Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
I SZOMBAT, 1973. DECEMBER 1 Az ergonómia Fészekrakás és a gazdasági élet«« „Ingyenes dűlőn' Nemzetközi konferencia lesz Szegeden A műszaki és technikai •lőrehaladás minden tudo. mánvágtól egyre több és újabb segítséget, támogatást igényel. Sokat hallani ezzel kapcsolatban az ergonómiáról. amelynek térhódítása tagadhatatlan. de alighanem a modern gazdasági szervezetek nem is nélkülözhetik mindennapjainkban. Hazánkban is számos kutatóbázisa Van az ergonómiának, amelyek közül jelentős a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pszichológiai tanszéke. A tanszékvezető dr. Geréb György, a pszichológiai tudományok kandidátusának neve jól ismert a tudományos berkekben, de — s éppen ebben mondhatni a szegedi bázis régóta kiemelkedő szerepét — az üzemi, gyakorlati életben ia. Most. hogy a III. Ergonómiai Konferenciát decemberben Szegeden rendezik meg. felkerestük dr. Geréb György professzort, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. — Alkalmazott pszichológiai oktatás és kutatás folyik környezetünkben, s így számos területen az élet, a termelési gyakorlat kontrolálja az elméleti tételeket. Hallhatnánk néhány példát arról, hogy milyen kapcsolatuk r A szegedi gyárakkal? — Szívesen, de már elöljáróban szeretném hangsúlyozni. hogy én nem tudtam volna' dolgozni. ha nem segítenek a gazdasági élet vezetői. Már az első üzemi pszichológiai laboratóriumot is a szegedi kenderfonógyár akkori munkás-igazgatónőjének. Nagygyörgy Máriának és dr. Tömörkény Irószló főmérnöknek felkérésére hoztuk létre. Az ottani, üzemi .segítőtársaimmal, dr. Vikor Sebestyénnel. Virágh László, val több területen végeztünk kísérleteket, kutatásokat. Ma is megértő támogatói ennek a fontos munkának a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat vezetői: Tóth László vezérigazgató, Marosi János vezérigazgató-helyettes. dr. Erdélyi Ferenc gazdasági igazgató és dr. Kardos János, a szegedi kenderfonógyár igazgatója. A klinikai intézeteknél folyó pszichológiai munkánk mellé újabb iparvállalat is felzárkózott, az KM EKG É Gumigyár igazgatójának. Mikes Sándornak támogatásával létesült ergonómiai laboratórium a gyár. ban. A tanszék oktató munkája. kutatásaink így szoros kapcsolatban állnnk a termelőmunka gyakorlatával. Különben szeretném megjegyezni. hogy az ergonómiai tudomány önmagában rrútsern érne, ha tételei nem kerülnének be a termelőmunka mindennapjaiba, s ott nem látnák a kézzelfogható eredményeket. — Sol.an vitatkoznak még azon, hogy milyen szakteriiletek is tartoznak voltaképpen az ergonómia körébe, összefoglalná röviden az ergonómia lényegét? — Egy mondatban nem lehet meghatározni, hogy mivel is foglalkozik az ergonómia. Segítségül hívhatjuk e szakterülettel foglalkozó nevesebb tudósokat; Zincsenko. Lomov és Munipov szerint az ergonómia — egyesítve a pszichológia, a fiziológia. a munkahigiénia és az antropometria eredményeit — a tudományos munkaszervezéssel. a rendszertechnikával és az iparesztétikával szoros kapcsolatban fejlődik. Az ember funkcionális lehetőségeit és sajutosságait tanulmányozza a munkafolyamatokban, elősegítve olyan munkakörülményeket, mun. kamódszerek és munkaszervezés kialakítását, amelyek lehetővé teszik az ember teljesítőképességének növelését. és ezzel együtt sokoldalú szellemi és fizikai fejlődését, s amelyek megteremtik a munka kényelmét és biztonságát. E feladatok megoldása feltételezi a technika al. kalmazkodását az emberhez és az ember alkalmazkodását a munkakörülményekhez. Ez a két irányvonal kölcsönös kapcsolatban van egymással és rendszerint a metszéspontjukban kell keresni a legkedvezőbb megoldásokat. — Mi a célja a Szegeden megrendezendő ergonómiai konferenciának, amelyet december 11—13. között tartanak? — Ez a konferencia nemzetközi jellegű lesz, mivel a több mint 400 hazai résztvevőn kívül nyolc országból körülbelül ney en jelezték köereműköucsüket. A célját úgy foglalhatnám öszsze, hogy bemutatja az eddigi hazai ergonómiai eredményeket, s arról tájékoztatja a megjelent szakembereket. Eszmecserét folytatunk arról, hogy miként lehetne az ergonómiai eredményeket átültetni a gyakorlatba, a gazdasági életbe. A konferencia programja, struktúrája a következőképpen alakul: a háromnapos nemzetközi rendezvény gazdája az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságá. nak ergonómiai bizottsága, a Magyar Pszichológiai Társaság üzemi lélektani szekciója és a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság. A konferenciád Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár nyitja meg, majd sor kerül egymást követően három szekció lebonyolítására. Az első szekció témája: az ergonómia helye és szerepe az iparfejlesztés intenzív időszakában, amelyről dr. Szakasits D. György, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője tart előadást. E szekcióban 10 korreferátum hangzik el, s három kerek-* asztal-beszélgetés követi az előadásokat A második szekció témája a munkához való adaptáció problémái, amelyről én tartok előadást. E szekcióban 12 korreferátum hangzik el. A harmadik szekció témája a gyártás és a gyártmányfejlesztés ergonómiai kérdései, amelyről dr. Hódos Tibor, a pszichológiai tudományok kandidátusa tart előadást. E szekcióban 7 korreferátum lesz. A szekcióülések munkájáról dr. Molnár Imre, az MTESZ ergonómiai bizottságának elnöke tart összefoglalót. — A nemzetközi konferencia komoly szervezést kíván, hogyan oldják ezt meg Budapestről? — Valóban sokoldalú Szervezési munkát kíván egy ilyen konferencia zökkenőmentes megszervezése. A budapestiek és a szegediek ebben jól együttműködnek, különösen ftokat tesz a konferenciáért dr. Molnár Imre, az MTESZ ergonómiai bizottságának elnöke, Frank Tibor az SZVT titkára Du. lin Jenő a Csepel Művek pszichológiai laboratóriumé, nak a vezetője, Kiss György, n Műszaki Egyetem főmunkatársa. a szegediek közül pedig Jcnel Tibor, az SZVT megyei csoportjának elnöke és Sebők Istvánné a csoport vezetőségi tagja. — A sokrétű program, bőven ad választási lehetőséget a konferencia résztvevőinek. Kérem, hogy mondjon néhány szót saját rióadásáról, a munkához való adaptáció problémáiról. Mi a munkához való adaptáció lényege? — Az adaptáció biológiai, szociológiai, valamint pszichológiai aspektusokból közelíti meg az emberi viselkedés, cselekvés létfeltételeit. Az ember bonyolult kapcsolatokat létesit a külvilággal, a számtalan fizikai ingerhalmaz mellett kialakítja önma. gában azokat a cselekvési, magatartási, irányító és igazoló, alkalmazkodási funk. ciókat, amelyek a külvilághoz, annak élő és élettelen tárgyaihoz, mindenekelőtt azonban a különböző társas kapcsolatokban élő emberek, hez kötik. G. 1Az 1970-es árvízveszély még olyannyira él emlékezetünkben, hogy szinte magunk előtt látjuk a fenyegető tragédiát. Közvetlen veszélyben volt Tápé is, szerencsénkre — megúsztuk szárazon. Azokban a napokban egy sor házat bontottak le a „töltésoldalban", vugy tápalak nyelvén a „mandnjban". Ha most nézünk szét a Tisza sori házak helyén, Itt-ott üdülőházakat, másutt meg elhanyagolt, gaztengcrtól Virító telekmaradványokal találunk. A gazdák egy része az „Árvizes telepen" lakik új, modern házban. Mások eladták a maradék portát, úgysem tudnának vikendezni, meg aztán elég volt a „Tisza melletti nincs"-ből. Hiszen a Tisza sörről elköltöztetettek zömmel szegényebb családok voltak, akiknek saját erőből soha sem tellett volna új ház építésére, modernebb életre. Ma az új életben, kertvárosi környezetben már nem látszik az egykori „szögenység". A tápai ember és a köztudat, egyszerűen „árvizes telep" néven ismeri az egykori Ingyenes dűlőn épülő új falurészt. Az új népi névadás természetes és hosszú nemzedékeken át megőrzi majd 1970 emlékét, éppúgy, mint a korábbi ONCSA-. vagy Töröktelep esetében. A mai, új település utcáit járva, alig látni ráérő embert. Mindenki dolgozik. Elsőnek a2 Alkotmány utca 21. alá nyitottam be, ahol Török Mátyás lakik családjával. Réti tanyájukban késő estig hallgatták a rádiót, mint ahogyan akkor mindenki. Egyik este a 10 órai hírekben közölték, hogy Makó városát kiürítik. Ugyanazon az éjjelen 11 órakor már Türökéknél ls zörgettek, pakoljanak, mert. jön & víz... 1971 őszéig a megroggyant tanyában laktak, amikorra elkészült — egy szoba lakhatóságig — az új ház az egyre népesedő árvizes telepen. Addigra — hogy a rétről áthozandó jószágoknak helye legyen — felépítették a gazdasági épületeket, hogy a megszokott háztáji gazdálkodást az új helyen is folytatni lehessen. Ma az árvizes telep egyik legszebb háza Törökéké. A családfő ma ls fogatos a téeszben, jól keros. Felesége a gyerekekkel otthon van, emellett a gazdaságot természetesen 6 vezeti. Anyakoca szuszog az ólban, 15 apró malacka vergődik a tejért. Néhány süldő és sok baromfi futkároz a gazdasági udvaron, a ház körül gondozott virágoskert mutatja a háziak szorgalmát. Az új házban már van villanyvasaló, mosógép ls, amikre u réti tanyán gondolni sem lehetett. Mar a zárt települési környezetet is megszokták. hiszen a szomszédok a réti tanyaszomszédok maradtak. „Jó volt odaát, de nehéz lenne újra megszokni a tanyai életet" — mondja Törökné, aki szívesen mutatja a szépen berendezett lakást, u rendezett gazdaságra mutató udvart, mely utóbbi elrendezésében érezni lehet a megszokott tanyai miliőt, melyben gyermekkoruktól éltek. A Tisza sori házakból — szinte mindenkit megelőzve — Kószó Istvánék telepedtek le az új fundamentomon, melyet a tanács jelölt ki részükre. Kezdetben egy deszkából Összerótt kalyi bábán laktak, majd a régi házuk lebontott és kiszállított anyagából építettek egy mellékhelyiséget. E mellekhelyiségben dolgozgattak Kószóék érkezésemkor is a gyékényen. Dolgozószoba annak a neve. Nos ilyenre sohasem gondolhatott volna a Kószó család, hiszen Kószó néni ezelőtt tíz esztendővel még a Tisza vizével főzött. „Az új ház a lányomék nevén van. Ők törlesztik a kölcsönt, mi megélünk a nyugdíjból, meg ebből-e" — s a gyékényre mutat. Berta Antalék 1968-ban építettek új házat a Tisza sor 13. szám alatt. Még a kölcsönt törleeztgették, amikor jött a veszély. Ma ők is az új telep lakói, a Beszterce utca 23-ban. messze az üreg Tiszától. „Még ma som tudom azt mondani, hogy ide. ebbe a házba hazajövök" — mondja Piros, aztán elmosolyogja, hogy azért mégiscsak jó erre is, csak modernebb az erre való világ. Meg aztán a kedves folyót némileg pótolja az előttük csörgedező csatorna. Lassan benépesül az Ingyenös, ma a település egyik legszebb része. Utcáiban szebbnél szobb házak állnak. Probléma is akad, de az mind orvosolható, túlteszik magukat rajta. A kulturált élet feltételeit, lehetőségeit azonban megteremtették, csak élni kell vele. Talán nem sokat kell várni arra « sem. hogy egy kisebb ABC-áruház felépüljön. Az új telep jövője megalapozott, sokat ígér. ifj. Lele József Észak Velencéje ANóva folyó égre tárulkozó hidjai, a PetropavlovszkiJ erőd légies tornya és a fehér éjszakák csak egy kis részét képezik azoknak a nevezetességeknek, amelyekkel vendégelt fogadja az északi szovjet város, Leningrád. A Balti-tengerbe ömlő Néva torkolatától nem messze 1703-ban alapította Nagy Péter cár. Pétervér hamarosan mint Európa egyik legszebb városa vált nevezetessé. Sok háza és azok együttese építészeti remekmű. . A második világháború során hatalmas károkat szenvedett — megközelítőleg 000 ezer lakosát vesztette el —, de Leningrád poraiból újjászületett, Jelenleg több mint 4 millió lakosa van. Világszerte mint hatalmas ipari és kereskedelmi központot fsmerik, de múzeumai és könyvtárai — ahol az emberiség kulturális emlékeinek ritka példányait őrzik — messze földön öregbítik hírnevét. A világ minden országából érkeznek turisták Leningrádba. (APN — KS> Pá~ztor Ferenc: Véletlenül katona OS. A tánc bolond dolog. Meg akkor is bolond dolog. ha ott a közepén, a majomszigeten egy rajnyi kibic, akinek semmi sem drága, akik tudják már ennek a próbaházasságnak a meséjét, ök, ott a majomszigeten, csak várnak. Tudják, hogy a többit majd elintézi a zene, no meg a Rúzsa karcsú dereka, szépen ívelt húsos szája, és más. — Te, Rúzsa, kis madárcukor! Ülsz velem egy padra ? — Hogy beszél maga? Meg minek tegez, nem egyeztünk meg! Nem szokás csak úgy tegezni a lányi, ha nem akarja. — Pardon, madamosielle, ez etiketteben nem fair play. Nekem ez kissé van nehéz, mert Születtem Párizsban, hol nem tudtam magyart. De mondja nekem, te, akkor én mondom neked ön, hogy maga. Akkor iszunk egy pertu. Utána mondhatok neked, hogy vagy nekem cukros madaram. — Nagy dumája van magának, Janó, mondhatom. hogy nagy betyár. Csak legyen olyan bolond lány, aki elhiszi — nevette el a lány a dolgot, anélkül, hogy sejtette volna, minden szava igaz volt a gavallérnak. . — Nem Jano. Zsanó. A lány még jobban mulatott. Eszébe sem jutott ebben a mulatságos helyzetben, hogy a táncosa életrajzi adatait egyeztesse. Egyszerűbb volt tréfára venni, jót kacagni és kész. Csakhogy ebben a lányos kacagásban annyi kihívás volt, hogy az énekes cukorniadúrban már egészen másfajta élőlény kezdett uralkodni. Erezte, hogy pirul, érezte, hogy ennek a lánynak a hernyós harisnyája alatt is táncol minden kis ín. minden kis porcika. Érezte, hogy a verejték akkora gyöngyökben szaladgál a hátán, mint egy nagyobbfajta vadkörte. Roham! Előre! — jutott eszébe Kincses, és nyelt egy hatalmasat. Aztán kézen fogta a lányt és leültette a padra. — Rúzsa vagy. Igaz? Az vagy. Nekem meg nagyon kedves ez a név. Meg minden kedves, ami neked van. Én pedig akarok neked valami olyat mondani, am! van nekem is. meg neked Is nagyon fontos. Te vagy olyan, amilyen nekem kell egy olyanra... Ott a majomszigeten talán csak érezték, talán csak sejtették, hogy nem lesz sikkes vége, de an. nál látványosabb. Így lett. A zene elhallgatott, csend lett a kocsmában. Csak egy hatalmas csattanásra figyeltek a fújtató táncosok. No meg arra, hogy Zsanó nem egészen érzelmesen bandukol a majomsziget felé. Senki nem hallotta, miként szólította, hogyan invitálta Zsanó Rúzsát próbaházasságra Azt azonban annál jobban látták. milyen volt a válasz. — Ez mi volt? — kérdezte Zsanó egész testtel. — Tiszeletre méltó mozimester, van szerencsém megállapítani, hogy akárhonnan nézzük a dolgot, ez egy pofon volt. — Segített a megfejtésben egy Tihanyi nevű nyurga katona, akiről még hallunk majd. — Az okát pedig mindössze abban kell keresni, hogy méltóztatott felülni egy olyan ostobaságnak, amit már ezelőtt háromszáz évvel kivontak a forgalomból. Az Ízlésed nem rossz, csak rosszul közelítetted meg a dolgot. De ne búsulj, majd kárpótoljuk mással. Aznap, másnap, harmadnap nem sikerült semmiféle kárpótlás. Egész héten nem sikerült semmiféle kártérítést. Nem megy az olyan gyorsan. Annyit ötért Zsanó, hogy egyszer a faluban rákiabáltak. Még nyelvet is nyújtottuk rá. Zsanó sem tudott másképpen válaszolni. Visszabökte a nyelvét, ős tovább rá sem hederített. Az élet persze nem olyan egyszerű, ahogyan egyes regényekben olvashatjuk. Mert az élet bonyolult, s ha egyszer valaki elkezd a lejtőn le-, vagy felszaladni, annak nem lehet megállnia, tgy történt Zsanóval ls. De ne magyarázkodjunk. Zsanót olyan anyagból gyúrták, hogy vele mindig történt, sőt vele mindig történni kellett valaminek. Példának okáért Ttt álljon a nevezetes busójárás. Mohácson, a délszláv nemzetiség központjában szokásos. Amolyan álarcosbál, csakhogy ezt nem valami füstös kocsma négy fala között rendezik, hanem a faluban, az utcán, nagy-nagy nyilvánosság előtt. Ilyenkor mindenki, aki egy kicsit legénynek, lánynak, vidámnak, élettelinek érzi magát, beáll a színes forgatagba. Beáll, persze, de nem a hétköznapi fizimiskáját viszi, hanem valami mást. Van, aki ördögnek öltözik. Van, aki kecskeálarcot köt. s hozzá hoszszú szőrű subát ölt. Van, aki torz óriásnak öltözik, azzal ijesztgeti a farsangot. Ebből nem lehet kimaradni. Még akkor sere lehet kimaradni, ha valakin olyan tiszteletre méltó egyenruha van. mint a Zsanóé. Az a csontcsillag. az az egyetlen csontcsillag még kötelez is egy kicsit. Ha már a hadnagy megy, akkor ö sem maradhat ki. Igaz, ezen az őrsön csak vendég, csak átmeneti beosztása van. Neki itt csak az a dolga, hogy filmeket vetítsen, sorra járja az őrsöket, mindenütt csinál mozit, aztán továbbáll. De ha már itt van. ha mar belecsöppent az ünnepi forgatagba, akkor nem hagyja ki, nem mulaszt el egy Ilyen kitűnő alkalmat. Al egész város zsongott, hullámzott. A tambúrák muzsikája megtöltötte a kikötővárost. A Duna felől sok-sok bámészkodó idegen is eljött, mert igazán színes, látványos mulatság ígérkezett. Hogy mennyire színes? Egy levél is őrzi ennek emlékét: Pierre. a párizsi barát. így értesült: (Folytatjuk.)