Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

SZERDA, 1973. NOVEMBER 14. 7 Módszertani levél Érdekes, hogy nehany év fcta a tanulók értékelése és osztályozása mennyire vita tárgyú. A pedagógusok, a szülők, a napilapok, de maguk a tanulók is sokat fog. lalkoztak ezzel a témával. Hibájául rótták fel, hogy ;,túl nagy szerephez Jutott", az „átlagszámítás mechanikus. s nem tükrözi a tanulói személyiség sok más pozitív vonását, és csupán a tantárgyi-memoriabeli teljesítményeket mutatja", hogy az „értékelési és osztályozási rendszer nem segíti, hanem inkább sújtja a hátrányos helyzetben levő tanulókat. mert az értékelésben és osztályozásban túl nagy szerepet Játszik az otthon végzett munka", és igy tovább. 'Összefoglalva a megjegyzéseket, igy is mondhutjuk a lényegét: „nem ad Igazán hiteles és hűséges képet' a tanulók fejlődéséről — nem eléggé objektív, és nem teljesen igazságos!" Nem véletlen tehát, hogy az elmúlt ívekben a pedagógia elméleti szakemberei, a Művelődésügyi Minisztérium• illetékes szervei lépéseket tettek a konfliktusok feloldása, az értékelés és osztályzás „megreformálásáért", Ennek a jegyében szüntette meg például a Rendtartás, a tanulmányi átlag kiszámításának a kötelezettsége. S ugyancsak az értékelés és osztályozás korszerűsödését segíti többek közt az Országos Pedagógiai Intézet gondozásában megjelent Módszertani levél. A 30 oldal terjedelmű írás ugyan a pedagógusoknak készült, de azért nem árt, ha a szülők is megismerik a lényegét. A Módszertani levél — a szélsőséges véleményekkel ellentétben — a/, ellenőrzésnek és az értékelésnek nagy szerepet szán. Világosan kifejti: nem lehet egyetlen iskolatípusban sem eredményesen nevelni az eredmények és hibák számbavétele, azaz ellenőrzés és értékelése nélkül. Vajon lehet-e eredményes munkát végezni osztályozás nélkül? A Módszertani levél erre a kérdésre így válaszol: „Az osztályozás nem egyetlen formája az értékelésnek, sőt nem Is feltétlen kelléke az értékelésnek ... Minden tanulói teljesítményt lehet, és kell is értékelni, de nem minden teljesítményt lehet és kell osztályozni" — olvassuk benne. S mikor „jók" az érdefnjegyek és az osztályzatok? Akkor, ha beszámítjuk az érdemjegyekbe és az osztályzatokba a tanulóknak a tantárggyal kapcsolatos valamennyi megnyilvánulását: a szóbeli feleleteket, az írásbeli feleleteket, dolgozatokat. rajzokat, és minden más egyéb gyakorlati vagy mozgásos teljesítményt. A Módszertani levél tehát az értékelést és osztályozást jelentős tényezőnek tartja a személyiség sokoldalú fejlesztésében, de indokolt, hogy „ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi tudást és előhaladást értékeljük, osztályozzuk, hanem az előbbi felsoroláshoz hasonló módon a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és az ezekben elért fejlődését is." Azt sem árt tudni a szü- I löknek, hogy a Módszertani ! levél felhívja a figyelmet a liberalizmus veszélyeire. „A liberalizmusban megnyilvánuló -segítés- nem vezet eredményre — írja —; a tanulók a későbbiek során (más iskolába lépés, továbbtanulás stb. esetén) visszás és csalódást okozó helyzetbe kerülhetnek, és személyiségük ls megsérülhet emiatt." Hangsúlyozza azonban a sikerélmények felkeltésének, a • javítás lehetősége biztosításának a fontosságát, melyben nagy szerep jut magápajg a szülői háznak is, mert nem egyszer alapja a tanulók idegességéből adódó gyenge feleletének már az otthoni szidástól való félelem, a gyermek erejét meghaladó teljesítmény elvárása miatti összeroppanás. Jó. ha azt is tudják a szülők, hogy a pedagógusok különbséget tesznek érdemjegy és osztályzat között. Az érdemjegyet az egyes feleletekre, dolgozatokra adja a tanár, tehát visszajelző, informatív értékű: az osztályzat Pedig összefoglaló képet nyújt a tanuló összteljesítményéről. Ebbői következik, hogy az év végi osztályzatban a tanuló egész évi összteljesítménye tükröződik, tehát nemcsak az év utolsó napjain elért részeredmény, azaz «z év végi „hajrá" eredménye. (A félévi és év végi osztályzat lényegében tiem más, mint a tantervi követelmények egybevetése a tanulók összteljesítményével.) Felvetődik a másik kérdés: ha az osztályzat jelentős tényező a pedagógiában, akkor miért törölték el az átlagosztályzatot? A Módszertani levél erre igy válaszol: „ez az intézkedés a helyesen értelmezett sokoldalú képességfejlesztést akarja szolgálni." Azaz: a tanulmányi átlag megszüntetése többek között arra irányú] — Idézzük a levélből —. hogy az átlag egykét tizeddel való emelése miatt ne vegyük el az időt, energiát a tanulótól, adjunk lehetőséget neki, hogy kiemelkedőt produkáljon egyegy tantárgyban. Arra azonban vigyázzunk, hogy mindez ne a lazaságot, a minimummal való elégedettséget sugalmazza. (Sajnos. szeptember óta egyre több ilyen minimummal megelégedő tanulóval találkozunk. S erre a szülőknek is fel kell figyelniök, s nem szabad megengedni, hogy a tanulók egyes tantárgyakat. tantárgycsoportokat elhanyagol, janak.) Ugyancsak a szülők figyelmébe ajánljuk azt a megállapítást: a tantárgyi teljesít, mény értékelésében az alkalmazó-gondolkozó képesség növekvő szerepet fog játszani. „Az emlékezeti tudás mindenféle tudás biztos alupja, alapvető Ismeretek nélkül nincs gondolkodás sem." Szól a Módszertani levél az írásbeli ellenőrzésről is. Hogy milyen legyen a he. lyes arány a szóbeliség és az írásbeliség között — ezt a jövőnek kell pontosan kialakítania, de az már látszik, hogy az (rásos ellenőrzés -ériékelés iránt fokozódnak az igények. A Módszertani levél a legjobb megoldásnak o tantárgyi feladatlapok és a tantárgytesztek használatát látja. Mi várható a jövőben? Erre is felel a Módszertani levél. Valószínű: előtérbe kerül az állandó, folyamatos értékelés. (De vannak kísérletek az osztályozás megszüntetésére, a buktatás, az „elégtelen" jegy kiküszöbölésére. általában az osztályozás szelekciós funkciójának csökkentésére.) Kutatják a tanulók bevonásának a lehetőségét az értékelésbe. Kísérletként néhány gimnáziumban megszűnt az érdemjegyek adása, helyette alapos szóbeli és írásos értékelés folyik minden tanulói telje, sítményről. (A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium Ilyen irányú kísérletéről már be is számoltunk.) Valószínű nagyobb szerephez jut hazánkban a jövőben „a tanulók leíró Jellemzése, a szöveges, a személyiség egészére vonatkozó értékelés." A tantervek követelményrendszere is pontosabb alapot nyújt majd a teljesítmények értékeléséhez. Nagyobb szerephez jutnak az objektív mérőeszközök, mint például a tantárgytesztek, s a tanulói teljesítmények méréséhez több központilag előállított segédeszköz áll majd a pedagógusok rendelkezésére. Bánfalvi József Szüret után - telepítés A pusztomérgesi Rizling Tsz terve Jó híre van a homoki boroknak. Pusztamérgesen a 900as évek legelején telepítették az első szőlőket, s már egy évtized múlva az európai piacokon, így Hollandiában, Ausztriában kapós volt a mérgesi rizling. A tájban azóta is ápolgatják, dédelgetik a gazdák a szőlőt, s a pusztamérgesi Rizling Termelőszövetkezet évről évre szép termést takarít be a meglévő szőlőterületről. Az idén a burgonya és a kukorica nem fizetett valami fényesen a Rizling Tszben. A két növényféléből mintegy 1 millió forintos kiesése lett a gazdakö/.össégnek. A piros arany, a fűszerpaprika húsz holdon díszlett, és a városi, Szeged környéki termelőszövetkezetekkel ellentétben, a pusztamérgesi homokföldeken jól fizetett, holdanként 40—50 mázsa termést takarítottak be a gazdák. A szőlő megszüntette azt a kiesést, ami burgonyából és kukoricából érzékenyen érintette a kollektívát, hiszen olasz rizlingből, kövidinkából és egyéb fehér fajtákból holdanként 50—60 mázsa közötti termésátlagot szüretelhetett a tagság. A gazdag termésnek velejárója, hogy tárolási gondokkal kiizd a falu. A szövetkezet, élve a lehetőségekkel, most 80 holdon készíti elő a területet későbbi telepítésre. Javában tart most a tereprendezés. A tervek szerint a tápanyagfeltöltés után forgatás és telepítés a sorrend, amire 1975-ben kerül sor. A táj hírnevét, adottságait kihasználva a pincegazdasággal és a Szegedi Állami Gazdasággal együtt egy zárt rendszerű. egyszerű társulást akarnak létrehozni. A tárgyalások már javában folynak, ezek szerint 300 hektáron telepítenének korszerű, nagyüzemi fajtákat, egyelőre csak a pusztamérgesi területen, később más közös gazdaságok is csatlakozhatnának. A zárt rendszerben természetesen gépi művelésre alkalmas fajtákat „honosítanának" meg, a növényvédelem, a betakarítás ls gépekre lenne tervezve. 1983—1984-re fordulnak termőre a társulás telepítései. A tanulmányi ^S?/ szerződésről G. F.-né olvasónk fia szakközépiskolában tanul. Az egyik vállalat fiával tanulmányi szerződést szeretne kötni azzal a feltétellel, hogy az iskola befejezése után a vállalatnál kell dolgoznia. Nehéz anyagi helyzetben vannak, ezért szeretnék a szerződést megkötni. Kéri: írjuk meg, a jogszabály milyen előnyöket, illetve kötelezettségekel ír elő. A vállalatok a továbbtanuló fiatalokkal tanulmányi szerződést köthetnek, s ennek alapján számukra ösztöndíjat folyósíthatnak. Az ösztöndíj célja egyrészt az, hogy biztosítsák a nehezen Ritka „fogás f v 350 millió éve élt halakat „fogtak ki" a Balti-tenger akkori medrének visszamaradt fenekéről észt panteológusok. A leletet egy Lettországba indított expedíciójuk során, egy anyagbányában találták Mint kiderült, az agyagréteg alatt devon-kori élőlények egész serege maradt fenn sértetlenül. A puha agyagos talaj jól konzerválta a harcsákra emlékeztető páncélos halakat, és ellenségeiket, a fél méteresre ls megnőtt tüskés halakat (APN—KS) betölthető munkahelyek szakember-utánpótlását, másrészt, hogy segítsék a kis jövedelmű szülők tehetséges gyermekeinek továbbtanulását. A társadalmi tanulmányi szerződés alapján folyósítható ösztöndíj összege középiskolai tanulmányok esetén havi 250 forinttól 450 forintig terjedhet. A középfokú oktatási Intézmények tanulói közül gimnáziumi, szakközépiskolai, illetve technikumi tanulóval azonban csak abban az esetben lehet tunulmányi szerződést kötni, ha a tanuló családjában az egy főre jutó havi jövedelem az 1300 forintot nem haladja meg, és a tanulmányi átlageredménye a hármasnál nem alacsonyabb. A felsőoktatási intézményben folytatandó tanulmányok esetén az ösztöndíj összege attól függ, hogy az ösztöndíjas a szerződésben budapesti vagy vidéki munkahely elfoglalására vállal-e kötelezettséget. Ha az ösztöndíjas vidéki munkahely betöltésére vállal kötelezettséget, az ösztöndíj öszszege 400 forinttól 700 forintig terjedhet, budapesti munkahely esetén pedig havonként legfeljebb 300 forint lehet. A szerződést írásban kell megkötni, s meg kell benne határozni az ösztöndíj öszszegét, folyósításának kezdő és végső időpontját, s azt ls. hogy az ösztöndíjas u képzettségének megszerzése után hol, mikor, milyen munkaterületen és munkakörben köteles munkába lépni. Továbbá azt is. hogv mennyi időn át köteles ott dolgozni, s végül a vállalatot terhelő alkalmazásba vételi kötelezettségeket. A munkaviszony kötelező időtartamába a sorkatonai szolgálat, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának Ideje nem számítható bele. csak ha a felek ennek teljes vagy részleges beszámítására külön megállapodást kötöttek. Az ösztöndíjai: a tanév tíz hónapjára folyósítják, dc ezen túlmenően Jár az ösztöndíj a tantervben előírt szakmai gyakorlat Idejére is. A tanulmányi szerződés az oktatási intézmény vezetőjének jóváhagyása nélkül nem érvényes. A jóváhagyást rá kell vezetni a szerződés példányaira. Dr. V. M. Pásztor Ferenc: Véletlenül katona 47. A színhely elkészült. Két nagy asztalt toltak össze. Áz volt a dobogó. A zsűri tagjai az asztal lapjával párhuzamosan helyezkedtek el. Még zenét is alkalmaztak a nagyszerű bemutatóhoz. A lovász kezelte a rádiót. Szigorúan a lelkére kötötték, hogy legyen óvatos. Ha valahonnan szöveg jön, akkor sebesen kotorásszon tovább az éterben, mindaddig, amíg csak újból zene nem jön. Még azt ls kijelentette a /.süri. hogy az asztal tetején óvatosan közlekedjenek a versenyzők, mert az asztallap billen, s .testi épségéért mindenki sajátmaga felelős. Megkezdődött a verseny. Először a zsűri elnöke kihirdette: — Egyes számú versenyző Borda Kálmán határőr. Magasság: 174. Mellbőség százhúsz. Derékban: 78. Tessék felvonulni. Borda Kálmán géppuskás. Tekintettel a szakmája nehézségi fokára, kissé trampli, enyhén csámpás, járása mackós, mint a hajórakodóknak. Súlya is tetemes. Ezért némi nehézséggel mászott fel az asztalra. Ebben a hosszú molinó alsó is akadályozta, mivelhogy a rövidet, amiben sikkesebb jett volna, beadta mosásra. Azért végigballagta a két asztallapot. Mellét kidagasztotta. Méghozzá annyira, hogy a homlokán ceruzányi erek dagadtak. Karizmait megfeszítette, minek következtében olyan szoborszerű volt, mint valami görög vázakép. Középen pajkos pukedllt akart csinálni, vesztére, mert éppen olt állt ki egy nagy szeg az asztallapból, s mikor a nagy izommunkától valamennyire érzéketlen nagylábujját odaverte volna a deszkához, arcán már előkészített egy Mister Európa-mosolyt. A mosolyból mindössze egy üvöltés lett, nyomában kisebb vérfoltok jelentek meg az asztalon. A versenyt néhány percre felfüggesztették. Rózsa pólyát rakott Borda nagylábujjára, a megjegyzés rovatba azonnal odaírta, hogy esélyes a vigaszdíjra, mert versenyzés közben a rendezőség hanyagsága következtében diszkvallfikálódott. A következő versenyző Bálványi volt. Napóleoni pózt választott. Méltóságteljesen vonult el a dobogón. A rádióból csak szünetjel hangzott, de ez elég stílulosan. Sajnos, itt is mahlőr zavarta a nyugodt versenyt, Amikor a zsűri elé ért, először is ég felé emelte volna büszkén tartott képét. Sajnos, belelógott a versenypályába a légyfogó. Ráragadt a hajára, aztán leesett. Mellének dús szőrét is ragacsossá tette. A zsűri káromkodott, Bálványi megadással továbbvonult, mert az egész marhaságot ő találta ki. Azért pontozták, mert neki 122 volt a mellbősége, és a magassága is 179-re rúgott. A zsűri elnöke elemében volt1. Izgalmában rágyújtott egy cigarettára, úgy várta a következő versenyzőt. Ez is elfogódott volt egy kissé. Neki fúvósokat fogott ki a zenész. Ügy találta, hogy hajlékony, kissé meggörbedi hátú alakjának legmegfelelőbb lesz, ha díszmenetszerűen rakja a lábát, tekintetét öntudatosan előreszegezi, mellét nekifeszíti, karjait leszorítja, hogy a bő szárú gatya ne teremtsen esetleges zavaró körülményt. Így ls tett. Négy-öt lépésig egészen impozáns volt. A zsürl elnöke már írni akarta, hogy ez igen, ez benne lesz majd a döntőben. Előbb azonban tapsolni akart, erre az időre az asztalra tette a cigarettát. A yersenyző a hatodik lépésnél tar* tott. Pont ekkor kellett odatenni azt a Kossuthot? Nagy lábával a parázsba taposott. Akár mozdulatművészetből ls pontozhatta volna a tiszteletre méltó zsürl. Olyan békaugrásokkal, pörgő fordulókkal hagyta el a dobogót, hogy a vigaszdíj szertegurult. Ismét technikai szünetet kellett tartani, amíg a zsürl tagjai és a lovász összeszedik a dobozokat. Rózsa kevéske büdös olajat tett a versenyző talpára A verseny folytatódolt. Rózsa fennhangon olvasta a zsűri feljegyzését: A következő versenyző Tóth János. Művésznevén Zsanó. Mellbőség kereken száz, Derékbőség kilencven. Kissé teltkarcsú. Magassága 172, lábai lovasságiak. Szőrzete kissé dúsabb, fekete és némileg rendezetlen. Tessék felvonulni. Zene... A rádió recsegett, majd a Lányok-asszonyok közismert szignálja csendült. Erre már Zsanó is felperdült a deszkára. Kiállása egészen mutatós volt. A molinó alsó köré egy úttörőnyakkendőt is kötött, méghozzá kalózosan. Bizonyára a kerítésről vette kölcsön, ahová a szolgálatvezető felesége száradni terítette a gyerekek ruháit. Fejére rohamsisakot is tett, hogy azért katonai jellege is legyen a bemutatónak. Mozgása azonban teljesen civiles. mondhatni frivol. Mintha csak a Moulln Rouge apacsától leste volna el. Lejtett, himbálta alsó testét. A hintázó mozgás pedig nőtt is tekintettel arra, hogy minden ruhadarabjához illően ez is kétszerese volt termete méreteinek. A zsűri tagjait elragadtatta, hogy nemcsak alakjának előnyeit hangsúlyozta elvonulásával, hanem kezével is olyan mozdulatokat tett, amelyek teljesen betöltötték a teret, a közönség soraiban pedig felkeltették a hangos tetszésnyilvánítás első jeleit. Némelyek hahotáztak, volt aki a térdét csapkodta, volt aki egyszerűen végigdobta magát a padon, és jajgatott. Zsanó nem zavartatta magút. Száját összecsücsörítette két kisujját eltartotta a többi ujjaitól, lábfejét pedig olyan kecsesen emelgette, mint egy idomított telivér a Fővárosi Nagycirkuszban, magasiskola közben. {Folytatjuk.), j t