Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

/ SZERDA, 1973. NOVEMBER 14. 7 Nélkülözhetetlen a vélemények egyeztetése Autóbuszvezetők gondjai - Őszinte eszmecsere Az utóbbi hónapokban többször szóba került, hogy a Volán 10-es számú vállalat­nak autóbuszvezetői idege­sek, kedvtelenek, s néha go­rombák az utasokkal. Köz­tudott az is, hogy az utasok sem „angyalok". Meggondo­latlanul bírálják, megszólják azokat, akik igyekeznek be­tartani a vállalati utasításo­kat, akik többek között el­várják a bérletek felmutatá­sát is. A közelmúlt vállalati intézkedései — perselybe do­bott pénz utáni jegyadás, szigorított ellenőrzés — to­vább bonyolították a helyze­tet. A bliccelő utas — nem fiatal diákról van szó — fennhangon közölte: nem adott a gépkocsi vezetője je­gyet... Mivel az utasok kö­zül senki nem mondta, hogy a nevezett az autóbuszra nem elöl, hanem hátul szállt fel, az ellenőr jegyet adatott, s az elszámoláskor a keletkező hiányt a gépkocsivezetőnek fizetnie kellett. (Persze az is igaz, egyes autóbusz-vezetők csalafinta módon kiagyalták, hogyan lehet a perselyes buszokon jegykiadás mel­lett is „pénzhez jutni".) A sok-sok apró bosszússág a közelmúltban terítékre ke­rült. Dr. Csiszár Károly, a Volán 10-es számú vállala­tának igazgatója, a párt- és szakszervezeti vezetők rész­vételével, megbeszélést tar­tott az autóbusz-vezetőkkel. Kérte, hogy őszintén mond­ják el a sérelmeket. Rossz a bérezés Elsőként a bérezés került szóba. A gépkocsivezetők sé­relmezték, hogy több munka után kevesebbet fizetnek. Példaként említették, hogy 210 óra után 3700 forintot, 245 óra havi munka után pe­dig 3800 forintot kapnak. Amint mondták: helyes, hogy a vállalat minden körülmé­nyek között igyekszik betar­tani a kormányrendeletet, a havi 210 órás munkaidő be­vezetését a gépkocsivezetők­nél. És mindezt bércsökke­nés nélkül tették, vagyis a 210 óra után jelenleg any­nyit kapnak, mint korábban a 280—300 óráért. A gépko­csivezető akkor jár jól, ha csak 210 órát dolgozik, ak­kor megkapja a teljes bérki­egészítést. Ha többet dolgo­zik, akkor arányosan csök­ken a bérkiegészítés; 230 óra után már csak a régi alap­bért kapja. Az autóbusz vezetője azon­ban nem tagadhatja meg a munkát 210 óra után, mert a kollektív szerződés szerint is havi 240 óráig vezényel­hető. Aki megtagadná, azt fegyelmi elé állítják. Aki pedig becsülettel tovább dol­gozik, az ráfizet, a példa sze­rint a 35 óra túlmunkáért már alig kap többet, mint 100 forintot. A megoldás: nem dolgozni többet 210 óránál. Ezt pedig többen úgy érték el, hogy 190 óra letelte után beteget je­lentettek, s a körzeti orvo­sok különböző indokok alap­ján 6—10 napra táppénzre kiírták őket. Hogy ez csa­lás?! Igen csalás! Huszonki­lenc gépkocsivezetőt fegyelmi elé is állítanak emiatt. És még egy! A csaló gépkocsi­vezetők miatt 40—50 ember­nek 240—250 órát kellett dolgozni. Egy másik megoldás: olyan bérezési formát kidolgozni, mely figyelembe veszi a kol­lektív szerződésben foglal­takat, a vezényelhetőséget is — jelen esetben a 240 órát — és nem csökkentik addig a bér­kiegészítéssel emelt óra­bért. Ezt az utóbbit válasz­tották a Volán 10-es számú vállalatának vezetői, azzal, hogy az új bérezési forma januári bevezetése előtt is­mételten. pro és kontra, megvitatják a problémákat. Sok a műszaki hiba És ezekre az összejövete­lekre, szemtől szembeni meg­beszélésekre nagyon nagy szükség van a Volánnál. A gépkocsivezetők közül töb­ben így fogalmaztak: a vál­lalat középszintű vezetői; művezetők, technikusok, üzemmérnökök szereznek buszvezetői jogosítványt, és évente 3—4 hetet gépkocsi­vezetőként dolgozzanak a he­lyi járatokon. Akkor nemcsak meghallgatják majd a prob­lémákat, hanem intézkednek is, mert saját bőrükön ér­zik. mi minden probléma adódik. A munkások tehát elvár­ják a vezetőktől meghallga­tásukat, a hasznos javasla­tok valóra váltását, s az ígér­getések helyett — az intéz­kedést. A példák tömegét so­rolták fel arra megnevezve a felelősöket — miért rossz a hangulat, miért kedvetlenek az autóbuszok vezetői. A szerelők például hanyag munkát végeznek, mert nincs megfelelő ellenőrzés. A for­galomba kerülő buszok pisz­kosak, olajosak, nem üzem­biztosak. Emiatt a buszveze­tőjét szidiák az utasok. Egy ugyanazon hibával naponta ki kell állni. A decentrumok­ban nincs apró pótalkatrész, nyomócső, ékszíj stb. Sok­szor két-három járat is ki­marad emiatt, pedig koráb­ban határozat született ezek­nek az apró alkatrészeknek a decentrumokban tartásá­ról. De nincsenek meg né­hány helyen a legelemibb egészségügyi követelmények sem. A Bajcsy-Zsilinszky ut­cai decentrumban nincs ivó­víz, WC, melegedő. Hasonló a helyzet Petőfitelepen is. Mindez azt az érzést kelti, még a jó 6zándékú autóbusz­vezetőben is, hogy nem tö­rődnek velük a vállalat ve­zetői. Sok hasznos javaslat el­hangzott a megbeszélésen. Többek között az, hogy a ki­használatlanul álló Furgon gépkocsikon legyen - állandó ügyeletes szerelő, aki adott esetben a gépkocsivezetővel együtt gyors javítást tud végezni. Egy másik javaslat: 12—14 órai szolgálat után a műszaki szemle előtt ne kell­jen órákat várakozni a re­víziós aknák előtt, mert ar­ra, felelőtlenül javításra vá­ró, már szétszerelt kocsikat állítottak. Rendet, ésszerűsé­get, munkaszervezést köve­teltek a gépkocsivezetők a szerelőktől és a középszintű műszaki vezetőktől. Az igeretef tett kövesse Ifjűkomifiunisták a Járásban Ma: a KISZ szegedi járási küldöttértekezlete Százhat KISZ-alapszervezet több mint két és fél ezer tagjának képviseletében gyűlnek össze az ifjúkommunisták ma, szerdán reggel a Tisza-szálló koncerttermében a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szegedi járási bizott­ságának küldöttértekezletére. E küldöttértekezlet feladata az elmúlt kétévi munka értékelése, a tapasztalatok össze­gezése és a járási bizottság tagjainak megválasztása. A sze­gedi járási küldöttértekezletre elkészült a járási bizottság beszámolója, melyből részleteket közlünk. Á szocialista tudatról A szegedi járásban jelen­tős struktúraváltozás történt az elmúlt két esztendőben. A tanácsválasztások alkalmával az addig járáshoz tartozó öt község Szeged megyei vá­roshoz csatlakozott. Algyő, Kiskundorozsma, Gyálarét, Szőreg és Tápé Szegedhez kapcsolódásával több mint 500 fiatal került a Szeged városi KISZ-isták sorába. A szervezettség fokozásával, a taglétszám növelésével azon­ban a járás ifjúkommunis­táinak száma újra megha­ladja a 2500-at A szegedi járás fiataljai­nak megítélésénél több olyan tényezővel kell számolni, mely e járás speciális hely­zetéből adódik. Ilyen tényező például a részes művelési forma, a szakszövetkezetek, az intenzíven művelt ház­táji gazdaság és Szeged vá­ros szívó hatása. Más járá­A vállalat gazdasági veze­tői, a párt- és szakszervezeti vezetőkkel együtt, meghall­gatták a bírálatokat és azon nyomban gyors intézkedést ígértek. Közölték többek kö­zött, hogy a közeljövőben, , . , , ... felülvizsgálják az eddig ki- , sokhoz képest lényegesen na­adott rendelkezéseket, s igye- | gyobb a tanyavilág, maga­keznek ésszerűen, a munká- i sabb a tanyán élő lakosság sok javaslatainak figyelem- és benne fiatai0k aránya, bevetelével megoldani a , „ problémákat. Ugyanekkor a Ebbő1 következik, hogy a sza­törzsgárdának és a becsület- bad idő helyes eltöltésének, tel dolgozó gépkocsivezetők­nek a tekintélyét emelik, s a lehetőségekhez képest ju­talmazzák őket. Az utas és gépkocsivezetők közötti vi­szony javítása érdekében fel­kérik az utazóközönséget a társadalmi ellenőrzésre. Hasznos tapasztalatokat hozott a vállalat vezetőinek a munkásokkal történt meg­beszélése. Távozáskor elé­gedettség látszott az arcokon. Egyesek így fogalmaztak: Mi őszintén megmondtuk, mi az, ami bennünket bánt. őszin­teséget és ígérgetés helyett, intézkedést várunk mostmár vezetőinktől... Förgeteg Szilveszter a politikai, a kulturális ne­velő munkának feltételei ezen a területen igen szegé­nyesek. Az ifjúság szocialista ha­zafiságra, internacionaliz­musra nevelésének sok be­vált és néhány új formája hatékony eszköznek bizo­nyult az elmúlt időben a já­rásban. Kiragadhatjuk Zá­kányszék, Mórahalom, Rösz­ke, Tiszasziget és Tápé fia­taljainak szolidaritási gyű­léseit, ünnepségeit a már ha­gyományos akciók mellett. Postás brigádvezetők ankétja Postás brigádvezetők párt­ós szakszervezeti vezetők ré­szére tartottak tegnap an­kétot a szegedi Postás Mű­velődési Házban, a Szegedi Postaigazgatóság területé­nek szocialista brigádmoz­galmáról. Ezen részt vett Rózsa István, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője, Menoni József, a Posta­vezérigazgatóság osztályve­zetője és Antoni Jánosné,^ a vezérigazgatóság előadója, valamint Pálfalvi József, a Postás Szakszervezet köz­pontjának munkatársa. Dr. Viski Dániel igazga­tóhelyettes elmondotta, hogy az igazgatóság területén az elmúlt év óta is jelentősen fejlődött a mozgalom. Ta­valy 217 brigád dolgozott, 1850 taggal, az idén már 245 brigád van, 2100 taggal, vagyis a teljes létszámnak 42,5 százaléka vesz részt a mozgalomban. Munkájukra jellemző, hogy a brigádok az idén 68 kitüntetést kap­tak, közülük két brigád el­nyerte a kiváló kitüntetést, öt az arany, nyolc az ezüst és 23 a bronz brigádérem fokozatot. Nem a szám sze­rinti fejlődés jelentős, ha­nem munkájuk, tevékenysé­gük színvonala jobb. A munka- és üzemszervezés­ben idén is sok feladat vár a postás szocialista brigá­dokra, még jobban kell tö­rekedni a nagyobb gazda­sági eredmények elérésére Végül átnyújtott három Ki­váló Dolgozó Kitüntetést, köztük egy szegedi hírlap­kézbesítő, Dudás Istvánné is elnyerte ezt az elismerést. Javult az alapszervezetek honvédelmi nevelő munkája. A járási ifjú gárda alegy­ségek elismerésének bizo­nyítéka, hogy a zászlóaljnak 1973-ban, a névadó ünnep­ség alkalmával a határőrség országos parancsnoksága zászlót adományozott. A falusi fiatalok szabad idejének hasznos eltöltésé­ben fontos szerep jut a mű­velődési otthonoknak. Saj­nos, kevés kivétellel a KISZ­alapszervezetek kulturális te­vékenysége a felsőbb KISZ­szervek által kezdeményezett rendezvényekre korlátozó­dik. Hiányzik a kellő önte­vékenység, különösen a mű­kedvelő művészeti mozga­lom területén vannak hiá­nyosságok. A járásban jelen­leg 19 ifjúsági klub műkö­dik. A balástyai, zákányszé­ki, forráskúti és deszki klu­bokban folyik a legszínvo­nalasabb munka, többen el­nyerték a Kiváló klub meg­tisztelő címet. Sajnos, a sportkörök zö­me nem szolgálja az ifjúsági tömegsport ügyét. Kevés az új létesítmény, de a létre­jött sportlétesítmények épí­tésében — Bordányban, Kis­teleken, Deszken, Sándorfal­ván és Bakson — nagymér­tékben kivették részüket a község KISZ-fiataljai. Fiatalok a termelésért A szegedi járásban jelen­leg 39 ifjúsági szocialista bri­gád működik, mindössze négy a mezőgazdaságban. Ez meglehetősen kevés, bár ez év nyarán jelentős kezdemé­nyezésekről számolhatunk be. Huszonhét KlSZ-alap­szervezet szervezett a terme­lőszövetkezetek gazdasági ve­zetésével versenyt. Közülük kiemelkedik a munkavédel­mi felelősök szakmai vetél­kedője, az aratógép-kezelők és kombájnosok versenye, valamint a Csengelén meg­rendezett nagy jelentőségű szántóverseny. Ebben az év­ben négy községben vállal­tak a KISZ-alapszervezetek helyi védnökséget (Asotthal­mon, Öttömösön, Kisteleken és Csengelén). 1972-ben 52 alapszervezet közel 80 ezer társadalmi munkaórát vég­zett, ez év október l-ig 48 alapszervezet közel 23 ezer társadalmi munkaórát vég­A növekvő energiaigények miatt egyre inkább előtér­be kerül az atomenergia békés felhasználása. Az atomreak­torok működésének szempontjából fontos az urán fűtő­elemrudak izotóp-összetételének meghatározása. Erre dol­goznak ki egy lehetséges módszert a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetének munkatársai. A módszer alkalmas az atomsorompó-szerző­dés betartásának ellenőrzésére is, s felkeltette érdeklődését a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökségnek is. Képünkön dr. Nagy Sándor adjunktus a neutrongenerátort beállítja a kísérlethez. zett. A végzett munka érté­ke közel másfél millió fo­rint Szervezeti élet Az ifjúsági törvény meg­alkotásával a KlSZ-szerve­zetek feladata, felelőssége és szerepe jelentősen megnöve­kedett. Sajnos a helyi intéz­kedési tervek mindössze az alapszervezetek gazdasági egységeinek 15 százalékánál készültek el, s mintegy 10 százaléknál még hozzá sem fogtak az ifjúsági törvény helyi intézkedési terveinek elkészítéséhez. Az elmúlt két évben a szegedi járás községeiben és falvaiban 33 új alapszerve­zet alakult, s az öt község Szegedhez csatlakozásával sem állt be törés. Meg kell azonban állapítani, hogy nagy tartalékok vannak még a falun maradt és a mező­gazdaságban dolgozó fiata­lok körében. A legnagyobb probléma a szakszövetkeze­tekben és a termelőszövetke­zetekben dolgozó fiatalok szervezésénél tapasztalható. Jó néhány hiányosságot ta­lálhatunk az alapszervezeti vezetésben. A vezetők nagy része húsz éven aluli, akik­nek jelentős része nem ren­delkezik megfelelő mozgal­mi képzettséggel, tapaszta­lattal. Kevés a KlSZ-veze­tők között a fiatal agrár­szakember, pedagógus. Nap­jainkban 14 községben dol­gozik KISZ csúcsvezetőség, egy községben, Kisteleken KISZ-bizottság, melyek az alapszervezetek és a járási bizottság közötti kapcsolat javítása és a hatékonyabb munka érdekében jöttek létre. Áz ifjúsági mozgalom pártirányítása A járási pártbizottsággal a járási KISZ-bizottság kap­csolata hatékony és gyümöl­csöző. Ugyanez nem mond­ható el a községi szintű párt­szervezetekről, akik az egés2 község ifjúságát érintő és átfogó irányító munkát nem kellő hatékonysággal végzik. A kapcsolatok erősödését azonban a pártépítési mun­ka jellemzi. Az elmúlt két évben több mint 60 fiatalt javasoltak a KlSZ-taggyűlé­sek a párt soraiba. Szoro­sabbá vált a kapcsolat a községi tanácsok és a KISZ­alapszervezetek között, me­lyek egyik bizonyítéka, hogy a választások során a helyi tanácsokba 112 harminc éven aluli fiatal került. November 29-re Összehívják a megyei tanácsot A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegna­pi, keddi ülésén úgy hatá­rozott, hogy a megyei tanács soron következő ülését no­vember 29-re hívja össze. A végrehajtó bizottság megvitatta a tanács ülésére javasolt napirendeket, me­lyek között szerepel a1 ta­nyán élő lakosság helyzeté­nek felmérése és elemzése, az ifjúsági törvény végre­hajtásának megyei tapasz­talatai, valamint a megyei népi ellenőrzési bizottság kétéves munkájáról szóló beszámoló ia. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom