Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-23 / 223. szám

VASAKNAK 1973. SZEPTEMBER DM iVAv­/•VtVA mlalgialz Az igazi bravúr­film Nagy közönségsikere volt a Be­törés című új Belmondo filmnek, amelyben a népszerű francia filmszínész bravúrt bravúrra, bűnt bűnre halmoz. Elhatároz' tam, hogy viszek neki ogy film­novellát. Párizsi lakásán kerestem fel öt átnyújtottam neki a kéziratot. Átlapozta, aztán elismerően mondta; — Jó ötlet, de nincs türelmem tégigolvasni — mondta Belmon­dó —, miközben két gyönyörű not ölelgetett, — Olvassa talán fel. — Miután ellopta a világ leg­nagyobb gyémántját — kezdtem ez olvasásba — repülőgépen me­nekül. Észreveszi, hogy gyanút kellelt a gépen, ezért leugrik ti»­ezer méter magasságból és — — Várjon, várjon. Mi van azon érdekes, ha valaki leugrik a re­pülőgépről? — Akkor talán kijavítom. Egy báz tetejéről felugrik a gépre. — tgy már jó lesz. De ne fe­lejtse el, hogy egy-két kalandos Jelenet után mindig kell valami szerelmi ügy is. Cicababa nélkül nincs jó film. — Erre ls gondoltam. A repü­lőgépen eszébe Jut, hogy rande­vúja van egy flrrepülónővel. Most úgyis divatos az űrrandevú. Ta­lálkoznak 350 kilométer magas­ságban, de a Scotiand Yard is űrhajóval üldözi. Erre Epsom fe­lett a földre ereszkedik pont ak­kor, amikor a derbyt futják, A tkotland Yard a nyomában van, de sehol sem találják. A derby­gyöztes ló közben befut, akkoí látni, hogy maga lovagolta, — Remek! £* aztán? — Sikerül elmenekülnie New Yorkba, ahol találkozik szerel­mevol, akit banditák ledobnak a 103-ik emeletről. Szerencsére ma­ga a OR-lk emelet ablakában el­kapja és megmenti, Ekkor kisül, hogy a nő nem más, mint a Scotland Yard főnöke, aki letar­tóztatja magát. Ebben a pilla­natban megjelenik az angol bel­ügyminiszter, éa elárulja, hogy maga nem is lopta el a világ leg­nagyobb gyémántját, hanem csak visszalopta az igazi gyémánttol­vajoktól, azoktól, akik szerelmét ledobták a 102-lk emeletről. Vé­gül kitüntetik a Bath érdem­renddel, — Kitűnői De nem kaphatnám meg az érdemrendet akkor, ami­kor egy elsüllyedt tengeralattjá­ró legénységét, mint békaember kimentem? Ogy sokkal érdeke­sebb lenne — mondta elgondol­kozva, és közben megnyomott egy gombot, működésbe hozva egy elmés szerkezetet, amelynek segítségével az ablakon át Bel­mondo autójába repültünk- 0 a volán mögé, én melléje. Meg se lepődtem PALÁSTI LÁSZLÓ Az Olvasó népért-mozgalom kezdete óta mind többször, ée egyre tágabb körben hallható a rendhagyó irodalomóra kifejezés. A szülő eleinte nem tudja mire vélni, milyen is lehet az az óra, amelyre nem kell készülni, a „rendhagyó" kifejezést utoljára a nyelvórákon hallotta, olyan „en­gedetlen" igékkel kapcsolatban, amelyek nem hajlandók alkal­mazkodni az igeragozás törvé­nyeihez — no de az irodalom­ban? Hiszen ott úgyis minden rendhagyó, lévén minden Jró, és költő öntörvényű alkotó — ám miként lehetne maga az óra rendhagyó, mikor feladata ép­pen az, hogy rendszert teremt­sen, megkönnyítendő a művek gazdag áramának befogadását? Hogy felel meg céljának az óra, ha maga hl „elhagyja" a rendet? Nem hagyja el. Az elnevezé­sen lehetne vitatkozni, de tulaj­donképpen „szemléltető óráról" van szó. óráról, ahol nincs fe­leltetés, éa nincs magyarázat, ahol csak a mű szólal meg, elő­adóművészek tolmácsolásában. De hol itt az újítás — mondhatnánk — hiszen minden tanár felolvas verseket, prózai szövegrészeket is, és ha Jó tanár, akkor előadókész­ségben sem szűkölködik? Csakhogy, ha van ls némi ro­konság a katedra és a színpad között, a tanár mégsem színész. Lehet, hogy vonzó előadásmódja közelhozza as (rőt, de aligha mindegyiket. Talán szépen tol­mácsolja kedvenceit, de vajon ho­gyan közvetíti azokat, akik eset­leg csak élete valamelyik szaka­szában idegenek számára? Fia­talon talán a „Közelítő tál" nem kelt benne visszhangot, később esetleg a „Minek nevezzelek?" ébreszt kellemetlen asszociáció­kat, mert öregedő hitvesét legszí­vesebben sárkánynak nevezné,,. De nem válogathat: neki a tan­tervben előírt anyagot tanítania kell, s egyelőre még a tananya­gon belüli mozgástere ugyancsak szűk. Az előadóművész viszont men­tes a kötöttségektől. Repertoár­ja személyes vonzalmait tükrö­zi. öt egy-egy korszak, tan­anyagrész szemléltetésére hívják meg, s az adott időszak jeles köl­tőit szabad választás alapján mu­tatja be, de még magát a kort is önként választotta, belső re­zonanciái alapján. Ezért hívják egyszer egyik, másszor másik előadóművészt, A redhagyó öra mégsem merül ki versmondásban. A művészek­hez énekes is társul, a versekhez a kor zenéje. Egy lépés tehát ez a módszer a tantárgyi koncent­ráció (más műszóval: integrált oktatás) felé, ahol nem mered­nek merev válaszafalak a test­vérmúzsák közé, a kor szellemi­sége pedig egyszerre többféle módon szólalhat meg (A tante­rem díszítése, reprodukciós al­bumok kézből kézbe adása ilyen­kor a kor képzőművészetét' ls hozzákapcsolhatja az előbbiek­hez.) A rendhagyó óra célja: a mű­vészi élmény adta katharzis. A művészetek, s elősorban az iro­• ÉflP B ftf a víros etflétftiítus rftzgíhel? fiangulaCa fiasonlíthaíatlanu! ked­ves, a Mátyás-templomban, vagy a Dóm tér építészeti együttesé­ben is sokan elgyönyörködnek, mégis — sokan azt mondják —, hogy .Szegeden kevés a városképet meghatározó, jellemző egyedi épület. S e véleményekben van is némi igazság, hiszen sok éven át nem tellett egyedi, valóban modern házak építésére. Az utóbbi években azonban jó néhány ilyen épület született a város fontos és forgalmas pontjain, s többnyire olyanok, melyek hangulata, jellege már a jövő városképét for­málja, Acs S. Sándor képei ezek közül az épületek közül mutatnak be nyolcat, valamennyi a Szegedi Tervező Vállalat műhelyében született. Képeinken sorrendben: a Nádor utcai lakóház, földszintjén óvodával, Bor­vendég Béla és Kocsis Béla tervezte. A Bajcsy-Zsilinszky és a Kigyó utca sarkán épített „olajosház" Tamai László munkája. Az Odesszai kőr­úton áll a József Attila Tudományegyetem Hermán Ottó kollégiuma, melyet Takács Jánosné tervezett. Az Oskola utca és a Roosevelt tér sar­kán épült tízszintes ház földszintjén kapott helyet az Égő arany presszó. Az épület Borvendég Béla és Szabó Ferenc tervet alapján épült. Bertalan Sándor tervezte a Bécsi körút és a Petőfi Sándor sugárút sarkát uraló tízszintes épületet, földszintjén a MÉK-bisztróval. A Károlyi utcai tízszin­tes lakóház Baches János műhelyéből került ki, csakúgy, mint Tarján egyetlen egyedi lakóépülete, a KU-es. A Magyar Tudományos Akadémia biológiai kutatóközpontját pedtg Tamai István tervezte. dalom megszerettetése ama kós­toló alapján, amit egy-egy óra szűkre határolt perceiben adhat, sokszor nagyon is hatásosan. Oktatásmódszertan! szempontú ból a rendhagyó óra napjainkig a faltörő kos szerepét játszotta, rést nyitott a. lexikális közlés merev bástyáin, s egyengette az Utat a mamár polgárjogot nyeri „mű-központú" tanítás felé. Mert sokáig az volt 9 tanítás célja, hogy lexikális ismeretek­kel töltse meg a diák fejét, g tankönyvekben az életrajzi ada­tokat frázisokkal teli, nehezen érthető és unalmat sugárzó sző­vegtömeg követte, mely szürke egyhangúságával nemcsak 3 mű­veket takarta el, de egyformám ls gyúrta az alkotókat; az élve­boncolásra emlékeztető vers­elemzések pedig agyonmagya­rézással tették lehetetlenné az igazi hatást. Hiszen a mű éppen azzal ad élményt, hogy a befo­gadóban gondolatok és érzelmek sorát Indítja el: a túlmagyarázás pedig ezt a „lélektől lélekig" hullámzó áramkört szakítja szét­A mű-központú tanítás arra törekszik, hogy az író önmagáért szóljon, hogy a mű nyomán tá­madt érdeklődés más művekre ég az alkotó személyére, az alkotál körülményeire ls kiáradjon. CsiU pán példaként: aki Ismeri és sze* retl —mondjuk — Csokonait, ag biztosan megjegyzi magolás nelu kül, hogy mikor élt, s hol, meg­érzi a debreceni ízeket szavában,' s gondolatait is felismeri, hogy hozzákapcsolja őket a felvilágo­sodás eszméihez, hiszen a Roux­seauval való lélekrokonságról valló sor („mint egy Rousseau Ermenonvillében ember és polgár leszek") önmagáért szól. De így van ez mindenkinél: Dante el­képzelhetetlen Firenze nélkül; Shakespeare mögött is ott a To­wer, Erzsébet udvara, s a londou ni kézművesek cégtáblái. A mű­től mindig eljutunk — saját kí­váncsiságunktól űzve — az iro-' dalomtorténetl tényekhez. Fo* dítva ritkán: adatok és unalmas szövegek aligha Indítanak el az íróhoz (legfeljebb rosszul slke-' rült szobrához), a megtanult ada­tok pedig használatlan llm-lom­ként peregnek kl az emlékezet­ből, mikor már jeles-szerzésré nem alkalmasuk. Az Olvasó népért mozgalom Indította el a rendhagyó Írod* lomórákat, s ma mér arra törekJ szünk, hogy minden óra közelít.) sen hozzájuk, ha előadóművészt nem is lehet, nem ls kell minded órára meghívni. A jó tanár póJ tolhatja, s ahol úgy érzi segít­ségre van szüksége, hanglemez* ket is fölhasználhat, mind 4 versmondás, mind a zene kőzve-' títésére. A rendhagyó Irodalomóra ön­maga megszüntetésének céljával született, s ha szükség is lesz rá még egy. ideig, előbb-utóbb i közös, iskolai irodalmi délutánéig sorozatává válik, már csak azért is, mert osztályonkénti, órakeJ retben való megrendezése túli* gosan költséges. BOZÚKY ÉVA >

Next

/
Oldalképek
Tartalom