Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

TASARNAP, 1973. OKTÓBER X 3 Helytállás a földekeni „utazás" az adó körül 35 ezer hektár őszi vetés a megyében A legtöbb évben ilyenkor a kitartó őszi esőzések szoktak gondot okozni a mező­gazdaságnak, most pedig az aszály követel fokozott helytállást a szántóföldek dolgo­zóitól. A Dél-Alföldön két hónapja nem volt számottevő csapadék. Az idén kilenc­ven-száz milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál. Gál Jenő, a Csongrád megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője arról tájé­koztatott, hogy kötött földekkel valóság­gal meg kell birkózniok a traktorosoknak. Törnek, kicsorbulnak az ekevasak és csak többszörös talajmunkával tudnak megfele­lő magágyat készíteni. A homokot pedig azért kell nehéz hengerekkel járatni, tö­möríteni, hogy a szél ne hordhassa el a felső réteget A nyújtott műszak mellett több helyen kettős műszakot szerveztek, a nagy teljesítményű erőgépek éjszaka is szántanak. A gépet, embert próbára tevő száraz­ság ellenére jó ütemben haladnak az őszi mezőgazdasági munkák, a tavalyihoz ké­pest legalább egyhetes időelőnyt szereztek a gazdaságok. A szövetkezeti és állami gazdaságok őszi vetési előirányzata mint­egy százezer hektár, s ennek harmincöt százalékán már földben pihen a mag. A búzát még egyszer akkora területen vetet­ték el, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Megyeszerte befejeződött a burgonya be­takarítása, a cukorrépaszedés pedig „fél­idejéhez" érkezett. Jól haladnak a szüre­teléssel s a terméshozam is kedvező. Csongrád város határában, a bokrosi Kos­suth Tsz új szőlőfeldolgozó kombinátjában már újbort tárolnak a hordókban. Az idei kadarka tetszetős, fényes, élénkpiros színű, tisztaság, illat s egyéb minőségi szempont­ból a legjobbnak mondható. Sajtótörténeti kiállítás Száz év magyar sajtójának történetéből nyújt áttekin­tést a Petőfi Irodalmi Múze­umban szombaton megnyi­tott, 60 tablós kiállítás. .A Magyar Üjságírók Országos Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek igazgatósá­gának közösen rendezett be­mutatója a magyar sajtó múltjából a jelenbe kalau­zolja a látogatót. EMSZ-szeminárium Füreden Balatonfüreden szombaton befejeződött az ENSZ euró­pai gazdasági bizottságának ötnapos szemináriuma, ame­lyen részt vett A. I. Alek­szandrov, az EGB főtitkár­helyettese is. vettek részt Az eszmecserék célja az volt, hogy elősegít­sék az ENSZ európai gazda­sági bizottságának tagorszá­gai közötti tudományos és műszaki együttműködést. Megvizsgálták azokat a le­Az ötnapos tanácskozáson hetőségeket, amelyek előse­húsz ország delegátusai, az gítik a tudományos és tech­ENSZ több szervezete, és nikai eredmények alkalma­két nem kormányközi nem- zását az iparban. zetközi szervezet képviselői Munkaerőmérleg A szolgáltató hálózatban nő a leggyorsabban a létszám A KSH most elkészült munkaerőmérlege megálla­pítja, hogy a munkaválla­lási korban levő, tehát a 14. év és a nyugdíjkorhatár kö­zötti lakosság tavaly 32 000­rel növekedett, szemben a megelőző évi 40 000-es gya­rapodással. A 14 éves kor­ba lépők száma jelenleg tott jut száz keresőre. A ma­gas foglalkoztatási arány hazánkban előmozdítja a la­kosság életszínvonalának emelkedését, fokozza az ál­talános létbiztonságot. A keresők nemenkénti el­oszlásában eltolódás tapasz­talható, mivel a múlt év fo­lyamán a férfi munkaválla­még jóval magasabb, mint lók száma 22 000-rel csök­azoké, akik elérik a nyűg dijkorhatárt. tehát bár mér­sékelt ütemben, de továbbra is nő a munkaképes korúak száma. Hosszabb távon azonban számolni kell azzal, hogy egyre kisebb évjáratok lépnek munkaképes korba, és ugyanakkor többen men­nek nyugdíjba, s ily módon a számszerű gyarapodást előreláthatólag 1980-tól stag­nálás, esetleg csökkenés kent, a nőké pedig 45 000­rel emelkedett. A dolgozók között a nők aránya most már megközelíti a 43 száza­lékot. Arányváltozás figyelhető meg a munkaerő elhelyez­kedésében is. A leggyorsab­ban a szolgáltató üzemek és intézmények létszáma nő, itt a dolgozók száma a legutób­bi egy év alatt 2,5 száza­lékkal emelkedett, míg a V AtJateljes munkaerőforrást szállítás-h#közlés területén A szemináriumon ajánlá­sokat dolgoztak ki az EGB tudományos és műszaki kor­mánytanácsadói testülete számára. AZ ajánlások az innovációkhoz szükséges tu­dományos, műszaki és gaz­dasági információk szolgál­tatására hivatott módszerek vizsgálatával és fejlesztésé­vel foglalkoznak. A szeminárium — amely­nek légkörét valamennyi de­legátus jónak értékelte — lehetőséget teremtett arra, hogy az egyes országok kép­viselői egymással személyes kapcsolatot teremtsenek, és kicseréljék véleményeiket. Az ötnapos szemináriumot szombaton Lévai Tamásné üléselnök, az Országos Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója zárta be. (MTI) O t esztendő tapasztala- bé, egyszerűbbé vált a há­tából jól tudjuk, hogy tósági tevékenység, igazodott legújabb kori történe- az újonnan kialakult hely­tünkben fontos szerephez ju- zethez. A társadalmi cél vi­tott a pénz, a jövedelem, a szont változatlanul az ma­haszon. Gazdasági életünk radt, mint ennek előtte: az felpezsdítéséhez nem nélkü- adó hatékonyan akadályozza lözhetjük ezeket a tényező- meg az indokolatlan pénz­ket — az anyagi érdekeltsé- felhalmozódást, szabályozza a get; azt, hogy az emberek — gazdálkodók jövedelmét bárhol tevékenykedjenek: a ugyanakkor ne csökkentse a szántóföldön vagy eszterga- termelést, a munkakedvet, pad mellett —, legsajátosabb Biztosítsa az egyensúlyt, ne érdekük szerint kapcsolód- engedje kialakulni azt a vá­janak a társadalmi termelés- sárlóerőt, amellyel szemben be. Ma már nem kétséges, nincs kínálat. A felsorolásból milyen komoly eredmények- is kiderül: ezek a célok bi­kel és előnyökkel járt ez az zony szorosan kapcsolódnak ösztönző, ám nem kevésbé is- egymáshoz, ugyanakkor ta­mertek a belőle származó Ián ellentéteseknek tűnnek: ellentmondások sem. Aligha hogyan legyen az adó egy­tévedünk, ha megállapítjuk: szerre többtermelésre ősz­mai gazdasági rendszerünk tönző, amikor érzékenyen egyik kulcskérdése ajövede- mérsékli a jövedelmet? lemszabályozás, a megtermelt haszon elosztásának módja. • magyarázat mai ado­akár vállalatról, akár az Q politikánk legnagyobb egyénről van szó. "" erényében — az igaz­ságos differenciálásban —r Közismertek azok a torek- rejlik Maradva a mezőgaz­vesek amelyekkel evek ota daságnál, nézzük, milyen mó­szocialrsta céljaink megva- don közelíti meg ezt a ter. lósításáért tevékenykedünk. melósi ága( A törvény a A helyes aranyok kialakita- gyengébb minőségű (tehát jó­sára kozponti dontesek, ren- vedelmű) töidre mérsékelt deletek, miniszteri és helyi adókulcsokat állapit meg: a mtezkedesek szolgálták,^ no gazdagabb hozamúra méltá­meg a jövedelmet ennto leg- nyosan szig0rúbba1. Külön fontosabb eszköz az ado- < értékeIj a szántót, a rétet, a rendszer allando korszerusi- szőiőskertet, a gyümölcsöst, a *ese- legelőt, az erdőt, a nádast. Célhoz értünk, mert jele- Továbbá más adó terheli a nünk talán egyik legizgalma- termelőszövetkezeti tagot sabb témájával, adópoliti- háztájija után, s más az kánkkal találkozunk. Vele egyéni gazdálkodót. Anélkül, kapcsolatban vélemények üt- hogy a részleteket rendre köznek, ki-ki érdeke szerint felemlítenénk, még ide ki­ellene vagy mellette érvel, nálkozik legfontosabb tu­de részvétlen sosem marad lajdonsága: a kiemelkedő ha­iránta. Különösen gyakran szonnal járó mezőgazdasági merül fel az egyéni gazdái- vállalkozást teljesen külön kodók körében, akiktől gyak- kategóriában bírálja el. Nem ran hallani: miért adóztat az a földhasználat után járó át­állam a jövedelem, a terme- lagos jövedelemből indul ki, les novelesevel aranyban; , ., miért nem hagyja kibonta- hanem a szobanforgo gazda­kozni a vállalkozást, hisz ez ság termelési eredmenyeiből. neki is érdeke lehet. Vagy: Például a 100 ezer forint miért fizettetnek azokkal lé- tiszta jövedelmet hozó gyü­nyegesen többet, akik a pi- mölcsös után a tulajdonos acra, vagy az exportvállala- hozzávetőleg 24—25 ezer fo­tok unszolására hallgatva rintot köteles befizetni az egyre több gyümölcsöt kül- államnak. (Az eset elbírálá­denek a begyűjtőhelyekre? sanai szerepet játszik az, Érdekes, mindenképpen fi- hógy a család tagjai mellett gyelemre méltó kérdések. miiyen idegen munkaerőt Nemcsak tartalmuk miatt, használ.) önként felmerül a hanem azért, mert válaszaik- kérdés, sok-e ez az adó? ból egyértelműen következ- Igen> sok. Nincs okunk el­tetüetünk az adózás céljára, titkolni, m'ert az adó éppen Vegyük tehát közelről szem- azért mérsékli ennyivel a jö­ügyre a dolgot. vedelmet, hogy ne tegye le­Két esztendővel ezelőtt hetővé az indokolatlan gaz­fontos változtatást hajtőt- dagodást. És ami talán ezzel tak végre, a földadót és a jár: a pénzzel való pénzke­födhasználati adót üj rend- resést! Ebben sem most, szerbe foglalták. Azóta a sem a jövőben nem lehetünk földhasználat után számítják engedékenyek. Minden ilyen ki a terheket; áttekinthetőb- esetben elsősorban a társada­Szállítás előtt 1,6, az iparban 1,1 százalé­kos volt a növekedés, a me­zőgazdaságban pedig 2,3 százalékkal csökkent a lét­szám. Az iparban ez év ja­nak aktív kereső toglalKo- nuár 1-én l 797 000 a me­zást. Mivel az utóbbiak szá- zogazdasagban 1 233 0Ö0, a ma csökkent, a teljes mun- szolgaltatasban 810 000, a ke­azonban nemcsak a 14 év és a nyugdíjkorhatár közöttiek alkotják, ide sorolhatók azok a nyugdíjkorhatár fölöttiek is, akik továbbra is vállal­nak aktiv kereső foglalko kaeröíorrás ez év januárjá­ban csak 22 000 fővel Volt nagyobb, mint egy évvel ko­rábban. A 10 416 000 lakosból 6 685 000 alkotja a munka­erőforrást, ami természete­sen csak elméleti szám, mert közülük sok a tovább­tanuló, vannak betegek, to­vábbá olyan háziasszonyok, akik csupán a háztartást ve­zetik. A 6 685 000-es munka­erőforrásból ez év január 1-én 5 061 000 embernek volt kereső foglalkozása, ami két év alatt 51 000 fős emelke­dést jelent. Hazánkban tehát reskedelemben 430 000, az építőiparban 408 000, a szál­lítás-hírközlés területén pe­dig 383 000 ember dolgozott. Hosszabb távon is várha­tóan a szolgáltató hálózat­ban nő a leggyorsabban a létszám. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának és arányának csökkentésé — a legtöbb szocialista és fej­lettebb kapitalista államhoz hasonlóan — nem új jelen­ség. hanem évtizedek óta észlelt alapvető irányzat amely az utolsó 10—15 év­ben gyakorlatilag állandö­100 keresőre lényegében sült. Jelenleg a mezőgazdaság ugyanannyi nem kereső jut. az ország dolgozóinak 24.4 szá ami nemzetközi összehason- '.alékát foglalkoztatja, a nem lításban is igen magas fog- mezőgazdasági termelő ága­lalkoztatási szintet jelent. A zatokban 59,6 százalék, a fejlett kapitalista országok szolgáltató hálózatban pedig többségében 120—180 eltar- 16 százalék helyezkedik el. Mielőtt a szegedi termékek útnak indulnának, az állomás raktáraiban szakszerűen csomagolják, csoportosítják őket. Képünk a Volán dolgozóit mutatja be, amint rakodásra előkészítik a különféle árukat lom alapvető érdekét és cél­jait tartjuk szem előtt. De a példa arra is rávilágít, hogy a magas jövedelemért be­fektetett erőfeszítés, a mun­ka azért kamatozik, nem ma­rad eredmény nélkül. . Napjainkban Csongrád me­gyében 67 ilyen magasabb jövedelmű magángazdaságot tartanak nyilván, ahol — a körülmények pontos mérle­gelése után — a jövedelem alapján kell adózni. És itt álljunk meg egy pillanatra! Megnyugtató, hogy — és ez megint fiatal adórendszerünk javára írandó — a ki-vetés módszere alkalmazkodott az új követelményekhez. Két év óta az illetékesek ott bírál­hatják el. ott állapíthatják meg a terhet, ahol az alap­tevékenység folyik (régen a tulajdonos lakóhelye volt a döntő). Azt sem lehet figyel­men kívül hagyni, hogy ala­posan megnőtt a helyi szer­vek hatásköre az adó mér­tékének megállapításában: a tanácsok, községi szervek sa­ját hatáskörükben határozzák meg a hozzátartozó magán­gazdaságok adóját. Ha úgy látják, hogy időközben vál­tozás következik be, ennek megfelelően igazíthatnak. Felemelhetik vagy leszállít­hatják az adót, különleges esetben a megyei tanácsnál vagy a Pénzügyminisztérium­nál kezdeményezhetik ma­gas adótételek kiszabását. De ne legyünk egyoldalú­ak, hisz az adópolitika az ellenkező esetekben is igazsá­gos : mindazokat kedvez­ményben részesíti, akiket vagy a körülmények, vagy pedig a társadalmi célok er­re érdemesnek tartanak. A már említett termelőszövet­kezeti tagokat mérsékelt adók terhelik; de ugyanúgy le­szállított fizetési kötelezett­ségük van a rossz adottságú földek tulajdonosainak, az idős, beteges, magukra ma­radott földművelőknek is. Sőt, akik új telepítésbe fog­nak, évekig adómentesek. (A törvény abból indul ki, hogy csak olyan jövedelmet lehet mérsékelni, ami már létre­jött.) S ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni: a pénzügyi szerveket jelenleg is foglalkoztatja, hogy az idős, kedvezőtlen termőhe­lyekkel rendelkező gazdálko­dóknak miként enyhítsék adóterhüket. A dóink a legteljesebb harmóniában vannak szocialista* céljaink­kal, azzal, hogy a becsületes munka eredményéből sen­kit se zárjunk ki, ám szab­junk határt a nem kívánatos jövedelemszerzésnek. Befe­jezvén a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését, társa­dalmunk nagy erőfeszi léseket tett a parasztság életkörül­ményeinek gyökeres megvál­toztatásáért. Köznapi dolog a téesz-nyugdíj, a betegségbiz­tosítás, az ingyenes orvosi ellátás stb. A mezőgazdaság­ban dolgozók nem élnek ma­gukra hagj'ottan, őket ma már ugyanazok a jogok il­letik meg, mint a munkáso­kat, a bérből és fizetésből élő embereket. A helyzethez eb­ben a tekintetben is igazodó adórendszerrel, a jövedelmet méltányosan szabályozó adó­val már ezért is csak egyet­érteni lehet. MATKÓ ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom