Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-28 / 227. szám

PÉNTEK, 1973. SZEPTEMBER 28. 3 [^•BEEGl Gyermekruhadivat Jön a hivatalba a lottósbácsi; be­szedi a pénzt az előfizetőktől, s az­után áll elő az új portékával, amit borítékos sorsjegynek hívnak. Mint­ha cukorkát kínálgatna, mindenki elé odanyomja a kis zsákot: tessék, csak négy forint! Szabadkozunk, hogy nem kell, hogy elég az a lottó, hiszen lassan-lassan már az is olyan lesz, mint az adó, aztán belelesünk a pénztárcába, vajon lapul-e ott két barna pénz — s szinte szégyellősen azt mondjuk: hát adjon egyet, no! Nem olyan nagy pénz az a négy fo­rint, hogy az ember ki ne kezdjen érte a szerencsével. Hiszen annak nincs szeme. De ha nem próbál­juk, hát marad ugyan a négy forint, ám lehet, hogy valami nagyot en­gedtünk el. S minthogy ebből a ki­csinyke pénzből úgy sem lesz nagy, hát lássuk!... Azt írja a kis papír, hogy „Nem nyert". Hát nem nyert — és akkor? A kolleganő is kockára tesz négy fo­rintot. Ű is úgy van vele, hogy cse­rébe akár tízezret nyerhet. Neki sem fest azonban a lap, köszönjük, mi megcselekedtük a magunkét. De ni­ni, itt van még egy kettes! Veszünk még egyet közösen? Veszünk — és kapunk helyette nyolc pénzt! Aha, ez már valami! Ezért újabb két cet­lit ad a bácsf! Megpróbáljuk? Meg. Es itt vége is szakadna a játéknak, ha .., Ha be nem jönne éppen Fánika a Játék könyvelésből, és ki nem találna, hogy így kicsiben parányi az esély. Hanem ha megvennénk egy zsakkal, száz darabot! Az kifizetné magát, és eshetne közbe kövérebb cédula is! Szövetkezetet kellene csinálni; össze kellene paktálni tízünknek. Negyven forint esne egy fejre, húsz egy fül­re... és úgy! Ügy is lesz. Fánika szervez, szedi a pénzt. Az osztályvezető eleinte csóválja a fejét, hiszen munkahely ez, nem fogadóiroda, de amikor lát­ja, hogy a párttitkár is beledob negyven forintot a kalapba, ő is be­száll egy húszassal. Leszámoljuk, s már alig férünk a spájznyi irodában. Ott áll előttünk egy kis zsák, tele játékkal és re­ménnyel. Fánika fogja az ollót, s vág. Egyet, kettőt, ötöt, tízet... Jobbra tesszük, amelyik nyert, bal­ra, amelyik „tök". Mindenki gusztál­hat. Elég szépen indul: nyolc..., nyolc ..., semmi..., újat húzhat..., nyolc . .., semmi, semmi... A kövér cédula azonbap sehol. Akad még hú­szas is, meg újabb nyolcasok, de a nagy vad sehol... A végén már senki sem akarja nézni, félünk, hogy szemmel verjük. Nagy dolog a felelősség. Hat-nyolc kis lapos remény van még a kis zsák alján. Fánikának marad mindegyik. De nem és nem jön a nagy hal. összeadjuk, amit nyertünk, s a bácsi kifizet bennünket. Kétszázkét forint. Fejenként húsz, fülenként tíz forint a járandóság. Az oszthatatlant Fáninak adjuk, ő dolgozott legtöb­bet. Sopánkodunk, hogy ki van ez csinálva, naná, majd bolond lesz az állam. Legalább fele haszon. Itt van ni, körülbelül ez az átlag, amit a zsák példáz. Fánika szabadkozik a „borravaló" miatt, égeti a markát, de aztán bele­törődik. Ám nem akar keresni a bol­ton, tesz még mellé két forintot — és... És kihúz az új csomagból egy ez­rest ! Döbbenten állunk. Ezt a paklit kellett volna megvenni! Hát iga­zán !... Hát ez abszurdum ... ilyet! Fánika pedig az asztal közepére teszi a pénzt és elkezdi osztani: minden fejre százat, minden fülre ötvenet. Zajos tiltakozás. Végül valaki igaz­ságot tesz. ötszáz a Fánié, mert felit az ö pénze állta; a maradékból min­denki visszakapja a deficitet; az így is gazdátlan háromszázból meg csi­nálunk munka után egy jó kis bulit! Megtapsoljuk. De mikor lesz még négy óra? Sz. S. I. Farmeranyagból varrt nadrág-kabátka összeállítás kislá­nyok részérc, kötött anyagból készült nadrág, lemberdzsek­kcl kisfiúk számára IPARMŰVÉSZETI VILAGTARLAT Torontóban 1974. júniusá­ban nyílik meg az UNESCO mellett működő iparművé­szeti világtanács rendezésé­ben az az egyedi, iparművé­szeti világkiállitás, mely­nek célja, képet adni a mai iparművészet színvonaláról, hatásáról, feladatairól. A ne­ves szaktekintélyekből álló zsűri 15 magyar művész 17 alkotását is meghívta a vi­lágtárlatra. A magyar ipar­művészek alkotásai között szerepel tértextil, textil fali­kép, gobelin, fémrelief, öt­vös ékszerdoboz és ezüst­serleg. KINCSKERESŐ Simon István Szeptemberi reggel című verse üdvözli az új tanévet kezdő Kincs­kereső-olvasókat. Az ifjúsági irodalmi folyóirat idei 5. számában többek között ta­lálkozhatnak az ifjú olvasók Kiss Dénes, Sinka István, Kalász László és Váci Mi­hály egy-egy versével, Vi­dor Miklós, Csukás István és Bába Mihály novelláival, meséivel. Ezúttal is jelent­kezik az Édes anyanyelvünk, a Testvérmúzsák-rovat. A. rejtvénykedvelők is megta­lálhatják a gondolkodásfej­lesztő szórakozást. Felhős idő Várható időjárás péntek estig: Erősen felhős idő, többfelé eső, keleten egy-két helyen zivatar. Időnként élénk, több helyen erős, vi­haros lökésekkel kísért észa­ki, északkeleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet pénteken általában 15 —19 fok között, egy-két esős helyen kevéssel 15 fok alatt. KITÜNTETÉS IFJÜ­GARDISTAKNAK A fegyveres erők napja alkalmából tegnap, csütörtö­kön délután kitüntetéseket nyújtottak át a KISZ Sze­ged városi bizottságán, a i kiemelkedőbb munkát végző ifjúgárdistáknak, és egy Ifjú Gárda-szakasznak. Lénárt Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának titká­ra a KISZ KB Dicáérő Ok­levelét adta át Aradi Zol­tánnak, a Szegedi Ruhagyár ifjúgárdistájának, és Oláh Albertnek, a MÜM 624. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet fiataljának. Ugyancsak a KB Dicsérő Oklevél-kitün­tetésben részesült a Tisza­parti gimnázium és szakkö­zépiskola Ifjú Gárda-szaka­sza. FESTÖKORTARSAK BUDAPESTRŐL Érdekes kiállítás nyílt teg­nap, csütörtök délután Bu­dapesten, a Csontváry-te­remben. Buda, Pest és Óbu- ^^ da egyesítésének centenáriu­ma tiszteletére a Fővárosi Tanács és Képcsarnok Vál­lalat festménypályázatot írt ki. A harmincegy alkotó be­érkezett és díjazott műveiből rendezett tárlat arról ad ké­pet, milyennek látják a ma képzőművészei Budapestet. A Budapesti Művészeti He­tek keretében megnyílt ki- ( állítást október 13-ig lehet megtekinteni. CHICAGO A MÁSODIK Népesség tekintetében az Egyesült Államok második helyére ugrott a chicagói közigazgatási körzet 7 085 000 lakosával. New York vál­tozatlanul vezet 9 974 000-rel, míg Los Angeles és közvet­len környéke a harmadik helyre szorul 7 042 000 la­kossal. Szöveg nélkül Gyöprugi Évente másfél kiló élesztőt fogyasztunk Az élesztő legalább olyan nélkülözhetetlen a sütésnél, mint a só uz ételek elkészí­tésénél. S, hogy ebből az érdekes gombából — mert az élesztő tulajdonképpen egy gombafajta — milyen meny.­nyiséget fogyasztunk évente, azt egyedül a gyártó vállalat­nál tartják számon. Kudron József igazgatóhelyettes sta­tisztikája szerint az ország évente tízezer tonnát használ el, s ebből 35—40 tonna a napi fogyasztás. Egy eszten­dő alatt átlag minden lakos másfél kiló élesztőt fogyaszt el. — Hol, és hogyan állítják, elő ezt a nélkülözhetetlen anyagot? — Az ország élesztőszük­séglete a budafoki és a jó­zsefvárosi gyárakból kerül ki. Az itt dolgozó ?00 mun­kás íeladala a sütemények fontos alapanyagának bizto­sítása. A gyártás sorún egy­sejtű gombákat keverünk cukros vizbe, amelyből ezek táplálkoznak, „híznak". Eb­ből a keverékből nyolcszáz hektoliternyit öntenek át az ezer hektoliteres. fermen­tálókba: Itt 30 fekos hőmér­sékleten pontosan fél napig szaporítják az élesztőt. A fo­lyadék végül úgynevezett dobszurokon megy út. Egy­egy fermentálóból igy négy­ezer kilogramm élesztőmasz­sza válik ló. — Gondoltak-e az előre­csomagolásra, hiszen az ön­kiszolgáló boltok szamára ez elengedhetetlen. — A közelmúltban vásá­roltunk egy svéd automatát, amellyel ma már kizárólag a vásárlók részére 5 deka­grammos, ízléses pergament­csomagolásos adagokat szál­lítunk. Szükség van erre, hi­szen évente a készlet 35 százaléka az üzletekbe kerül. A sütőiparnak ezután is egy kilogrammos csomagokban szállítunk. Lesz oka Péter másodszor nő­sül. Az esküvő után így szól ifjú hitveséhez: — Drágám, most be kell vallanom egy nagy hibámat. — Miféle hibád van? — Sajnos, gyakran ok nélkül féltékenykedem. A fiatalasszony elbű­völő mosollyal feleli: — Ne izgulj, drágám, rám nem kell majd ok nélkül féltékenykedned. AZ ITTASAN VEZETÉS ÁRA A közlekedési balesetek egy része amiatt történik, hogy egyesek megfeledkez­nek a KRESZ egyik alap­vető követelményéről, ar­ról, hogy ittas állapotban nem szabad volán mögé ül­ni, motorkerékpárt vezetni, lovas kocsit hajtani és ke­rékpározni sem. A rendőrség a közutak forgalmának el­lenőrzésében nagy figyelmet fordít arra, hogy időről idő­re „kiszűrjék" a forgalomból azokat, akik ittasan merész­kednek vezetni. Kószó János, Tápé, Kossuth utca 26. szám alatti lakos ittas állapotban vezetett motorkerékpárt, amiért a rendőrség jogerő­sen 1600 forintra bírságol­ta. Herke Mihály, Sándor­fajva, Csuzdi-dúlő 11. szám alatti lakos tehergépkocsit vezetett ittasan, sőt a gép­jármű láb- és kézifékje is rossz volt. A rendőrség 1700 forint bírsággal sújtotta. Valamikor régen, még a század elején vasárnapon­kent összegyűlt a szegedi fiatalság az állomás melletti téren, s zenéléssel, táncolás­sal töltötte a délutánt. A táncolók „rúgták a gyöpöt"; így kapta a vidám összejö­vetel a „gyöprugi" nevet. A régi szokás felelevenedésé­nek lehettek tanúi azok, akik szerda este a Dugonics té­ren jártak. A központi egye­tem előtt szólt a citera, az ének, s a táncolók közé bár­ki beállhatott, akinek kedve támadt. Persze nem önmagától újult meg a néphagyomány: felélesztésének érdeme a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem néptánccsoportjáé. Az alapötlet a pesti Bartók nép­táncegyüttestől származik, jó másfél éve szerveznek ha­sonló összejöveteleket, „Tánc­ház" néven, s ennek kereté­ben egyszerűbb tanelépések­re, népdalokra tanítják az érdeklődőket. Persze azért a szegedi tánccsoportnak sem ez volt az első próbálkozá­sa, tavasszal többször ren­MEXIKOHOZ KÖZELIT AZ IRAH Mexikó északnyugati part­vidékei felé közelít órán­ként kilencvenmérföldes se­bességgel az Irah nevű hur­rikán. Pénzhalászok a Trevi-kút medencéjében Ezentúl 15 000 lírás pénz­bírsággal sújtható bárki, aki fürdik a híres Trevi-kút me­dencéjében, vagy felmászik a kutat övező szobrokra — ezt az intézkedést hozták kedden a római városi ha­tóságok. Az intézkedésnek az az oka, hogy az utóbbi időkben igen sok fiatal próbál meg­gazdagodni a medence alján összegyűlt pénzből. A kül­földi turisták ugyanis, a Ró­mába való visszatérés remé­nyében, bőkezűen hajigálják a kút vizébe a pénzdarabo­kat, a fiatal rómaiak pedig versengve hozzák föl a pénzt. Van nap. hogy 250 dollár­nyit: is „kibúvárkodnak". Ez persze ném esik meg kisebb­nagyobb dulakodás nélkül, a vetélkedésnek viszont a műemlék értékű kút orna­mentikája vallja kárát. Gyászközlemények Mély fájdalommal tudatjuk, Köszönetet mondunk mindazon hogy szeretelt feleség, édesanya rokonoknak, ismerősöknek, jó és nagymama, SZALMA KE- barátoknak, a ház lakóinak, kik RENCNÉ sz. Szabó Erzsébet éle- szeretett, halottunk, ItIKK FE­tének SS. évében hosszú beteg- RENCNÉ temetésén megjelentek ség után elhunyt. Temetése és fájdalmunkban osztoztak, szept °9-én 14 órakor lesz a Sándorfalvi alsó temető ravata- Köszönetet mondunk továbbá a lozójából. A gyászoló család. körzeti orvosnőnek és ápolónö­T. 4876 nck áldozatos munkájukért. A Fájdalommal tudatjuk, hogy gy4sioI6 csaIád. T. 1868 a szeretett édesanya, nagymama * deztek Táncházat az egyete­mi klubban. Ezek sikerén felbuzdulva határozták el, hogy kimennek a térre, s szélesebb közönség bevoná­sára teáznek kísérletet. A Budai Sándor vezette sándorfalvi citerazenekar rö­vid idő alatt jó hangulatot teremtett, játékuknak sok nézője-hallgatója akadt. Ám a táncosok nem soká hagy­ták őket álldogálni. Az együttes művészeti vezetője, Link Márta, felszólította a „közönséget", hogy álljanak körbe, s tanuljanak meg né­hány tánclépést. Kis bizony­talankodás után óriási kör alakult; aztán a zenekar csárdást játszott, s minden­ki lelkesen próbálgatta a lé­péseket, a forgásokat, a „da­rudöbögőt". Nem kellett unatkozniuk akkor sem, ami­kor belefáradtak a táncolás­ba. A tápéi népdalénekes, Tóth Andrásné szórakoztatta őket, s tanított meg nekik egy eredeti tápéi népdalt. Aztán újra a táncra került sor, s most már mindenki kötetlenül hasznosíthatta a megtanult lépéseket. A han­gulat egyre fesztelenebbé, vi­dámabbá vált, olyannyira, hogy Tóth Andrásné végül még Kerekes Lászlót, az egyetemi klub igazgatóját is táncba invitálta. Tökéletesen sikerült tehát az egyetemi néptánccsoport terve: a „gyöprugi" kitűnően szolgálta a néptánc, a nép­dal terjesztését. Szajbcly Mihály és dedmama, özv. TAPAF MA­TVASNE sz. Kovács Mária éle­tének 79. evében hosszú szenve­dés után elhunyt. Temetése okt. 1-én 15 órakor lesz a Ilugonics­temetö ravalalozójaból. A gyá­szoló család. Püspök u. 11/A. T. ISI , Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek és a ház lakóinak, akik szeretett édesapánk, BALASSV JÁNOS temetésén megjelentek és részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászolo család. T. 4871 DÉLMAGYARORSZÁG Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged várost Bizottságának Há­tlapja. - Megjelenik héttő kivételével naponta, hétköznapokon vasárnaponként lí oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István.— Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6710 Szeged. Magyar Tanácsköztár. taság útja 10.— Telefon: 13-535. 13-003. - Felelős kiadó: Kovács László- — A lapot nyumja: Szegedi Nyomda. 6zeged. BaJcsy-TU. u. SX. — Index: Z9 053 — Előfizetési df) egy hónapra 10 tartat

Next

/
Oldalképek
Tartalom