Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-26 / 225. szám

SZERDA, 1973. SZEPTEMBER 26. Gromiko beszéde az ENSZ-ben # New York (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden az ENSZ-közgyűlés 28. üléssza­kának plenáris ülésén indít­ványozta: a közgyűlés sür­gős és fontos pontként tűzze napirendre azt a kérdést, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai 10 százalékkal csökkentsék katonai költségvetésüket, és a megtakarított összegek egy részét a fejlődő országok megsegítésére fordítsák. A javasolt csökkentés kiinduló pontjának tekintsék az 1973­as . katonai költségvetések színvonalát. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta: az elmúlt év nemzetközi eseményeinek szempontjából a legfonto­sabb volt, hogy „a feszült­ség tartós időszakából az enyhülés és a gyakorlati együttműködés irányába be­következett fordulat fejlő­dött és erősödött... A ke­let-európai és a nyugat­európai államok közötti kap­csolatok normalizálásának feladata gyakorlatilag közel van a befejezéshez". A szovjet külügyminiszter arra is rámutatott, hogy „az enyhülés viszr lyai közepette szélesednek az el nem kö­telezett és a semleges orszá­gok lehetőségei arra, hogy pozitív befolyást gyakorol­janak a nemzetközi helyzet fejlődésére... Az el nem kötelezett államok IV., algí­ri konferenciájának ered­ményei ismét megmutatták, hogy az olyan esetekben, amikor a résztvevők állást foglalnak az enyhülés és az együttműködés mellett, fel­lépnek az agresszió erői és a népek elnyomása ellen, meggyőző ereje, tekintélye van szavuknak". Gromiko hangsúlyozta: „Eljött az ideje annak, hogy megkezdődjék a leszerelési Világkonferencia összehívá­sának gyakorlati előkészíté­se... Nem szükséges bi­zonygatni, mennyire kívána­tos az, hogy a konferencia előkészítésével foglalkozó bi­zottság munkájában minden nukleáris hatalom részt ve­gyen." „Megvan a lehetőség arra, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeképpen jó, sőt, po­tenciális következményeit te­kintve, történelmi jelentősé­gű sikert érhessünk el" — mondotta —, majd kifejtet­te: „A Szovjetunió kívána­tosnak tartja, hogy Európá­ban a politikai enyhülést kiegészítse a katonai enyhü­lés. Ezt szolgálhatja egy má­sik, nagyszabású kezdemé­nyezés számos európai állam részvételével: a közép-euró­pai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tartandó, október 30-án meg­nyíló tárgyalás." Andrej Gromiko hangsú­lyozta: „A Szovjetunió az összes ázsiai ország kollek­tív biztonsági rendszerében való egyenjogú részvételé­nek a híve." „A szovjetunió, a szocia­lista közösség országai a bé­kéért vívott harcban egy csatarendben haladnak a fejlődő államokkal, és mi sokra értékeljük ezt" — mondta végezetül Gromiko. Közös formula • Genf (MTI) A keddi nap a nem hiva­talos jellegű tanácskozások jegyében telt el az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten. Hosszas egyeztető erőfeszítések után a harmadik bizottság több albizottságának képviselői kidolgoztak egy olyan közös formulát, amely előrelátha­tólag lehetővé teszi az eljá-, rási kérdésekben fennálló nézetkülönbségek leküzdését, és elfogadása esetén meg­nyithatja az utat az érdemi munka számára a többi al­bizottságban is. ; Eltemették Nerudát # Santiago (AFP) Pontosan két héttel a chi­lei katonai vezetők ellen­forradalmi puccsa után a santiagói központi temető­ben szűk családi körben el­temették Pablo Nerudát. Bár a katonai junta a szükség­állapotra való hivatkozással megtiltotta, hogy méltó te­metést rendezzenek a Nobel­díjas költőnek, a Lenin-bé­kedij kitüntetettjének, a fő­város népe mégis tudomást szerzett az eseményről. Az egyszerű fémkoporsót a te­mető bejáratánál több szá­zan várták. „Le a fasiszta juntával", „le a diktatúrá­val", „Pablo Neruda elvtárs, nem felejtünk" kiáltások hallatszottak a tömegből. * Az Országos Béketanács elnöksége Pablo Neruda el­hunyta alkalmából kedden részvéttáviratot küldött a Béke-világtanács Helsinki­ben székelő titkárságához. Csehszlovákia is szakított Chilével # Prága (MTI) mány erről szóló döntését Prágában bejelentették, tartalmazó jegyzéket kedden hogy a Csehszlovák Szocia- nyújtották át a külügymi­lista Köztársaság megszakít- nisztériumban Sergio Verdu­ja diplomáciai kapcsolatait go ideiglenes chilei ügyvivő­Chilével. A csehszlovák kor- nek. Allende özvegye Kubában # Havanna (MTI) Hortensia Bussi, a meg­gyilkolt chilei elnök, Sal­vador Allende özvegye — magyar idő szerint kedden hajnalban — Mexikóból Ku­bába érkezett. A havannai repülőtéren Fidel Castro, a párt első titkára, a forradal­mi kormány elnöke és Os­valdo Dorticos államelnök fogadta a láthatóan rendkí­vül megviselt Allendenét. Ott volt a repülőtéren Beat­riz Allende, az elhunyt el­nök egyik lánya is. Csatornaépítés géplánccal Kitüntetések A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja elnöksé­gének határozata alapján a Magyar Népköztársaság tech­nikai segítségével épült szon­ginói biokombinát építkezési cs berendezési munkáiban szorgalommal és eredménye­sen dolgozott, ahhoz ériékes segítséget nyújtott magyar szakembereket, szakmunká­sokat tüntettek ki. Szám sze­rint csaknem százan része­sültek különböző kitünteté­sekben. A szakemberek egy csoportjának kedden a bu­dapesti mongol nagykövetsé­gen P. Sagdarszuren nagykö­vet adott át magas kitünte­téseket. Az ünnepi esemé­nyen részt vett dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes, ott voltak a külügymi­nisztérium képviselői is. Gódor János építőmunkás és Fegyverneki Sándor terve­ző a Munka Vörös Zászló ! Érdemrendet kapta. Egyide­Ijúleg öten vették át a Sark­] csillag Rendet. Többen ré­szesültek Munka Érdem­érem, Barátság Érem, a Mongol Népi Forradalom 50 éve Érdemérem kitüntetés­ben, mások a kormány okle­velét kapták meg példamu­tató munkájuk elismerése­ként. Somogyi Károlyné felvétele Munkában a markoló- és szádfalazó gcp. Két új, korszerű csatornaépítési mód­szerrel ismerkedhettek meg a szakembe­rek Szegeden. Tegnap, kedden az ALÉP és az Építéstudományi Intézet, valamint a Bányászati Aknamélyítő Vállalat Kiskun­dorozsma határában és a Csongrádi sugár­úti munkahelyeken bemutatta a gépláncos és a pajzsos csatornaépítési technológiát. Mint ismeretes, Szegeden, a rókus—móra­városi főgyűjtőcsatorna egyes szakaszait már a legújabb gépekkel, különleges köve­telmények szerint építik: a rókusi temető és a Tarján közötti csatorna például mint­egy 6 méterrel a felszín alatt halad. Hogy a munkát gazdaságosan végezhessék, a bu­dapesti metró alagútjánál alkalmazott módszert kellett felhasználni, a föld alatt egy célberendezés — a fúrópajzs — vájja ki a csatorna helyét. Ezzel a technikával eddig mintegy nyolcszáz méternyi „mini­alagút" készült el. Az Aknamélyítő Vál­lalat — kihasználva a lehetőségeket, a fúrópajzsot munka közben itt mutatta be az ország valamennyi részéből Szegedre érkezett érdeklődőknek. Az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Vál­lalat is korszerűsítette a csatornakészítést. Mint képünk is bemulatja — ez a munka a felszínen folyik, s az a lényege, hogy az eredetileg kézzel végzett szádfalazást gé­pesítették: A kettős gépbemutatót szakmai előadá­sok és tájékoztatók egészítették ki. Valóban kiegészítő Téesz-me/léküzemágak változásai a megyében A Minisztertanács 1969-ben értékelte a szövetkezetek ki­egészítő tevékenységének helyzetét, s a visszásságok megszüntetését célzó határo­zatában elsősorban a mező­gazdasági termékek feldolgo­zását, a közvetlen értékesí­tést, s a települések jobb el­látását jelölte meg fő célul. 1971-ben — az egységes szö­vetkezeti törvény hatályba lépése után — kormányren­delet és -határozat szabá­lyozta a kiegészítő tevékeny­séget. A központi és megyei in­tézkedéseknek hamarosan érezhetővé vált a hatása. 1970 után ismét nagyobb sze­repet kapott a szövetkezetek többségében az alaptevékeny­ség — vagyis a mezőgazda­sági termelés —, a kiegészítő üzemágakban pedig szerke­zeti változások történtek: nőtt az alaptevékenységhez kapcsolódó melléküzemágak száma és jelentősége. A hús­feldolgozás például két esz­tendő alatt közel háromszo­rosára nőtt a megye szövet­kezeteiben. Fejlesztették a sütőipart és a zöldségfélék elófeldolgozását is. Visszafej­lődött viszont az építőipari, műanyagfeldolgozó és gumi­ipari tevékenység csakúgy, mint a fuvarozás. Ami vi­szont kevésbé kedvező: a la­kosságnak végzett szövetke­zeti szolgáltatások is visz­szafejlődtek az utóbbi egy­két évben. Ám fejlődött a szövetkezetek kereskedelmi tevékenysége, 1968 óta mint­egy megháromszorozódott. A forgalomba hozott termékek 65 százalékát a háztáji gaz­daságokból vásárolják föl a szövetkezetek. Ez nyilván hasznos, hiszen fellendíti a háztáji termelést és javítja a lakosság ellátását is, bár a szövetkezeteknek csak ke­vés jövedelmet biztosít. A Csongrád megyei tanács­végrehajtó bizottsága — más témák között — tegnapi ülé­sén vitatta meg a termelő­szövetkezetek kiegészítő te­vékenységének változásait. A testület úgy értékelte e ten­denciákat, hogy hasznosak, megfelelnek a központi cél­kitűzéseknek. A végrehajló bizottság határozatában úgy foglalt állást, hogy — a me­gyei sajátosságokat figyelem­be véve --- támogatni kell azokat a melléküzemágakat, amelyek szervesen kapcso­lódnak a szövetkezetek alap­tevékenységéhez: például a zöldségfélék elófeldolgozását az élelmiszeripar számára, p szövetkezetek saját termékei­nek közvetlen értékesítését, a háztáji termékek felvásár­lását és értékesítését, vagy a lakosság számára végzett szolgáltatásokat. Ugyancsak a támogatásra érdemes tevé­kenységek közé sorolta a végrehajtó bizottság azokat, amelyek a szövetkezeti tag­ság és a családtagok foglal­koztatottságát szolgálják, va­lamint a hagyományőrző, há­ziipari jellegű üzemágakat. Elítélte viszont a testület a konjunktúralovagok szere-: pét, az alaptevékenységtől a figyelmet elvonó, a profil­tól távol álló melléküzem­ágak fenntartását. A végre­hajtó bizottság határozata szerint az állami törvényes­ségi felügyelet keretében ezeket a szempontokat érvé­nyesíteni kell, hogy a kiegé­szítő üzemágak mindinkább kapcsolódjanak az alaptevé­kenységhez valóban kiegészí­tő tevékenységgé váljanak. Sz. I. Magyar gazdasági napok a Szovjet­unióban A Magyar Kereskedelmi Kamara együttműködve az MTSZ-szel, valamint a Szovjetunió Kereskedelmi és Iparkamarájával, és más szervekkel, októberben ma­gyar gazdasági napokat ren­dez a Szovjetunió három vá­rosában: Moszkvában, Novo­szibirszkben és Taskentben. Az újságírókat erről tájékoz­tatta kedden Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke. Elmondotta, hogy a ma­gyar gazdasági napok ese­ménysorozata a KGST-or­szágok integrációs program­jának céljait segítve az együttműködés további lehe­tőségeit igyekszik feltárni. Moszkvában október 1. és 5., Novoszibirszkben 8. és 12., Taskentben pedig 15. és 19. között rendezik a magyar gazdasági napokat. Nemzetközi szakszervezeti megbeszélés Kedden megkezdte mun­káját Budapesten, az Építők Dózsa György úti székházá­ban az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak­szervezeti Nemzetközi Szö­vetségének vezető testülete, az adminisztratív bizottság. Konferencia a vízgazdálkodási tervezésről A vízlépcsők, a közművek, az árvízvédelmi létesítmé­nyek az öntözőmúvek. és más nagy vízügyi beruházások szellemi alkotóinak fontos szakmai találkozója, a víz­gazdálkodási tervezés-fejlesz­tési konferencia kezdődött meg kedden a Magyar Tu­dományos Akadémián. A többnapos tanácskozáson 11 országból érkezett szakembe­rek vitatják meg vendéglá­tóikkal a vízgazdálkodási be­ruházások műszaki-gazdasági előkészítésében a legutóbbi egy évtizedben elért ered­ményeket és megtárgyalják a teendőket 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom