előtt Szegeden, a Szabadság Moziban. Az állami oktatás helyzetével foglalkozó párt­a középtávú terveket. Közü­lük az egyik legfontosabb, hogy 1975 szeptemberre — megelőzve az általánosan képző iskolákat — kísérleti kipróbálásra elkészítik az új tantervi és tankönyvi terve­tapasztalatairól és a soron következő feladatokról dr. Vendég Sándor, a Művelő­désügyi Minisztérium szak­oktatási főosztályának veze­tője, Illetve Bagics Lajos, a Munkaügyi szakközépiskolák módosított képzési céljának figyelembe­vételével állítanak össze. Az új tantervek bevezetéséig is rendezik a szakmunkás-ké­pesítés ügyét. Eszerint a je­Minisztérium lenlegi negyedikesek egy­szakoktatási és továbbképző- éves szakmai gyakorlat után si főosztályának főelőadója szakmunkásvizsgát tehetnek, tájékoztatta a résztvevőket, a jelenlegi második és har­Az ankét első részében az madik osztályosok pedig le­előadók általános áttekintést hetőséget kapnak, hogy az a szakmai képzést érettségivel együtt a szak­nyújtó iskolákban a pártha­tározat alapján végrehajtott munkásvizsgát; is letehessék. Az ipari és mezőgazdasági eddigi változásokról, majd a szakközépiskolások szakmun­1974-ben i pedagógusok tájékoztatása I céljából röviden ismertették Fiatalok tárlata Mártéiyi nyár címmel ki- ja lehetne az ország fiatal tes fiatalember, Kollár állítást rendezett, a KISZ alkotóinak, reprezentatív György és Buza Géza küld­Csongrád megyei Bizottsága környezetben mutathatnák te a kiállításra. Kollár Hódmezővásárhelyen, a Tor. be legsikerültebb műveiket. György egyszerre él Bálint nyai János múzeumban. Ezt a célt szolgálja a meg- Endre termékenyítő hatásá­nyitó alkalmával első ízben val és mártéiyi élményeivel. Azoknak a fiataloknak év­közi alkotásaiból rendezték a kiállítást, akik az elfnúlt két évben részt vevői vol­tak a mártéiyi ifjúsági kép­zőművészeti tábornak. A mostani pályázatra 128 al­kotás — festmények, grafi­kai lapok, faszobrok kerá­miatárgyak — érkezett, az ország legkülönbözőbb ré­szeiből. Elküldték munkáju­kat a szabolcsi, somogyi, Tolna megyei, Komárom megyei. Szolnok megyei, Csongrád megyei és buda­pesti ifjú amatőr képzőmű­vészek. akik nyaranta Már­télyon neves alkotók irányi, tása mellett bővítik ismere­teiket mélyülnek el az alko­tómunkában. A KISZ Csong­rád megyei bizottsága ezeket kiosztott ezer forintos díj is. E kettős hatásból nagyszerű A kiálKtás két díját Buza festői erényeket felcsillantó Géza vásárhelyi és Kollár műveket készít. Buza Géza ,-,..„„ „ . „„ . , .. erősen kötődik a vásárhelyi György esztergomi festő festészethez különösen /Q. nyerte. dor József művészetéhez. A mártéiyi táj, a Tisza- Színvonalas alkotás Gémes parti fűzfák, csónakok, az Katalin érzékeny és finom elszórt tanyák és az alföldi tollrajza, Balogh Sándor Ka­parasztemberek jelentős ha­tást és nagy élményt jelen­tettek a mártéiyi képzőmű­vész tábor fiatal lakóinak. Ezt bizonyítja a mostani ki­állítás, mely jórészt olyan alkotásokat mutat be, mely­nek ihletője a mártéiyi vi. dék. Természetesen a fiata­ti című festménye, Tarpata­ki Károly groteszk színezett tollrajza, Czakó János nyo­matai. Markó Judit finoman cizellált diópác rajza és Zsá­ky Zsuzsanna kerámia tér­plasztikája. Csak üdvözölni tudjuk a KISZ megyei bizottságának lok felkészültségük, tehetsé- kezdeményezését, s reméljük, gük és temperamentumuk szerini másként látják ezt a vidéket más élményekre reagálnak, másként mozdul a téli kiállításokat szeretné alkotó fantáziájuk. Kétség­rendszeressé tenni. Két telen, hogy a legszínvonala­nyári tábor között találkozó sabb műveket a két díjnyer. hogy e kezdeményezés az el­ső lépés ahhoz, hogy a kiál­lítás nemes tradíció legyen, s Vásárhely a fiatal amatőr képzőművészeti mozgalom központjává fejlődjön. T. L, kásvizsgájáj a jövő év első felében együttes munka, és művelődésügyi minisztériumi határozat szabályozza. Ugyancsak 1975-ben vezetik be a tagozat nélküli, egysé­ges szakmunkásképzést. En­nek tervezete már elkészült, az új tankönyvek megjelené­sére azonban várni kell. A tervek szerint rendezik a már szakmával rendelkezők középiskolai továbbtanulásé, nak kérdését is. azaz az ed­diginél jobb feltételeket és lehetőségeket teremtenek számukra a középiskola el­végzéséhez. A részt vevő pedagógusok előre beküldött kérdéseire az ankét második felében vá­laszoltak az előadók. gyermek- és Ifjúságvédelmi albizottságok vezetői, a fel­kért pártfogók és a gyám­ügyi ügyintézők. Dr. Vekerdi Tibor, Csong­rád megyei gyámügyi főelő­adó, a gyámügyi eljárási rendelet 68. paragrafusában leírt védő- és óvóintézkedé­sek megvalósításáról, a gyer­mek- és ifjúságvédelmi albi­zottságok feladatairól tartott előadást. Dr. Tóth Péter ügyész a fiatalkorúak peradatait fi­gyelembe véve beszél arról, milyen teendőik vannak a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságoknak a fiatal korban elkövetett bűnök megelőzésében. Miként tudják támogatni a gyermek, és ifjúságvédel­mi albizottságok a védő, óvó, valamint az utógondo­zó pártfogók tevékenység-1, arról Szénási László, a me­gyei Gyermek- és Ifjúságvé­dő Intézet igazgatója tájé­koztatta a megjelenteket. Textílanyagok ­szövés nélkül i A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál meg­kezdték a szövés nélküli — de a szövethez hasonló — textilanyagok gyártását. Eh­hez szovjet gyártmányú, úgynevezett tűzött nemez­gyártó gépsort szereltek fel a vállalat Szegedi Kenderfo­nógyárában. Az anyag kitű­nően alkalmas lakás- vagy gépkocsipadló burkolására, cipőbélésnek és sok más ha­sonló célra. Nagy előnye, hogy — mivel a fonás és szö­vés elmarad — viszonylag olcsón előállítható. Az új be­rendezéssel évente félmillió négyzetméternyi textilanya­got gyártanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom