Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-12 / 188. szám

12 VASARNAP, 1973. AUGUSZTUS 12. Idén is közönségsiker: János vitéz MŰ este harmadszor a Dóm téren A mostani János vitéz-elő. adás fölébe nő elődeinek. Mi a vonzereje, erénye, értéke? Elsősorban az, hogy Horváth Zoltán rendező talált olyan művészi nézőpontot, olyan lencsét, mely egyben tudja tartani a darab ek. letikus mozaikját, a három felvonás különböző stílusú világát, de megszabadítja az előadást a rákövesedett sallangoktól, a habos-cukros töltelékektől, a fölösleges díszektől, a bégető nyáj, és az izzadtságszag naturális effektusaitól, a villódzó tűzijáték attraktív aranyesőjétől. A mostani előadás érzelmeinkre hat a darab naiv logikájának hangsúlyozásával, egyszerű képleteivel, hangulati tisztaságával éppúgy, mint a zene és énekszámok pontosságával, hatásos komponáltságukkal. „Kacsóh tanár úr elénk tette a szívét", s belőle egy látványos mesejáték jelzéseit hallották ki a produkció létrehozói. A rendező tudja a darab erényeit és hibáit, ismeri korlátait. Nem akar fölénőni a műnek, de a lehetőségek korlátai között korunkhoz szóló előadást igyekszik teremteni- Ezért kötelezte el magát Horváth Zoltán — talán mást nem is tehetett volna — a harmadik felvonás mesestílusa mellett, hiszen ebben -a koncepcióban teheti elfogadhatóvá, szórakoztató, vá a művet. Mar a díszlet és a jelmez is ebből a szemléletből fogant. Mintha mesekönyvet lapoznánk, olyanok Sándor Lajos népi motívumokból síkba komponált diszletképei, mintha a tavaszi mező színes virágai kelnének életre Márk Tivadar jelmezeiben. Mesejátékot látunk a Dóm téren, színes, szép és mozgalmas mesét, melyet a népszerű Kacsóhmelódiák tesznek igazán hangulatossá és szórakoztatóvá. Így lett a János vitéz ízléssel, korrektséggel, sok-sok eredeti ötlettel megrendezett szabadtéri produkció. Jó szórakozás. Ügy vezeti Horváth Zoltán a dramaturgiai szálat, hogy az érzelmes lírai betétek csomópontjai köré kerekíti a tömegjelenetek színes, kavargó forgatagát. Ezek a váltások teremtik meg az előadás ritmikáját. A tömeg, jelenetek — statikusságuk néhányszor a zsúfoltság benyomását keltette — látványosságukkal, a kettősök és monológok a pontosan kidolgozott színészi játékkal és énekszámokkal jelentettek maradéktalan élményt. A vörösmentés huszárok nosztalgiákból a színpadra menetelve minden ellenen győzni képesek, a magasba emelkedő piros-fehér-zöld zászló századszor és ezredszer is képes megdobogtatni szívünket, Kukorica Jancsi „karrierje" évszázados példa, s az Jancsi (Turpinszky Béla) a francia királynál (Király Levente) az „egy rózsaszál", az elszakíthatatlan szerelem jelképe' marad. Turpinszky Béla snájdig Kukorica Jancsi-János vitéze illúziót keltő alakítás, Hazy Erzsébet szépsége, vonzó megjelenése, énekhangja és színészi játéka maradandó élmény. Gobbi Hilda (gonosz mostoha) és Kovács János (falu csősze) kettőse kiaknázza a szituáció minden komikai lehetőségét. Gyimesi Kálmán Bagó-alakításából dalaira és színészileg kidolgozott jeleneteire emlékezünk. Berdál Valéria a harcias francia királykisasszony, Király Levente a szenilis, öreg mesebeli király szerepében szerzett kellemes perceket A zenekar — különösen szólistái — Szalatsy István vezényletével keltette életre Kacsóh fülbemászó melódiáit, leküzdve a szabad tér nehézségeit. Az énekkar éppoly kedves színfoltja volt az előadásnak, mint a 34 tagú tánckar. Mesekönyvet lapozgattunk, s mesehősök csodálatos történetét láttuk. Kedves-ismerős melódiákra figyeltünk és kacagtató jelenetek tették próbára nevető izmainkat. Tandi Lajos A várnai harmadik Először táncol Szegeden Pongor Ildikó Pongor Ildikó, az Operaház fiatal címzetes szólótáncosa nemcsak a színpadon, hanem civilben is bájos, elragadó jelenség. Lényének a mosoly, az önfeledt öröm, a felszabadult vidámság éppúgy természetes része, mint a figyelem, a komolyság. Könnyen nevetésre fakad, ám ha a pályára, a hivatásra terelődik a szó, határozott véleményt tud mondani. Azoknak az embereknek belső biztonságával, akik temérdek munkát és jó néhány sikert tudnak már maguk mögött. — Kilencéves koromban kezdtem, tizenegy éve balettozom. Édesanyám volt az, aki erre a pályára irányított. Először a nővéremmel próbálkozott, ő azonban nem vált be a felvételin. A bátyámból tengerész lett, így hát én voltam az utolsó lehetőség. 1970-ben fejeztem be tanulmányaimat az Állami Balettintézetben. Ezt követően egy esztendeig Leningrádban, a Vaganova-intézetben tanultam, s 1972ben lettem az Operaház tagja. Leningrádból visszatérve, részt vettem a várnai balettversenyen, s itt harmadik lettem. Szólószerepet kaptam az Operaház Sylvia. Etűdök és Csipkerózsika produkciójában, nemrég pedig Bordeaux-ban vendégként táncoltam Dózsa Imrével a Don Quijote-ban. Az idei szegedi János vitézben Rutkay Nórával és Sipeki Leventével szimbolikus táncot adunk elő, mely a virágok megelevenedéséről szól. Nekem a piros színű öltözék jutott. Ildikó olyan felhőtlen örömmel sorolja fel az eddigi szerepeket és sikereket, mintha születésnapi ajándékot venne számba. De amikor rákérdezek, nem panaszként, hanem inkább csak az igazság kedvéért elmondja, hogy ez a szépen ívelő pálya már eddig is tömérdek lemondást és erős önfegyelmet követelt. — Életmódom sok tekintetben más, mint a velem egykorú lányoké. A gyakorlás, a próbák, az előadások szinte teljes napomat igénybe veszik. Baráti körömnek csak a szakmabelieket, közvetlen kollégáimat vallhatom. Voltak időszakok. amikor azon töprengtem, nem lehetnék-e boldogabb, ha egy nyugalmasabb, simább pályát választottam volna. Egy-egy előadás után azonban úgy érzem, megérte és megéri a fáradságot. Ennek ellenére nem akarom magam feláldozni a hivatásért. Ha megtalálom az igazit, férjhez megyek, s gyerekeim lesznek. Hiszek abban, hogy a művészpálya és a családi élet összeegyeztethető egymással, sőt a kettő együtt teheti igazán boldoggá, kiegyensúlyozottá az embert. Szabad időmben olvasok és színházba járok. Az írók közül jelenleg Steinbecket és Dürrenmattot, a színházak közül pedig a Vígszínházat szeretem. Míg apránként minden fontos dologról szót ejtünk, a premier utáni fogadás a végéhez közeledik. Kár. Ildikó ugyanis szemmel láthatólag nemcsak a tapsoknak tud örülni, hanem annak is, hogy végre valahová felhúzhatta a magával hozott hoszszú estélyi ruhát, új ismerősökkel beszélgethet, virágot hoznak neki és apró, finom süteményeket kóstolgathat. Csaplár Ferenc A mai program A szabadtéri játékokon ma, vasárnap este 8 órai kezdettel ismét Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátéka szerepel műsoron. Délelőtt a munkásőrség zenekara ad térzenét 11 órai kezdettel, a Széchenyi téren. Holnap, hétfőn este 8 órakor rendezi meg a filharmónia a nyári évad utolsó orgonakoncertjét a svéd Erik Lundkvist hangversenyét — a dómban. Hétköznapok Kelendő cikkek Ha külföldön járó hazánkfia — s ki ne tenné közülük — körülnéz az üzletek házatáján, sok mindent alkalma van megcsodálni. Autókat, ruhákat, magnetofonokat és így tovább, s egyúttal lemondóan legyinteni: erre bizony nem telik az útiköltségből, jobb lesz otthon venni valami hasonlót, ha netán drágábban is. Ám, minden országban akadnak apróságok, melyeket a turisták többsége megvásárol, s a legszigorúbb vámos sem találhat kivetnivalót ebben. Ezt talán azok tudják a legjobban, akik jártak már az NDK-ban, s felpakolták magukat filléres háztartási eszközökkel, apró, de a ház körül annál hasznosabb műanyag vagy fémszerkentyűkkel. Jó néhány évig a hazai boltokban nyoma sem volt az ilyesféle ötletes apróságoknak. Mostanában szerencsére egyre több élelmes vállalkozó akad, s egyre több olcsó és praktikus cikk a boltokban. Már, amikor, mert többnyire órák alatt elkapkodják a készletet. Például az utóbbi hónapok slágerét', az olcsó műanyag székeket Aligha akad olyan cég, amely eleget tudna gyártani belőle. És alighanem valamennyi ötletes, olcsó, és főként hasznos apróságnak ez a sorsa. Nemrégiben — vagy két napig lehetett kapni — a Centrum műanyag osztályán megjelent egy nagyon egyszerű szerkezet. Egy 30 centi körüli, műanyaggal burkolt acéldrót, két műanyag tartó között, potom 12 forintért. Hogy mi mindenre jó? Nyakkendőtartónak a beépített szekrénybe, de lehet konyharuhát, törülközőt is akasztani rá, sőt, a konyhaszekrény ajtajának belső oldalára szerelve még a lábasok fedőinek is kiváló hely teremthető általa. Csak egy baja van: pillanatok alatt elkapkodták. A históriának egyszerű a tanulsága: érdemes az eddiginél több figyelmet szentelni az apróságokra is. Hiszen alighanem jól kereshetnek az ilyeneken a gyártó cégek, a vevők hasznáról nem is szólva. Sz. L Utcai füstölők A környezetvédelem közügy lett nálunk, törvény szolgál most már ai;ra, hogy a technika oktalan kártevésétől megóvjuk magunkat. Ezt bizony nem győzzük hangoztatni! Mégis irtják a fákat, szennyezik a vizeket. És ki ne emlékezne az évek óta hangoztatott intézkedésekre, miszerint a közutakon szigorúan megbüntetik a füstöt ontó járműveket. Bizony emlékeznünk kell, mert a különféle teherautók nap mint nap az orrunk alá dörgik a Dieselolaj koromfekete füstjét. Budapesten hébe-korba találkozni a közlekedésrendészet műszeres járőrével, amely leállít, figyelmeztet — talán meg is bírságol néha. De Szegeden, ilyet még nem tapasztaltunk, pedig a Volán, az olajipar, a kisebb-nagyobb állami garázsokból útjára bocsátott teherautók úgy szenynyezik a levegőt, mintha ezért külön prémium járna. Az ok közismert: a műhelyben rosszul, vagy egyáltalán nem szabályozzák be a Diesel-adagolókat. Számukra úgy tűnik, ez mellékes szempont, hiszen a lényeg, hogy a kocsi menjen, a többi nem számít. Jó lenne végre a környezetvédelmi törvényt komolyan venni, jó lenne Szegeden is látni a közlekedésrendészet műszeres gépkocsiját. Bár az sem lenne éppen rossz, ha a Volán, az olajipar, az állami garázsok műhelyében végre betartanák a törvényt HL f. Nagyüzem a filmeseknél Nagyüzem van a budapesti filmstúdiókban. A Hunnia játékfilmstúdió vállalatnál javában folynak az utómunkálatai Makk Károly Macskajáték című filmjének, amely Örkény István nagy sikerrel játszott drámája nyomán készül. Keleti Márton halála után Mészáros Gyula vette át a népszerű daljáték, a Csinom Palkó forgatásának vezetését. Ugyancsak befejezéséhez közeledik Mihályfi Imre televíziós rendező első játékfilmje a Pókháló is, valamint Sándor Pál Régi idők focija című alkotása. Szász Péter, a Kapaszkodj a fellegekbe alkotója Egy kis hely a nap alatt cimmel forgatja új vígjátékát. Űj alkotással áll a közönség elé Szálkái Sándor is, aki a Szélervé, meg A nagy hegy című filmet készíti, illetve Szörény Rezső, aki az Idegen arcokat forgatja. Kalandos, romantikus história lesz Zsurzs Eva alkotása, a Törökfejes kopja. Űj filmje előkészítésén dolgozik a Tízezer nap rendezője, Kósa Ferenc. A mű címe: Hószakadás. A budapesti játékfilmstúdió vállalatnál az utómunkálatokat végzi Gyarmathy Lívia, az Álljon meg a menet rendezője, valamint Hintsch György, aki a Hét tonna dollárt forgatta. Kézdi Kovács Zsolt irányításával folynak a Locsolókocsi felvételei. Bacsó Péter és stábja pedig a szereplőket válogatja új filmjéhez, amelynek címe: Szikrázó lányok lesz. Kiállítás — sztrájkról Szombaton kiállítás nyílt a Budapesti Közlekedési Múzeumban, a vasúti vontatási dolgozóknak 50 évvel ezelőtti, 1923 augusztusi nagy sztrájkjáról. A nyilvánosság elé került sok olyan dokumentum, amely eddig még kiállításon nem szerepelt. Bemutatják a kiállításon Vavrik Józsefnek, a magyar és lengyel munkásmozgalom kiemelkedő harcosának személyes tárgyait is, amelyeket özvegye küldött el Lengyelországból a múzeumnak.