Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-16 / 217. szám

VASARNAT*, tm SZEPTEMBER W. Tanácstagi csoportok alakultak A héten Szeged mindhátom kerületében megtartották alakuló üléseiket a tanácstagi csoportok. A tanácstagok kerületi csoportjai már régebben is működtek, a választások és az öt község csatlakozása után most a megváltozott helyzetnek megfelelően alakultak újjá, s választották meg vezetőiket. Az alakuló üléseken a kerületi hivatalok vezetői ismertették a csoportokkal a soron következő feladatokat, s ezek alapján mindhárom csoport kidolgozza munkatervét. A kerületi tanácstagi csoportok a tapasztalatok szerint hasznosan és jól kapcsolódhatnak be a város életébe. Ennek egyik legfontosabb feltétele a megfelelő informáltság biztosítása. Ahhoz ugyanis, hogy a tanácstagok valóban hathatósan és jól dolgozhassanak, minél több információra van szükség. A tanácsülések munkájában a tanácstagok megismerik a város egészét érintő kérdéseket, a fejlesztési elgondolásokat, igazán intenzíven azonban nyilván ^ saját választókörzetük s a szűkebb környezet, a kerület életében, fejlődésében működhetnek közre. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a saját kerületükre vonatkozó terveket, elgondolásokat alaposan megismerhessék, s megismerkedjenek azokkal az adottságokkal, feltételekkel, melyekkel a kerület rendelkezik, s melyekből kiindulva a lehetőségek alapján dönthetnek a városfejlesztés egyes konkrét kérdéseiben. A tanácstagok kerületi csoportjai valóban jó műhelymunkát végezhetnek, hiszen nyilván jól tudják a kerület adottságait, életét, az ott lakók kívánságait, s a város egészénél jobban megismerhetik egy-egy városrész lehetőségeit. Csak egy példa: a városi tanács nyilván nehezen dönthet arról, hogy egy-egy kerületben melyik utcát kell hamarabb aszfaltozni, vagy hova kell először vizet vezetni, melyik a fontosabb feladat. A kerületi csoportok viszont első kézből értesülhetnek a lakosság javaslatairól, s nyilván sokkal több, a döntéshez szükséges helyismerettel rendelkeznek, mint a tanács egésze. A kerületi- hivatalokkal, a területi pártszervezetekkel és népfrontbizottságokkal együttműködő tanácstagi csoportok helyismeretük révén bőséges információval rendelkeznek a város egyes területéről, s ezeknek birtokában nyilván a lehető legjobban dönthetnek a városrészt érintő egyes kérdésekben, és azok ilyen vagy olyan megoldását közösen javasolhatják a tanácsnak, vagy más • szerveknek, közösen képviselhetik a terület lakóinak érdekeit. Sz. L Békekongresszusok előtt Az előkészítő megyei békekonferenciákon 4 ezren vettek részt Üzlethelyiségekből ne legyen más Egy város képéhez hozzátartoznak az üzletek, az üzletsorok. Szegednek is jellegzetesen üzlet Belvárosa van. Az lenne jó azonban, ha új üzletek megközelítően az új lakóházakhoz mérten nyílnának, a szükségletnek megfelelően. Szegedről ezt azonban ma még nem mondhatjuk el. A Szeged városi tanács Lakás- és Helyiséggazdálkodási Hivatalán át bonyolódik le egy-egy megüresedett üzlethelyiség kiutalása újabb bérlőnek, ha az előző bérlő felmondja működését valamilyen oknál fogva. Ez vonatkozik az irodahelyiségek kiufalására is. Mivel gazdálkodik a lakás- és helyiséggazdálkodási hivatal, ha régi, elavult lakóházakat lebontanak, amelyekben esetleg több, vagy számos üzlet is volt, s a régi ház helyén felhúzott épületben netán nem nyílik új üzlet? Dr. Dékány Géza, a városi tanács lakás- és helyiséggazdálkodási hivatalának vezetője igen röviden válaszolt a kérdésre: — Csak azon irodák és üzlethelyiségek fölött rendelkezünk, amelyek eddig is megvoltak, mert beruházásból még csak kis mértékben építenek irodákat, üzlethelyiségeket. A beszélgetésbe bekapcsolódott a lakás- és helyiséggazdálkodási hivatal főelőadója, dr. Zahuczky József, akihez az ügymenetben az irodák és üzlethelyiségek kiutalásai tartoznak. Arról tájékoztatott, hogy hivatalának meglehetősen jó a kapcsolata a KISZÖV, valamint a KIOSZ Csongrád megyei szervezetével, szövetségével. Tagjaiknak tartottak már előadást arról, hogy mi az egyszerű teendő, amikor bármilyen oknál fogva az általuk bérelt üzlethelyiséget, műhelyt . fel akarják adni. Felajánlhatják a lakás- és helyiséggazdálkodási hivatalnak, vagy közvetlenül tárgyalnak közülettel, amelynek éppen szüksége van helyiségre, s annak átvételét kártalanítás ellenében vállalja. Ha az utóbbi megoldásban létrejön a megegyezés, minden esetben a lakás- és helyiséggazdálkodási hivatalnak kell jóváhagyni. Újabb helyiségkiutaláskor az uj bérlőnek egyszeri igénybevételi díjat kell fizetnie, amelynek összege négyzetméterenként 1 forinttól 3 ezer forintig terjed, S aztán fizeti a megállapított havi bérleti díjat. Arra törekszenek, hogy ami eddig üzlethelyiség volt, az maradjon meg továbbra is annak, az újabb kiutalás után is. Fordított eset is fennáll, amikor volt üzlethelyiségben üzemszerű termelésre rendezkedtek be, mint például a Kölcsey utca 13. szám alatt, ahol varroda és iroda volt. Az épületet az Ingatlankezelő Vállalat teljesen felújítja, onnan a lakásokból a bérlők — a munka befejezéséig — váltólakásokba költöztek, és ideiglenes jelleggel új helyre költöztették — a földszinten addig működő varrodát és irodát, amely oda már nem fog visszaköltözni. Tanácsi segítséggel majd véglegesen az új helyre költöztetik. A Kölcsey utca 13. szám alatt levő, és eredetileg üzleti rendeltetésű helyiségeket megkapja a Delta Nagykereskedelmi Vállalat üve'g-, csillár- és edényáruháznak, 440 négyzetméter alapterületen. Ezzel* párhuzamosan megszüntetik a Széchenyi télen levő üvegboltot, illetve az ott felszabaduló helyiségeket megkapja az édességbolt, üzlete bővítésére. A törekvés helyes, hogy az üzlet maradjon üzlet. Az a tendencia is dicséretes, hogy irodák ne foglaljanak el üzlethelyiségeket. Áthidaló megoldásként Tarján jobb ellátottsága érdekében szolgáltatás céljára a lakás- és helyiséggazdálkodási hivatal kiutalt nagyobb méretű garázsokat, például így jutott helyiséghez a GELKA, a Patyolat, több kisiparos, kiskereskedő, fehérneműjavítóműhely, méghozzá kedvezményesen, mert ezekért a helyiségekért nem kellett egyszeri igénybevételi díjat fizetni. Ez a megoldás viszont csak átmeneti jellegű, hiszen a garázsokra is szükség lesz majd a gépkocsipark növekedésével. Új üzletek azonban méginkább szükségesek a régiek mellett. U F. A szeptember 20-ra összehívott kétnapos programmal a Parlament kongresszusi termében ülésező VIII. magyar békekongresszus előkészületei során augusztus végén és szeptember első felében a 19 megyében és a fővárosban megtartották a he. lyi békekonferenciákat. Ezt megelőzően a városokban és községekben is, szerte az országban rendeztek békegyűléseket, rétegtalálkozókat. A küszöbönálló országos békemozgalmi esemény kapcsán az előkészületi rendezvények tapasztalatait, politikai, tömegmozgósító eredményeit összegezte Szentistványi Gyuláné. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. — A megyei és más helyi békekonferenciák egybehangzóan tanúsították: a magyar békemozgalom elismerésre méltó sikere, hogy széles tömegeket tudott moz. gósítani, élénkítette az emberek érdeklődését a nagyvilágban zajló események iránt. A helyi békekonferenciáknak az volt a célja, hogy előkészítsük a mj országos békekongresszusunkat és az október 25—31. közötti, kiemelkedő jelentőségű, nemzetközi eseményt, a békeerők moszkvai világkongresszusát. összegezték ezeken a találkozókon a békemozgalom, a szolidaritási és barátsági munka eredményeit. tapasztalatait. Ajánlások is elhangzottak a további teendőkre. 'Megválasztották az országos békekongresszus küldötteit. s — Széles körű tömegpolitikai munka előzte meg a helyi békeparlamentek össze, hívását. A népfrontbizottságok, a társadalmi és tömegszervezetek által rendezett réteggyűléseken, különböző kis csoportos összejöveteleken az aktivisták tíz- és tízezrek előtt beszéltek a békekonferenciák céljáról. A megyeszékhelyeken és legutóbb Budapesten rendezett — összesen húsz — békekonfe. rencián a vártnál is nagyobb számban, mintegy négyezren vettek részt. Az aktivitást tanúsítja, hogy a megjelentek közül körülbelül 300-an kértek szót és fejtették ki véleményüket. — A beszámolók sokrétűen elemezték a jelenlegi világhelyzetet, elmélyülten értékelték a békemozgalom eredményes tevékenységét, jó néhány ajánlást is tettek a további feldatokra. Egyértelműen kitűnt a beszámolókból. felszólalásokból, hogy kedvező belpolitikai légkörben készülhetünk a magyar és a moszkvai békekongresszusra. — Szóba kerültek a békeeseményeken többek között az európai béke és biztonság kérdései, s a nemzetközi életben elért olyan nagy eredmények is, mint a vietnami fegyverszünet, amelyet tartós békévé kell változtatni. Nyomban reagált közvéleményünk az új feszültséget okozó chilei helyzetre, amely ismét kiállásra, szolidaritásra késztet bennünket; Szó volt az olyan kiújuló, háborús gócokról — így a közel-keleti kérdésről --J amelyeket világméretű összeg fogással fel kell számolni. A megyej békeparlamentefi mindenekelőtt arra irányították a figyelmet, hogy erősíteni kell a különböző tő* megszervezetek és -mozgalmak békevédelmi tevékeny.' ségét az egységes magyar békemozgalomban. További erőfeszítéseket kell tenni azért, hogy még nagyobb tö.megek vegyenek részt a bé-; kemunkában, hiszen a béké^ ért folytatott harchoz minődén jószándékú, becsületes ember csatlakozhat. Ujabb intézkedésele a és leszerelő sorkatonák bevonuló érdekében Néphadseregünkben mind sokoldalúbban igyekeznek gondoskodni a nős, családos sorkatonákról. A honvédelmi törvény alapján általában nem mentesülnek a katonai szolgálat alól. A róluk való gondoskodás azonban kiemelt helyen szerepel és lényegében már a bevonulás előtt megkezdődik. Másoktól eltérően a behívás előtt három hónáppal értesítést kapnak a bevonulás várható időpontjáról, hogy családi problémáikat idejében rendezhessék. A behívóparancsot egy hónappal előbb kézbesítik ki számukra, azért, hogy ha családjuk' segélyre jogosult, azt a tanácsnál még a bevonulás előtt kérhessék. Ezzel lehetővé válik, hogy a családi segély folyósítását már az esedékesség hónapjában megkezdjék. A nős, családos sorköteleseket — a katonai érdek figyelembevételével — a családi kapcsolatok fenntartásának könnyítése céljából elsősorban 100 kilométeres körzeten belüli alakulatokhoz hívják be, illetőleg olyanokhoz, ahol a népgazdaságban végzett munkájukért pénzjutalmat is kapnak. Részükre — családjuk látogatása érdekében — havonta egy alkalommal eltávozást engedélyeznek, és az utazási költséget — a hozzátartozók anyagi helyzetétől függően megtérítik. Egy másik figyelemre méltó intézkedés alapján jelenleg a kétgyermekes sorkatonák egyéves szolgálat után — kérelmezés nélkül — leszerelnek. A hivatalos formaság csupán annyi, hogy a második gyermek születését, valamint indokolt esetben az eltartási kötelezettséget a tanács által kiállított igazolással kell bizonyítani. Az egyéves sorkatonai szolgálat teljesítését — a katonai érdek mellett — indokolja, hogy az a leszerelés után mentesít a honvédelmi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól. A napokban jelent meg a munkaügyi miniszter rendelete, amely kiterjeszti a sorkatonai szolgálatból leszerelteknek nyújtott kedvezményeket, s biztosítja, hogy a fegyveres erőknél eltöltött évek ne jelenthessenek hátrányt az újbóli munkába állásnál. A pénzügyminiszter —más illetékes tárcák vezetőivel együttesen kiadott rendeletében — arról intézkedett, hogy a leszerelést követő két éven belül a sorkatonai szolgálatot teljesített dolgozókat is előnyben kell részesíteni a lakásépítkezések támogatásakor. Amint a Honvédelmi Minisztériumban közölték, a rendelkezések végrehajtásának részletes szabályai hamarosan elkészülnek, és azokat a közeljövőben kiadják. Az előzőekben említett rendeletek különösen időszerűek, mivel országszerte most folynak a sorozások, amelyek előkészítik az őszszel esedékes bevonulásokat. Ugyanakkor egyidejűleg szerelnek le azok, akik teljesítették sorkatonai szolgálatukat. (MTD A pedagógia műhelyében Húsz éve kapta meg fizikakémia szakos középiskolai tanári diplomáját a József Attila Tudományegyetemen, tíz éve igazgatója a Tömörkény István gimnázium- és művészeti szakközépiskolának dr. Diós József. Jelentős évfordulók ezek egy pedagógus-ember életében. Bár igazgatói tevékenysége miatt kevesebb óraszámban tanít, vonzódása, kötődése szaktárgyához, annak módszertani kérdéseihez ma is eleven és erős. Cikkei, tanulmányai, pályamunkái bizonyítják ezt. Kutatási témája évek óta a programozott oktatás kérdésköre. Ebből a témakörből készítette legfontosabb tanulmányait, ezekről a problémákról tart ismételten előadásokat Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, és Budapesten, az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület audiovizuális és kutatófilm szakosztályában éppen a közeljövőben. Nyomdában van a három kötetre tervezett Oktatási programok a fizika tanításához című tanári kézikönyvsorozat első darabja, mely az elektromosságtan metodikai programjait tartal. mazza. A könyv társszerzője dr. Lang Jánosné, akivel évek óta együtt dolgozik dr. Diós József. — Nagy feladatok állnak a pedagógusok előtt napjainkban. Sok-sok sürgető problémát kell megoldani. Megnyugtató választ kell találni például arra, hogyan lehet lépést tartani a gyorsuló idővel, benne a természettudományok rohamos fejlődésével. Hogyan lehet kulturált embereket nevelni, akik egyben szakmailag is kiválóan képzettek. Ma már nagyon jól látjuk, hogy ezek nem csupán, s talán nem is elsősorban tartalmi kérdések, hanem metodikai problémák. A programozott oktatás kutatásától, az oktatógépek alkalmazásától a tanítási óra hatékonyságának növekedését várjuk. A tanulók munkáját szeretnénk megkönnyíteni. Nem tévesztjük azonban szem elől, hogy a gép sosem nőhet a tanári személyiség fölé, csak segítheti, hatékonyabbá teheti munkáját. Ennek érdekében iskolánk egész tanári testülete, az iskola közössége jelentős munkát végez. Hétszázharminc tanuló és 107 tanár. illetve óraadó munkáját irányítani, egy olyan szerteágazó, sok profilú iskola munkáját eredményesen vezetni nem kis feladat. Egyedül, elszigetelten szinte lehetetlen. — Az igazgatói szoba ajtaja mindig és mindenki előtt nyitva áll. Eredményeket elérni csak a nevelők közösségével és a tanulókkal együtt lehet. Ha mindenki a maga helyén érzi és tudja kötelességét, feladatait, ha a bizalom és őszinteség légköre, egymás segítésének szándéka, egymás munkájának figyelemmel kísérése jellem, zi az iskolaközösséget, akkor lehet jól és eredményesen dolgozni. Elmondhatom, iskolánkban ilyen a légköri Szoros a kapcsolatunk a diákokkal. Alakit juk-f orrnál juk a szocialista tanár-diák viszonyt Tettekkel igyekszünk bizonyítani, hogy a megértő, humánus bánásmód a mi ré. szünkről, az iskolai demokratizmus egyik alappillére. Dr. Diós József nem zárkózik be az iskola falai közé, a „pedagógia börtönébe'*; Hivatásának nem rabja, hanem cselekvő, alkotó ura,' Bár kitüntetéseit, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, a Kiváló Tanár és az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitűnj tetéseket elsősorban pedagóá giai tevékenységéért kapta; kiveszi részét a közéleti feladatokból is. Tagja a városi tanácsnak, alelnöke a Hazafias Népfront városi bizottságának, jelentős tisztségeket tölt be a Pedagógusok Szakszervezetében és a Pedagógiai Társaságban is. — Nem zárkózhatunk be az iskola falai közé. Hiszen iskolánk része a városnak, a város eseményei hatnak iskolánkra, s mi a magunk módján igyekszünk segíteni fejlődésében. A kölcsönhatás, a kapcsolat ezért természetes, ezért gyümölcsöző. A közéleti tevékenység számunkra természetes. Lendületet ad a további munkához, KIi