Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-07 / 235. szám

TASARNAP, 1973. OKTÓBER X 3 Helytállás a földekeni „utazás" az adó körül 35 ezer hektár őszi vetés a megyében A legtöbb évben ilyenkor a kitartó őszi esőzések szoktak gondot okozni a mezőgazdaságnak, most pedig az aszály követel fokozott helytállást a szántóföldek dolgozóitól. A Dél-Alföldön két hónapja nem volt számottevő csapadék. Az idén kilencven-száz milliméterrel kevesebb csapadék hullott a sokévi átlagnál. Gál Jenő, a Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője arról tájékoztatott, hogy kötött földekkel valósággal meg kell birkózniok a traktorosoknak. Törnek, kicsorbulnak az ekevasak és csak többszörös talajmunkával tudnak megfelelő magágyat készíteni. A homokot pedig azért kell nehéz hengerekkel járatni, tömöríteni, hogy a szél ne hordhassa el a felső réteget A nyújtott műszak mellett több helyen kettős műszakot szerveztek, a nagy teljesítményű erőgépek éjszaka is szántanak. A gépet, embert próbára tevő szárazság ellenére jó ütemben haladnak az őszi mezőgazdasági munkák, a tavalyihoz képest legalább egyhetes időelőnyt szereztek a gazdaságok. A szövetkezeti és állami gazdaságok őszi vetési előirányzata mintegy százezer hektár, s ennek harmincöt százalékán már földben pihen a mag. A búzát még egyszer akkora területen vetették el, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Megyeszerte befejeződött a burgonya betakarítása, a cukorrépaszedés pedig „félidejéhez" érkezett. Jól haladnak a szüreteléssel s a terméshozam is kedvező. Csongrád város határában, a bokrosi Kossuth Tsz új szőlőfeldolgozó kombinátjában már újbort tárolnak a hordókban. Az idei kadarka tetszetős, fényes, élénkpiros színű, tisztaság, illat s egyéb minőségi szempontból a legjobbnak mondható. Sajtótörténeti kiállítás Száz év magyar sajtójának történetéből nyújt áttekintést a Petőfi Irodalmi Múzeumban szombaton megnyitott, 60 tablós kiállítás. .A Magyar Üjságírók Országos Szövetsége és a Budapesti Művészeti Hetek igazgatóságának közösen rendezett bemutatója a magyar sajtó múltjából a jelenbe kalauzolja a látogatót. EMSZ-szeminárium Füreden Balatonfüreden szombaton befejeződött az ENSZ európai gazdasági bizottságának ötnapos szemináriuma, amelyen részt vett A. I. Alekszandrov, az EGB főtitkárhelyettese is. vettek részt Az eszmecserék célja az volt, hogy elősegítsék az ENSZ európai gazdasági bizottságának tagországai közötti tudományos és műszaki együttműködést. Megvizsgálták azokat a leAz ötnapos tanácskozáson hetőségeket, amelyek elősehúsz ország delegátusai, az gítik a tudományos és techENSZ több szervezete, és nikai eredmények alkalmakét nem kormányközi nem- zását az iparban. zetközi szervezet képviselői Munkaerőmérleg A szolgáltató hálózatban nő a leggyorsabban a létszám A KSH most elkészült munkaerőmérlege megállapítja, hogy a munkavállalási korban levő, tehát a 14. év és a nyugdíjkorhatár közötti lakosság tavaly 32 000rel növekedett, szemben a megelőző évi 40 000-es gyarapodással. A 14 éves korba lépők száma jelenleg tott jut száz keresőre. A magas foglalkoztatási arány hazánkban előmozdítja a lakosság életszínvonalának emelkedését, fokozza az általános létbiztonságot. A keresők nemenkénti eloszlásában eltolódás tapasztalható, mivel a múlt év folyamán a férfi munkavállamég jóval magasabb, mint lók száma 22 000-rel csökazoké, akik elérik a nyűg dijkorhatárt. tehát bár mérsékelt ütemben, de továbbra is nő a munkaképes korúak száma. Hosszabb távon azonban számolni kell azzal, hogy egyre kisebb évjáratok lépnek munkaképes korba, és ugyanakkor többen mennek nyugdíjba, s ily módon a számszerű gyarapodást előreláthatólag 1980-tól stagnálás, esetleg csökkenés kent, a nőké pedig 45 000rel emelkedett. A dolgozók között a nők aránya most már megközelíti a 43 százalékot. Arányváltozás figyelhető meg a munkaerő elhelyezkedésében is. A leggyorsabban a szolgáltató üzemek és intézmények létszáma nő, itt a dolgozók száma a legutóbbi egy év alatt 2,5 százalékkal emelkedett, míg a V AtJateljes munkaerőforrást szállítás-h#közlés területén A szemináriumon ajánlásokat dolgoztak ki az EGB tudományos és műszaki kormánytanácsadói testülete számára. AZ ajánlások az innovációkhoz szükséges tudományos, műszaki és gazdasági információk szolgáltatására hivatott módszerek vizsgálatával és fejlesztésével foglalkoznak. A szeminárium — amelynek légkörét valamennyi delegátus jónak értékelte — lehetőséget teremtett arra, hogy az egyes országok képviselői egymással személyes kapcsolatot teremtsenek, és kicseréljék véleményeiket. Az ötnapos szemináriumot szombaton Lévai Tamásné üléselnök, az Országos Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója zárta be. (MTI) O

t esztendő tapasztala- bé, egyszerűbbé vált a hátából jól tudjuk, hogy tósági tevékenység, igazodott legújabb kori történe- az újonnan kialakult helytünkben fontos szerephez ju- zethez. A társadalmi cél vitott a pénz, a jövedelem, a szont változatlanul az mahaszon. Gazdasági életünk radt, mint ennek előtte: az felpezsdítéséhez nem nélkü- adó hatékonyan akadályozza lözhetjük ezeket a tényező- meg az indokolatlan pénzket — az anyagi érdekeltsé- felhalmozódást, szabályozza a get; azt, hogy az emberek — gazdálkodók jövedelmét bárhol tevékenykedjenek: a ugyanakkor ne csökkentse a szántóföldön vagy eszterga- termelést, a munkakedvet, pad mellett —, legsajátosabb Biztosítsa az egyensúlyt, ne érdekük szerint kapcsolód- engedje kialakulni azt a vájanak a társadalmi termelés- sárlóerőt, amellyel szemben be. Ma már nem kétséges, nincs kínálat. A felsorolásból milyen komoly eredmények- is kiderül: ezek a célok bikel és előnyökkel járt ez az zony szorosan kapcsolódnak ösztönző, ám nem kevésbé is- egymáshoz, ugyanakkor tamertek a belőle származó Ián ellentéteseknek tűnnek: ellentmondások sem. Aligha hogyan legyen az adó egytévedünk, ha megállapítjuk: szerre többtermelésre őszmai gazdasági rendszerünk tönző, amikor érzékenyen egyik kulcskérdése ajövede- mérsékli a jövedelmet? lemszabályozás, a megtermelt haszon elosztásának módja. • magyarázat mai adoakár vállalatról, akár az Q politikánk legnagyobb egyénről van szó. "" erényében — az igazságos differenciálásban —r Közismertek azok a torek- rejlik Maradva a mezőgazvesek amelyekkel evek ota daságnál, nézzük, milyen mószocialrsta céljaink megva- don közelíti meg ezt a ter. lósításáért tevékenykedünk. melósi ága( A törvény a A helyes aranyok kialakita- gyengébb minőségű (tehát jósára kozponti dontesek, ren- vedelmű) töidre mérsékelt deletek, miniszteri és helyi adókulcsokat állapit meg: a mtezkedesek szolgálták,^ no gazdagabb hozamúra méltámeg a jövedelmet ennto leg- nyosan szig0rúbba1. Külön fontosabb eszköz az ado- < értékeIj a szántót, a rétet, a rendszer allando korszerusi- szőiőskertet, a gyümölcsöst, a *ese- legelőt, az erdőt, a nádast. Célhoz értünk, mert jele- Továbbá más adó terheli a nünk talán egyik legizgalma- termelőszövetkezeti tagot sabb témájával, adópoliti- háztájija után, s más az kánkkal találkozunk. Vele egyéni gazdálkodót. Anélkül, kapcsolatban vélemények üt- hogy a részleteket rendre köznek, ki-ki érdeke szerint felemlítenénk, még ide kiellene vagy mellette érvel, nálkozik legfontosabb tude részvétlen sosem marad lajdonsága: a kiemelkedő hairánta. Különösen gyakran szonnal járó mezőgazdasági merül fel az egyéni gazdái- vállalkozást teljesen külön kodók körében, akiktől gyak- kategóriában bírálja el. Nem ran hallani: miért adóztat az a földhasználat után járó átállam a jövedelem, a terme- lagos jövedelemből indul ki, les novelesevel aranyban; , ., miért nem hagyja kibonta- hanem a szobanforgo gazdakozni a vállalkozást, hisz ez ság termelési eredmenyeiből. neki is érdeke lehet. Vagy: Például a 100 ezer forint miért fizettetnek azokkal lé- tiszta jövedelmet hozó gyünyegesen többet, akik a pi- mölcsös után a tulajdonos acra, vagy az exportvállala- hozzávetőleg 24—25 ezer fotok unszolására hallgatva rintot köteles befizetni az egyre több gyümölcsöt kül- államnak. (Az eset elbíráládenek a begyűjtőhelyekre? sanai szerepet játszik az, Érdekes, mindenképpen fi- hógy a család tagjai mellett gyelemre méltó kérdések. miiyen idegen munkaerőt Nemcsak tartalmuk miatt, használ.) önként felmerül a hanem azért, mert válaszaik- kérdés, sok-e ez az adó? ból egyértelműen következ- Igen> sok. Nincs okunk eltetüetünk az adózás céljára, titkolni, m'ert az adó éppen Vegyük tehát közelről szem- azért mérsékli ennyivel a jöügyre a dolgot. vedelmet, hogy ne tegye leKét esztendővel ezelőtt hetővé az indokolatlan gazfontos változtatást hajtőt- dagodást. És ami talán ezzel tak végre, a földadót és a jár: a pénzzel való pénzkefödhasználati adót üj rend- resést! Ebben sem most, szerbe foglalták. Azóta a sem a jövőben nem lehetünk földhasználat után számítják engedékenyek. Minden ilyen ki a terheket; áttekinthetőb- esetben elsősorban a társadaSzállítás előtt 1,6, az iparban 1,1 százalékos volt a növekedés, a mezőgazdaságban pedig 2,3 százalékkal csökkent a létszám. Az iparban ez év janak aktív kereső toglalKo- nuár 1-én l 797 000 a mezást. Mivel az utóbbiak szá- zogazdasagban 1 233 0Ö0, a ma csökkent, a teljes mun- szolgaltatasban 810 000, a keazonban nemcsak a 14 év és a nyugdíjkorhatár közöttiek alkotják, ide sorolhatók azok a nyugdíjkorhatár fölöttiek is, akik továbbra is vállalnak aktiv kereső foglalko kaeröíorrás ez év januárjában csak 22 000 fővel Volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A 10 416 000 lakosból 6 685 000 alkotja a munkaerőforrást, ami természetesen csak elméleti szám, mert közülük sok a továbbtanuló, vannak betegek, továbbá olyan háziasszonyok, akik csupán a háztartást vezetik. A 6 685 000-es munkaerőforrásból ez év január 1-én 5 061 000 embernek volt kereső foglalkozása, ami két év alatt 51 000 fős emelkedést jelent. Hazánkban tehát reskedelemben 430 000, az építőiparban 408 000, a szállítás-hírközlés területén pedig 383 000 ember dolgozott. Hosszabb távon is várhatóan a szolgáltató hálózatban nő a leggyorsabban a létszám. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számának és arányának csökkentésé — a legtöbb szocialista és fejlettebb kapitalista államhoz hasonlóan — nem új jelenség. hanem évtizedek óta észlelt alapvető irányzat amely az utolsó 10—15 évben gyakorlatilag állandö100 keresőre lényegében sült. Jelenleg a mezőgazdaság ugyanannyi nem kereső jut. az ország dolgozóinak 24.4 szá ami nemzetközi összehason- '.alékát foglalkoztatja, a nem lításban is igen magas fog- mezőgazdasági termelő ágalalkoztatási szintet jelent. A zatokban 59,6 százalék, a fejlett kapitalista országok szolgáltató hálózatban pedig többségében 120—180 eltar- 16 százalék helyezkedik el. Mielőtt a szegedi termékek útnak indulnának, az állomás raktáraiban szakszerűen csomagolják, csoportosítják őket. Képünk a Volán dolgozóit mutatja be, amint rakodásra előkészítik a különféle árukat lom alapvető érdekét és céljait tartjuk szem előtt. De a példa arra is rávilágít, hogy a magas jövedelemért befektetett erőfeszítés, a munka azért kamatozik, nem marad eredmény nélkül. . Napjainkban Csongrád megyében 67 ilyen magasabb jövedelmű magángazdaságot tartanak nyilván, ahol — a körülmények pontos mérlegelése után — a jövedelem alapján kell adózni. És itt álljunk meg egy pillanatra! Megnyugtató, hogy — és ez megint fiatal adórendszerünk javára írandó — a ki-vetés módszere alkalmazkodott az új követelményekhez. Két év óta az illetékesek ott bírálhatják el. ott állapíthatják meg a terhet, ahol az alaptevékenység folyik (régen a tulajdonos lakóhelye volt a döntő). Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy alaposan megnőtt a helyi szervek hatásköre az adó mértékének megállapításában: a tanácsok, községi szervek saját hatáskörükben határozzák meg a hozzátartozó magángazdaságok adóját. Ha úgy látják, hogy időközben változás következik be, ennek megfelelően igazíthatnak. Felemelhetik vagy leszállíthatják az adót, különleges esetben a megyei tanácsnál vagy a Pénzügyminisztériumnál kezdeményezhetik magas adótételek kiszabását. De ne legyünk egyoldalúak, hisz az adópolitika az ellenkező esetekben is igazságos : mindazokat kedvezményben részesíti, akiket vagy a körülmények, vagy pedig a társadalmi célok erre érdemesnek tartanak. A már említett termelőszövetkezeti tagokat mérsékelt adók terhelik; de ugyanúgy leszállított fizetési kötelezettségük van a rossz adottságú földek tulajdonosainak, az idős, beteges, magukra maradott földművelőknek is. Sőt, akik új telepítésbe fognak, évekig adómentesek. (A törvény abból indul ki, hogy csak olyan jövedelmet lehet mérsékelni, ami már létrejött.) S ha már itt tartunk, érdemes megjegyezni: a pénzügyi szerveket jelenleg is foglalkoztatja, hogy az idős, kedvezőtlen termőhelyekkel rendelkező gazdálkodóknak miként enyhítsék adóterhüket. A

dóink a legteljesebb harmóniában vannak szocialista* céljainkkal, azzal, hogy a becsületes munka eredményéből senkit se zárjunk ki, ám szabjunk határt a nem kívánatos jövedelemszerzésnek. Befejezvén a mezőgazdaság szocialista átszervezését, társadalmunk nagy erőfeszi léseket tett a parasztság életkörülményeinek gyökeres megváltoztatásáért. Köznapi dolog a téesz-nyugdíj, a betegségbiztosítás, az ingyenes orvosi ellátás stb. A mezőgazdaságban dolgozók nem élnek magukra hagj'ottan, őket ma már ugyanazok a jogok illetik meg, mint a munkásokat, a bérből és fizetésből élő embereket. A helyzethez ebben a tekintetben is igazodó adórendszerrel, a jövedelmet méltányosan szabályozó adóval már ezért is csak egyetérteni lehet. MATKÓ ISTVÁN