Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

< PÉNTEK, 1973. NOVEMBER 30. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) járultak a novemberi hatá­rozat végrehajtásához. V A Központi Bizottság ' • összefoglalóan megál­lapította: az 1972. november 14—15-i ülés határidőhöz kötött határozatait végrehaj­tottuk, a hosszabb távú fel­adatok megoldása megfelelő ütemben folyik. A Központi Bizottság el­ismerését fejezi kl a párt-, állami és társadalmi szerve­zeteknek, a párttagoknak és a pártonkívüli szövetségese­inknek azért az odaadó mun­káért, amit az élet minden területén végeztek a novem­beri határozat következetes végrehajtása érdekében. Szi­lárdan bízik abban, hogy a párttagok és a szocializmus pártonkívüli híveinek össze­fogásával, további áldozatos munkával elérjük a párt X. kongresszusán kitűzött célo­kat II. \ A Központi Bizottság meg­vitatta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági terv és ál­lami költségvetés Irányelvei­ről szóló előterjesztést. 1 A nemzeti jövedelem •• 1973-ban a tervezett­nél gyorsabban, 6—7 száza­lékkal nő. Erősödtek a ki­egyensúlyozott fejlődést biz­tosító tendenciák: a nemzeti jövedelem termelése megha­ladja a belföldi felhaszná­lást, tovább javul az ország külkereskedelmi mérlege és a számítottnál gyorsabban növekszik a munka termelé­kenysége. Az ipar termelése 6—7 szá­zalékkal növekszik, ami túl­nyomó részben a termelé­kenység emelkedéséből szár­mazik. Az átlagosnál gyor­sabban fejlődik a vegyipar, a könnyűipar és a villamos­energia-ipar. A népgazdasági beruházás a tavalyi szintet 2 százalék­kal haladja meg, de némileg elmarad a tervezettől. A ter­vezettnek megfelelően alakul a termelő és a nem termelő, továbbá az állami és a vál­lalati beruházások aránya. Ezek közül kiemelkedik a Gagarin Hőerőmű, a Barát­ság—II. kőolajvezeték, a Ti­sza II. vízlépcső, az Ajkai Timföldgyár, a Beremendi Cementgyár, a Magyar Vis­cosa Gyár új műanyagüze­mének megépítése, a Magyar Vagon- és Gépgyár acélön­tödéjének, az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, a Lenin Kohászati Művek ka­pacitásának modernizálása és bővítése. A mezőgazdasági termelés mintegy 5—6 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Kenyér- és takarmánygabo­nából biztosított a belföldi igények kielégítése, búzából kivitelre is jut. A zöldség­és gyümölcstermelés — fő­ként a rendkívüli szárazság következtében — a tervezett­nél kisebb, burgonyából im­portra van szükség. A szarvasmarha-tenyésztés meggyorsult. A IV. negyed­évtől a sertéshústermelés is jelentősen növekszik. Az építőipari tevékenység az elmúlt év második felé­ben felélénkült, és egész év­re számítva a növekedés üteme 2,5—3 százalék lesz. A kapacitások és az igények összhangja a korábbinál jobb. Egyes munkáknál ja­vult a koncentráció és keve­sebb a minőségi kifogás. Ugyanakkor nem kielégítő a fejlődés a befejezési mun­káknál. A lakásépítési tervet teljesítjük, mintegy 85 000 la­kás épül. A közlekedés és a hírköz­lés a terveknek megfelelően fejlődik. A termelés szerkezete és az élénk külföldi kereslet a vállalatokat az export növe­lésére ösztönözte.. Az export dinamikusan, az import mér­sékelten növekedett. A lakosság fogyasztása 4— 5 százalékkal, az egy főre ju­tó reáljövedelem 4—4,5 szá­zalékkal, az egy keresőre ju­tó reálbér 2,3 százalékkal emelkedik. A nagyüzemi munkások reálbérének növe­kedése eléri a tervezett 5,8 százalékot. Az áruellátás ki­egyensúlyozott, bár év köz­ben átmeneti ellátási nehéz­ségek voltak húskészítmé­nyekből, zöldség- és gyü­mölcsfélékből. zatait: A Központi Bizottság elfogadta az 1974. évi nép­gazdasági terv és állami költségvetés fö elöirány­a nemzeti jövedelem termelésének növekedése 5 százalék a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése 5—6 százalék az ipar bruttö termelésének növekedése 5.5—6 százalék az országos építés-szerelés teljesítményének növekedése 4 százalék a mezőgazdasági termelés növekedése 8—8.5 százalék az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedése 5—5,5 saázalék a munkások es az alkalmazottak egy kere­sőre jutó reálbérének növekedése 3,7 százalék a szocialista szektor beruházása 117—118 md Ft a kiskereskedelmi áruforgalom növekedése 8—9 százalék lakásépítés 85 ezer ebből: állami lakás 36 ezer mánycsoportba tartozó dol­gozók, — a tanácsok és szűkebb körben más helyi államigaz­gatási szervek dolgozóinak, — a gazdasági és igazgatá­si helyi költségvetésű szer­vek dolgozóinak. — a kutatóintézetek, ' — a színházak és színház jellegű intézmények dolgo­zóinak bérét. A béremelés mértékét, a végrehajtás, időpontját a Mi­nisztertanács a SZOT bevo­násával állapítsa meg. A népesedéspolitikai hatá­rozattal összefüggő szociálpo­litikai jellegű állami jutta­tások (gyermekgondozási se­gély, egyszeri anyasági se­gély, bab&kclengye, anyák gyermekápolási táppénze, kétgyer.ipfekesélí .csájádi pót­léka) 1974-től' történő növe­lésére .mintegy' évi 1 mil­liárd 6C0 millió forintot kell biztosítani. A fegyveres erők sorkato­náinak pénzbeni ellátmányát és az eltartásra szoruló hoz­zátartozók családi segélyét 1974. január l-től tel kell emelni. 1974-ben a dolgozok újabb kategóriáinál folytatjuk az áttérést a 44 órás munkahét­re. A gyermekintézményi há­lózat fejlesztése és ellátott­ságának javítása érdekében 2400 bölcsődei és 12 000 óvo­dai férőhelyet kell létesíte­ni. Az oktatáspolitikai fel­adatok megoldását összesen 720 általános, közép- és szak­munkásképző iskolai osztály­terem. továbbá 6000 kollé­giumi férőhely megépítésévei kell elősegíteni. Az egészségügyi ellátás to­vábbi javítására 1600-zaI kell növelni a gyógy intézeti ágyak számát, a szociális otthoni ágyak számat pedig 1000-reI. A megyei kórhá­zak bővítésének és rekonsl- t rukciójanak folytatása mel­lett a járóbeteg.-ellátást 50 új orvosi körzet és napi 650 szakorvosi rendeíőóra szer­vezésevei is javítani kell. A fogyasztói árszínvonal emelkedése 1974-ben nem haladhatja meg a 2 százalé­kot. A kiskereskedelmi áru­forgalom növelése mellett a termelő és kereskedelmi vál­lalatok együttműködésének fejlesztésével javítani kell az áruválasztékot és csökkente­ni az átmenetileg hiányzó cikkek körét. A kereskedő' ­mi vállalatok fordíts-r> megkülönböztetett figy V­arra, hogy a lakosság áruel­látásában a munkaidő továb­bi csökkenése esetén se le­gyen zavar. A Az 1974. évi népgaz­dasági terv teljesítése megköveteli a gazdasági szervező, irányító, ellenőrző munka további javítását. En­nek érdekében a pártszerve­zetek politikai munkájukkal támogassák a gazdasági ve­zetőket a gazdálkodás haté­konyságának növelésében, a kapacitások ésszerű kihasz­nálásában. a termelési struk­túra korszerűsítésében, a ter­mékek minőségének és á munka szervezettségének ja­vításában, a munka-, tech­nológiai. pénzügyi fegyelem további megszilárdításában, a takarékos gazdálkodásban. A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szemlélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célsze­rűbb felhasználásához. A pártszervezetek nyújtsa­nak