Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-14 / 241. szám
VASÁRNAP, 1973. OKTÓBER 14. Hármas kép Puccini-bemutató a színházban Tudott dolog, hogy művészetben a századfordulók nem határolnak el korszakokat. Puccini két párizsi operája, a Bohémélet és A köpeny viszont úgy datálható a 19. század végére és a 20. elejére, hogy világokat választ el egymástól. Igaz. a bohémek Párizsát Milánóból látta. A köpeny zsákolóinak nyomasztó sorsáról, a Szajna-partjának kisemmizett esőlakóiról a helyszínen szerzett információkat, egy rémdrámából. Nem csoda, ha a kor párizsi közönsége, mely szívesep elfogadta önmagát a Bohémélet színpadán, csak hosszú évtizedekkel később mutatott hajlandóságot, hogy belenézzen a másik tükörbe, ahonnan a szennyes viz hozta az üzenetet. A háztetők zsongító lámpásromarltikáját még idézi távolból, a pénteki előadás látványos díszletképe: elől a téma új metaforája, az operában először felhangzó, proletárpanasz színtere, a viz. Innen sóvárog a városi életforma után Georgette, mert „a viz hátán nem lehet élni", s ebből a vágyból virágzik ki fülledt éjszakán, nyomasztó balsejtelmekkel a tragikus szerelem. A köpeny látszólag arról szól, hogy Marcel és Georgette elfáradt házasságába, francia mintára, belép egy harmadik: valójában a város utáni nosztalgia egyetlen képbe sűrített drámája. A szerelemben megnyilatkozó városi ingert., formára találó érzést, az elvágyódást fejezi ki borzasztó gyönyörűséggel Puccini muzsikája, melynek jellemzésére Nádasdy Kálmán oly találóan mondta egyszer, ez a zene nem ábrázol, ez a zene: van. Sándor Lajos remekül megkomponált színpadán néhány másodpercre kimerevített képpel indul az előadás, a hajótest lejárójából, a híd feljárójáról Horváth Zoltán rendező mozgatja a darab lumpenjeit, akiket Bata Ibolya ezúttal vasaltabbra, elegánsabbra öltöztetett — mindenesetre a színpad ügyesen szerkesztett, látta(6, hangulatot ad. Sok jót lehetne felsorakoztatni az előadásról, Vaszy Viktor kidolgozott zenei produkcióval ajándékozta meg a hálás publikumot, remek karakterek villannak fel (Turján Vilma, Sinkó György, Vargha Róbert, Réti Csaba, Sztanics Ibolya, Tamás Endre), a legszebb megoldások szerencsésen találkoztak a mű csúcspontjaival, Georgetté és Henri, illetve az asszony és a hajós kettősében. Karikó Teréz izgalmas és izgató Georgettéje, Littay Gyula szikár Marcelje zeneileg is elsőrangú, átgondolt alakítások. Juhász József pedig, akinek tehetsége Szinte szemünk láttára bontakozott ki néhány gyors esztendő alatt, Henrivel eddigi legjobb teljesítményéhez érkezett. A köpeny bővérű, lázas muzsikája után az Angelica nővér sápadt apácáihoz éppen az az élményanyag hiányozhatott Puccininek, amelyet. Didier Gold rémdrámája párizsi színpadról, de az eleven élet is kínált. A nővérek közé maga is inkább a sötétruhás hercegasszonnyal- érkezett, aki keveset tölt a zárdaudvaron, csak éppen a „tragikumot hozza be". A gyermekét elvesztett, kétségeiben, szenvedéseiben magára hagyott nőt a világiak álszent erkölcsei képmutatóan száműzik a szentek közé — a nő belső drámáját finom színekkel, a lélekharang leheletcsöndjével komnonálta Puccini. Harmatii Éva megéli ezt a belső drámát, eszközei kifejezőek. egyszerűek, pontosaié Turján Vilma hercegasszonya méltóságteljes, tartásos, Sándor Lajos díszletképe ismét remek, hangulati asszociációkat sugall. A két tragédiát reneszánsz humorban oldja fel Gianni As autóalkatrészellátás gondjai Tervezik az új áruházat Hernádi Oszkár felvétele Littay Gyula (Marcel) és Juhász József (Henri) A köpeny gyilkossági jelenetében Schicchi. Maga Gianni is elmondja a záróképben, Dante Isteni színjátéké nak rondabugyraiból támasztotta fel Puccini képzelete, hogy virgonc alakja körül megfürdesse a 14. századi Firenze örökségvadászait Ha A köpeny főszereplője Párizs, a Gianni Schicchié Firenze, amelynek pompájáról, szellemi és anyagi bőségéről oly Gregor József sincs híján a humornak, de Bata Ibolya találó jelmezeiben nem lehet panasz a többiekre sem. Külön kell viszont szólni a Hármas kép pénteki premierjének néhány felfedezéséről, Vaszy Viktor örvendetes rendszerességgel gondoskodik ilyesmiről. Gortva Irén erőteljes altja két szerepben is föltűnt, meglepő szárnyalóan énekel Rinuc- érettségével, formálókészsécióként Réti Csaba; pécsi gével, zenei biztonságával, évei után jó volt viszonthal- Lauretta áriájával pedig Bálani Szegeden. Horváth Zol- Unt Ilona szép szopránja tán ötletes rendezése, Sán- tette le névjegyét a szegedi dor Lajos okosah részlete- Operában. zett színpada fesztelen komédiát teremtett, ide toppan be Cyrano-orral Gianni: A Hármas kép pénteki bemutatója után kedden máGyimesi Kálmán, hogy ismét bebizonyítsa, buffo szerepkörben nehéz nála ideálisabbat találni. Partnerei közül a közönség Puccini egyfelvonásosait. Nikolényi István Ipartörténeti emlék a kékfestő műhely Nincs követője az öreg mesternek A hímzéséről világhírű őrzött meg az idős mester, Matyóföld „fővárosában", de már csak alig százat haszMezőkövesden dolgozik nálnak belőle. A kékfestőt. Észak-Magyarország utolsó amely egykor a dél-borsodi kékfestő mestere, Füzeskúti és a bükkaljai falvak asszoJózsef. Kereken fél évszáza- nyainak kedvelt viselete volt, da vette át a műhelyt édes- ma már ruházkodásra nem apjától, s azóta folytatja használják. Annál inkább mesterségét.. A műhely már keresik lakásdíszítésre, asza múlt században is műkő- tali garnitúrának. Sokkal kedött, s valóságos ipartörté- lendőbb a vászon, amelyet neti emlék. Több generációs százéves díszítéssel „mintázhasználta a töldgyfából bár- nak be". Ezeket szívesen vádolt, nyolcvan méter hosszú hatalmas mángorlót, amelyet több mint száz mázsa súlylyal terhelnek, hogy simára „vasalja" az anyagot. Több mint egy évszázada működik a „nasinát" is, amely a mintákat nyomja az anyagra. A kékfestő anyagok technológiája szinte semmit sem változott, ugyanúgy készítik, mint kétszáz éve. Az anyagot kör alakú, úgynevezett „csillagráfra" aggatják fel, majd egész nap a földbe süllyesztett kádakba, az úgynevezett „kipákban" indigólébe süllyesztik, majd a mintákat nyomják rá. A körtefából készített, rézszögekkel kivert mintázólapokból csaknem négyszázat sárolják, úgyhogy munkája van az idős mesternek, de követője már nincs, mert évek óta senki sem választotta a fiatalok közül ezt a pályát. Ma már nemcsak az autótulajdonosok, vagy a gépkocsikat használó vállalatok szakemberei előtt közismert az alkatrészellátás gondja. A hazai motorizáció fejlődésével, a gépjármúprogrammal az alkatrészellátás baja is a közvélemény érdeklődésének központjába került. Szegeden talán még inkább, mint Budapesten, vagy a többi nagyvárosban, mert itt alighanem országosan a legroszszabb a helyzet. Panaszos levelek tényei, vagy az úton-útfélen hallott történetek ugyan még nem adnának erről bizonyságot, a Szegeden működő két AUTÓKER-üzlet körülményei azonban hitelt érdemlő válaszokkal szolgálnak. A Lenin körúton található AUTÓKER-bolt általában a nagyobb kategóriájú tehergépkocsik, közepes teherbírású autók alkatrészellátását biztosítaná. Csak elvileg képes erre a feladatra, mert az üzlet messze elmarad az igények mögött. Katona Zoltán boltvezető szomorúan mutatja az aládúcolt épületszerkezetet, az agyonzsúfolt, a követelményekhez képest miniatűr raktárt. Az üzlet tíz év óta lényegében semmit nem változott, annak idején mintegy 13 milliós forgalmat bonyolított le. Ma, ugyanolyan felszereltséggel, illetve helylyel, 60 milliós forgalommal birkózik: 300 négyzetméteres összterületen azonban már a legszükségesebb választékot is alig képesek biztosítani. A számunkra kínálható 10 ezerféle alkatrész közül talán 2 ezer 500-at raktározhatnak. Nem csoda, hogy az AUTÓKER szegedi boltja sokszor legfeljebb a megrendelések továbbítására képes. Golyóscsapágyból hazánkban korlátlanul minden típust megvásárolhatnának, készletezhetnének. Szegeden erre azonban mindössze két szűkös polc jut; karosszériaelemeket, nagyobb, nehezebb darabokat már egyáltalán nem szállítanak ide. Így valóban — minden erőfeszítés ellenére — még az átlagosnál is akadozóbb az alkatrészellátás. Semmivel sem jobb a helyzet az AUTÓKER Takaréktár utcai boltjában. Murányi Lajos boltvezető itt még rosszabb körülményekről számol be: a házat bauxitbetonból építették, egyszer beszakadt a födém, s most aládúcolják. A legnagyobb baj, hogy szinte semmit nem tarthatnak a raktárban, nehogy veszélyes terhelés keletkezzen. Azaz: a forgalmazható 60 ezer cikk helyett a szegedi boltban mindössze 1000—1200-féle alkatrészt raktározhatnak! Ebből könynyen elképzelhető, mit talál az autós, a gépjárműjavító szövetkezet, a turista. Való igaz, hogy raktár híján az alkatrészellátás nagyon nehézkes. Nem lehet gondosan, a szükségletek ismeretében készletezni, alkatrészbázist létesíteni. A szegedi boltok ezért amolyan közvetítőszerepet játszanak, a vevő megrendel, az. üzlet telexezik, telefonál, s napok, hetek, hónapok múltán esetleg előteremthetik a kért cikket. Mindez nem csupán a boltot, hanem a vevőt terheli, amely esetükben a vállalattól a magánosig terjed. Az is bizonyos, hogy az AUTÓKER forrásai -V a külföldi gyárak, partnerek, meg a hazai alkatrészgyártók — sem „sietnek", még tovább romlik az alkatrészellátás. Mi lehet a megoldás, ha legalább a többi hazai nagyváros, vagy Budapest színvonalát szeretnénk ebben a tekintetben megközelíteni? Bővíteni kell az üzleteket! Szerencsére, ezúttal nem reménytelen a dolog: az AUTÓKER hajlandó finanszírozni a szegedi igényekhez méltó, új áruház építését. Katona Zoltán elmondta, hogy 1975. december 31-ig kívánják megépíteni az ezer négyzetméter alapterületű, megfelelő raktárakkal rendelkező új áruházat Ennek érdekében már tárgyaltak a Szeged városi tanács illetékeseivel, sőt a terveket is készíti a Csongrád megyei Tervező Vállarat. M. I. A HETEDIK FILMSZEMLE mindig nehéz helyzetét némi szkepszissel figyelő közönség. az érdeklődő, amely egyúttal felszabadulás utáni filmmúIgazi pannon derű fogadta a háromévi szünet után ismét jelentkező pécsi film- A választás, a döntés ebben vészetünk útját, megtorpanászemle résztvevőit. Az idő- az esetben tényleg nem sait és föllendüléseit is repjárás most mintha dacolt lehet könnyű. Egyelőre csak rezentálja. Az 50-es évek volna a versenyzőkben és a a megnyitó díszelőadáson kultúrpolitikai tehertételeit szaka ért véget? — Ilyen s ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták a szemlére érkezőket. „A régi szép idők .— elmúltak" — írta nemrégiben az egyik filmkritikus. versenyt szemlélőkben élő mutatták be Kása Feaggodalmakkal. Milyen lesz renc harmadik nagyjátéka szemle? Van-e valami ér- filmjét, a Nincs időt, melyet telme egyáltalán? A bemu- - —"—1 *—— tatókat követő gyakran csak tátványos viták helyett nem lenne hasznosabb az alkotások értékének pontos meghatározása, egyszóval a körültekintő, higgadt elemzés? A. mafyar fdm föllendülése Csoóri Sándor fejeződott-e be, vagy csak e föllendülés látványos kor a következő fesztiválon remélhetőleg — már a versenyfilmek között láthatunk. Ez a nyomasztó, fölkavaró erejű, a nézőben rendkívül mély hatást keltő film és a rendező közös forgatókönyve alapján készült. A társadalom legáltalánosabb feleletet kereső, szenvedélyesen elkötelezett mű alapvető magában hordozó Eletjeltöl a filmbeli realizmus csúcsára jutott Húsz óráig is nagy volt az út, de még nagyobb, még merészebb az az átváltás, mely a groteszkbe billenő magatartás bemutatását eredményezte az Isten hozta őrnagy úr híres jeleneteiben. E Fábri-sorozat is bizonyította, hogy igen is szükség van (például filmklubok keretén belül) efféle rendezvényekre, rendezői, filmszíné* kérdéseire S2i életművek tervszerű bemutatására. Természetesen az idei emberi viselkedés-, illetve "eml,e programját külföldi Mindenesetre, B. Nagy Lász- magatartásformakat állit köló néhány évvel ezelőtt leírt zéppontba. A humánus, ám bői készült özvegy Coudercfigyelmeztetését találom ro- passzív börtönigazgató, az nd mértéktartóan román ti konszenvesebbnek. Az egyik, politikának hátat for„aranykori farsangot" követő dító rab mellett ott van az böjti szelekről valóban nem éhségsztrájkkal tiltakozó kus, a tragikus befejezése ellenére is csöndes mélabút árasztó film világából ocsúdó néző néhány óra múlva ja is. Igaz, a börtön a né- gyetlen naturalizmusába zök számára egyáltalán nem csöppenhetet bele. Bizonyára nagy siker lesz Andres Tarkovszkij új filmje, a Solaris, célszerű beszélni. Az. idei já- kommunisták markáns alak- Fellini Róma-filmjének ketékfilmszemle tulajdonképpen ezt bizonyította. A szemlefilmek között az vonzó téma, s a film látoUtazás Jakabbal, A magyar gatottsága nyilvánvalóan ugaron, a Petőfi '73, Harma- nem fog a hazai és külföldi s Stanley Kramer különös dik nekifutás, Plusz mínusz "kommerszfilmek nézőszámá- című (Áldd meg az állatoegy nap. Kakuk Marci és a val versenyezni. E sorok író- kat és a gyermekeket!), ám Fotográfia című filmeket lát- ja azonban olyan előadáson szándékában annál egyértellátta Kósa filmjét, melyen a múbb műve. nézőknek legalább fele piszszenés nélkül figyelő középiskolás diák volt. hatta a mindenkori zsűrik Petőfi-kiadvány A Kossuth Kiadó Esztétikai kiskönyvtárának újdonsága Révai József Petőfi-tanulmánya. Nyomtatásban is megjelent az esti egyetem tankönyve, a Marxista—leninista esztétika, A vallástörténeti kislexikon második, részben átdolgozott, bővített kiadása ugyancsak az alvásokhoz került. A Magyar Játékfilmszemle nagy előnye, hogy a filmbemutatók, valamint a küA fesztivál rendezősége lönböző kiegészítő rendezvéigazi csemegéről is gondoskodott. A Kossuth Klub Mozi nyek, találkozók, ankétok, viták stb. nemcsak egy szűk hangulatos helyiségében ret- szakmai kör által privilegirospektív sorozatot mutattak zált vitafórumot tesznek lebe Fábri Zoltán filmjeiből. A hetővé, hanem elősegítik a Körhinta, a Hannibál tanár nagyközönség vizuális éseszúr, a Húsz óra és más je- tétikai nevelését, kritikai érlentős filmek rendezőjéről zékének fejlesztését, olyan átfogó képet kaphatott Olasz Sándor