Délmagyarország, 1973. december (63. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

io VASÁRNAP, 1973. DECEMBER i. Kosos cél, kölcsönös hasson A megyei tanács és az MIESZ egyiütmükcdssi megállapodása Készen az áruház beton­szerkezete Az MSZMP Szeged városi bizottságának kezdeménye­zést re — amint arról annak idején a lapunkban beszámol tiuik — a nyár végén az érdekelt vállalatok szocialista szerződést kötöttek a városi tanáccsal. A szerződésben áru­házak, bisztrók és egy étterem gyors elkészítését vállalták a város felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Tar­ján IV. ütemében szeptember második felében kezdték el e szerződés alapján az új ABC-áruház alapozását. A jó mun­kát mi sem bizonyíthatná inkább, mint a kép áll már az áruház betonszerkezete, a hét végén a födém utolsó elemét is a helyére emelték. A dolgozók máris hozzákezdtek a jö­vendő étterem-presszó együttes alapozásának előkészítésé­hez. Az utak járhatók Késnek a vonatok és a buszok A Csongrád megyei Tanács, valamint a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége Csongrád me­gyei Szervezete együttműkö­dési megállapodást kötött. Ebben részletesen elemzik, hogy az MTESZ keretében működő 32 tagegyesület és bizottság mintegy 5000 mű­szaki-tudományos szakem­bere miként segíthetné elő hatékonyabban a megye je­lenlegi és távlati ipari, me­zőgazdasági, kulturális fej­lődését, a megye tanyai tele­pülési problémáinak megol­dását, a gazdasági vezetők továbbképzését és más ha­sonlóan fontos feladatokat A megállapodás értelmé­ben a tanácsi szervek előse­gítik, hogy az említett célki­tűzéseket a szakemberek kel­lő időben megismerjék, az ilyen jellegű tárgyalásokra meghívják az MTESZ képvi­selőit, s megküldik a megfe­lelő szakmai kiadványokat Elősegíti a tanács azt is, hogy apparátusában, illetve vállalatainál minél több szakember kapcsolódjon be a tudományos szövetség munkájába. A tanácsok a testvérvárosi kapcsolatok ré­vén elősegítik az MTESZ külföldi kapcsolatainak bő­vítését is. Az MTESZ megyei elnök­sége ugyanakkor vállalja a megyei közén- és hosszúlejá­ratú fejlesztési célkitűzések társadalmi vitájának meg­szervezését, felhasználja a tanács ezzel kapcsolatos munkatervjavaslatait. Az MTESZ hatékonyan foglal­kozik a vezetőképzéssel is, a párt és a kormány erre vo­natkozó határozatának meg­felelően. A megállapodásban foglal­takat mindkét szerv vezetői évente megvizsgálják és ér­tékelik. Országszerte folyik a hóel­takarítás, a KPM útügyele­tének szombati, tegnapi jel­zése szerint valamennyi út járható. Pest, Bács-Kiskun, Csongrád, Szabolcs, Nógrád, Tolna és Somogy megyék­ben egyes szakaszokon azonban rendkívül csúszós az út. Jeges az E5-ös Sze­ged—Budapest közötti sza­kasz is. A Volán menetrendszerű autóbuszjáratai az útviszo­nyok miatt gyakran 30—60 percet késnek, de vala­mennyi járat közlekedik, még a hegyekben is. Lelas­sult a vonatközlekedés is. A mínusz 10—15 fokos hideg­Jubiláló tanszék 25 éves a JATE orosz nyelv és irodalom tanszéke Tegnap, szombaton dél­előtt a szegedi József Attila Tudományegyetem KISZ­klubja fennállásának 25. évfordulója alkalmából ün­nepi megemlékezést rende­zett az egyetem orosz nyelv­és irodalom tanszéke. Az eseményen megjelent dr. Rácz János, egyetemi tanár, a JATE tudományos rektor­helyettese, és dr. Hajdú Pé­ter, egyetemi tanár a böl­csészkar dékánja. Dr. Szőke György tan­székvezető docens beveze­tője után dr. H. Tóth Imre tudományos főmunkatárs is­mertette az orosz nyelv ok­tatástörténetét. Elmondta, hogy az 1918 őszén megin­dult oktatást dr. Erdődi Jó­zsef docens szervezte meg, majd 1958-ban dr. Juhász József docens alakította ki sajátos profilját. Az elmúlt 25 év -'att 65b hallgató vég­zett a nappali tagozaton, akik közül 16-an védték meg doktori disszertációju­kat, hárman pedig kandidá­tusi értekezésüket. Az orosz tanszék az elmúlt évek so­rán igen sokat tett az orosz irodalom és nyelvkultúra terjesztése érdekében. A tanszik 1932 óta tudományos közleménnyel is népszerűsít­heti munkáját, mivel az Ac­ta olyan tanulmányok, dol­gozatok közlését teszi lehető­vé, amelyek a munka fonti? velejárói. A szegedi tanszék állandó kancsolatot tart az odesszai és a leningrádi egyetemmel. és a hallgatók bizonyos időt a jelzett egye­temeken töltenek, hoav méc jobban elsajátíthassák a nyelvet. A megemlékezést irodaim' műsor követte. Az évforduló alkalmából kiállítás is nyílt az Egyetemi Könyvtár folyo­sóján. ben a sínek mentén felállított jelzőrendszerek „lustábbak", emiatt húsz-harminc percet késnek a Budapestre érkező debreceni, miskolci és sze­gedi személyvonatok. A jel­zők, váltók stb. befagyása ellen a legtöbb helyen kézi tisztítással védekeznek, de néhány pályaudvaron már elektromos fűtés védi ezeket a berendezéseket a fagytól A mentőkre fokozott megterhelést ró a rendkívül; időjárás, pénteken 1155 eset­ben kellett kivonulniok, eb­ből 235 esetben a síkos uta­kon történt sérülések miatt. A hirtelen időjárásváltozás következtében is sok volt a rosszullét, főleg az időseb­bek között. (MTI) KQST-bfzottság 25. tanácskozása Szombaton, tegnap Budapesten a Gellért Szálló Gobe­lin-termében ünnepélyesen megnyílt a KGST rádiótechni­kai és elektronikai ioari ál'andó bizottságának jubileumi filése. A bizottság tíz évvel ezelőtt alakult, s ezúttal tart­ja 25. tanácskozását. (MTI) Befefezés előtt <8 serléshúsprogram első szakasza Az 1968-ban megkezdődött elsősorban azért, mert 1975. serlésprogram helyzetéről tá. ig, illetve 1980-ig a fejleszté­— gondokkal Hágunk $em becsüljük eléggé Amíg tiszták az utcák, évre egyre több szemét gyű- Sokszor bosszant bennün­amíg reggelenként üresen lik össze a városban, mely- ket, hogy piszkosak az utak, találjuk a KUKA-tartályo- nek elszállításáról gondos- de — legyünk őszinték —, kat, addig tudomást sem ve- kodniuk kell. Mind több la- mi magunk sem becsüljük szünk arról a vállalatról, kásban térnek át ugyanis az meg eléggé a tisztításba fek­amelynek mindez — sok olaj. vagy gázfűtésre, és az tetett munkát. A házfelügye­más munkával együtt — a építkezések következtében lők sokszor a már megtisz­feladata. Mert hát az efféle egyre több helyen van köz- tított úttestre söprik a jár­szolgáltatómunka a háládat- ponti fűtés. Emiatt és cso- dáról a szemetet, ahe'yett, lan feladatok közé tartoúk, magolástechnikánk fejlődése hogy a KUKA-tartályba ten. melyeket nem becsülünk túl következtében mindinkább nék. S az is igaz, hogy a sokra. Hiszen addig, amíg megváltozik a háztartások- több mint százezer ember el­tudomást sem veszünk róla, ból kikerülő szemét öss'eté- szórta szeméttel 60 úttisztító addig jól végzik munká- tele, és romlik a szemét- aligha képes megbirkózni, jukat; ha pedig; eszünkbe jut gyűjtés, hatásfoka Hiszen Nekünk a vallalat, az többnyire ak- manapság jóval kisebb su- .. ' i kor esik meg, amikor szid- lyú szemét tölti meg a ken- "gyeim a város tisztaságára, juk őket valamiért. ténert, vagy a KUKA-autót, Igaz viszont, hogy ehhez mint néhány évvel ezelőtt, több szemétgyűjtő kellene és r-r-? hiszen. f* PaPÍ? és más kevesebb ős emher" akik f nagy helyet foglalo szemetet " ' ! 1 is el kell szállítaniuk, e.rii- felesleges energiájukat a Természetesen nem csupán böl korábban jóval kevesebb gyűjtőedények rongolásában Szeged tisztaságáért felel a volt és annak is nagy részét vezetik le. Az utcák tisztán­városgazdálkodási vállalat, eltüzelték. Szükség lenne te- tartását az több összesen 29-féle tevékenysé- hat olyan, tomontoberende- ~ . ge között számos más ágazat késsel ellátott kocsik vásár- autf * megnehezíti, is található, az építőipartól lására, amelyek gyorsabbá és Nem veletlen, hogy Buda­a kereskedelemig. Munkájuk hatékonyabbá tenpék ezt a pesten sok helyen naponta javát azonban a szolgáltató- munkát csakhogy az Uyen váKják az utcán a parkoló_ sok képezik s ezek közül is jármüveket tőkés importból külön figyelmet érdemel a lehet beszerezni. Egyelőre te­szemátszállítás, és az utak, hát a rendelkezésré álló esz­terek tisztántartása. közökkel — nyolc KUKA­A vállalatnak mind na- a"4", hét szemétgyűjtő teher­gyobb feladatokkal kell autó és öt konténerszállító megbirkóznia, hiszen évről gépkocsi — kell megoldani mammmmmammmmsmmmammmm évente átlagosan 126 ezer köbméter szemét elszállítá­sát. oldalt. Lassanként Szegeden is szükség lesz hasonló sza­bályokra. jékoztattak a MÉM-ben. si koncepciók a sertésforgal­A sertésprogram — mint mazás további felfutásával ismeretes — jelentős támo­gatást biztosított a gazdasá­goknak az iparszerű sertés­telepek építéséhez. A terme­lők éltek a lehetőséggel; az iparszerű telepek létesítése időközben a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaság egyik legnagyobb fejlesztési akció­ja lett. Az új telepek tavaly számolnak. 1973-ra tervezett 875 ezer tonnás sertéshús­termelést jövőre már egymil­lió, 1980-ra pedig körülbelül 1,2 millió tonnára kell növel­ni. Amennyiben a gazdasá­gok nem indítanak újabb beruházásokat, előfordulhat, hogy nem lesz elegendő fé­rőhely az 1980-as előirány­közel 800 ezer idén pedig zat megvalósításéhoz, hiszen körülbelül 1,2 millió hízott ez a jelenleg működő kor­sertésf bocsátanak ki, s ha elérik a teljes kapacitást, kö­zel 2.5 millió hízót adnak az országnak. Idén az év végéig várhatóan 275 új szakosított sertéshiz'alda működik majd az országban s 1974-ben to­vábbi 14 készül majd el, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a korszerűsítés első sz^bas-a lezárul. Az e'múlt időszakban lefé­keződött a beruházási orog­"E-u a-/ indokoltnál nagyobb m srf-csekken* a beru­házási kedv. Ez gondot okoz; szerűtlen telepek egy részét folyamatosan fel kell szá­molni. A Minisztertanács nemré­gen tárgyalta a sertéste­nyésztés jelenlegi helyzetét, és a következő években vár­ható fejlődésót és — mint ismere'es — állást foglalt az iparszerű te-me'ési forma további bővítése mellett. A MÉM — ennek megfelelően — továbbra is támogatást nvújt a sc-tósbústermelő­te'epe'-et létesítő gazdasá­goknak. Í2l Az év nagy részében még e gondok ellenére is meg­birkózik a vállalat az utak tisztántartásával. Igaz. ha esik az eső, az építkezések­ről és a földes utakról min­Hasonló gondokkal jár a den idevágó KRESZ-parag­város közterületeinek tisz- rafus ellenére telehordják a tántartása is. A tiszt fsndó járművek sárral az utakat, területek állandóan öve- s ezen a vállalat aligha tud kednek, vállalkozó viszont segíteni. Valódi gondokkal egyre kevesebb van erre a azonban a tél jár, a hó eJ­munkára. így azután hagyó- takarítása. Arra az idén is mányos módszerekkel, sep- számíthatunk, hogy amikor rűvel és lapáttal már nem sok hó esik. éppen csak a lehet gondoskodni a város legfontosabb utakat lesz ké­tisztaságáról, csak ott, ahol pes megtisztítani a válla­géppel nincs mód a munka lat, nem lévén elegendő gé­elvégzésére. Viszont kevés pe. S ebben nem is áll egye­géppel rendelkezik a válla- dül, hiszen sehol az ország­lat. nem is beszélve ezek ban nincs elegendő speciális műszaki állapotáról. Néme- gép, mert néhány hetes mun­lyik azt a látszatot kelti, kára gazdaságtalan lenne hogy porfúvásos mőds"err:l elegendő hóeltakarító szer­dolgozik, vagyis oly módon kezetet beszerezni. Viszont tisztítja az utat, hogy a port alkalmi munkást sem kap felkavarja és máshová fúj- eleget a vállalat, tehát bel­ja. Pedig hát nem a mód- ső átcsoportosításokkal pró­szerben volna a hiba, hanem bálnak segíteni ezeken a az elavult szerkezetben. Üj gondokon, szükség esetén gépekre lenne szükség, ám igénybe véve a honvédség ezeket egyelőre szintén csuk segítségét és a társadalmi tőkés importból lehet be- munkát is. szerezni, s nincs pénz rá. Sz, L

Next

/
Oldalképek
Tartalom