Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-23 / 223. szám
12 VASÁRNAP, 1973. SZEPTEMBER 23. Á disszertáció témája : A tudós tipográfus Az Akadémia tudósplénuma clött Haiman György, az Iparművészeti Főiskola tanszékvezetője ismertette a közelmúltban a könyvpiacon nagy sikert aratott könyvének disszertációs változatát. A tudós tipográfus egy évtizedes kutatómunkája során a legnagyobb magyar nyomdász, a XVII. században élt. Tótfalusi Kis Miklós életútját követte nyomon. Többek kenységének valamennyi fontosabb mozzanatát. Fényt derített gazdag betűkészletének eredetére, és utóéletének máig fellelhető részleteire. Hatalmas betúkincsét is felszínre hozta, és elsőnek állapította meg tudományos hitellel, hogy az mai betűállományunk gerincét alkotja. Haiman György felkutatta a Hollandiát járt bibliaközött a legaprólékosabb nyomtató munkásságának is munkával derítette fel a re- „,„„„,,„„ „,;«.,i„t„;» „„,. iormátus tanítóból világhi- meretlen észlelett, es egy rcssé lett kolozsvári betűmetsző és tipográfus tevéséges rendszerbe foglalta szabályos építőelemekből összetevődő könyvművészeti tevékenységét. Az érdekes disszertációs disputa élénk érdeklődést váltott ki, és azon a szaktudósokon kívül a könyvbarátok és a hajdani nagy erdélyi betűmetsző kései „kollégái'', a nyomdászok is képviseltették magukat. A tudósmunka elbírálói úgy vélekednek, hogy Haiman György feltáró munkája kultúrtöténetünk jelentős gyarapodása. Ehető vagy mérgező ? Nem telik el év, hogy az újságok hírül ne adnak: súlyos gombamérgezés történt, a betegeket — néha egész családot — kórházban ápolják, bizony néha hiába. Olyan sok. nálunk a mérgező gomba, vagy olyan nehéz ezek megkülönböztetése, hogy szükségszerűen következnek be ilyen tragikus események? Ha gombarol esik szó, különbséget kell tennünk a termesztett és a vadon termo erdei gombák között. A termesztett gombákkal természetesen nincs semmi probléma: kedvelt, teljesen veszélytelen, viszonylag nagy fehérjetartalmú, értékes táplálék. A mérgezés veszélye csak az erdei gombákkal kapcsolatos, mégpedig az emberek könnyelműsége, vagy tudatlansága miatt. Senki sem ítélhető el azért, ha kiránduláson nem tud ellent állni a különösen csapadékos időben lépten-nyomon felbukkanó gombaknak, és összegyüjtögetve hazaviszik ezeket. De azért már igenis kárhoztatható, ha az ismeretlen gombákat, minden kritika nélkül elkészíti és elfogyasztja. Hazánkban több mint ezer erdei gombafaj fordul eló, és ezek közül mintegy 60 méregtartalmú. Az ehető gombafajok száma több mint 100, a sok, jelentéktelen vagy nem jó ízű pedig a gombagyüjtés szempontjából érdektelen. A mérges gombák közül körülbelül egy tucat súlyosan mérgező. Ilyen például a barna kalapú pettyes párducgalóca, az apró termetű — mezei szegfűgomba közé szedhető — susulykagcmbák, és az apró parlagi tölcsérgomba. És valamennyi mérges gomba kö- gyakran okoz mérgezést, de don, hártyás gallér van. A tönk tövét a földben jól fejlett fehér hártyás hüvely, bocskor veszi körül. Fontos tehát, hogy kerüljük el a fehér lemezű gombákat, különösen, ha a tönkön fehér gallér is van. A gyilkos galóca csak erdőkben vagy erdószéleken terem. A nyár elejétől késő őszig mindig megtalálható. A gyilkos galóca különleges méreganyagot tartalmaz, amely nem bomlik el a sütés-Iözés során, nem semmisül meg szárítással, és nem oldható ki forrázással sem, tehát bármilyen elkészítés esetén életveszélyes marad. Egyetlen példányában annyi mereg van, amennyi elegendő 3—4 ember életének a kioltásához. Súlyosbítja a veszélyt, hogy amíg a legtöbb méreg lenyelese után egy-két órán belül jelentkeznek a mérgezés tünetei, addig a gyilkos galóca mérge a fogyasztás után akár 8—12 óráig, vagy akár egy napig sem okoz tüneteket. Amikor viszont a roszszultét elkezdődik, már felszívódott a méreg. Más mérgezésnél az első védekező beavatkozás a hánytatás, mert így lehet eltávolítani a meg fel nem szívódott mérget. A gyilkos galóca mérgezésénél ez már reménytelen. Az egyetlen teendő a mérgezés észlelésénél a beteg azonnali kórházba szállítása, ahol még van remény a megmentésére. Régebben 10 galócamérgezettből 9 meghalt, ma már sikerült a halálozást 20 százalék alá szorítani. A többi mérgesgomba is zött egészen különleges helyet foglal el a gyilkos galóca: ez az erdeinkben meglehetősen gyakori gomba okozza a halalos végű gombamérgezések 90 szazaiékát. A gyilkos galóca felismerése nem mindig könnyű, mert többnyire ugyan világos zöldesbarnás színű, de leltet sárgás, feheres, sötétebb, világosabb színű; többnyire közepesen nagy, de lehet kicsi, vagy nagy is. A fiatal gomba pedig hófehér, gömbölyű, akár az ehető pöféteg. A gyilkos galóca közeli rokona az éppoly veszélyes fehér gyilkos galóca, ennek színe hófehér vagy sárgásfehér, felülről nézve ugyanolyan, mint a közkedvelt csiperke. Ezért elsősorban a kalap alsó felületét küllőszerüen borító lemezek színét kell figyelni. A gyilkos galóca lemezei mindig fehérek, a csiperke lemezei viszont ntegszinesednek — esetleg csokoládébarnára, rózsaszínre. A gyilkos galóezek következménye kevésbé sülyo6. ősszel például igen gyakori a világító tölcsérgomba okozta mérgezés, mert ez a gomba könnyen összetéveszthető a sárga rókagombával. Gyorsan ismétlődő hányásj okoz, de néhány órai kellemetlenség árán megússzák könnyelműségüket a mérgezettek. Az ennél veszedelmesebb apró mérges gombák, például a susulykák elfogyasztása után is gyorsan, esetleg már negyedóra múlva kezdődik a rosszullét; ilyenkor van idő a hanytatásra, gyomormosásra. A gombamérgezések 80 százalékát a saját szedésű gomba okozza. A kirándulók, alkalmi gombagyűjtők tehát ne fogyasszák el a számukra ismeretlen gombát, előbb feltétlenül vizsgáltassák meg a gyűjtemény minden darabját gombaszakértövei. Az országban ma, már több mint 3000 szakképzett gombaismerő van, akik pillanatokon belül különválasztják az ehető gombáktól a mérgezőt, vagy nem kellemes ízűt Az Egészségügyi Minisztérium rendeletben szabályozta az erdei gombák piaci árusítását is. E szerint a piacon csak a szakértővel előzetesen megvizsgáltatott gombát szabad árusítani; a szakértő az általa megvizsgált gombáról írásos bizonylatot ad. A piaci gombaszakértő díjtalanul átvizsgálja a lakosság által gyűjtött gombákat is. És amennyire felelőtlenség gombát zugárusgombát vizsgálat nélkül elfogyasztani, ugyanennyire felelőtlenség gombát zugárustól, házalótól vásárolni.. A gomba házalói árusítása egyébként tilos, a zugárust rendőrkézre kell juttatni. T. M. Rögtönoldódó gyógyszerek, szuperédes cukor A granulál ás szerepe az ipari termelésben Főleg a vegyipar dinamikus fejlődésével, a korszerű, intenzív technológiák megvalósulásával párhuzamosan mind nagyobb szerepet kap az ipari termelésben a granulálas, vagyis a kisebb-nagyobb méretű, gyakran más vegyi anyaggal bevont szemcsék képzése. Miért jobb a szemcsés anyagok felhasználása? Erre a kérdésre vegyészek számtalan érvvel válaszolhatnának. Az üzemen belüli környezetvédelem egyik fontos eszköze például a granulálas. hiszen így megakadályozható, hogy a por a levegőbe, arcra, szemre kerüljön. Különösen nagy jelentősége van ott, ahol mérgező anyagokkal dolgoznak. így például a gyógyszeriparban. a növényvédószer-iparban, de az üvegiparban is. Ugyanakkor az automaták, vagy a műtrágyaszóró gépek töltése is egyszerűbb a szemcsés anyagokkkal. • Á granulálas jelenleg alkalmazott eljárásai szakaszosak, s éppen ezért nagy volumenű folyamatos termelésre alkalfnatlanok. A legkorszerűbb, nagyüzemben is alkalmas szemcseképzési eljárás, az úgynevezett fluodizációs granulálas, amellyel a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete foglalkozik, immár 1968 óta. Az eljárás lényege, hogy a por alakú vegyianyag-halmazba levegőt fúvatnak, amely mozgásba hozza az egész tömeget, s a porszemek e mozgás közben szemcsékké állnak össze. A szemcsék köré pedig a bejuttatott vegyi anyagok bevonatot képeznek. A MÜKKI alapkutatásai során meghatározták e technológiai folyamat jellemzőit, azok öszszefüggéseit, kidolgoztak olyan matematikai modelleket. amellyel reprodukálni tudják a folyamatot, sőt előre kiszámíthatják annak eredményeit is. Az alapkutatások eredményeit összegezve a ©fakorlati alkalmazások számtalan lehetősége vetődött fel. Olyan eljárások kidolgozása előtt nyílt meg az üt, amely a vegyipar, az élelmiszeripar több termékét is korszerűsít-, heti, a ©-ártásl eljárás fejlesztésén túl. Az eljárás első alkalmazói a gyógyszergyárak voltak: több termék előállításánál már megvalósította az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár. a Kőbányai Gyógyszerárugyár. a Chinoin és a BIOGÁL. A fluodizációs granulálas felhasználásával gyártják ntár többek között az Andaxint, a Pipolfent. az Antineuralgikát is. Az automata tablettázó gépekbe szemcsés anyagot juttatnak, amely biztosítja a tabletta nagyobb szilárdságát, ugyanakkor, a szervezetbe jutva azonnal szétesik, gyorsan oldódik és hamar hat. A gyógyszeripar mellett a mosószergyártó üzemek is felfigyeltek az eljárásra, hiszen a por. alakú mosószerek hátrányai már a kereskedelmi forgalomban is érezhetők. Ennek rendkívül apró szemcséi rárakodnak a nyálkahártyára, s gyakran allergiás tünetek okozói. • Amíg a gyógyszeriparban az új eljárás széles körű alkalmazásáról számolhatunk be, addig az élelmiszeriparban a lehetőségek listáját sorolhatjuk. Ezek a lehetőségek egyáltalán nem utópisztikusak. hiszen a MÜKKI és az érintett üzemek, vállalatok közös kísérletei már megkezdődtek, s az első termékeket is őrzik a laboratóriumokban. A holnap egyik elelmiszerigérete a granulált kakaó, amely apró szemcséi pillanatok alatt szétesnek — hideg vízben is —, s azonnal oldódnak. A szokásosnál tízszer édesebb az a cukor, amelyet a fluodizációs granulálas eljárásával készítettek. Ez a kísérleti termék az enyhébb cukorbetegségben szenvedők és a fogyókúrázók édesítőszere lesz, hiszen a szemcsék a cukor és a szacharin e©-ütteséből készültek, ízben megerősítve a cukor jellegzetességét. Kidolgozták még azt az eljárást is, amellyel a különböző értékes gyógynövények magvaiból készíthetnek granulátumot, növényi táplálékok, műtrágyák, sőt növényvédő szerek egyesítésével. Ezek a sok összetevőjű szemcsék segitik a bennük levő mag biztos csírázását, és gyors fejlődését. • A kemizálás során egyre nagyobb mennyiségű nagyhatású mérget használnak fel a mezőgazdasági üzemek. E mérgek egy része a bőrön átszívódva is halálos hatású lehet. Éppen ezért alkalmazásuk rendkívüli fi©elmet és elővigyázatosságot igényel. A nagyhatású növényvédő szerek emberre való ártalmasságát csökkentik a MÜKKI eljárásának megvalósításával. Eszerint a Chinoinnal. és a Nehézvegyipari Kutató Intézettel közösen a granulált méregszemcséket bevonják, s azokból mintegy mikrokapszulát képeznek. Ezek a kapszulák már védenek a börön át való felszívódástól, a löldbe jutva pedig gyorsan oldódnak. Mérgekről beszélve, meg kell említeni, az üveggyárakban felhasznált na© mennyiségű ólmot, amely szintén zavarokat okozhat az emberi szervezetbe. A MÜKKI kísérletei kiterjednek erre a területre is, s módszerük szerint az üveggyári ólmot is szemcsés formában kell felhasználni, így megakadályozhatják annak belélegzését. Barta Éva Meleg fogadtatás JOV* Pásztor Ferenc: Véletlenül katona A vizit véget ert, Zsitva csak annyit mondott, hogy sürgősen rakjon rendet a táskában, aztán elment. De ettől a naptól kezdve nem állhatott meg Zsanó Skumát alhadnagy előtt. Az ő francia nyelvű újságjai miatt az alhadna© akkora szidást kapott Zsitva századostól, hogy igazán nem tette zsebre. Két este kellett tanulnia, hogy melyik testvérpártnak milyen lapja jelenik meg. Skumát ugyanis azt hitte, hogjjj. a L'Humanité valamiféle felforgató újság. No, persze, Zsanón állt bosszút a tájékozatlansága miatt Vége lett a gyön©életnek. Visszavezényelték a századhoz Másnap úgy készült a kivonulásra, mintha a világ másik tájára vándorolt volna a század Pedig nem kellett messzire menni, csak Pécs ca tönkjén, a felső harma- város széléig. Szerencsére, alaposan felkészült az útra. Vaksorsának-e, va© felettébb imponáló megjelenésének köszönhette, ntár az első napokban megnyerte a szakácsok kegyét. Franciás gyomrának nem kedveztek a fűszeres ételek, hát ellátták vajjal, lekvárral, cukorozott gyümölcscsel, miegymással. Most derült ki, hogy mekkora haszna van a ménkű nagy köpenynek. Igaz, lépni nehéz benne, de a zsebeiben annyi élelem elfér, hogy akár e© világkörüli útra elegendő menázslt vihetne magával. Még a gyakorlattal sem volt nagyobb baj. Igaz, hogy aranyért sem tudta volna Kincses szakaszvezető után mondani, ho©: „Csapott célgömbbel ú© célzunk, ho© a célgömb felső csúcsát a cél alsó széle közepére helyezzük ú©, ho© a nézőke felső vonalával elvágólag le©en." Zsanó ezt a szabatos fogalmazást így adta viszsza: — „Elcsapott célgömböt ú© céljazunk, ho© a csúcsgömb célját az alsó szél célközép szélére csúcsoljuk és az egész elvágódik." Ilyenkor az egész szakasz majdcsak elvágódott a nevetéstől. Kincses szakaszvezető pedig megígérte, hogy az egész díszes röhögő bandát ű© meneszti bizonyos kezdősebességgel, méghozzá ülőrészük alsó széle közepén, ho© repülés közben a hadak útjáról mind lesöprik a lóganyét. Mindazonáltal Kincses nem adta fel a reményt. Még konokabbul nekiesett Zsanó szókincsét gazdagítani. Szegény Kincsesnek pedig nem volt könnyű dolga. Márcsak azért sem. mert volt a szakaszában még egy nyelvtelietség — Knapiczius Pali Tótkomlósról. Igaz, a derékbatört magyar nyelv mellett csak szlovákul tudott, Kincses mégis váltig azt hangoztatta — ha Zsanónak éppen nem ment a fejébe a szabályzat, ds Knapiczius aznap értette: — No, ma©arázza meg Zsanónak, maguk —• két külföldi — megértik e©mást. Azt nerh látni kellett, amikor Knapiczius és Zsanó korrepetálták e©mást, hanem hallani. Mondta a magáét minde©ik, bólogattak hoz<* na©okat. Másnapra u©anú© hallgattak, u©aa* olyan értetlenül néztek Kincsesre, mint előtte. E© Ilyen nap után szomorúan menetelt befelé a század. Zsitva százados nem szerette, ha elkókadt embereket látott. Ha ő maga soha nem is robbant szét a nagy jókedvtől, azért na©on kedvére való volt, amikor nótázva, mosolyogva rótták a kilométereket. Az iménti mosolynak azonban mégsem örült. Tudta, ho© ebben van valami oda nem illő is. A század mellett lépegetett, hosszan, megnyújtva lépteit ha©ta e©re maga mögött a katonákat. Amikor Kincses mellé ért, alig észrevehető fejbólintással hivta maga mellé a szakaszvezetőt. — Tudja, ho© hol hibázott? — kérdezte csendesen, mégis olyan hangsúllyal, amiből a rutinos tisztes kiérzett e© kisebbfajta vihart, de legalább e© csendesebb égzengést. — Nem ériem, ho© valahol hiba csúszott volna be. Mindent ú© hajtottam végre, aho©an a parancs szól. Arról, sajnos, nem tehettem, ho© némelyik embernek nem lehet a fejébe verni.„i (FolytaljukS