segítséget a KlSZ-szer­vezeteknek ahhoz, hogy a fiatalok kezdeményezően és tevékenyen vegyenek részt munkahelyük politikai, tár­sadalmi és gazdasági életé­nek alakításában. A szakszervezetek és a szö­vetkezeti szövetségekben dol­gozó kommunisták segítsék elő, hogy szervezeteik az ér­dekvédelmi tevékenység mel­lett következetesen támogas­sák a termelés hatékonysá­gának további javítását, a racionális üzem. és munka­szervezést, a teljesítményhez igazodó bérezést, a szocialis­ta munkaverseny fellendíté­sét. A tömegtájékoztatás terü­letén dolgozó kommunisták gondoskodjanak arról, hogy a sajtóban, a rádióban és a televízióban kapjon megfe­lelő hangsúlyt a lelkiismere­tes és színvonalas termelő­mffiffiv' f • A. Központi Bizottság fel­hívja a pártszerevezeteket, a párt valamennyi tagját, hogy odaadó munkával és példa­mutató tettekkel vegyenek részt a párt gazdaságpoliti­kájának megvalósításában. Felkéri a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szak­szervezetek Országos Taná­csát, az Országos Szövetke­zeti Tanácsot, a KISZ Köz­ponti Bizottságát és a tö­megmozgalmak vezetőit, hogy a maguk területén se­vítsék elő az 1974. évi gaz­dasági feladatok er ,;ményes megoldását. III. A Központi Bizottság át- kai. Helyenként előfordul A beruházások között 1974­ben kezdődjék meg az adriai kőolajvezeték, a paksi atom­erőmű I. ütemének, a bél­apátfalvi cementgyár, a Bor­sodi Vegyi Kombinát új PVC-gyárának, a kiskunha­lasi új kötöttárugyár, a gyu­lai húskombinát, a Magyar Viscosagyár új II. üzemé­nek. az özdi Kohászati Üze­mek acélgyártó kapacitásá­nak fejlesztése. Meg kell kez­deni az új, nagy teljesítmé­nyű Kossuth adó építési munkáit. A munka termelékenysége a IV. ötéves tervben terve­zettnél gyorsabban, több mint 5 százalékkal emel­kedjen. Az ipari termelésen belül az átlagosnál dinami­kusabban fejlődjön a villa­mosenergia-ipar, a vegyipar és az élelmiszeripar terme­lése. í A Központi Bizottság az életszínvonal növe­lése érdekében 1974-ben — az automatikus bérnövekedé­sen felül — olyan központi intézkedéseket tart szüksé­gesnek, amelyek lehetővé te­szik, hogy az egy főre jutó reáljövedelem 5 százalékot meghaladó mértékben, az egy keresőre Jutó reálbér 3,7 százalékkal, a lakossúg ösz­szes fogyasztása pedig közel 6 százalékkal emelkedjen. Ennek érdekében a Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1974-ben 1 mil­liárd 200 millió forint éves kihatással központi intézke­déssel emeljék — az állami szektorban 1973-ban központi béremelés­ben nem részesült ipari és építőipari tevékenységet folytató munkások, — az állami iparban és építőiparban a kisegítő állo­tekintette a párt káder káját, a káder- és sze zeti munka helyzetét, feladatait, és az alábbi(i állapította meg: Í A káderpolitika össz­• hangban van a pár! politikai fővonalával, célki­tűzéseivel. A politikai meg­bízhatóság, a szakmai hoz­záértés és a vezetői ráter­mettség hármas követelmé­nye alapelvként bevált, egy­re következetesebben érvé­nyesül a vezetők kiválasztá­sában. A káderek a különböző te­rületeken és beosztásokban összességükben eredménye­sen dolgoznak. Döntő több­ségük a szocializmus odaadó híve, a reá bízott jogkörrel és hatalommal helyesen él, aktív a közéletben, maga­tartása, életmódja megfelel erkölcsi követelményeink­nek. Fejlődött a káderek több­ségének politikai képzettsé­ge és szakmai felkészültsé­ge. Kisebb részük nem tudja ismereteit megújítani, nem tart lépést a fejlődéssel, és hosszabb távon nem tud ele­get tenni a növekvő Igé­nyeknek. Egyes vezetőknél tapasz­talható, hogy figyelmen kí­vül hagyják döntéseik társa­dalmi, politikai hatásait, nem folytatnak közéleti te­vékenységet, nem fejlesztik kapcsolataikat a dolgozók­ói gőg. a kollektíva vé­ínyének semmibe vevé­se, a jogos bírálat megtorlá­sa. Az ilyen jelenségekkel szemben a párt vezető szer­veinek ismételt figyelmezte­tése ellenére még mindig ta­pasztalható békülékenység, elvtelen engedmény, a fele­lősségre vonás elmulasztása. A vezetők megítélésénél továbbra is a politikai meg­bízhatóság, a szakmai hoz­záértés és a vezetői ráter­mettség hármas követelmé­nyét kell alkalmazni, de ezek tartalmát illetően ma­gasabb mércét kell állítani. 2 A szocialista építés • egyre bonyolultabb, nagyobb hozzáértést, ügysze­retetet kívánó feladatai szükségessé teszik, hogy emeljük a káder munkával szemben támasztott követel­ményeket. 'A káder- és személyzeti munkában a jövőben is fon­tos feladatunk a stabilitás biztosítása. Emellett a veze­tői állomány egészséges fej­lődése és összetételének kedvező irányú változása ér­dekében szükség van az ésszerű és folyamatos cseré­lődésre. Következetesen ér­vényesíteni kell azt az elvet, hogy minden ember képes­ségének és adottságának megfelelő helyen dolgozzék. Á Központi Bizottság to­vábbra is helyesnek és szük­ségesnek tartja, hogy társa­dalmunkban — párttisztsé­get kivéve — bármely be­osztást pártonkívüli is be­tölthessen. aki a szocializ­mus építésének programját elfogadja, és annak megva­lósításáért aktívan dolgozik. A kádermunkát a vezetők túlnyomó többsége fontos feladatának, munkája szer­ves részének tekinti. Az ál­lami személyzeti munkában tovább kell erősíteni az egy­személyi felelősséget. Ugyan­akkor a központi irányítás és ellenőrzés erősítésével, a párt- és társadalmi szerveze­tek •'BWoAásáVáltóft Bfehlöm és nyíltság légkörével, elv­szerű kritikával el kell érni. högy a szocialista demokrá­cia fejlődéséből következően erősödjenek a kádermunka demokratikus vonásai. Ez segíti a szubjektivizmus hát­térbe szorítását és káderpo­litikai elveink hatékonyabb érvényesülését. 9 A Központi Bizottság a kádermunka fejlesz­tésében az egyik legfonto­sabb feladatnak tartja a gondoskodást a tervszerű ká­derutánpótlásról. Fontos politikai, hatalmi kérdésnek kell tekinteni, hogy tehetséges munkások, termelőszövetkezeti parasz­tok tervszerű előkészítéssel fokozatosan és folyamatosan vezető beosztásokba kerülje­nek. Az MSZMP Politikai Főiskoláján, a budapesti, me­gyei pártbizottságok oktatási igazgatóságain meg kell te­remteni a feltételeit annak, hogy a fizikai dolgozók az eddiginél nagyobb számban tanuljanak; az állami felső­oktatásban is növelni kell annak lehetőségét, hogy a fizikai munkások felsőfokú tanulmányokat végezhesse­nek. A felsőoktatási intézmé­nyekben emelhi kell az ok­tató- és nevelőmunka szín­vonalát, mert viszonyaink között a káderutánpótlás egyik legfontosabb forrása ma már az egyetemet és fő­iskolát végzettek köre. A vezető posztok betölté­sénél jobban számításba kell venni az erre alkalmas nő­ket. Határozottan fel kell lépni az előítéletek, a pozí­cióféltésből eredő hátrányos megkülönböztetések ellen, és az ajánlásoknál, kinevezések­nél azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni őket. A társadalmi érdek és a vezetés folyamatossága is megkívánja a követelmé­nyeknek megfelelő fiatalok fokozottabb bevonását a ve­zetésbe. A párt- és KISZ­szervezetek tekintsék fontos feladatuknak, hogy adjanak lehetőséget a fiataloknak ké­pességeik kipróbálására. A szakigazgatás, a kultú­ra, a tudomány és az egész­ségügy területén célszerű a bevált pályázati rendszer ki­terjesztése. Az üzemi demok­rácia fejlesztésével össz­hangban biztosítani kell, hogy az állami üzemek, in­tézmények dolgozói érdek­képviseleti szerveik útján nagyobb beleszólási lehető­séget kapjanak vezetőik ki­választásába és megítélésébe. A A Központi Bizottság elfogadta és határo­zattá emelte a párt káder­politikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzeté­ről, valamint főbb feladatai­ról beterjesztett jelentést.- A határozat a Pártélet című folyóiratban megjelenik. A Központi Bizottság ja­vasolja a Minisztertanács­nak, hogy e határozat, vala­mint a tapasztalatok alapján módosítsa és egészítse ki a személyzeti munkáról szóló rendeleteit. A Központi Bizottság to­vábbra is meghatározónak tekinti a X. kongresszus út­mutatását: „A pártmunka továbbfejlesztésének és az ország fejlődésének alapvető követelménye a kádermunka javítása". A Központi Bizottság elfo­gadta 1974. évi munkatervét. Szovjet-indiai tárgyalások Okmányokat írtak alá — Brezsnyev beszéde 0 Delhi (TASZSZ, MTI) Csütörtökön Delhiben Leo­nyid Brezsnyev folytatta tár. gyalásait Indira Gandhival. Áz SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és az in­diai kormány elnökasszonya, ez alkalommal több nemzet­közi problémáról folytatott véleménycserét. Brezsnyev kiemelte azt a nagy szerepet, amelyet India tölt. be nemzetközi síkon, többek közt az ázsiai béke, kölcsönös megértés és együttműködés megteremtő, sében. Indira Gandhi nagyra értékelte a békeszerető szov­jet politikát, és azt hogy a Szovjetunió jelentősén hoz­zájárul az igazságos, tartós béke és a nemzetközi bizto. ­ság szavatolásához. * Csütörtökön Delhiben, az elnöki palotában ünnepélye­sen aláírták a közös szovjet —indiai okmányokat Leonyid Brezsnyev és In­dira Gandhi asszony aláírta a közö^ szovjet—indiai nyi­latkozatot, valamint a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi együttműködés további fejlesztését célzó megállapodást. Aláírták a szovjet és az in­diai állami tervhivatal együttműködéséről szóló megállapodást. A szovjet—indiai konzuli egyezményt Andrej Gromiko szovjet, illetve Szvaran Sztngh' indiai külügyminisz­ter látta el kézjegyével. Leonyid Brezsnyev csü­törtökön az indiai parla­mentben elhangzott beszédé­ben kifejtette a modern vi­lág fontosabb problémáival kapcsolatos szovjet álláspon­tot, közte a Szovjetunió ál­lásfoglalását az európai és az ázsiai biztonság kérdését, a szovjet—amerikai kapcso­latokat, valamint a közel­keleti helyzetet illetően. Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára kijelentet­te: a Szovjetunió nagy jelen­tőségei tulajdonít az Indiával fennálló barátsága szilárdí­tásának az Indiához fűződő kapcsolatai sokoldalú fejlesz­tésének. Hozzáfűzte: a szov­jet—indiai barátság szllér­dulása manapság mind a két ország nemzeti érdekei szem­pontjából. mind pedig a bé­ke szilárdulása és az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából rendkívül je­lentős. Brezsnyev a következők­kel folytatta: a háborút, be­leértve a nukleáris háborút, mint az európai problémák megoldásának eszközét, tel­jesen kizártnak kell tekinte­nünk. Elképzelésünk szerint a perspektíva az, hogy az európai béke és együttműkö­dés közös erővel emelt épü­lete fokozatosan váltsa fel azt a helyzetet, amelyben kontinensünk egymással szembenálló két katonai és politikai tömbre oszlik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom