Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-12 / 213. szám

) SZERDA, 1973. SZEPTEMBER 12, Elutazott a KNDK kulturális kttldöttsége Kedden elutazott a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság külföldi kulturális kap­csolatok bizottsága elnök­helyettese, Kim Jong Szun által vezetett kulturális kül­döttség, amely a Kulturális Kapcsolatok Intézete vendé­geként töltött kéthetes ma­gyarországi látogatása során a magyar kulturális, oktatási és tudományos élettel is­merkedett Budapesten és vi­déken. Fogadta a KNDK-küldött­séget Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára is. (MTI) Szegedi művészek koncertsorozata Üj sorozattal lesz gazda­gabb idén a szegedi zenei élet, a filharmónia és a ze­neművészeti főiskola szegedi tagozata közösen hirdeti meg az Ifjú Zenebarátok bérle­DM POSTA­LADA Néhány Miafa Piszkosak a kosarak az önkiszolgáló boltokban! — panaszkodik H. J. (Széchenyi tér) olvasónk. Igaza van, alig-alig találni olyan önki­szolgáló élelmiszerboltot, ahol kifogástalan kosarat emelhet fel az ember a be­járatnál. Bizonyára megol­dás lenne, ha a zöldségfélét gondosan csamagolnák, ha a tejes zacskó nem csöpögne és így tovább. Vagy: kimos­nák a kosarat... Mai gyerekek Mindig külön öröm, ha valaki nem panasz miatt vagad tollat. Ilyen levelet kaptunk u héten Drinóczki Szilvesztertől (Csanlavérl u. 5.) Arról szól, milyen öröm­mel nézte, hogy az iskolába vonuló gyerekhud jólöltözött, tiszta, s erről jutott eszébe, hogy késő őszig mezitláb ment az iskolába, s a tíz­óraija egy darabka rozske­nyér volt. — Bizony érdekes gondolatokat ébreszt olva­sónknak néhány soros írása. Azt többek között, hogy mennyire megszoktuk, meny­nyire természetesnek tartjuk, hogy mindent, megadhatunk gyerekcinknek, hogy nem le­het megkülönböztetni, hogy melyik gyermek édesanyja­édesupja hol dolgozik, meny­nyit keres, s ha hétköznap­jainkban könnyebben is áll rá a szánk a kisebb-nagyobb panaszokra, időzzünk el né­ha az ilyen jóleső gondola­toknál is. — Gyerekek, ki fogad szót anyukának? — Tc, papa!. — „Örökzöld" témák Vannak témák, amelyek val, sok-sok új fát ültettünk már visszaköszönnek — Szegeden, ezek gondozásáról ahogy az újságirók mondani viszont nem intézkedtek, így szokták. Ügy látszik, még- nagyon sok új csemete ki­Hétfön reggel 8 óra 20 kö­rül történt a Nagykörút és a József Attila sugárút ke­resztezódesében: a sugárútra kanyarodott rá a MÉH FE 80-10-es rendszámú kocsija és kanyarodás közben kinyi- sem "lehet" őket eíég'sokszor pusztult, kiszáradt. Igaza lott a vezető melletti ajtó. Tiszta véletlen, hogy nem történt baleset, hiszen aki ismeri ezt a kereszteződést, az jól tudja, hogy a Tisza­part felől a körútról balra nagv ívben, a másik oldal­ról pedig jobbra kis ívben egyidőben fordulhatnak a járművek. Egymás mellé. Olyan nehéz gondosabban felkészített autóval kiindulni a telepről? Miért fogadnak el pénzt Bem teljesített szolgáltatásra? — írja Temesvári Margit (Marx tér 1—3.). A Belvá­rosi temető gondnoksága ugyanis 26 forintos sírgon­dozási díjat szed be, az idén azonban alig-alig locsol­ták a virágokat. Lehet, hogy a vízkorlátozás miatt ők sem locsolhatták, akkor viszont jogtalanul szedik be a gon­dozási díjat. Olvasónk meg­írja, hogy ő maga nem fi­zette ki az összeget, viszont nem volna-e erkölcsösebb, ha maga a vállalat közölné az érdekeltekkel, hogy nem tudta teljesíteni a szolgál­tatást, igy nem könyveli el a befizetéseket. megírni. A héten is két olyan leve­let kaptunk, amely ezt bizo­nyítja. Az egyik ismét a fásítás ügyében szól. Akár szó szerint is közölhetnénk — ha lenne a lapban a ro­vat számára annyi hely — Szilágyi Lászlóné (Arany Já­nos u. 1.) olvasónk levelét. Arról szól, örömmel tölti el a város lakóit, hogy megva­lósul Szegeden a gázprogram, s ha az átmeneti nehézsége"k miatt sokszor zúgolódnak is az emberek, csak jelentős dolog az, amiért most vállal­juk a kényelmetlenséget, a városban uralkodó rendet­lenséget. Az viszont szomorú, hogy a legtöbb utcában nem bírják ki az úttestek fel­ásását, betemetését a faso­rok. Kipusztulnak a meg­bolygatéstól a fák. Bárki láthatja, hogy ismét nagyon sok fét kellett megjelölni, ami egyet jelent halálraítélé­sükkel. Kevésnek találja vi­szont levélírónk a pótlást. Igaz, hogy a közelmúltban jelentős társadalmi munká­Szerkesztői üzenetek Korsós Jánosné (Búzavirág nek kell tekintenünk, így U. 11.): Panaszukkal fordul­janak a posta zavarelhárító csoportjához, amelynek mun. katársai műszerekkel megál­lapítják. hogy környékükön csak annyit tudunk válaszol­ni, hogy panaszával fordul­jon az illető bolt vezetőjé­hez. Kara Mária (Kárász u. 9.): Helyzetét megértjük, van olvasónknak: újból és újból szólni kell arról, hogy a házak elé kiültetett fákat gondozhatnák a ház lakói. mert csakis így van értelme annak, hogy elültessük, pó­toljuk! Ugyancsak régi téma: na­gyon sok háznak az udvara szemetes, piszkos. Ezúttal a Széchenyi tér 5. számú ház lakóitól kaptunk ez ügyben levelet. Valóban hatalmas szemétdomb éktelenkedik az udvaron, pedig ebben a ház­ban még tejivó is működik. Tulajdonképpen azért nem is részletezzük, mert még jó néhány szegedi házról leír­hatnánk hasonló csúnya dol­gokat. A szomorú csak az, hogy mindenki a másikra vár, felemlegetik az IKV-t, a házfelügyelőt, még gyak­rabban azt, hogy vigye el, aki szanaszét hagyta, csak­hogy mindez teljesen feles­legesnek tűnik, mert ettől még a szemétdomb marad. Néhány háznak a kapube­járalán még ma is látható a „Tiszta udvar, rendes ház" táblácska, talán érdemes volna egy kis tapasztalat­cserére bekukkantani ezek­be a házakba és kiderülne, hogy ők közös összefogással tartják rendben környezetü­ket. Ami egyiknek sikerül, hátha másutt is beválik. ti hangversenyeit négy al­kalommal, hétfő esténként, a főiskola Lenin körúti nagytermében. A program­ban szegedi művészek lép­nek fel. Első alkalommal, október 22-én, Gregor József, a Sze­gedi Nemzeti Színház kitű­nő basszistája és Nagy Ist­ván zongoraművész, főiskolai adjunktus ad koncertet Ro­mán Zoltán (fuvola) és Ke­rek Ferenc (csembaló) közre­működésével. A filharmóniá­tól ezekben a napokban kül­dik Szegedre a csembalót, melyet az októberi koncerten avatnak fel. Decemberben Várnagy Lajos (hegedű), Bd­das Péter és Szabó Orsolya (zongora) Mozart—Beetho­ven—Liszt-műsora hangzik el, a jövő év februárjában Weninger Richárd (hárfa), Kedves Tamás (gordonka) és Delley József (zongora) mu­tatnak be barokk, roman­tikus és modern műveket. Március 19-én Nagy Imre (oboa) és a Szegedi Vonós­négyes (Várnagy Lajos, Ga­jódi Sándor, Tamás Sándor, Kedves Tamás) koncertjén V. Szönye Katalin (zongora) működik közre, s a műsor­ban Saint-Saéns, Ravel, Bar­tók és Brahms kompozíciói, hangzanak el. Az új sorozat iránt érdeklődök a főiskola irodáján kérhetnek belépő­ket. V Olaj — széndioxiddal A dél-zalai olajmezőkön megkezdődött annak a má­sodlagos művelési eljárásnak az üzemszerű alkalmazása, amelyet széndioxidos prog­ramnak neveznek. Elméleti, laboratóriumi és üzemi kí­sérletek alapján széndioxid­gázt sajtolnak azokba a kő­olajtároló rétegekbe, ame­lyek termelése a természe­tes hozamapadás következ­tében megszűnt, jóllehet a földtani kőolajkészlet két harmada még a Föld gyom­rában van. A besajtolt széndioxidgáz­zal tulajdonképpen a kő­olajtároló kőzet eredeti ré­tegnyomását állítják helyre, s a mesterségesen bejuttatott energia mozgásba hozza az olajszemcséket. (MTI) Bikeküldötfink Lacsán Mihály né Mikor a megyei békekon­ferencia beszámolójában el­hangzott: akik a magyar bé­kemozgalmat megszervezték, sokan itt ülnek közöttünk — figyelő arcok fordulnak La­csán Mihályné felé Is. Nem­csak azért, mert tudják ró­la, »hogy az Országos Béke­tanács tagja, hogy volt or­szággyűlési képviselő e ne­gyedszázad alatt, hanem azért is, mert neve, arca, mo­solygása egy percre sem hiányzott a 25 év alatt a szegedi békemozgalomból, annak részévé vált. A kez­detekről talán 6 tudja a leg­többet. — Amikor 1948-ban meg­hallottuk a hírt, hogy beke­bizotteágokat, gyűléseket kell szervezni, nemigen tud­tuk, milyenek legyenek azok. Csak azt, hogy három évvel a háború után össze kell fog­ni az újabb háború ellen. Nem volt kidolgozott mód­szer, de volt lelkesedés: csi­nálni kellett. Szegeden 1950­ben alakult meg a Megvéd­jük a békét mozgalom vá­rosi bizottsága. Találkoztam az utcán a polgármesterrel, tőle tudtam meg, hogy ne­kem kell irányítani a mun­kát. Tizenhét éve voltam párttag már, de először azt mondtam: cipőt tűzni tudok, de ehhez nem értek. Aztán elvállaltam mégis. A Kama­raszínház fölött volt egy iro­dánk, de ott nagyon keve­set voltam: jártuk az utca­Számos kitüntetése közül az egyik legkedvesebb a Koreai Zászlórend. — A másik nagy élmé­nyem az volt, hogy egyszer elnököltem is a békekong­resszuson, két óru hosszat. S éppen akkor, amikor meg­jött a hír, hogy Paul Robe­sont, a világhírű amerikai énekest és békeharco6t nem engedték el hazájából, de elküldte maga helyett a fe­ledhetetlen hangját őrző fel­kat, üzemeket, készülődve a vételt — üzenetként. Akkor II. magyar békekongresszus­ra. Hamarosan 1300 békebi­zottság alakult Szegeden. Lacsán Mihályné azóta ott volt minden békekongresszu­son, most is küldött. 1955-ig függetlenített vezetője volt a nem is hittem, hogy még személyesen is találkozha­tunk, de évekkel később, amikor a nagy énekes Sze­geden járt, ez az álmom is beteljesült. 25 év alatt sok Ilyen élményem volt, de a szegedi békemozgalomnak, legnagyobb, hogy a világ majd, amikor e munka a népfront teendőjévé vált, visszatért a gyárba, ugyan­oda, ahol hat évvel azelőtt dolgozott, fizikai munkás­nak. Tapasztalatait, közéleti tudását azonban újra igény­be vette a társadalom: 1958­tól három cikluson át ország­gyűlési képviselő volt. Most nyugdíjas. A békekonferen­cia szünetében — miközben Vietnamról folyt a szó — a hajdani „Vietnamért" való küzdelem emlékét idézte. életeleme lett a béke. S ilyen­kor elégedetten gondolok vissza azokra az évekre, amikor mindez megkezdő­dött, még ha ma kissé fur­csának is tűnik, hogy akkor a vasöntödében a Lakatos Gézáék zenekara húzta a talpalávalót, úgy fogadtuk a békeműszakra érkező munkásokat. Ma mások a formák — a fiatalok zene­divatja is —, de a lényeg ugyanaz: a békéért mindig cselekedni kell. Filmek és nézők A MOKEP sajtótájékoztatója Az idei statisztikai adatok gyar film, a Harminckét ne- jov, a Közöny, Az utolsó mo. szerint 75 millióval stabili- vem volt, eddig 640 ezer zielöadás és az Érintés. zálódott hazánkban a mozi- nézőt vonzott. Ugyancsak nézők száma. Az év eddig nagy sikerrel vetítették film­eltelt hónapjainak eredmé- színházainkban A 22-es nyeit számba véve különö- csapdája, és A rendőr jel­ser, örvendetes, hogy körül- ügyelő vallomása az állam­belül 1 millióval gyarapodott ügyésznek című filmeket. A a magyar filmek látogatott- ..közönségfilmek" versenyé­sága. Kovács András Magyar ben a Tüzes íjász vezet, me. ugaron 'című filmdrámáját lyet iélesztendő alatt 1 mil­öt hónap alatt 300 ezren lát- lió 280 ezren láttak. Ott van ták, a Lila ákác ugyanennyi a nyomában Az Ezüst-tó ba. többi között idő alatt 1 millió nézőt von- kincse cimű Indiánfilm és a zott. Még néhány adat az Fekete farmer cimű .wes­elmúlt időszak filmjeinek tern-produkető. látogatottságáról: a Sacco Az ly73.as es2teil£jő a és Vanzetti című produkciót Filmbaráti Körök kisérieti altttt f®ln?ű]ida,n évének tekintette a MOKÉP. tekintették meg, a Feketetol­Filmbaráti lu feher madar cimu szovjet meeleremteni a I88V, ann megteremteni a filmet több mint 400 ezren A Ságvári Endre életének epizódjait feldolgozó ma­miiven gép zavarja a tévé- azonban javaslata műszaki­vételt. ö. J. olvasónknak íag megoldhatatlan. Tóth üzenjük, hogy társbérlője kutyájával kapcsolatos pana­szát a tanács szabálysértési előadójánál szíveskedjék be­jelenteni. Sz. E. olvasónknak fmre (Tarján 111/B): Az önéhez hasonló panaszokkal u közeljövőben külön cikk­ben kíván foglalkozni a szer­kesztőség. , Levelét köszönjük. Ugyanezt üzenjük az újsze. özenjük, hogy pontos cím gödi 71-cs buszjáratra pa­nélkül írott levelét névtelen- naszkodó olvasóinknak is. Életmentő kitüntetése Szepesi Imre, a paksi Vö­rös Csillag Halászati Terme­lőszövetkezet tagja 1973. jú­lius 24-én a Dunából, saját életének kockáztatásával ki­mentette Ürmös László 16 éves fiatalembert. Szepesi Imrét Életmentő emlékéremmel tüntették ki. A kitüntetést kedden adta át Szepesi Imrenek Szabópál Antal, a Tolna megyei tanács elnöke. Legutóbb 1948-ban vetítet­tek Magyarországon Chap­lin-filmet. Azóta 25 év telt el. A MOKÉP most. hosstú tárgyalások után megvásá­rolt tíz Chaplin-produkciót. Ez év októberben kerül kö­zönség elé az első, a Modern idők. 1974-től kezdve éven­ként két film kerül a mozik­;t a Magyaror­I nfl Kölyök, Rivaldafény, Nagy­városi fények és az Egy ki­rály New York-ban című filmek. A mér hagyományos bu­igyekeztek dapesti Szovjet Filmnapo­kat az idén november 5—14. Körök országos hálózatát, között rendezik meg. A szov­Ma már az ország két r.-.e- jet filmmühelyekből jó né­gyéje kivételével mindenütt hány újdonság kerül a né­van gazdája és bázisa a mű- zők elé. többek között a ná­vészi igényű filmeknek. Az lünk, színpadon nagy sikerrel évente bemutatásra kerülő, játszott Csendesek a hajna­160 produkcióból azokat lok, a Te és én. A tűz meg­igyekeznek kiválasztani, me- hódítása, A Vörös Tulipánok lyek a legmagasabb művészi földje és a Várlak, fiú! szintet képviselik, a film­baráti körök vetítésein In­dulnak útnak, ott verbúvál­nak először maguknak kö­zönséget. Olyan filmek In­dultak innen útnak, mint a Fotográfia, az Andrej Rubí- x. L. Többek között ezekről tá­jékoztatta az újságírókat tegnap, kedden a budapesti filmklubban Adorján József, a MOKEP főosztályvezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom