Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

,.Mi hoztuk az időt 7 " Dokumentumkiállítás a szegedi textilművekben íí « «OM«MRTIW «(CIIIRA» Í-UOOWR < t> nawm A fTHMMOtutn MUKOM Mioomutaiaimw RMW5 a UMOtMS uhtuo* MWMR A ownwuofnai* tmmaii MJWJKWS MAiawwta « rtnntvAwt Magasabb követelmények mindennapi életben törekvés, és a munkások hoz, a szocialista hazafiságsokféleképpen szok- arányának emelkedése, hoz, az internacionalizmus tuk csoportosítani az Ugyanakkor a felvételüket elvéhez?! A vallasos vilagnéembereket Így például be- kérő személyek elbírálása és zet, a nacionalizmus, a sovia követelmények értelmezése nizmus — s ezt világosán még nem mindig egyértelmű, meg kell mondanunk — öszMost az a legfontosabb, hogy minden pártszervezetben helyesen értsék az egységes elvek alapján megsza_ bott követelményeket, vala- ^ egy hét és fél százaléka párt- mint ezeket a körülmények- szerri" előtT hogy"^területükről tag. Ezek az emberek vállal, nek megfelelő differenciálás- dönt6 többségben fizikai dol. ,ták és vállalják azt a na- sal alkalmazzák. Egyenileg gozók és kisebb mértékben ygyobb felelősséget és társa- mérlegeljék, hogy a partba műszaki értelmiségiek felvé. dalmi elkötelezettséget, belépni szándékozók megíe. tele kívánatos. Ügy, hogy köamely a Magyar Szocialista lelnek-e a párttagokkal zöttük jelentős számban leMunkáspárt tagsági könyvé- szemben jogosan támasztha- gyenek fiatalok és nők. A vei együtt jár. Ez különbőz- tó követelményeknek, teti meg őket pártonkívüli Hársaiktól. , , vezet a felvétel esetén? Mire törekedjen és milyen irányban fejlessze tevékenységét a pártba belépni szándékozó? Az egyik legfontoszélünk párttagokról és pártonkívüliekről: a különbségtétel ez esetben a politikai \ hovatartozás, a szervezeti , kapcsolat, illetve az elkötelezettség alapján történik. Hazánkban a lakosság mintszeegyeztethetetlen a párttagsággal! Az anyagi termelés területén dolgozó pártszervezetek a kiválasztásnál tartsák Részlet a kiállítás dokumentumanyagából „En őt dicsérem csak, az élet anyját, / Kitől jövendő győzelmünk ered; / A munkát dalolom, ki a szabadság / útjára visz gyász és romok felett." — Juhász Gyula A munka című versének ezek a sorai jutnak annak a látogatónak eszébe, aki végignézi a szegedi textilművek ebédlőjének előterében tegnap délelőtt munkásmozgalmi kereket, eredményeket. Néhány számadatot ragadjunk ki a Mi hoztuk az időt dokumentumai közül. Néhány száraz statisztikai számot, mely mögött azonban soksok munka, erőfeszítés, szívós, következetes és kitartó harc húzódik meg. Mint a jéghegyek, melynek csak tijezésre jut. A növekvő társadalmi igényeket csakis a munka gazdasági hatékonyságának fokozásával, a nemzeti jövedelem határozott ütemű emelkedésével elégíthető ki. A nemzetijövedelem-termelés 1950-től 1971-ig több mint háromszorosára nőtt, ehhez az ipar és zedrészét láthatják a hajó-, építőipar hozzájárulása 1971S ezekkel a verssorokkal kezdte megnyitó beszédét a Mi hoztuk az időt című dokumentumkiállításon dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára. Az MSZMP Központi Bizottsámegnyílt sok. De tudják a rejtett tö kiállítást, megeket is. A szocializmus élen járó, vezető, s egyben legnagyobb osztálya a munkásosztály 1971-ben az aktív keresők 55,2 százalékát jelentette. Ez közel 3 millió dolgozó. Közülük majdnem másfél millióan dolgoznak az lemre méltó a nők arányá nak egyenletes és fokozatos növekedése. Az idézett évben minden tíz négy volt nő, ami az iparban lékát jelentette az 1960-as 35 százalékhoz képest. A munkásifjúság az új nemzedék, a holnapi munkásosztály. Minden négy munkásból egy huszonöt év alatti. gondoskodás holnapunk záloga. A munkásosztály vezeszerepe —- forradalmi ga által összeállított kiállí- iparban. Érdekes és figye tás Csongrád megyei megnyitóján ott voltak a pártés állami szervek vezetői, a megye és a város üzemeinek, gyárainak képviselői, közöttük Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. A textilművek munkásai után a kiállítást még négy szegedi üzem dolgozói tekinthetik meg: a DÉLÉP házgyárának, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a Kenderfonó- és Szövőipari Vallalat, valamint az algyői olajmező dolgozói. ' A Mi hoztuk az időt című magyar munkásmozgalmi dokumentumkiállítás jel- ^ mondata a bemutató lénye- .... ... ... . , gére utal: Korunk történei- Partjanak iranyitasaval — a mének főszereplője a mun- társadalomnak, a szocializkásosztály! Az MSZMP Köz- mus céljait megvalósító ponti Bizottságának tavaly egész tevékenységében kifenovemberi állásfoglalásának szellemében rendezett dokumentumkiállítás a munkát és a dolgozó embert állítja az érdeklődés fókuszpontjába. A magyar munkásosztály a főszereplője ennek a kiállításnak. A munkásosztály, társadalmunk vezető osztálya, mely hazánkban az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben szerveződött, edződött és nőtt fel küldetése beteljesítésére. A közel 100 tabló három fő terület erőterébe gyűjti a magyar munkásosztály történetét, mai helyzetét, körülményeit. Az első tablók a munkásság történelmének néhány epizódját villantják fel, az osztállyá szerveződés hőskorának mérföldköveit sorakoztatják egymás mellé. Utalnak a szocializmus vezető osztályának mai helyzetére és a párt vezető szerepére. A másik reflektor a gazdasági eredményekre, magára a munkára, az elért sikerekre és eredményekre, a munkásság szociális ellátottságára irányítja figyelmünket, míg a kiállítás harmadik része a munkásosztály általános és szakmai műveltségéről, képzettségéről, és továbbképzéséről ad szemléletes képet. Statisztikai adatok, számoszlopok. grafikonok, színes és fekete-fehér fényképek és egyéb dokumentumok szemléltetik a munkásosztály mind szebb és értelmesebb életét, a gazdasági síben már 54 százalék volt. Ezeket a nagy és nemes célokat segítik a szocialista munkaversenyek, a brigádés újítómozgalmak. Hazánkban több mint 65 ezer brigád nyerte el eddig a szocialista címet. A kiállítás képet ad a munkáscsaládok jövedelmének alakulásáról, kiadásairól, élet- és munkakörülményeiről, képzettségi és műveltségi szintjéről. Feldolgozóból sorakoztatja, nem titkolva és nem kis büszkeséggel az eredményeket, a megvalósífoglalkoztatottak 43,7 száza- tott célokat, de megjelöli azokat a csapásokat, ahol fokozott erőfeszítésekre van szükség. Fotók. Munkásarcok, munkáshétköznapok ellesett pillanatai. Minden portré, minA velük való foglalkozás, den kép egy-egy vallomás. Ilyen a magyar munkásosztály, mely élni tudott szabadságával, lehetőségeivel. Ez a magyar munkásosztály, „mely osztályharcban vasban öltözött". T. L. Mikrobiológiai kongresszus Ezt a különbséget azonban nem szabad és nem lehet abszolutizálni. Hiszen a pártonkívüliség a mi körülménye, ink között nem jelenti az el. lenzékiséget, a kommunis- feltétel hoev aZ illető tákkal való szembenállást saDD Ieuetel> noRy aZ ,ue*° Ha a pártonkívüliek szerve- vegez-e tarsadalmi tevézetileg nem is elkötelezettek kenységet valamilyen terüleszellemi életben működő Mit vizsgáljon az alapszer- pártszervezetek elsősorban a kiemelkedő szakmai, társadalmi, közéleti tevékenységet végző alkotó értelmiségiek felvételét tartsák feladatuknak. oly módon, mint a párttagok, túlnyomó többségük nemcsak híve, hanem harcosa és támogatója a szocializmus ügyének. Tevékenyen közreműködnek a párt politikájának realizálásában és ezer szállal kapcsolódnak a szocializmus eszméihez és gyakorlatához. Ezért a párttagok és a pártonkívüliek viszonyának meghatározó tényezője a kölcsönös bizalom! gyanakkor a pártonkívüliek a párt számára a folyamatos utánpótlás bázisát is jelentik. Évente sok ezer ember válik hazánkban pártonkívüliből a párt tagjává. Erre természetesen nem mindenki kész és alkalmas! Társadalmunkban ten és milyen eredménnyel. S

a magasabb követelmények támasztásából fakad, hogy bármely pártszervezetnek csak annyi embert lehet és szabad felvennie a pártba, amennyi a Amennyiben ez a tevékeny- párttaggá nevelés időszaké. ug ség rendszertelen volt, mi akadályozta ebben, s hogyan tud a jövőben a társadalmi tevékenységbe bekapcsolód, ni? Szükséges elemezni. milyen az illető közéleti szereplése. Van-e véleménye a közéletet érintő kérdésekben, s mi tükröződik a véleménynyilvánításban? Milyen a felvételt kérő kiállása a ban az előírt követelmények teljesítésével erre alkalmas, sá válik. Ez az egyetlen mérce és szabályozó elv akkor te. ha pártszervezeteink jelentős része esetleg hosszabb időn keresztül nem vesz fel új párttagot. Politikai hiba, ha statisztikai indokokra hivatkoznak és nem arra, hogy az illető az egyik vagy másik követelményeknek nem, vagy még alig felel meg. Erre már tos mérce még a felvételét kérő politikai iskolázottságának színvonala. A párt poli. még jelen vannak a polgári, tikájával való általános kispolgári, szocialistaellenes egyetértésen túlmenően, minézetek, s az ezeket hordozó ként viszonyul politikánk emberek, ök nem lehetnek a részkérdéseihez? Már a kommunista párt tagjai, felvétel folyamatában kell Ugyancsak nem feltétlenül ezt mérlegelve alakítani, érett erre az sem, aki egyéb, hogy párttagként milyen ok. ként becsületesen dolgozik, tatási formában tanuljon a rendes, tisztességes ember, jövőben. párt politikája mellett? Fon- csak azért fe ügyelni ke„ akár valamilyen társadalmi Nem közömbös, milyen nétisztséget, irányító posztot zeteket vall a pártba belépni töltsön is be. Ezekért az kívánkozó az alapvető világerényekért méltán megillet né2eti, ideológiai kérdésekbárkit az elismerés, a megbecsülés, de a párttagsághoz ennyi még nem elég! Arra, hogy ki alkalmas a pártba való felvételre, és ki ben. Ezért tájékozódni kell olyan irányban, hogy a tudományos marxista világnézet talaján áll-e?! Következésképp hogyan viszonyul nem, azt mindig valamely önmaga és család;ja a vallás_ alapszervezet tagjainak kell mert az elutasítással senkit sem szabad megsértenünk és eltaszítanunk a párttól! Tagfelvételi elveinket úgy kell érvényesíteni, hogy tovább szélesedjék, erősödjék a párttal rokonszenvezők tábora. Most nem a számszerű fejlődés nagysága a pártépítési munka mércéje! A cél a párttagság szociális összeté. telének javítása, fegyelmének megszilárdítása, felkészültségének fokozása, a társadalom érdekében végzett önzetlen munkájának és példamutató emberi magatartásának fejlesztése. Dr. Szabó Imre, az MSZMP KB alosztályvezetője A kongresszus bakteriológiai szekciója csütörtökön baktérium biokémiai és immunológiai előadásokkal folytatja munkáját, a virológiái szekció ülésén pedig a daganatkeltő és a hosszabb Szerdán a Magyar Tudományos Akadémia tanácstermében dr. Ivánovics György Kossuth-díjas akadémikus, a Szegedi Orvostudo. mányi Egyetem mikrobiológiai tanszékének vezetője a Magyar Mikrobiológiai Társaság elnöke nyitotta meg a ..,,„, , ,, VI. magyar mikrobiológiai lappangósi idővel rendelkező kongresszust. A professzor a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mikrobiológiai Társaság nevében üdvözölte a kongresszus 20 külföldi és csaknem 200 hazai résztvevőjét. Ezt követően a tudományág képviselői — külön szimpózium keretében — a sejtbiológia legtöbbet vitatott kutatási területének, az úgynevezett bakteriocinek vizsgálatának legújabb eredményeiről tárgyaltak. A délelőtti szimpózium után a szakemberek párhuzamos szekcióüléseken számoltak be a bakteriológiai és virológiái kutatások legújabb eredmenyeiröl. vírusokról tartanak előadásokat. (MTI) konkrétan eldönteniük. Sajnos. nem mindig sikerül valamely objektív mérce alapján állást foglalni a felvételeknél. Hogy milyen legyen ez a mérce, arra utalt a többi között a párt X. kongresszusa, majd a Központi Bizottság 1972. novemberi határozata egyértelműen megfogalmazta a tagfelvétel, nél követendő utat. Az idei esztendő eddigi tagfelvételeiben érvényesül e határozat szelleme és kedve, ző tendenciák rajzolódnak ki. Különösen figyelemre méltó az egyenletes ütemre való Nemes Dezső hazaérkezett Prágából Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB Politikai Főiskolájának rektora szerdán 20 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségeken. Nemes Dezsőt a Ferihegyi hazaérke- repülőtéren Katona István, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője fogadta. Jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Szegedi cipők exportja Szeged második cipőgyára, az Április 4. Cipő és Papucskészítö Szövetkezet idén ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A negyedszázados jubileumot — mint az eredmények mutatják — jó munkával is köszöntik a szövetkezetiek. Míg tavaly az év első hét hónapjában 104 ezer 561 pár cipó készült a Cserzy zalékra csökkent a gyártott mennyiség. Nyilvánvaló azonban, hogy itt az erők átcsoportosításáról van szó a keresettebb, jövedelmezőbb termékek gyártására: a cipőtermelés ugyanis július végéig nyolc és félmillióval többet jövedelmezett, mint a műit év azonos időszakában. S nagy szerepe van abban. hogy a tavalyi 34 milMihály utcai üzemházban, lió 153 ezer forint helyett ez idén július végéig 127 ezer idó alatt 40 millió 335 ezer parat gyártottak. A cipőter- forintnak megfelelő érték melés növekedése az export- került ki a közös műhelyekigényekkel arányos: mind bői. Tegyük hozzá: termeiékeresettebbek az itt gyártott kenyebb lett a munka, 21 férficipők a határokon túl is. Szovjet, lengyel, NDKbeli, holland, angol és francia vevői vannak a szegedi szövetkezetnek. zett Prágából, ahol Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, s a Központi Bizottság Politikai Főiskolája rektorátus-inak meghívására részt Köztársaság budapesti nagyyeifc és felszólalt a főiskola követe. (MTI) munkással kevesebben érték el a magasabb eredményt. S míg a tavalyi év azonos időszakában 10 millió 157 ezer forint értékű külPapucsokat — hagyomá- kereskedelmi értékesítést nyost és újabb típusút — szin- könyvelhettek el, ezúttal 17 tén gyárt a szövetkezeti kö- millió 687 zépüzem. E téren csökkenés rülhetett ezer forint keebbe a rovatba. tapasztalható: a tavalyi több 74,1 százalékos emelkedés ez: mint 103 ezerrel szemben 76 jól tükrözi a szövetkezet köezer 241 pár készült hét vetkezetes törekvését hónap alatt. Vagyis 73,4 sza- yitel fokozására. a ki-