Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-06 / 208. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1973. SZEPTEMBER «. rr Őrzik a hagyományokat A dél-alföldi néptáncha- ti, néprajzi és tánctörténeti ket" tartottak, idei terveik kö­gyományok megőrzését te- ismereteket is tanítanak — zött is szerepel. Előre meg­kinti legfőbb feladatának a ingyenes. A jelentkezésnek tervezik a fellépések sor­tavaly újjászervezett ÉDOSZ mindössze egy feltétele van: rendjét is, céljuk, hogy ne Szeged Táncegyüttes. A ne- a gyerekek tanulmányi ered- csak az ifjúsági, hanem .az mes célért eddig sikerrel ménye nem lehet közepesnél utánpótláscsoportnak és a dolgoztak a művészeti veze- rosszabb. A 7—8. osztályosok legkisebbeknek is rendszere­tők, Nagy Albert és felesege, közül még néhány fiú je- sen szereplési lehetőséget valamint a tánccsoport diák- lentkezését várják. A gondos biztosítsanak. Így, ha minden lagjai. Az újjaalakult erj'üt- szervezőmunka során arról évben sikerül újabb és újabb tesben ugyanis az elmúlt év- sem feledkeztek meg a nép- gyerekcsoportokat bevonni az ben csupa általános iskolás tánccsoport vezetői, hogy a együttes munkájába, Szege­fiú és lány tanulta először szülőket rendszeresen tájé- den rövid idő múlva színvo­az alaplépéseket, játékos tán- koztassák az együttes mun- nalas néptánccsoport működ­cokat, általános mozgúskul- kajáról. het. túrát, aztán hamarosan a Tavaly „szülői értekezlete- S. E. színpadi tánc művészetének elemeit. A jó munkáról már számtalan siker tanúskodik. Elsősorban a nyári néptánc­fesjtivalé, amelynek verse­nyei előtt az ÉDOSZ ifjúsági csoportja tartott három na­pon keresztül bemutatókat. Azóta jártak már Szabadkán, nemzetközi aratóünnepen léptek fel magyar táncokkal. Nagy élmény jelentett az if­jú táncosoknak a 20 ezer ember előtti kétnapos sze­replés, de nem kisebb lelke­sedéssel készültek az Itthoni fellépésekre sem. Sokan lát­hatták őket például Csanyte­leken, az új művelődési ház avatásán vagy a pusztaszeri Árpád-ünnepségen. A tavalyi 7—8. osztályo­sokból alakult meg az ifjú­sági csoport. Tagjai szívesen, nagy kedvvel dolgoznak a hagyományok megőrzéséért, hogy a dél-alföldi táj tánc­kultúráját mind magasabb színvonalon mutathassák be a színpadon. A csoport veze­tői a jövőre is gondoltak, az á—6. osztályosokból szervez­ték meg az utánpótláscso­portot. Az idén — minél több szegedi általános Isko­lából — már a harmadik osz­tályosok jelentkezését is el­fogadjak. (A harmadiktól a hatodik osztályba járó fiúk es lányok szeptember 10-lg jelentkezhetnek a Juhász Gyula művelődési központ­ban.) Az oktatás — amely­nek keretében nemcsak játé­kos táncokat, mozgásgyakor­latokat, hanem a gyerekek eletkori sajátosságainak megfelelő formában elméle­Orff-ősbemutató Salzburgban Az egyik .salzburgi lap rikus művének ősbemutató­tréíasan megjegyezte: „a Ko- jára. A középkori misztéri­gan és Gilelsz család együtt umjatékok monumentalitását meg tudna tölteni egy ki- felidéző alkotás címe: Játék sebb konzervatóriumot", az idők végéről (De Tempo­(Gilelsz testvére ugyanis Ko- rum fine comoedia.) Szöve­gan felesége, és a kiterjedt gét maga a komponista állí­rokonság zöme zenei pályán totta össze, részben az oríi­működik.) Tavaly Emil Gi- kusok görög nyelvű himnu­lelsz a lányával adott két- szából, részben latin car­zongorás hangversenyt Salz- minákból, s német összekötő burgban, az idén viszont Le- szavakkal egészítette ki. A onyid Kogan tizennyolc éves három részre tagozódó mű Nina nevű lányát választotta cselekménye és végső ki­kamarapartneréül. A műso- csengése a III. században élt ron Schubert g-moll szonati- és eretneknek kikiáltott Ori­naja, Beethoven A-dúr ginész tanaira épül. Kilenc (Kreutzer-) és Brahms szin- szibilla megjövendöli a világ tén A-dúr szonátája szere- pusztulását, az utolsó itéle­pelt, amelyet kezdő motívu- tót, az igazak megmenekitlé­ma miatt „Mesterdalnokok- sét és a gonoszok olkárhozá­szonátának is szoktak ne- sát, de az anachoréták (az vezni. A közönség rokon- első keresztény remeték szenvvel fogadta az együt- Egyiptomban) szenvedélyes test, és őszintén lelkesedett, kórusa — soha. soha kiáltá­de a taps egyelőre még el- sokkal — szembeszáll a szi­sősorban a világhírű hegedűs billák jóslatával, mert Origi­apának szólt. "ész szerint — az egyházi A sal/burei ünneDi iaté- 'anítással ellentétben — a kok zSó szakaszában k£íflt bdn^t kUáro buntetés az idő legjelentősebb zenei tórtémk' II gyermektartást fizetni - kötelesség S HZ sor a legjelentősebb zenei VV*-'?""""" T"""' , . eseményre. Carl Orff orato- "ld°k v?*é" Tmmden harm°" niaba olvad. Lucifer, az el­Nem válogatott Lopott gyűrűt, rádiót és porszívót Büntetett előéletűként ke­rült a vadlottak padjára a szegedi járásbíróság előtt PlkhArt Tamás 26 éves, Sze­ged, Kossuth Lajos sugárút 8. szám ulatti lakos, foglal­kozásnélküll. aki állandó ke­resettel nem rendelkezett. Legutóbbi büntetéséből ta­valy ruáju6ban szabadult, s azt köiretően csak november­ben vállalt rövid ideig munkát, a bútoripari válla­latnál. Letartóztatásáig nem dolgozott, csavargott. Rend­szeresen látogatta viszont a szórakozóhelyeket, s fogyasz­tasa költségeit lopásokból fedezte. Pikhárt ez év márciusá­ban egy este vendégségbe, televíziót nézni ment egy ismerőséhez, aki rövid időre elhagyta a szobát. Ezt hasz­nálta ki Plkhórt Tamás: el­lopott egy pirosköves arany­gyűrűt, amelyet másnap el­zálogosított. Ezt követően néhány napra megismerke­dett egy presszóban egy férfival, akit meglátogatott a lakásán. Pikhárt alkalmas pillanatban innen ellopott egy zsebrádiót, amelyet szin­tén elzálogosított. Alkalmi­lag megismerkedett egy má­sik személlyel is, akivel együtt szórakozott. Miután ismerőse letttasodott, hazakí­sérte, majd kizsebelte: 1100 forintot lopott el tőle és magával vitt ugyan innen egy arany pecsétgyűrűt is,, amelynek értéke ezer forint 1 \ olt. Rábizonyult még egy karóra és egy porszívó el-1 kihasználásával elkövetett lopás, öt rendbeli lopás vét­sége miatt, találta bűnösnek Pikhárt Tamást, akit hal­mazati büntetésül 2 év fegy­házra ítélt és 3 évre eltiltott a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős, az ügyet másodfokon a szegedi megyei bíróság tárgyalja majd. lentmondás szelleme, letépi a gonosz álarcát, és újra egye­sül az isteni renddel. A Comoediát hatalmas előadói gárda szólaltatta meg (a vonósok és fúvósok mel­lett 96 ütőhangszer, szóló­ének, többnemű kar), és a balettel kiegészített cselek­ményt káprázatos színpadi képek illusztrálták. A kölni rádió szimfonikus zenekarát és kórusát Herbert von Ka­raj an vezényelte. A mű ki­robbanó sikert aratott, s bi­zonyára még évekig az ün­nepi játékok műsorán marad. Dr. Nagy István Az édesanya, aki az elke­seredett hangú levelet írta, elmondja, hogy két gyerme­kének megítélt 550 forint tar­tásdíjat 10 hónapja nem kül­di a gyermekek édesapja, s nem is tudják, hol tartózko­dik, merre vándorol, hogyan ís érhetné utol? Nem ritka eset, noha azért az utóbbi időben ke1­vesebben kötnek útilaput a talpukra, csak azért, hogy egyik munkahelyről a má­sikra vándorolva, vagy al­kalmi munkával élve kibúj­hassanak a fizetési kötele­zettség alól. Most ennek er­kölcsi vonatkozását éppen csak érintjük — hiszen a szülők nem az elvált házas­társnak, hanem gyermekük­nek adják a segítséget, s aki ezt nem hajlandó...? Való­jában szavakkal is nehéz mi­nősíteni az ilyen embert. Hiába bujkál! Legfeljebb azt nem értjük, miért utasította el az ügyvéd az édesanya képviseletét, hi­szen nem nehéz valakit meg­találni országunkban; a nyilvántartó segítségül hív­ható. Arról nem is szólva, hogy még ügyvéd sem kell — azoknak mondjuk, akik hasonló gondban élnek —, mert a szerdai bírósági pa­nasznapon bejelenthetik, s ez az a különleges polgári per — éppen társadalmi fon­tossága miatt — amelyben a bíróság hivatalból keresteti meg az alperest, természete­sen a megadott személyi adatok birtokában. Ha a gyermeket nevelő szülő nem kapja meg a tartásdíjat, amelyet letiltottak az elvált házastárstól, a munkáltató is hibás. A letiltás ugyanis szerepel a munkavállalási lapon, tehát a mindenkori munkaadója tudja, s a letil­tásra kötelezett összegért anyagilag is felelős, akár az OTP kölcsönnél a kezes. Sajnos, több vállalat van, amelyik ezt nem veszi ko­molyan. Vagyis: elbújni se lehet, a vállalatnak is kötelezettsé­gei vannak, mégis van olyan édesanya, aki szűkölködik, mert nem kapja meg rend­szeresen a megítélt gyermek­tartási összeget. Rács mögött az apa Hadd tegyük hozzá azon­nal: az elvált szülők több­sége akárhogy érez is volt házastársával kapcsolatban, szülői kötelességét tudja. Nem is miattuk szükséges törvénnyel körülbástyázni, védeni a gyermekek érdekét, olyan jogszabályokat alkal­mazni, amelyek alól nincs kibúvó. Közismert, hogy aki nem fizeti hosszabb ideje a gyermektartási összeget, bör­tönbe is juthat. Mégis ez a paragrafushal­maz is elsősorban nevelőjel­legű. Arra szolgál, hogy rá­szorítsák vele a szülőket kö­telességük teljesítésére, csak végső esetben büntetnek. F. Vince másfél évig nem fizetett, s már több mint ötezer forint adóssága volt, amikor bíróság elé került. Nem először már! Az első­fokú bíróság öthónapi szi­gorított börtönben töltendő szabadságvesztésre ítélte. Ez nyilván észre térítette az apát: gyorsan kifizette az összeget. Ezért a megyei bíróság — amelyhez enyhí­tésért fellebbezett az elítélt apa — megszüntette a bün­tető eljárást, figyelmeztetés­ben részesítette. Valójában ez szolgálja a gyermekek érdekét, így az apjuk tovább dolgozhat, fizetheti a gyer­mektartást. F. Vince bizo­nyára megtanulta: komolyan kell venni kötelességét. Má­sok meg az 6 példájából ta­nulhatnak. Vagy Ocskó Ferenc (Kis­kundorozsma, Aradi u. 18. sz. alatti lako6) esetéből, aki augusztus első napjaitól már börtönkapun belül gondol­kozhat, nem lett volna-e egyenesebb és egyszerűbb az élete, ha két gyermeke számára rendesen és rend­szeresen küldi a tartásdíjat. Egyszer már elítélték, most visszaesőként összbüntetésül 11 hónap és 15 napot kell szigorított börtönben tölte­nie, feltételes szabadságra sem számíthat. Hyilt lapokkalI Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett 6ZÜ1Ő anyagi kö­rülményeiben lényeges vál­tozás történt, változik a gyermektartási összeg is. Változik a fizetés — vál­tozik-e a gyermektartás? Ha egy szülő kevesebb jövedel­met biztosító állásba megy, nem biztos, hogy kevesebbet kell fizetnie. Ha pedig emel­kedik a fizetés, de nem fizet többet? Itt már a munkál­tatók felelőssége is nagy: ha a gyermeket eltartó szülő érdeklődik, meg kell monda­ni a lényeges jővedelemvál­tozást. Ez ugyanis közel sem „hadititok", s jobb, ha béké­sen megegyeznek a szülők, mintha perre viszik a dolgot. Ugyancsak tisztességesebb az a megoldás, ha bejelenti a gyermeket nevelő szülő, hogy keresővé vált a gyermek, a letiltást a vállalat megszün­tetheti. A bejelentésre tár­gyalás nélkül meghozza a megszüntető határozatot a bíróság, míg ha nem „nyílt lapokkal játszanak" a szü­lők, tárgyalás a vége, ami energiát, időt rabol a biró­ságtól, s a szülők számára a végeredmény ugyanaz. A házastársak elválhatnak — felnőttek, maguk dönt­hetnek életük felől —, de gyermekeikről közösen kell gondoskodniuk. Törvények sora védi a gyermeket, s bármilyen szomorú — na­gyon sokszor kell törvényes eszközökkel szülője ellen fordulni. Sz. M. Acélkígyó a folyó medrében A világ egyik legnagyobb folyójának, a Jenyiszejnek a medrében megkezdték az új gázcsővezeték lefektetését. A nagyszabású munkálatok befejezése után a Nyugat­Szibériában nemrég feltárt hatalmas gázkészletek eljut­nak a Szovjetunió keleti te­rületein gyorsan fejlődő, új ipari központokba. A hatal­mas acélcsövezet átvezetésé­hez hat méter széles árkot kellett kivájni a Jenyiszej folyó sziklás medrében. A csővezeték első szakaszát már lefektették. A csaknem félezer tonna súlyú, 900 mé­ter hosszú acélkígyó hama­rosan (összeköti a folyó két partját. V. Jegorov dokumentumregény Á rejtély kulcsa 19. — Tizenöt esztendős koromban távoztam el innen, a várost Jól ismerem, de aligha akad valaki, aki emlékezne rám. — Megérti, hogy miért faggatózom? — Természetesen. Teheránban a lelkemre kö­tötték. hogy semmit se titkoljak el ön előtt: így könnyebben kigondolhatunk valamit a szá­momra. — Éppen erről van szó. Egy óra múlva Bezrukov elment, hogy „fel­elevenítse a várost". Késő este tért vissza, azonnal lefeküdt. Eléggé elfáradt, s biztonság­ban érezve magát, egy szempillantás alatt mély álomba merült. Másnap reggel Szemjon már talpon volt. ami­kor a házigazda fölébredt, s felajánlotta, hogy elkészíti a reggelit. Jakov megmutatta, mit, hol lopása Is, amelyek szintén | talál meg, s néhány perc múlva Bezrukov egy a zálogházban kötöttek ki igazi pincér gyakorlatával megterítette az asz­a vádlott közreműködésével, talt. A szegedi járásbíróság! Éppen reggeliztek, amikor megszólalt a csen­közveszélyes munkakertilés. gő. A vendég felugrott, az ágyához szaladt, a elhárításra képtelen állapot I párna alól előkapta a pisztolyát. — Nyugalom, csak a tejet hozzák — mond­ta Jakov, és kiment ajtót nyitni. Valóban úgy történt. Jakov a konyhába vitte a tejet és vtsz­szatért a szobába. Bezrukov egész idő alatt az ágy mellett állt. Visszaülve az asztalhoz, za­vartan mondta: — A hazámban vagyok, de valójában ellen­ségek között... — Ne hagyja el magát, Szemjon. Én sem vagyok jobb helyzetben, mégsem kapkodok a pisztolyom után. Hogyan viselkedik majd ne­hezebb körülmények között?! Szergejev megjegyzése, amelyből lehetetlen volt ki nem hallani a gyávasága iránti szemre­hányást, kellemeletlen benyomást tett rá, de nem akart összeveszni a házigazdával. — Ez az első ilyen utam — mentegetőzött az orra alatt. — Holnap megnézzük a lakást, amit kisze­meltem magának, azután bevezetem a munkába — mondta Szergejev nyugtatóan. Rumjancev végre talált egy kis időt rá. hogy elmenjen Kulijevhez, megtekintse a miniatűrö­ket. Aligha gondolta volna valaki is, hogy ez a magas, szürke szemű, gesztenyebarna férfi már ötvenesztendős. Hajába még egyetlen ősz haj­szál se vegyült, arcának üde pirossága pedig különösen megfiatalította. Érdekes ez, mert Rumjancev szinte sosem alhatta ki magát, ma ls tíz órán át. megszakítás nélkül dolgozott p népbiztosságon. Egy órája írta alá javaslatát Kulijev előlép­tetésére a következő katonai rendfokozatba, s még mindig az átolvasott személyi jellemzés ha­tása alatt állt. A személyi dokumentumokból ki­bontakozott Kulijev apjának nagyszerű alakja. Dzsafar Kulijev segédmunkásként dolgozott a bakul olajiparban. 1902-ben csatlakozott a mun­kásmozgalomhoz. s rövid Idő alatt, hallatlan szorgalmával az írástudatlan munkásból Mar­xot, Lenint olvasó, aktív küzdőtárs vált, akit energiájáért, elvhűségéért nagy tisztelettel il­lettek a bakul munkások. Nem érhette meg a győzelmet: a rendőrség bérgyilkosai orvul meg­ölték. A három kiskorú gyermeket Mehtyi ányjának kellett felnevelnie, de elvtársai nem feledkeztek el a családról, rendszeresen támogatták anyagi­lag. Nemsokára Bakuban is megalakult a szov­jet hatalom. Mehtyi elvégezte a középiskolát, majd az egyetemet. Néhány esztendeig mérnök­ként dolgozott, azután az Ifjúsági szervezet moz­gósítására az OGPU szervezetébe került. Rumjancev arra gondolt: mily sokat örökölhet egy gyermek az apjától. Mehtyi Dzsafarovics mindig vállalta és végrehajtotta a legnehezebb­nek látszó feladatokat is. Észre sem vette, hogy megérkezett Kulijev házához. Mehtyi Dzsefaro­vics nyitott ajtót. — Ó, ön az? — Mehtyi örömteli mosollyal szorította meg a kezét. A szobába vezető nyitott ajtón át Rumjancev belátott az egyszerű, európai módon berendezett lakásba, amelyről ennek ellenére érződött, hogy kaukázusi emberek lakják. Meggyőzően bizonyí­totta ezt az egyik sarokban álló mangal* és a nagyméretű agyagkorsó, amelyben — az azer­bajdzsáni otthonokban — az ivóvizet tartják. A konyhában faggyúban készített keleti pecsenye illata szállongott. * szénserpenyő. (FolytatjukJ » 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom