Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-17 / 243. szám

SZERDA, ma. OKTÓBER H POSTA­LADA A kútkezelő volt i kikás Nagyon sok levél érkezett a héten szerkesztősé­günkbe, ezért előre is elnézést kérünk azoktól, akiknek a levelével most nem tudunk foglalkozni. Hamarosan sor kerül a többi levélre is. Újból kérjük viszont olva­sóinkat, hogy csak közérdekű ügyekben forduljanak hozzánk. A rongálok ellen Van mar sok mindenünk, kinek, hogy leemelje a vo­és még több lenne, ha közös natról a táblát? őszintén vagyonúnkra úgy vigyázna szólva minket is meglepett, mindenki, mintha valóban hiszen arról már hallottunk sajátja lenne. Nem egyszer és írtunk, hogy a vasúti ko­írtunk már arról, hogy van- esik üléseit rongálják, a dál módon rongálják a szép tisztaságra nem vigyáznak, parkokat, vannak, akik a függönyét kiégetik, de hogy nyilvános telefonfülkéket egy táblát miért szerelnek le teszik tönkre — de még a a vagonról? felsorolástól is óvakodjunk, Tudva tudjuk, nincs köny­nehogy valakinek ötletet ad- nyű helyzetben az, aki junk. Tény, hogy annak van szemtanúja a garázdálkodás­több, aki holmijára vigyáz meglevő nak, hiszen nem egyszer sa­megengedhet- ját magát is támadás cél jük-e\ hát magunknak azt a táblájává teheti, aki szól. Arról irtunk szeptember 19-1 Postaládánkban, hogy a Vadkerti téri tüzelőolaj kút­nál L. Imre olvasónk nem dapest kapott a vásárolt tüzelőolaj­hoz dermedésgátló anyagot. A panaszra az ÁFOR szol­noki, IV. sz- tájegységi tele­péről Venyige Sándor telep­vezető válaszolt. Levelében leírja, hogy utasításban in­tézkedtek arról, hogy július 1-től csak dermedésgátlóval bekevert tüzelőolajat szol­gálhatnak ki a kutak. A megfelelő mennyiségű ada­lékanyagot, biztosították, egyben írásban rendelték el, hogy tájékoztatni kell a ve­vődet arról, hogy kérésükre meg a nyáron vásárolt tüze­lőolajhoz is adnak derme­désgátló anyagot, Vagyis a Vadkerti téren panaszosunk a vállalat utasításával ellen­tétes információt kapott, az eladó helytelenül járt el ak­luxusf, hogy tétlenül zük egyesek sát? Arról ír T. Sándor néz- Mert nyilvánvaló, hogy aki garázdálkodó- rongálja közös tárgyainkat, az egyébre is képes, de min­olva- denképpen arra is, hogy sónk, hogy megdöbbenéssel szembeforduljon azzal, aki tapasztalta: egy ember „Bu- figyelmezteti, jobb belátásra dapest, Déli pu." felírású akarja bírni. Mégis meg kel­táblát vitt, s akárhogy is ta- lene találni a módjót. hogy nakodott, el nem tudta kép- szóljunk vagy feljelentsük a zelni. hogy jut eszébe vala- garázdálkodókat. Hol az alufólia? Országos kampány indult, ul a zsírnélküli sütés olyan hogy megszabaduljunk súly- fontos kellékét, mint az alu­SfiggZ előa^ások^ S^eden „va­korszerű táplálkozásról, a dászni" kell az üzletekben­korszerű főzésről, ha példá- Ugyan miért? Tisztaságot az üzletekben! Nem egyszer szóltunk árulnak, a reggeli bevósár­már arról, hogy az önkiszol- láskor a többi élelmiszer is kor, amikor a vevő'kérésére fál0, b°ltok kosarai l?asza" cs"pa tej- rosszabb esetben sem végezte ei a háztartási tosak- d,e b°6yls pe lenne- pedig sáros piszkos lesz a '.u . " w nek azok, hiszen belekerül zacskótól. Az üzletben, ahol abba zöldségtől, gyümölcs- olvasónk vásárol, a piszkos' tő], a tejfeltől kezdve a ke- tejes zacskót külön pénzért tüzelőolaj téliesitését A vállalat vizsgálatot Indít, és utólag is orvosolni fogja L Imre" nanaszát Eavúttal nyé<"ig minden. Aki látta BITÓI biztosíUa a szerkesztő- már 82 Egészségügyi Felvi­tel a We ^ségvS S; tg ^vé­hasonló ügyekben a pana- TáthaTó a tóvé-reT szosok segítségére siet. Te- cgys/er latnato d teve-rek­kintve, hogy beköszönt a fű­tési szezon, feltehetőleg sza- • , . . . porodnak az ilyen panaszok lómok között — emlékszik rá arra intik a háziasszo­bór reméljük, hogy min­den évben kevesebb lesz. van, a helyszínen meg a vállalat szolnoki cí­mét és panaszukkai fordul­janak az ÁFOR tájegységi telepéhez. tették bele egy papírzacskó ba, s a legtöbb üzletben ez így van. — Azért tudunk kapásból is mondani olyan boltot, ahol papírba csoma­golják — például az Anna kúti Csemege, a 4-es, ég 8­as számú El iker bolt, De láskor is külön nylontasak­ba tegyék a zöldséget, gon- nem lehetne minden üzlet­Mégis, ha olvasóink közül dosan csomagolják be a ke- ben becsomagolni? Ha csak bárkinek tüzelőolaj-panasza nyeret. Mindezt éppen az arra gondolunk, hogy keve­kérdezze élelmiszerboltokban nem le- sebbszer kell kimosni, tisz­het megoldani? M. Károly tábban lehet tartani a mű­(Dugonics utca) arról ír, anyagkosarakat, már akkor hogy amióta zacskós tejet is megérte az üzletnek. Szerkesztői üzenetek Egy levél - két válasz A Délmagyarország októ­ber 3-i számában Régi és új címmel arról írtunk, hogy a Marx téren vashulladékok hevernek szanaszét. Két vá­laszt is kaptunk erre a cikk­re, A Délmagyarox'száai MÉH Se. A„ Szeged: Kérésére közöljük, hogy az egyetemi tanulmányokat esti tagozaton végző dolgozónak akkor jár 31, illetve 15 munkanap tanulmányi szabadság és az egyéb kedvezmények, ha a vállalattal tanulmányi szerződést kö­tött, vagy a munkaköre jogszabály, illetve kollektív szer­ződés által előirt szakképzettséget szerzi meg. Fentlek hiá­nyában esak három munkanap tanulmányi szabadságra jogosult- Az ezt meghaladó időre munkaidő-kedvezmény, il­letőleg tanulmányi szabadság nem fizetett szabad időként jár csak. F. Cy., Szeged: Azt kéri tőlünk, legyünk segít­ségére, mert becsületébe gázoltak. Leírja, hogy az egyik önkiszolgáló boltban megvádolták lopással. Csak úrra nem Nyersanyaghasznosító Válla­gondol, hogy egy névtelen levél alapján ügyét kivizsgálni lat ügyintézője arról írt, ugyanolyan vádaskodásnak hatna, a ugyanúgy sértő len- nem érkezett hozzájuk beje­ne, mint ami önnel történt. Ügyével csak akkor foglalko- lentés, hogy elszállíthatják, zunk, ha pontos nevet és címet ír, vagy felkeresi szerkesz- természetesen nem is vihe­töségünket, Ag csak természetes, hogy aki kéri, annak tel- ^ Szegedi Ipari Vásár és jes nevét nem írjuk ki az újságba, csak monogrammját. Kiállítás igazgatósága leve­Fanaszának kivizsgálásakor tehát újabb bántás önt nem léből az is világos, hogy erhetl. J. stndorné (Tarjin m,): panasza megdöbbentő, ffUT véleményünk szerint a KOJAL-nal kell bejelentenie, ők ionjání4E alkatrészei várnak tudnak intézkedni. Karai Ferenc (Tarján 316.): leírja, hogy arra, hogy felállítsák belőlük a népírontkisgyűlés után házuk lakóinak segítségével par- a pavilont: Ugyanis a Buda­kositottak, fákat, virágokat ültettek a kertészek, és jó ideig 8P^ez^SetkezTében két igen szép volt a környezetük, A tanév kezdete óta azonban használt pavilont vett meg a az Iskolásuk és szüleik keresztüljárnak a parkon, Sajnos, Szegedi Ipari Vásár igazga­még autóval is. Ügy véljük, érdemes lenne az Iskola igaz- tósága. s ezeket folyamatosan gatójának ezt a panaszt elmondani, hogy osztályfőnöki órán tórre. SZÍnh6' a tanárok beszéljenek erről a gyerekekkel B. K. (Szeged): rokkantsági nyugdijat az a dolgozó kaphat, aki rokkant és a törvényben előirt szolgálati időt megszerezte. Rokkant az, aki rendes keresőfoglalkozásban a szokásos munkafeltéte­lekkel rendszeres munkára képtelen, és munkaképességét legalább kétharmad részben általánosságban is elvesztette, úgy, hogy megmaradó munkaképességével rendszeresen nem, vagy korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb ke­resetet biztosító foglalkozásban dolgozik, feltéve, hogy rok­kantsága egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A rokkantság kérdésében a munkaképesség-csökkenést az or­vosszakértő bizottság állapítja meg. Rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának elbírálása végett forduljon a Társa­< dalombiztositási Igazgatósághoz (Szeged). Marat halála Megnyílt a Szegedi Kisszínpad Nincs iejő böngészni a mű­sorfüzetet, leköt a látnivaló. Weiss: Marat/Sade drámája a totális színház lehetőségét kísérli meg, az előadás part­neréül szegődik. A bejárat­tól kezdődik a színház, nyomban érkezéskor az elő­adás, hiszen amíg a néző el­ju székéhez, alaposan kinéz­hette magát, mire fölocsűdik, ténylegesen, a szövegkönyv szerint is indul a produkció. Színház a színházban, elő­adás az előadásban. így az­tán csak hazatérőben lapoz­zuk föl a műsorfüzetet, ahol pedig fontos dolgokat tudat­nak a Szegedi Kisszínpad programjáról. Giricz Mátyás leírja, hogy a stúdiószínpad nem egy­szerűen „kis színház", ha­nem más színház, a nézők jelenlétének drámai funkció­ja van, a játék nem egyet­len .nézőpontból értékelhető, hiszen kulisszák hiányában a színésznek egyszerre kell hitelcsen játszania egész Dk zikumával. Ha a szándék és megvalósulás nélkülözhetet­len szembesítésével idézzük most vissza a hétfőn este történteket, ritka-kivételes a harmónia. Giricz Mátyás ígér és ad. hipotézist állít fel és bizonyít. Teszi mind­ezt olyan darabbal, mely konkréten is kezére játszik, hiszen a Marat halála elme­gyógyintézetben játszódik, ahová a szerző mintha maga is menekülne az elkiáltott igazságok bizonytalanságá­val. Érdekes mű a Marat/Sade — évekkel ezelőtt filmen is ment, Budapesten Marton Endre rendezésében mutatta be a Nemzeti Színház. Az 1964-ben született dráma premierjét Peter Brook ren­dezte Londonban, Weiss ké­sőbb megírt egy másik vál­tozatot a rostocki színház­nak. azóta a két variációt úgy tartják nyilván, mint nyugatik és keletit. Vagyis nem egyértelmű darabról van szó. Peter Weiss még az ősbemutató után nyilatkozott egy angol színházi magazin­nak. s az újságíró jellemző kérdésére (Mindig azt hit­tem, hogy ön Sade-dal azo­nosítja magát?) olyasmit mondott, hogy személy sze­rint természetesen Marat­nak ad igazat, szavainak mindenképpen be kell hatol­niok a nézők tudatába, mert az igazságot mondja, ugyan­akkor megérti a pesszimista Sade-ot is, aki Marat szavai­ban már Sztálin alakját lát­hatja felrémleni, s nem hisz Marat ideális szocializmusá­ban. A „végsőkig vitt indi­vidualizmus és a politikai, társadalmi átalakulás gopdo. lata közti konfliktus" rend­kívül rapszódikus dózisaival ráadásul a charentoni elme­gyógyintézet betegeit, tehát őrülteket „oltanak be", amely két szempontból is érdekes. Mert „ilyen környe, zetben majdnem mindent ei lehet mondani, az ember feltétlen szabadságot élvez" (még mindig Weiss-szet idézzük), másrészt mert Weiss kiskaput hagy a fe­lelősség nyiltarcú vállalása mögött A darab gondolatrendsze­rében több réteget kell le­hántania a rendezőnek. Ma­rat és de Sade áll szemben egymással, köztük a megbíz­hatatlanul hullámzó hangu­Acs S. Sándor felvétele Jelenet az előadásból; Marat meggyilkolása latű nép, a darabnak keretet adó kor. a napóleoni évek közvetlen tükre, melyet az intézetigazgató Coulmier tart az őrültek elé — végül a ma, a vállalkozó színház szemléletprizmája, össze­gyűjtendő a fénysugarakat. Giricz Mátyás prizmája csi­szolt, gondosan megmunkált. Látszólag mintha ez utóbbi réteget figyelmen kívül hagyta volna: az egész elő­adás beborító-fehérben, bo­londok házában játszódik, csak az utcán iut ki belőle a néző. A játék szervezése, tagolása, az egyes szerepek (mint Jacques Roux-é) föl­nagyítása, az ütközőpontok értelmezése, tálalása azonban nyilvánvalóan jelenlevővé teszi a rendezői szemléletet. Jó értelemben vett teátrális színházat szervezett Giricz Mátyás — Gyarmathy Ágnes célzatosan homogén, artisz­ükusan kiképzett díszletei Között. Ezúttal a szokásosnál hangsúlyosabb az együt­tes munka, külön figyelem­reméltó a fegyelem, színészi alázat, amellyel a társulat valamennyi tagja felsorako­zik a rendező mellé. Akik egyébként is vonzódnak a teátrális megoldásokhoz, most kedvükre kimozoghat­ják, kijátszhatják magukat. Ez a fajta színjátszás külö­nösen kedvez például Kört­vélyesSy Zsoltnak, aki Iga­zán tel-jes figurát ad Duper­ret-ről. és tetszik Fenyő Er­vin agitatív erejű Marat-ja, Simon Éva réveteg Corday Saroltája, Kovács Jáno8 fa­natikus, Bagó László érzé­keny, Szabó István dina­mikus, Egerváry Klára fi­nom bolondja. Ujlaky László de Sade márkija érdekesen hullámzó teljesítmény: hű­vös intellektusával többször kell visszalépni a darabból (jóllehet ő van legtartósab­ban a színen), s belépéseinél még nem eléggé szuggesztív, mágikus. Igaz viszont, neki jutott a legnehezebb szerep. A népes gárda felsorolását mellőzve csak annyit, nincs aki „kilógna" az együttesből. A produkció kidolgozott, ke­rek. látványos. Hétfő estén­ként tartós érdeklődésre szá­míthat. Nikolényi István PetQfl-emlékkiállitás Triesztben Nagyszabású Petőfi-emlék­kiállítúst nyitoltak meg Triesztben a költő születésé­nek 150. évfordulója alkal­mából. A kiállítás része an­nak a kiterjedt rendezvény­sorozatnak, amellyel Olaszor­szágban az évfordulóról az idén megemlékeznek. A trieszti kiállítás, amely­nek anyagát a budapesti Pe­tőfi Irodalmi Múzeum, a trieszti városi és egyetemi könyvtár, valamint a római Magyar Akadémia állította össze, többek között muzeá­lis értékű könyveket, kézira­tokat és kézlratmásolatokat mutat be a látogatóknak. Kamarazene-fesztivál Vásárhelyen Reklámkonf erenc i a Kedden délelőtt sajtótájé- rendezi október 23—25 között koztatón ismertették a III. Debrecenben. A konferencián reklámkonferencia program- a bei- és külkereskedelmi ját. A konferenciát, melyre reklám kérdéseivel foglal­négyszá? hazai és külföldi koznak, megvitatják a rek­vendég hivatalos, az MTESZ iámkampányok tapasztalata­szervezési és vezetési tudó- it- Lesz filmbemutató, kira­mányos társaság és a Ma- katverseny és reklámkiálli­gyar Kereskedelmi Kamara tás. A Vásárhelyi Hetek kere­tében rendezte meg október 12—14. között a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző intézete az első Országos Kamarazene Fesztiválját, A hódmezővá­sárhelyi zeneiskola nagyter­mében debreceni, budapesti, győri, miskolci, pécsi és sze­gedi tanárképzős növendé­kek legjobb kamaraegyütte­sei tartottak bemutatókat. Sikerrel léptek fel ugyan­ezek a kamaracsoportok a különböző vásárhelyi intéze­tekben és tárlatokon. A szegedi tagozatról Wa­ninger Richárd tanár kama­raegyüttesei jutottak el, se­lejtező után, az országos fesztiválra. A Hidas—II. fú­megszólaltató uósöíösét együttes (Galánthay Sza­bolcs, Füzesi Márta, Lauter Csaba, Badacs Győző, Ma­rosvári Attila) virtuóz és hangulati kontrasztokban gazdag előadása a gálakon­cert országosan legjobb cso­portjai közé került. Meleg sikere volt a Griep F-dúr szonátáját játszó hegedűs­nek, H. Kovács Benedeknek — és Tornyai Lilla zongoris­tának. A fesztivál bemutató­in a szegedi tagozatról We­ninger Richárd tanár és Kedves Tamás tagozatveze­tő vett részt. A záróértekez­leten Dávid Gyula zeneszer­ző értékelte a bemutatott produkciókat, és elemezte a kamarazene-oktatás jelep tőségét, aktuális feladatai'

Next

/
Oldalképek
Tartalom