Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
8 SZOMBAT, 1973. DECEMBER L Világlátás — és láttat ás Iszlám. Több szempontból tanulságos volt végignézni Folco Quilici és Alberto Pinelli filmjét. A nyolcrészes alkotás a nézők „sorozatellenes" táborának egy csomó jól ismert érvét cáfolhatta meg. Nemcsak az derült ki, beri-lelki ferdülések, torzulások bemutatására is alkalmas lett volna a választott téma. Ha n tévéjáték alkotói tisztelik azokat a speciális belső törvényszerűségeket, amelyek az ágybérlök külvilágtól elválasztott szobájáhogy vannak témák, amelyek ban uralkodnak — hiteles szinte elkívánják ezt a mű- lélektani dráma kerekedhe. formát, majdnem kizárólag tett. volna, tévés sorozatban dolgozhatók Az Orosz Szovjet Szociafel legtökéletesebben. De lista Köztársaság Televíziója úgyszintén nyilvánvulóvá változatos. szórakoztató vált, hogy az önmagában is programmal töltötte meg • • • csütörtöki műsoridőt. Kulturális körképet kaptunk a rövidfilmekből portrékból, riportokból összeálló műsorban, amelyben a mai művémelérdekes téma ezt a tulajdonságát csak rendkívül körültekintő. munkaigényes feldolgozásban őrizheti meg. Az olasz forgatócsoport — mim megtudtuk — két évig dol- szeti élet bemutatása gozott. nem mindennap látható helyszíneken forgattak, számunkra megoldhatatlannak látszó, nagy utazásokat tettek olyan emberekkel beszéltek, akiknek életéről, szokásairól nekünk, a műholdak és az Információk gyors cseréjének korában sem volt elég fogalmunk. Bár ez nem kevés, hogy mégis hiányérzetünk támadt, kíváncsiak és érdeklődők lettünk — erénye inkább, mint hibája a sorozatnak. lett helyet kapott a Csehov írásaiból összeállított film, a Mesélő körhinta is. Mégis talán Maria Popovicsról, a berepülő pilótanőről készített riportfilm tetszett legjobban, elsősorban a rokonszenvesen közvetlen pllótanő személye miatt. * Ma. szombaton Kellér Dezső kabaréja ígér sok vidámságot n kikapcsolódni vágyóknak. Éjszakai előadásban a Tiszta égbolt című Csuhraj-íilmet láthatjuk. Holnap, vasárnap este Oscar Wilde művének angol tévéfilmváltozata az Eszményi férj kerül a képernyőre. S. E. Mi az, ami mindig fenntartotta az érdeklődésünket? Természetesen a jól fényképezett. önmagukért beszélő különleges tájak, emberek, az egzotikumok, a kuriózumok is. Mégis elsősorban annak az oknyomozó módszernek a logikája tartott fogva bennünket, amelyet a rendező választott roppant szerteágazó, bonyolult témakörének, az Iszlámnak minél teljesebb bemutatására. Ágyak a horizonton. Minden magyar tévéjátékért elismerő szó jár lassan az alkotóknak, hiszen nagyon ritkán kerül Ilyen a képernyőre. Vészi Endre kamarajátékából az ágyrajárók lélektanához kaptunk adalékokat. Ügy tünt pedig, az író szándéka több volt ennél: „húsbavágó" társadalmi kérdések és a nyomukban születő em. Rigoletto Az Újvidéki Opera vendégjátéka Szegeden Érzékeny lelkiismerettel A szabadtéri játékok valamelyest elkényeztetik a szegedi közönséget, a kultúra szép hagyományú, gondosan ápolt klshatárforgalmában, azért nem számít hétköznapnak, ha az Újvidéki Opera teljes együttese látogat at hozzánk. Így aztán a csütörtöki Rigolettóra megtelt a színház, a várakozást némiképp fokozhatta is, hogy Az utcai plakátokon ismeretlen szereplőkkel találkoztunk, akiket még nem hallottunk Szegeden. Mégis ismerőssel kezdeném. Topiák Imre dirigálta az előadást, a tőle megszokott fűtöttséggel, szenvedélylyel. temperamentummal — valószínűleg kevésbé tehet róla, ha a zenekara meglepő indiszponáltsággal játszott. Topiák Verdi-értelmezese lendületes, láthatóan kerülni igyekszik a patetikus túlzásokat, fölös frázisokat, melyekkel szólisták önkénye fűszerezi túl néha ezt a vérA mai zene követei Az Üj Zenei Stúdió Budapesten fiatal zeneszerzők kezdeményezésére indult Tagjai többnyire a zeneakadémia hallgatói, vezetője Simon Albert. A csütörtöki szegedi, erősen rendhagyó koncertet két „egyszerűen csak előadott" darab tette filharmónia-képessé. Az egyik Kadosa Pál fiatalkorú Zongoraszvitje Schifj András előadásában. Sokféle elem sorakozik Itt föl, de nem olvad egységbe; s az előadás sem tudta feledtetni a darab összeíüggéstelenségét. Berkes Kálmán szép klarinéthangon játszotta Láng István Monódiáját. A darab a mai zene szokásos elemeiből épül föl, különösebb megrázkódtatást azonban nem okoz. Kis vonószenekar játszott kettőt Anton Webern: Opus 5. című művének tételeiből. Simon Albert magyarázatában rámutatott néhány összefüggésre. A két, valóban csodálatos tétel előadóitól kicsit több vibrátót is elfogadtunk volna. A többszöri eljátszás viszont eléggé nem dicsérhető módszer a mű közelebbhozására. A befejező szám Vidovszky László 405. című darabja volt, preparált zongorára és zenekarra, jellegzetes példa a fiatal zeneszerzők egy csoportjának — Jeney, Sáry, Vidovszky — munkásságára. A szólista Kocsis Zoltán volt. Hadd írjak ezzel kapcsolatban néhány gondolatot. Való Igaz, hogy ingerküszöbünk igen magosra emelkedett, kis hangzáskülönbségekre már nem is reagálunk. Ez a zene megkísérli, hogy teljes koncentrálásra és a legkisebb különbségek érzékelésére kényszerítse & hallgatót. Ezért tudatosan mellőz sok megszokott zenei elemet: dallamot, ritmust, változatosabb hangszínskálál. De vajon a hangszín egyforma, vagy a mi fülünk érzéketlen? Úgy érezzük, hogy a zenei elemek kihagyásával a zene emberi mivolta szenved csorbát. De nem a zenének az idők folyamán lerakódott érzéki, materiális elemeit kérjük-e csak számon? Az érzéki elemek bizonyos korokban fölszaporodnak a zenében, ilyenkor a zenetörténet dialektikája reakciót hoz létre, és új, tisztultabb, sallangtalanabb irányzat kezdődik. Talán a mai zenének ugyancsak az érzéki felé tartó tendenciája .váltotta ki Vidovszkyék reakcióját. Most senki semmit nem dönthet el. Egy bizonyos: akik ezt a zenét művelik, rendelkeznek a szakma aranyfedezetével, és amit csinálnak, becsülettel, kitartóan, komolyan csinálják, ha kissé negatív vllágérzésből indulnak is ki. A mi feladatunk egyelőre: meghallgatni ezt is, mint mindent, amit nem ismerünk ... Huszár Lajos bő muzsikát; s hogy szándékát olykor nem értették, tulajdonképpen talány, hiszen nem most találkozott először n karmester és zenekara. Ha már az együttesnél tartunk, kellemes meglepetést is tartogatott számunkra az Újvidéki Opera — remek kórusával. Persze csak azoknak meglepetés a rendkívül kiegyensúlyozott. átütő erejű, tömör basszusokra fölívelő férfikórus, akik az újvidéklek korábbi szegedi bemutatóit elmulasztották. Jóllehet a Rigoletto inkább szólistákra, mint kórusokra épül, épben a szólisták változékony, hullámzó teljesítményétől támadt hiányérzetünket kárpótolta a férfikar míves, átható, mégis cizellált hangzása. A címszereplő Dusán Bugarin nélkülözi a darab tragikumához szükséges sötétebb tónust, Rigoletto hangszínekben választékosabb, hellyel-közzel „vérfagyasztóbb" baritont kíván. Bugarin a hallottak alapján inkább buffó. vagy legfeljebb mozartos bariton, egyelőre. Játéka is bizonyos fajta éretlenséget mutat még. Technikailag viszont képzett, és néhány igen szép megoldás (mint például a harmadik felvonás híres bosszúkettősében, Illetve azt megelőzően) elvitathatatlanul jelzi képességeit. A mantual herceget kissé vaskosra rajzoló Slme Mardesics jobbára technikai bravúrokkal igyekezett meggyőzni hallgatóságát, már-már legyőzni, oly erővel harsogott, ami még nz „Ella mi fu rapita" áriában sem valami stílusos. Az ő igazi szerepköre sem kifejezetten a mantuai herceg. Vera Bergovicsnak ugyan érezhetően rokon szólam a Gildáé, s pár megkapó pillanatot tőle is hallottunk, egészében azonban erőtlennek, máskor túl visszafogottnak tűnt. A „nagy hangot", ami betöltötte a színházat, s ami végső soron maradandó élménye volt az előadásnak, Szvetizár Drakulicstól hallottuk. Sparafucileje úgy zengett, mint pedálon lenyomott orgonabasszus, sűrűn, masszívan. áthatolhatatlanul. A kisebb szerepekben Németh Rudolf tekintélyt parancsoló Monteroneju tűnt ki. A görög vendégrendező, Szerzs Vafijadisz. megoldásai közül a harmadik felvonásbeli arcképfestést és az ottmaradt portré dramaturgiai szerepét emeljük ki; a legutóbbi szabadtéri játékok belgrádi előadásainak kitűnő szcenírozása óta előnyösen ismert Vladimir Marenics díszleteiből pedig a színpadot fémes csillogással beborító. ötletes tükörablak felületet, melyhez viszont a padlózatra fölpakolt ütött-kopott kellékek szegényessége, sajnos, nem nagyon illgtt. N. I. Vannak, akik fehér köpenyben érkeznek erre a taggyűlésre. A vita alatt néhányszor felberreg a goromba hangú, öreg telefonkészülék: kérik az ügyeletes orvost. Az egyes kórház kicsiny ebédlőjében ülünk — itt tartja beszámoló taggyűlését az egyes és u kettes kórhúz kommunistáit magába foglaló pártalapszervezet. Politikai munka — gyógyítótevékenység — hivatástudat — emberség. Egy rajzoló koncentrikus körökkel ábrázolhatná a témakörök öszszetartozását: izzó színekkel, s a középpontban egy szenvedő emberi arccal. Mert ez az emberközpontúság a legfontosabb itt, ennek jegyében szólnak tettekről és tennivalókról az orvosok, nővérek. gazdasági vezetők, műszakink egyaránt. A cél: a gyógyítás. Arról az arcról eltüntetni a szenvedő vonásokat. * Dr. Deák György párttitr kár ismerteti a vezetőség beszámolóját. ..Az elmúlt évben lényegesen megváltozott kórházunk politikai élete és tevékenysége. Jelentős ez a változás, mert a mostani állami és gazdasági vezetés, a megfiatalodott pártvezetés és az új, függetlenített titkárral működő szakszervezett vezetés megteremtette a kiegyensúlyozott és nyugodt légkört a jó gyógyító munkához." Ennyiből is látható, hogy fontos állomás ez a taggyűlés, s ha visszatekintésre még nem sok a lehetőség — az eltelt idő, s a megtett üt rövidsége miatt —, annál inkább alkalom az előretekintésre. A már elért eredmények ls Ilyen előremutatóak, perspektivikus ígéretek is egyben. Minden hétfőn információs megbeszélést tartanak, melyen a személyzeti főelőadó, a szakszervezeti tanács titkára, és az újonnan megválasztott KlSZ-tltkár is Jelen van. Itt tanácskoznak minden fontos politikai, gazdasági, személyzeti és egyéb intézeti témáról. A jobb munka érdekében, a segítés szándékával rendszeressé tették az állami és gazdasági vezetők beszámoltatását. — Részt veszünk a kéthavonta megtartott igazgatói viziten is, hogy az egyes osztályok és részlegek szakmaipolitikai és gazdasági természetű munkáját, a vezetők magatartását megismerjük. Részletesen elbeszélgetünk az osztály vezetőivel és dolgozóival. A hiányosságokat Igyekszünk feltárni és megszüntetni, a Jó eredményeket, módszereket pedig terjeszteni. • Jobb tájékozódás és tájékoztatás, szélesebb körű demokratizmus — ezt tűzte ki célul az alapszervezet. „A jövőben törekednünk kell arra. hogy a társadalmi érdekek elsőbbségben legyenek a csoport- és az egyéni érdekekkel szemben" — bővíti a tennivalósort a beszámoló. Még többet akarnak tenni a gyógyító munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséért ls. Az oktatásról, továbbképzésről, a politikai tanfolyamokról, a nők helyzetéről, segítésükről, a személyzeti munka kérdéseiről éppúgy gondos elemzést ad a beszámoló, mint a tömegszervezeti munkáról, a KlSZ-szervezet tevékenységéről. Megnyugtatóan hangzik a megállapítás: Javul az etikai helyzet, a kórházi orvosok és szakdolgozók magatartása megfelel az orvosi rendtartásban előírtaknak. Sok mindenben különbözik más alapszervezetek életétől az itteni. De közös vonás: a kórházbeli kommunisták is áldozatkészek, szívesen vállalnak többletmunkát, társadalmi munkát, hivatásszeretetük példamutató. Érthetően rosszul esik hát néhányuknak. ha a párt-, a szakszervezeti vagy KISZmunkát némelyek rossz szemmel nézik. A lelkiismeretesebb, színvonalasabb gyógyítást, a hivatástudatot a szocialista brigádmozgalom kezdeményezésével is szolgálják. Eddig három osztályban alakultak ilyen lelkes kis közös'ségek — tevékenységükhöz, a szocialista betegellátás kiteljesedéséhez nagy reményeket fűz az alapszervezet vezetősége. • Az alapos elemzés után kezdődhet a vita. Elsőnek Horváth Lászlóné kér szót. a városi pártbizottság képviseletében. Minden pártalapszervezet munkáját értékelik a pártbizottságon, s ezt a minősítést olvassa fel elöljáróban Horváth Lászlóné, • hogy ehhez is kapcsolódhassanak a hozzászólások. „A szervezeti élet rendszeres. Kezd javulni a taggyűlések aktivitása. Gondosan megszervezték a pártoktatást és az egyéb oktatási formákat" — hangzanak a megállapítások. — „Az alapszervezet élén egy éven belül megválasztott párttitkár és vezetőség éli. A munkát lelkiismeretesen és kellő politikai körültekintéssel végzik." A kővetkezőkben azonban céltudatosabb pártépítésre lesz szükség. Vannak osztályok. ahol egyetlen párttag sincs, s a fiatalabb nővérek között is igen kevés Felül kell vizsgálni a pártmegbízatások rendszerét is, további aktivizálásra van szükség." Ezek a gondolatok is arra utalnak: valóban az előretekintés az aktuális most, a Jelzett folyamatok gyorsítása, erősítése. Megvan ehhez az egészséges szellem — ez tűnik ki a felszólalásokból. Dr. Csonka Lajos, a KISZtitkár az ifjúsági szervezet munkájáról, gondjairól, törekvéseiről beszél. Dr. Csizmadia Alice higiéniai hiányosságokat tesz szóvá: oka az átalakítási munkák a kórházban, hosszú Időn át fennállt a fertőzés veszélye, hisz poros, piszkos terepen kellett a műtőhöz mennlök. Bizony, 160 éves öreg épület az egyes kórházé, némelyik falrészt jelenleg is állványok állják körül, nyilván nem könnyű a gyógyító munka zavartalanságát itt garantálni. Ez mások szavából ls kiderül. A műszaki személyzetet ls azért kellene növelni: a gyógyításban ma már elengedhetetlen korszerű gépek, berendezések mellett komoly szakgárdára van szükség. Nem ebben az egészségügyi Intézményben láthatja először az újságíró: sokszor igen nehéz körülmények között érik el eredményeiket az orvosok, ápolónők, több külső segítséget érdemelnének. Szenzációhajhásznak tán téma lenne, hogyan viselkedett a beteggel egy ittas beteggondozó. Bennem a „szegény ember vízzel főz" közmondás rémlik fel: olyan személyzettel kell dolgozniuk, amilyen van. Csak a „tűrési határ" kérdéses: mint utóbb, a titkári válaszból kiderül, egy ízben elbocsátásra is sor került a beteggel való rossz bánásmód miatt. S nyilván szükség is van a példastatuálásra; olyasmiért, amit lelkiismeretlenül, sőt embertelenül végez valaki, nem húzhat fizetést szocialista társadalmunktól. Fekszik a2 idős, tén 80 esztendős néni a tolókocsin, a röntgen előtt, reggel 8-tól délutánig, még nem reggelizett, nem ebédelt — ez a kép rajzolódik ki Bánft An na szülésznő szavaiból. A mentővel odahozták, á röntgennél óriási a forgalom, sürgős esetek ls vannak, igaz. de a néni ezt nem fogja föl, sem a hozzátartozója, csak azt tudja, hogy ez a kettes kórházban történt vele. S hogy nemcsak egyetlenszer fordult elő ilyesmi. Slnko Fcrencné pártcsoportvezető szava ls bizonyítja: — Mn ls lementem, levest vittem egy néninek, aki rosszul lett — mondja. Hozzátéve; valahogyan kooperálni kellene a mentősökkel. Azért idéztem éppen ezekből a hozzászólásokból, mert érzékeltetik a gondokat, az érzékeny lelkiismeretet. Ez a szókimondás is a gyógyulásért van. Dr. Bánfalvi Géza igazgatóhelyettes emlékeztetett rá; volt idő, mikor a csönd jellemezte a taggyűlést. Most pedig kritikus, épito szellem bontakozik kl, aminek csak örülni lehet, hisz a kommunista közösség így tudja betölteni szerepét. Dr. Pataki Lajos gyermekgyógyász főorvos azt fejtegeti, mennyire nehéz mérni, paraméterekben kifejezni az orvosi munkát, mennyi szubjektív tényező befolyásolja a véleményalkotást. — Azt hisszük, úgy érezzük, megteszünk mindent, de hallani felelőtlen megjegyzéseket is a munkánkról, és ez elkeserítő dolog. Próbáljuk az igazi kontrollt megkeresni; mi a véleménye a kórházáról ennek A váróinak, ennek a megyének? Szükségünk van reális visz, szajelentésekre, Jelzésekre. Nem azt mondom, hogy a közvéleménynek dolgozzunk. De adni kell azokra az emberekre. akik innen kikerülnek és elviszik a ml hírünket, értékelik a munkánkat. Azt hiszem, sok beteg jóérzéssel hallgatta volna ezen A taggyűlésen a beszámoló és a hozzászólások felelős hangvételét. s a hozott határozatokat És ez a leglényegesebb, az egészséges légkör — a gyógyuláshoz is. Simái Mihály Előadóülés Szeged árvízvédelméről Tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, az ATIVÍZIG művelődési termében előadóülést rendezett Szeged árvízvédelméről a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja, valamint az Alsótiszavidéki Vízügyi, Igazgatóság. A nagy érdeklődéssel kísért előadóülést Salamon István, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára nyitotta meg, majd Dévény István, a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportjának elnöke tartott bevezető előadást. Simády Béla, az ATIVÍZIG igazgatója Árvízvédelmi rendszereink korszerűsítése címmel tartott előadást. Kardos Imre igazgatóhelyettes főmérnök Szeged árvízvédelmi rendszerének jelenéről és fejlesztési lehetőségeiről számolt be. Dr. 'Kováts Gábor termelési igazgatóhelyettes az előadóülésen a szegedi partfal építésének kiviteli munkáiról tartott előadást. Az előadások után hozzászólások hangzottak el. Hozzászólt Berzsenyi Lajos, dr. Nagy Miklós, Király József, Gyöngyösi László, Török Imre György és Forgó László. Az előadóülés Dévény Ist ván zárszavával ért végei