Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

SZOMBAT, 187*. OKTÓBER 1*. Jegesetek, tanulságokkal Aa alperes két darab Bas- le. A vevő csak ezt a vétel- hogy a vevő az eladó teve­tya rekamlét vásárolt a fel- urat fizette ki, de mind a dését legalábbis felismerhet­peres vállalattól. A2 adásVé- két rekamlét elszállltótta. te. Ez utóbbira abból lehe­tett megelőzően az alperes Az eladó ugyancsak felis- tett okszerűen következtet­jnar keresett az Igenyelnek merte a tévedését, majd be- ni, hogy egyrészt a vevő a megfelelő bútort, így ennek perelte a vevőt, aki — az vásárlást megelőzően mar során a Marx téri piacon le- előző alkalommal közólt megfelelően tájékozott volt a vő kisiparosi elárusító he- esethez hasonlóan — azzal különböző típusú fekvőhe­lyen ls informálódott. Ott védekezett, hogy ő a számla lyek vételáréról. Emellett az meggyőződött arról, hogy az szerinti vételárat kifizette, a eladó a vételt megelőzően ágyneműlartó nélküli, egy- bútort elvitte, így az eladó- közölte ls vele, hogy a meg­•zerü eezlon jellegű heverők nak vele szemben nem lehet vásárolni kívánt bútorok da­vételára 1000—1100 forint követelese. rabonkénti vételára kb 2200 körül mozog. Ennek ismére- . 1árágbir6sáff phhpri a7 forint. teben kereste tel a felperes u^ben fkkém döntött ho^ Miután az eladó sikerrel üzletét, ahol az eladó ér- ^yben akként támadta meg a tévedés ci_ rekamlét az eladónak visz- m.en a szerződést, így a tor­szaadhi, amellyel egyidőben veny rendelkezesel szerint az eladónak kl kell fizetnie az ,a megkötésének idopont­deklódésére arról tájékoz­tatta, hogy a Bástya tipusú ágynemütartóval ellátott re­kamié darabonkénti vétel­ára kb. 3200 forint. Az alpe­res vevő ennek ismerelében kötötte meg az szerződést. A a 2180 forint vételárai Az elbírálás alapját a Polgári Törvénykönyvnek kereskedelmi vállalat ügyme- ugyanaz a rendelkezésre ké­nete szerint a számlát nem pezle, mint a múltkori eset­az eladó, hanem a bolt egy ben. Itt azonban a szerződés másik dolgozója állította kl. megtámadásának feltételei A számla kiállításánál azon- egyértelműen megállapítha­ban elkerülte a figyelmét az, tők voltak. Az eladó tévedé­hogy két darab rekamié adás- ne lényeges volt, hisz a ve­vételéről van sző, így csak vő csak a fél Vételárát fi­az egy rekamié árat, ponto- zette ki annak, amit kapott. Ban 2180 forintot számlázott Megállapítható volt az is, Elfogadható-e a megvalósíthatatlan? A2 ITJú építész Is álmod- folytatott kísérlet: a Mflem­hat-e egyszer „szépet, gyö- lék és Műemléki Együttesek nyörflt", a klasszikus ifjú Nemzetközi Tanácsának költőhöz hasonlóképpen? Hol (ICOMOS) Budapesten meg­kell megszabni a képzelet tartott kongresszusa idején a korlátalt? Vajon elfogndha- vizsgatervet ktszögeztették a tó-e az, ami megvalósítha- Műemléki Felügyelőség egyik tatlan? palotájának termében, és a Ilyen, elsőre ugyancsak kongresszuson részt vevő vi­meglepő kérdések merültek lághírű építészek véleményét fel Merényi Ferenccel, az kérték felőle. Országos Műemléki Felügye- A konzultált számos kivá­lőség Igazgatójával, a mű- ló építész véleménye megosz­szaki tudományok kandidá- lott n kérdésben. Ebben is tusával, a Műegyetem Al- maradhattunk volna. Meg­lamvizsga Bizottsága tagjá- nézte azonban a tervet Fran­val folytatott beszélgetésünk co Missini, a világhírű ró­Borán. mai épltészprofesszor ls. Ne­Szeretnénk megőrizni fel- kl nem volt semmi problé­tárt műemlékeinket, mégpe- mája a sátortetős megoldás­áig olyan képpen, hogy a sal, világos volt számára, töredék is értelmet nyerjen, hogy technikailag megoldha­nz építészeti összefüggések tó, tanulságos és szép. A felismerhetők és tanulságo- csőszerű járat, ami a vizsgá­nak legyenek. Ilyen célt tű- bizottság érdeklődését egvál­zött maga elé Szabó László talában nem foglalkoztatta, fiatal építész ls. aki diploma- teljességgel lekötötte a fi­tervében sátort álmodott a gyeimét, majd csodálkozásá­Gerevich professzor feltárta nak adott kifejezést: hogyan plltsszenlkereszti romok fölé. |s lehetne arra gondolni, Az európai értékű ciszter hogy a múzeum látogatót az templomromok minden egyes alig egy méternél magasabb köve szépség és ritkaság, kö- romok felett kalandozza­vetkezésképpen tanulságos nak?! megóvást igényel. A vizsgá­zó a sátor felfüggesztéséhez vázat szerkeszteti; az oszlo­pok és a gerendák közét nem tölti ki, viszont a föld mé­lyéből kiásott köveket olyan magasságokban és mélysé­gekben tanácsolja elhelyezni, ahol azok valóban lehettek, és így kívánja megteremte­ni a középkori építészet egy páratlan, sátortetős szabad­téri múzeumát. A sátortető csúcsívessége a mai kor épí­tészeti nyelvén a középkori építészek csúcsíves meghatá­rozóira is utal. A terv sze­rint a látogatók a szerkeze­ten belül egy átláts2ó. cső­szerű járatban haladnának és onnan néznék a feltárt kö­vek szépségeit. Az elképzelés megvalósí­tása olyan anyagi ráfordítást igényelne, amilyen összege­ket műemlékvédelmi felada­tokra, nálunk gazdagabb or­szágok sem engedhetnek meg maguknak. A vizsgáló bizott­ság egyes tagjai elsősorban ezt hangoztatták, akadtak viszont olyanok, akik azt vallották, hogy ha a terv anyagi okokból nem is való­sítható meg. viszont műsza­kilag támadhatatlan, akkor elfogadható és mivel érde­kes, hasznos, tanulságos és szép — ötös osztályzatot, ér­demel. Talán nem különö­sen döntő, de a terv végül 1B négyesre vizsgázott. A történetnek érdekes for­dulatot adott egy. a nyáron Kilencvenéves a színház Kilencven éve hógy meg- kár is. 19Ö3—>l9fllMg íStaéfc szak. amikor a szegedi sZín­nyílt a mai Szegedi Neifize- Makó Lajos kaptá még a húz ismét stabilizálódott, s a ti Színház. A szegedi sziné- színhazat es Janovics előző közönség támogatta. Sziklai szet tulajdonképpen már évi társulaténak jglentós ré- ízig-vérig színházi ember túl van a 250. éven'is, mert szét megtartva olyan etek- Volt Tudta, mi kell a kö­ha csak azt vesszük Cigye- kel egészítette ki azt. mint zöflségnek, és tudta azt is, lembe, hogy 1719-ben III. Csortos Gyula és Palágyi miként kell bánni a színé­Károly Szeged polgári joga- Lajos. Makó 1908. novem- székkel. Az országban első­it magaba foglaló szabadal- ber 12-én halt meg, s 1920- nek ó rhutatta be Szegeden, mi levelében „a közjó te- ig veje. Almássy Endre ve- Kálmán Ihire Ordöglovasát, kin tétéből" engedélyezte zette a 6zinhazat. Javára és a Munlmartrei ibolyát, „színház, céllövő és más írandó, hogy bemutatta az majd Lehár Ferenc Szép a látványos helyeket felállíta- első helyi szerző: König (Ki- világ című operettjét, ni", ez a hazai színházügy- rály) Péter a Faluni ba- 1939 őszén Sziklainak nek úgyszólván páratlan nyász című operáját, Juhász mennie kellett, nem is lett emléke. Ettől kezdve ki- Gyula egyetlen operettjét, az többé igazgató. Állítólag sebb-nagyobb megszakító- Atalantat. majd 1913-ban 1940-ben Budapest es Bécs sokkal állandóan voltak Tömörkény István Barlang- között több deportált társá­Szegeden színielőadások, lakók című életképét. Az val együtt végezték ki. 1944. míg csak » Kelemen László 1910 1 l-es Idényben leplez- október 20-én, a felszabadító 1800 nyarán ígéretet nem ték le, halála évfordulóján, szovjet hadsereg érkezése kapott rendszeres magyar a színház előcsarnokában után nemsokára megindult nyelvű előadások tartására. Makó Lajos mellszobrát. Szegeden a színházt élet. Az 1H5K h'in nvílt mpa Havi Díszelőadás keretében a akkori polgérmester-helyet­ffiSfc SS* Mihálv Bá"k ban került színre, a tes. dr. Pélffy György dr. Mihály és Szabó Mihály ve- {Ő8Zerepekben vidékl sz£n_ Baranyai János zeneiskolai zetése alatt a jelenlegi Hági igazgatókkal. igazgatót nevezte ki a szln­Etterem helyén az úgyneve- . . , . .... - , ., ház élére. A Pestről Idéme­zelt „Bódé Színház", melyet jé„ dr Deltre ünos kor- "eku1' fészek között Volt ugyancsak különböző Igaz- (mányblztos-népblítos 1919 Lea L s veie gatók vezettek az 1879-es márcusábán Juhász Gyuldt K|lmán u. ltt kJell megj/_ árvízig. bízta meg a színház vezeté- gyezni, hogy ekkor alakult Mivel a naev árvíz ÚEV- séve1, ekkor alakult meg a meg az országban először szólván teljesen elmosta a Színésztanács ís, mely kon- [a Színész Szakszer­azrúHá!«mfin'vSK, k^on' ^Or(,,0ná,,f, 9,ÖPOn V6Zette 8 - alatt Az taS^ESS rfLu, Hnln L színhézat- A háromtagú di- társulat tartott előadásokat építésérőL /t város 2S rektórium tagjai Juhász mindaddig, amíg 1945. au­n neiyzet aut voma eio, igének megbízásából az is* jjrul. költő. Baráti József újgm a vevő az adásvétel tár- mert bécsi színházépítő cég: főrendező és Ocskay Kornél ^ern áUamosítottak a S t képező bútorokat köz- Fellner és Helmer az elfő- operaénekes voltuk. df MÍnCt lgazaah^k értékesíti. Ennek loei gadott tervek alapján el is m szinnazat igazgatónak készítette az új színházat 1920—1923-ig PalagyI La- Lehotay Árpádot, zeneigaz­900 ezer koronáért. Az épí- l°s. 1923—28-ig Andor Zslg- gatónak Vaszy Viktort ne­tés 1883-bnn fejeződött be. ™ond vezette a színházat, ték k, Lehotavt követte 42 épületet nagy ünnepség kinek egyik fő érdeme az „nth R/T keretében október 14-én operák felvirágoztatása, s fő- Both Bé,a- mald Benk6 Mik­nyltottAk meg mely az át- ként az- hogy 6 mutatta be lós, Bálint György, Csillag adás keltétől'számított két Magyarországon először Miklós. Duka Antalné Va­évre, 1885. április 22-én Mascagnl második híres ope- szv Viktor Lendvav Ferenc belső tűz következtében ki- fáját a Kis Mara l-l. 1933 ok- ' iLrdT gyulladt, és három napon át ébertől 1939. májusig Szik- & végül -illetve Jelenleg ­lal Jenő vezeti a szegedi Gines Mátyás, színházat. Ez volt az a kor- Jenő István jától kezdődő hatállyal vált érvénytelenné. Érvénytelen szerződés esetén pedig — mint erre már a többi jog­esetnél is utaltam — a szer­ződéskötés előtt fennállott helyzetet vissza kell állíta­ni. Ezért döntött a bíróság úgy. hogy a vevő köteles visszaadni a két rekamlét, a2 eladó pedig köteles vissza­fizetni a felvett vételárat. Előfordulhat természetesen az az eset, hogy a szer­ződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaál­lítani. A példánál maradva ilyen helyzet állt volna elő, ha gyát ben értékesíti. Ennek jogi akadálya nem lett volna. In­góságokról lévén szó, a tu­lajdonjog megszerzését a törvény az adásvételi szer­ződés megkötésén kívül a dolog átadásához köti. Az egyébként megtámadható szerződés létrejött, az eladó a bútorokat átadta a vevő­nek. Ezzel a vevő azok tu­lajdonjogát megszerezte. Eb­ből következik, hogy azokat bárkinek el is adhatta. Mivel pedig a kifejtettek szerint ő tulajdonos volt, így esetleges vevője a szer­ződés megkötése, és a búto­rok átadása esetén megsze­rezte volna a rekamiék tu­lajdonjogát. Még kézenfek­vőbb, hogy a2 eredeti álla­pot nem állítható helyre, ha átvevő birtokában levő do­log megsemmisül. Ebben az esetben a megol­dás az, hogy a bíróság a szerződést a határozathozata­lig terjedő időre hatályossá nyilvánítja, és rendelkezik az ennek következtében eset­leg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás vissza­térítéséről. Tehát ilyen hely­zet esetén a vevőnek még további 2180 forint vételárat kellett volna kifizetnie az eladó kereskedelmi vállalat részére. Dr. Falu György tartó égés után csak a puszta falak maradtak belő­le. A romok úgyszólván még füstölögtek, amikor a város közgyűlése április 23­én kimondta a színház mi­előbbi felépítését. Alig más­fél év múlva a színház újjá­építve készen állott s 1886. október 2-án meg is nyitot­ták. Az igazgató ekkor Ara­di Gerő volt egészen 1889­ig. Az 1889—1892-ig tartó évadra Makó Lajos kapta meg a színházat. Irányításá­val a fővárosi színházakat is sokszor túlszárnyaló elő­adásokban mutatta be mű­sorának irodalmi Ízléssel ki­választott darabjait. A szá­zadforduló Krecsányl Ignác igazgatásával kezdődött (1899—1902). Krecsányl a vi­déki színészet egyik legki­emelkedőbb alakja volt, tár­sulatában szerepelt Bartos Gyula. Körmendy János, Al­dor Juliska. Anday Blanka, Tóvölgyi Margit, majd mint állandó vendég, Beregi Osz­Föld alatti öntözőrendszer A Szovjetunió területén ta- a föld alatti öntözőrendszer, lálható legősibb föld alatti A sötét foltok a szellőztető­öntözörendszereket, csatorna- kutak voltak. Megtalálták a kat repülőgépről fedezték fel. gyümölcsöskertek. szőlők, Szaurán város közelében, a parkok nyomait ls, amelyek Szlr-Darja völgyében olyan az öntözőrendszerből kapták föld alatti öntözőcsatornák a vizet. , 3 A felfedezés nemcsak tör­messzi s2arazfoldeket es ten- ,, . . . , .... gereket beutazók sem lát- tenelmi emlék, de sok otle­hatnak sehol a világon. tet ad a Szir-Darja völgyé­A magasból két. sötét fol- ben létesítendő öntözőrend­tokból álló, láncot mutatott szerek kiépítéséhez ls. Pásztor Ferenc: Véletlenül katona Fütyörészve Indult él a Széchenyi tér felé, mint aki a legjobban végezte a dolgát. Nem érezte a tüzérek által okozott foltokat, nem Idegesítette mér, ha abban a bolond fürdőszobában akár lo­vagi tornát rendeznek is. <5 szabad, zsebében van a kimenőpapir, a többi nem érdekli. Annyit mindenesetre érez, hogy éhes ls, szomjas, némi pénze is van. Következésképp ügy irányítja kis­sé táncolós lépteit, hogy valami rendes helyen kössön kl, méghozzá olyan helyen, amelyiknek a neve nincs azon a bűvös tilalmi listán. Erre pedig a legalkalmasabb hely a Nádor pince. Rendes hely, nem ls drága, jól főznek — ugy beszélik, s még a lányok is megfordul­nak itt estefelé. A zene, a barátságos meleg, no meg az étel­szag egészen megnyugtatta és teljesen elfeled­tette vele a hadlcselekményeket. Közben jött a pincér. Olyan léptekkel közeledett, mint aki előre tudja, hogy ebből nem lesz nagy rendelés, az pedig kevés hasznot hoz a konyhára. Elég kelletlenül kérdezte; — Mit hozhatok? — Küldje nekem... Hogylsvan? Marhagyere­ket kérem! — Zsanó ezekkel a szavakkal ren­delt, mert másképpen nem jutott eltébe a bor­júsült étlap szerinti, hivatalos neve. Most a pincér bámult, mint a borjú. Kértek már tőle sok furcsaságot, de marhagyereket még sohasem. — Kit küldjek Ide? — Egy adag marhagyereket. Sülten — magya­rázta Zsaó. — Borjúsült? — segített a pincér tágranyitott szemmel. — Oui monsieur ... Borjúsült... A fehér kabátos pincér farolva hagyta el az asztalt, s csakhamar csattanva záródott mögötte a csapóajtó. Nem sokkal utána a fekete kabá­tos fizetőpincér, aztán a szakács, majd a kukta, de még a klozetosné ls ki-ki kandikált az ajtón. Zsanót ez egy cseppet sem zavarta, tudta, hogy semmi nyom nem maradt. Jött az ltalls. — Italt parancsol? — Pohár sör! Ettől nem lett okosabb. Zsanó alapjában szó­íukar ember. De hamarosan jött az első pincér, nyugtatta, hogy rövidesen elkészül a borjúsült. — Fűszeresen, paprikásan, vagy inkább kevés fűszerrel, s több Salátakörítéssel parancsolja a kedves vendég? — Ah, lehet kevés fűszer. Sok erős nem Jó nekem. Csípős méreg paprika nagyon nem sze­retem. Van tőle erősen melegem. Ez kellett a pincérnek. Diadalmasan rohant be a konyhába. Az üzletvezető már nyugtatta is. — Kitűnően csinálja. Csak tartsa szóval, be­szélgessen vele. Kö2ben már viheti is neki a sül­tet. Még le sem nyeli az utolsó falatot, és Itt lesznek érte. A pincér b'.\2gón sürgölődött körülötte Terítet­te a szalvétát, hozta a kenyeret, meleg tányért, hűs sört és édességet. Zsanónak fel sem tűnt ez a hirtelen hangulatváltozás. Annál Izgatottabb volt a főpincér. Már másodszor telefonált a hely­őrségre, s izgalmában még a hangját sem fogta vissza. — Kérem, siessenek, mert nekem módfelett gyanús ez a vendég. Tessék elképzelni, hogy ma­gyar katonaruha van rajta. De úgy áll az is, mintha villával dobálták volna rá. Haiörőrjelzés van a vállán, mégis úgy kérte a borjúsültet, hogy marhagyerek. Én, kérem, nem tudom e2t egyébre vélni, csakis valami kém, vagy Ilyesmi lehet. Hogy nem egyenes úton jár, arra mérget merek venni, kérem. Mi tudjuk, ugyebár, hogy mi a kötelesséR. De, ugyebár, azt ls tetszik tudni, hogy nekünk nem áll módunkban elkérni az Iga­zolványait, vagy megkérdezni, hogy honnan jött, vagy kicsoda, micsoda. Tessék egészen nyugodt lenni, ml majd a saját számlánkra etetjük, itat­juk, jól tartjuk őt, csak lessenek sietni, kérem tisztelettel. Hihetnek nekem. A ml sokéves ta­pasztalatunk, emberismeretünk, ugyebár... Azt sem várta, hogy a vonal túlsó végén szól­janak valamit hozzá, letette a hallgatót, és máris Intézkedett. — Vigyenek neki egy üveg cirfandlit. Ha til­takozik. mondják csak neki, hogy ezt az egyen­ruha Iránti tiszteletből fogyassza el a 1 egészsé­günkre. Mert ml nem vagyunk olyan rossz, zsu­gort emberek. Szorgoskodjanak mellette, hogy eszébe ne jus­son kereket oldani. A többi vendéggel .alig törődtek. Minden pincér a katonB körül ólálkodott, vagv tett­vett valamit az asztalon. Egészen megható­dott ettől n váratlan barátságtól. Ogy érezte magát, mintha nem ls a tarsolyában hordaná a marsallbotot, hanem már a kezében lenne. Akár az igazi tábernok. Majdnem iigv festett (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom