Délmagyarország, 1973. november (63. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

PÉNTEK, 1973. NOVEMBER 30. \ 3 A tanyák jelene ülést tartott a Csongrád megyei tanács készült az út Újszegeden újabb szakasza készült el a 43-as, a nagy­laki határátkelőhelyhez vezető útnak. Az Odesszai kőrút­nak ez az átépített szakasza köti össze a Székely sort a Szőregi úttal. Az osztott pályás kétszer két nyomsávos utat a Közúti Építő Vállalat készítette el. a beruházás 6,4 millió forintba került. Ez egyúttal az Odesszai körút áténítésének első lépcsőié volt, melyre az új híd elké­szültével átterelik majd a 43-as út forgalmát. Az útsza­kasz megépítés- lehetővé 'eszi. ho~v Újszegei forgalmi rendjét megváltoztathassák, megszűnjön a körforgalom. A forgalmi rend változásairól hamarosan beszámolunk lapun kban Tovább javítják a húsellátást Útkeresés a több csatornás együttműködésre A Csongrád megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat kezdeményezésére először ültek tárgyalóasztalhoz teg­nap délelőtt Szegeden az ál­lami húsipar és a termelő­szövetkezeti, ÁFÉSZ és ál­lami gazdasági húsfeldolgozó üzemek képviselői. A lakos­ság jobb ellátását szolgáló párt- és kormányhatároza­tok szellemében vizsgálták meg, hogy összefogással, együttműködéssel hogyan lehetne elérni a meglevő fo­gyasztói igények jobb kielé­gítését Dr. Piros László, a vállalat igazgatója tájékoztatta a saját vágóhíddal, illetve fel­dolgozó üzemmel rendelkező öt ÁFÉSZ, II téesz, és a Gorzsai Állami Gazdaság képviselőjét a vállalat üzleti szemléletéről; az állami hús­ipar nem piaci riválisaként, hanem fontos feldolgozóipari partnereként tekinti a szö­vetkezeti üzemhálózatot, amely ma már évi 50—60 ezer hízót dolgoz fel, illetve értékesít tőkehúsként. A hústermelés szinte ug­rásszerűen előzte meg az el­múlt években az állami fel­dolgozó kapacitás bővülését, és ezért kapcsolódtak be a szövetkezetek is a húsfeldol­gozásba. A tanácskozás azt bizonyí­totta, hogy a mostani, kez­deti lépés a további partneri együttműködés alapköve le­het. Dr. Bodó István, a tápéi Tiszatáj Tsz elnöke fejteget­te, hogy a kisebb feldolgo­zókban csak 8—10-fajta töl­telékárut tudnak produkál­ni, amely nem elegendő egy­egy körzet fogyasztói ellátá­sához. Szükség van tehát a cikklista kiegészítésére, és az állami húsipar nemcsak a 40-féle késztermékével, ha­nem nyersanyaggal is a szö­vetkezeti vonal rendelkezé­sére áll. A szegedi húsüzem­ben gyakran van árufelesleg olyan nyersanyagokból, ame­lyek állandó hiánycikkek a szövetkezeti feldolgozó üze­mekbea Javaslatként került szóba, hogy a szövetkezeti húsüze­mek specializálják magukat néhány tájjellegű, házi ízesí­tésű áru előállítására; hogy hasznos lenne úgynevezett körzeti húselosztók létesíté­se, ahová nagy tételekben érkezne az áru, de a kiske­reskedelem már a megren­delések szerint kapná ezt meg. Óvodai oktatásuk a világ élvonalában Budapesten ülésezik az is­koláskor előtti nevelés vi­lágszervezete, az OMEP. A tanácskozás csütörtöki, úgy­nevezett „magyar napján" a gyermekek iskolai életre való felkészítésének magyar­országi módszereivel ismer­kedtek, a szervezet 25 or­szágból érkezett szakembe­rei. A Tudományos Akadé­mia varban levő kongresz­szusi termében elhangzott előadások után Földesi Ká­roly, az OMEP magyar nemzeti bizottsága ügyvezető elnöke egyebek között meg­állapította: — Hazánk -nyolc éve tag­ja az iskola előtti nevelés negyedszázada ' megalakult, haladó szellemű világszerve­zetének. Eredményei alapján azonban a magyar óvodai oktatás a világ élvonalába tartozik. Jelenleg óvodásko­rú gyermekeinknek 62 szá­zaléka részesül szervezett óvodai nevelésben, s további 22 százalékra tehető azok­nak a gyermekeknek az ará­nya, akik számára szervezett iskolaelőkészítő tanfolya­mokkal nyújtunk segítséget az iskolák közösségi életébe való beilleszkedéshez. — Nemzetközi viszonylat­ban ez kedvező arányt je­lent. A nyugati országokban például a miénknél sokkal alacsonyabb az óvodai ellá­tottság, s az óvodáknak nincs egységes, tervszerű ne­velési programjuk. — Ma mar sáerte a vilá­gon elismerik, milyen egész életre kiható, jelentős sze­repet tölt be a gyermekek szervezett, tudományos mód­szereken alapuló felkészíté­se az iskolai életre. Fenyők karácsonyra A Borsodi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság bükki és zempléni erdőségeiben megkezdték a karácsony­fák kivágását. A gazdaság az idén a korábbi éveknél több, összesen százötven­ezer karácsonyfát ad a ke­reskedelemnek. A hagyomá­nyos lucfenyőn kívül az idén jegenye- és douglas fenyőt is forgalomba hoznak. A gazdaság a korábbi években karácsonyfa-ültet­vényeket telepített a bükki és zempléni hegyvidéken. Tegnap, csütörtökön dr. Komócsin Mi­hály tanácselnök elnökletével ülést tartott Csongrád megye tanácsa. Az ülésen részt vett dr. Mátyás Miklós, a Legfelsőbb Bí­róság elnökhelyettese, dr. Böőr Péter, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető­je, dr. Nádor György, az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Tanács titkára, va­lamint dr. Kovács Lajos, a megyei párt­bizottság osztályvezetője is. A tanács meg­tárgyalta a tanyán élő lakosság helyzetét. A dr. Komócsin Mihály tanácselnök által előterjesztett anyag vitájában felszólaltak: dr. Dömötör János (Hódmezővásárhely), Borbás József (Makó), dr. Ördögh Piroska (Sfceged), Rózso István (Szeged), Dudás Kálmán (Üllés), Nagyistók Sándor (Fel­győ), Huszta Vince (Zákányszék), Mun­kácsy György (Szeged), Szabó Endre (Hód­mezővásárhely) tanácstagok. Az ifjúságról szóló törvény végrehajtá­sának tapasztalatairól, a további felada­tokról szóló beszámolóhoz dr. Ágoston György (Szeged), Martonosi Andrásné (Hódmezővásárhely), Sarró Ferenc (Kis­zombor), Liníc Mihály (Szeged), Horváth Jánosné (Mindszent), Szögi Béla (Szeged), Molnár József (Csongrád) tanácstagok szóltak hozzá. A bíróság munkájáról, vala­mint a népi ülnökök tevékenységéről szóló tájékoztatóval kapcsolatban dr. Máthé Fe­renc (Csongrád), dr. Ábrahám Antal, a szegedi járási hivatal vezetője, dr. Mátyás Miklós mondta el véleményét. Napirenden szerepelt még a tanács és a végrehajtó bizottság 1974. évi munka­terve. Elfogadta a tanács a Csongrád me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság kétéves munkájáról készített beszámolóját és jóvá­hagyta a NEB jövő évi munkatervét. Ugyancsak elfogadta a megyei tanácsren­deletek felülvizsgálásáról szóló beszámolót is. Határozatot fogadott el a szeged-algyői olajmezőn létesítendő tűzoltóságról és a kisteleki szülőotthon megyei intézmény­ként való működésének megszüntetéséről. Végül Sarró Ferenc (Kiszombor) inter­pellált. Kérte, hogy a megyei tanács já­ruljon hozzá a makói járás Balatonszár­szón épülő úttörőtáborának költségeihez. Szükségesnek tartaná azt is, hogy felül­vizsgálják a DÉMÁSZ munkáját, ugyanis igen sok a kifogás tevékenységükkel szem­ben. Csongrád megyében, az 1970. évi népszámlálás ada­tai szerint a lakosságnak 20,6 százaléka, azaz 90 615 ember él külterületen. Többségük mezőgazdaságban dolgozik, emellett azonban egyre nö­vekszik az egyéb munkate­rületen elhelyezkedők száma. A tanyai életkörülmények gondot okoznak a szocialista mezőgazdaság továbbfejlődé­sében, egyre inkább az ipar munkaerő-ellátásában is, és többféle szempontból befo­lyásolják az egész megye jö­vőjét. Mindez indokolta, hogy a tanács behatóan fog­lalkozzék ezzel a témával. A megyében 28 697 külte­rületi lakóépület, bennük 31 ezer 659 lakás van. A ta­nyáknak több mint fele álla­mi gazdaságok és termelő­szövetkezetek területén fek­szik. A tanyán élő emberek száma egyre csökken, és az évek során összetételük is változik. Régebben az idő­sebb generáció tagjai költöz­tek be a falvakba, községek­be, ma inkább a fiatalok vál­lalnak ott munkát, s egyre többen az iparban helyez­kednek el. Ezt a tendenciát siettetné, ha javulna a köz­lekedés, és több gyermekin­tézmény lenne a külterülete­ken. Ugyanis tekintélyes munkaerő-tartalékot rejt ma­gában a tanyavilág. Nagy gondot jelent a ta­nyai lakosság egészségügyi és szociális ellátása, elsősor­ban a területi szétszórtság és az útviszonyok miatt. Fő­ként annak a betegnek je­lent ez hátrányt, aki otthoni ápolásra szorul. Ezeket a mostoha körülményeket igye­keznek legyőzni az anya- és csecsemővédelmi ellátószol­gálat dolgozói is. Kistelek ipart keres 3. Két évvel ezelőtt mond­ta ki határozatban a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága, hogy szükségesnek tartja és támogatja Kistele­ken az iparfejlesztést. Az ed­digi kezdeményezések innen indultak. * Az, hogy támogatást ígér a megyei tanács, pénzt je­lent. A közelmúlt napjaiban született éppen egy újabb szetesen újabb gondjai is támadnak. Óvodája, bölcső­déje például mostanáig majdnem elég volt. Bölcső­débe minden olyan gyereket föl tudtak venni, akinek mindkét szülője dolgozik. Most kezd változni a kép. Jó néhány anya azért nem kér­te eddig a bölcsódét, mert nem tudott munkát vállalni, tehát otthon maradt. Most azért nem tud élni a kínái­határozat. Eszerint három- kozó lehetőséggel, mertgyer­millió 200 ezer forintot ad az iparosítás elősegítésére akis­teleki tanácsnak a megyei központi fejlesztési alapból. A pénz mellé javaslatot is csatoltak: a tanács ezt az összeget a Fővárosi Kézmű­ipari Vállalat meglévő telepe bővítésének a támogatására használja föl! Mit tervez a kézműipari vállalat? Azt, hogy bővíti a „skáláját". A női ruhák mel­lett lehetősége van játékokat, műanyagholmikat, szőnye­get, kisbútort, bőrdíszműve­ket készíteni, de profiljába tartozik akár a fémfeldolgo­zás is. Számos ágazat ezek közül kimondottan férfiak­nak való. Két fokozatban tervezi a fejlesztést a válla­lat, az emiitett profilbővülés már az első lépcső velejá­rója lesz. A községi tanács most úgy érzi, jól választott, amikor ezzel a vállalattal kezdett egyezséget Minden gondja nem oldódik meg ugyan, de sok elfogy belőle. A kézmű­ipari vállalat is jól számí­tott, a fejlesztéshez a mun­káskéz rendelkezésére áll. * Ha egy község csak rálép az iparosodás útjára, termé­meke miatt otthon kell ma­radnia. Hasonlóképpen szorít a szolgáltatások ügye. Eddig is szorított, de ha többen térnek haza a faluba, többen szeretnék helyben javíttatni azt is, amit eddig — jobb híján — behoztak Szegedre. Ipar nem képzelhető el mű­szaki értelmiség nélkül. Ah­hoz pedig lakás is kell. Bíz­tató, hogy megkezdődött az OTP-s lakások építése. Az egyiket most adják át a na­pokban, a másikat talán márciusban, és másik három követi majd az első kettőt, a régi vásártéren, a gimná­zium és az új bölcsőde kö­zött. * Nem titkolt vágya Kiste­leknek, hogy majdan város akar lenni. Az ipar nyilván közelebb hozza az esélyeket, de maga a törekvés egy sor követelményt vet föl. Nem újabb gondok ezek, hiszen a normális fejlődés követeli megoldásukat, előbb-utóbb sort kell keríteni rá. A for­galom szempontjából csak a községet átszelő utak hasz­nálhatók. Ha az E5-ös útról le akarják tiltani a lassúbb járműveket, nyilván néhány utcát alkalmassá kell tenni a közlekedésre. Az új házak is, a régiek egy része is csa­tornázást sürget. Szeretnének orvosi szakrendelőt, mentő­állomást, új könyvtárat, új iskolát, sportpályát is, veze­tékes gázt, autóbusz-pálya­udvart is. Nem egyszerre va­lamennyit, de a jövőben. Amire leginkább vártak, az megkezdődött. Kezd ipara lenni Kisteleknek. Horváth Dezső Itt a tél! Európa szinte valamennyi meteorológiai intézete csü­törtökön azt jelentette, hogy beköszöntött a tél. Kontinen­sünkön az évszakhoz képest hideg az idő. A Kárpát-medencében. így hazánkban is, csütörtökre beköszöntött a tél, két nappal a „hivatalos" meteorológiai tél beállta előtt. A délelőtti órákban elsősorban a nyugati megyékben esett a hó. de délutánra már az egész országra kiterjedt a havazás, s az előrejelzések szerint ez az idő tartósnak ígérkezik. Tegnap, csütörtökön este Szegeden is megkezdődött a havazás. Különösen hátrányban van­nak a tanyán élő emberek, ha kulturális körülményei­ket nézzük. Mindössze há­rom óvoda működik állandó jelleggel külterületen. Keve­sebb ugyan az osztatlan is­kolák száma, mint tíz évvel ezelőtt volt, sok helyen fo­lyik a szakrendszerű okta­tás, sokat jelentett a villany bevezetése, a tanulók hátrá­nyos helyzetét mégsem sike­rült teljesen megszüntetni. A felmérés során számba vették azokat a tényezőket, amelyek a tanyai lakosságot a helybenmaradásra vagy az elköltözésre ösztönzik. A ta­nyai élet anyagi előnyei, a lakások olcsó fenntartása, az egyes szocialista gazdaságok marasztaló hatása, a jelen­tős mennyiségű szőlő, gyü­mölcs, zöldség, állati termék jelentette népgazdasági ér­dek és bizonyos fokig a ma­radi életfelfogás kétségtelen a röghöz kötöttségre csábít­ja a tanyán lakókat. Mi szól a belterületre való költözés mellett? Itt is jelentősek az egyéni indítékok: aki belte­rületi munkahelyen dolgo­zik, szeretne közelebb lakni hozzá. Az egyre javuló ellá­tás is újabb igényeket szül, ezeket viszont már nem ké­pes kielégíteni a tanya. A járművel egyre gyakrabban meglátogatott, szórakozási, művelődési igényeket kielé­gítő község, város is vonzza a tanyaiakat. A gépesített nagyüzemeket pedig egyre inkább zavarják a nagyüze­mi táblák közé ékelődött há­zak. A tanyán levő állatok is kárt tesznek a termésben, a gyomos sávok pedig a táb­lák növényvédelmét akadá­lyozzák. A nagyüzemek en­nek ellenére mégsem tesznek eleget, nem segítik a ta­nyaiak elköltözését. Pedig népgazdasági érdek is szól emellett: a tanyák területét, az odavezető utakat be le­hetne vonni a táblás műve­lésbe. Mindebből világosan kitű­nik, hogy a tanyai lakospág hátrányos helyzetben él, s ezekből a keretekből kisza­kítani őket egyéni és társa­dalmi érdek. A tanyavilág felszámolása a fejlődés, a jövő útja. A tanácsot is az a szándék vezérli, hogy szer­vező munkával, intézkedé­sekkel meggyorsítsa ezt a hosszabb távú folyamatot; segítse a belterületre költö­zőket, és a még tanyán élők jobb ellátásáról gondoskod­jék. Tartalmas vita után a ta­nácsülés elfogadta a jelen­tést és utasította a végrehaj­tó bizottságot, hogy az irány­elvek alapján dolgoztassa ki szakigazgatási szerveivel a konkrét intézkedési terveket e folyamatok ösztönzéséra

Next

/
Oldalképek
Tartalom