Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-11 / 187. szám
a SZOMBAT, 1973. AUGUSZTUS tV Röntgen letapogató agyvizsgálatokhoz Egy angol kutatómérnök rendkívül ötletes eljárást dolgozott ki a koponyaröntgenezéshez, mely a hagyományos röntgenezés minden eddigi hibáitól mentes. Az agy vizsgálatát célzó röntgenátvl tágításnak, illetve •felvételnek ugyanis az a hiányossága, hogy csupán síkban mutatja be a térbeli elhelyezkedésű csontokat, szerveket, szövetrétegeket. Az úgynevezett rétegfelvételi technika — több irányból készített felvételeivel — lehetővé teszi ugyan a koponya „szeletenként!" vizsgálatát, de meglehetősen bonyolult a keresztülvitele. A ^Vizsgálóasztalra felfekvő beteg fejét a gép kör alakú nyílásába helyezik, ahol azt — elmozdulás ellen — megfelelően rögzítik. Ezután a forgatható tömbbe beépített röntgensugárforrás 1 cm széles nyalábja körüljárja a koponyát, minden fordulat megtétele után 1 fokkal elfordulva. A sugárforrással szemben elhelyezett röntgendetektor felfogja a koponyán áthatoló, a „takarásoktól" függően változó intenzitású sugarakat, azokból villamos információs jeleket képez, amelyeket mágnesszalagon rögzítenek. Erről a mágnesszalagról a jeleket „lekérdezve" bármikor kép készíthető, vagy egy katódsugárcső képernyőjén jeleníthető meg egy-egy felvételi részlet. A vizsgálat csupán néhány percet vesz igénybe. A felhasznált röntgensugár kis intenzitású, tehát a vizsgált beteg sugárterhelése elhanyagolhatóan kicsiny. Ezzel a röntgenletapogató berendezéssel minden eddiginél pontosabb diagnózis készíthető az agyi elváltozásokról. Üveggyári rekonstrukció Félidejéhez érkezett az ajkai üveggyári rekonstrukció, amelynek során — több mint 100 millió forintos ráfordítással — megteremtik a korszerű termelés feltételeit. A rekonstrukció során mind a hét kemencénél szénalapú gázról földgázfűtésre térnek át. Ezzel a változtatással évente 5 millió forintot takarítanak meg az ajkaiak. Á Búbánatvölgytől 3ajhalomig Kincsünk és gondunk, a szabad idő Egy fogalom karrierje Hazánk térképén tucatjával találhatunk a múltból ránk maradt „beszélő helyneveket", amelyek nemcsak megjelölnek egy-egy helységet, határrészt, hanem árulkodnak arról is, hogy milyenek voltak az ott élők mindennapjai. Komárom megyében van például Búbánatvölgye, Búberek pedig Zalában. Koplalópuszta Kisterenye határában fekszik; Koplalónak nevezett földeket lelhetünk Endrődön és Rém mellett, Koplalókert, vagy tanya elnevezés pedig Szeghalomnál. Kunszentmárton egy részén, valamint a csobaji, nyíri és tari határban akad. Jajhalomnak nevezik Taktaharkány egy részét, Jajgatópuszta, illetve -dűlő pedig Jákón és Ladánybenén van. Évszázadok keserű emlékeit hordozza az Atkár melletti Nyúzói tanyák elnevezés is. Az egykori szökött jobbágyok, szegénylegények, élve befogott betyárok halálos végzetére emlékeztet a Bács és a Békés megyei Akasztó helynév. Akasztófadűlő van Somogyban és Baranyában ; Akasztóhalom, Akasztóhegy Kunhegyesnél, Tiszaugnál, Akasztóhegyi útra vezető dűlő Soltszentimre határában. Alsó- és Felsőmuszályt Szolnok megyében találhatjuk. Bánomtanya, Bánomhegykert-szőlő szinte mindenütt van az országban. Hatrongyost Csongrádban és Hevesben tart nyilván a térkép, Furkópusztát meg Tolnában. Nelásd Herencsényben, Nelásdpuszta meg Szanda mellett fekszik. Puliszkatanya Tiszacsege egy része, a Szigor! dűlő pedig Tiszabő határában terül el. Sima" éjszaka 99 Az éjszakai rendőrségi ügyeletre az első bejelentés 9 órakor érkezett: egy tolókocsihoz kötött kutya türelmetlen a Boszorkánykonyha előtt Az automata vezérlőpult egv gombnyomással irányította a helyszínre a legközelebb eső járőrkocsit, amelyből percek múlva jelentették, hogy a tolókocsihoz kötött kutya már előző este óta ott van a város forgatagában, étlen-szomjan. A tolókocsit nem tudták bevinni udvarba, vagy kapu alá, mert n kutya dühösen vicsorgott a közeledőkre. A bisztró személyzete annyit tudott, hogy előző nap este a tolókocsi tulajdonosa taxiba ült, s azóta nem látták. Éjjel fél U-kor azonban megérkezett a tulajdonos, akit a kutyája éppoly hűségesen várt, mintha ml sem történt volna. Röviddel ezután egy fiatalasszony 13 éves lánya előző napi eltűnését Jelentette be. Annyit tudott, hogy mozi után két fiú csalta el a kislányt egy Bokor utcai házba, ahol a szülők nem voltak odahaza, elmentek üdülni. A ház udvarában lesben állt a kislány nagyanyja, hogy a gyerekek ne tudjanak elszökni a lakásból. -Mire a rendőrségi kocsi odaért, azok — az őrizet ellenére — megléptek az aggódó szülők elől. „Verik megint az albérlőt!" — érkezett Tápéról, a Rákóczi utcából az ertesités ugyanabból a házból, ahol mar előző nap ls hangoskodtak, verekedtek. Egy albérlő házaspár hónapok óta nem fizetett albérleti díjat, amelyet a tulajdonos jogosan követett Ezért az albérlő férj italos állapotban rátámadt a szintén Ittas fóberlőre, akit sérülésekkel kórházba szállítottak. Ezúttal azonban nem volt szükség a Járőrök intézkedésére, mert, mint kiderült; az albérlő huzaspár csupán hangosan költözött a házból, s a szomszédok azt vélték újabb veutkedesnek. A Tolbuhin sugárűtra, a KÖJÁL és a Il-es kórházhoz kellett irányítani a soros járőrkocsit, amellyel már ügyeletes nyomozók is mentek. A bejelentés szerint egy munkába igyekvő, húsz év körüli lányt segédmotorkerékpáron követett és molesztált a gyalogjárdán egy hosszú hajú suhanc. Határozott visszautasításban részesült, s ezért a sletö lányt ellökte. majd elmenekült, otthagyva a helyszínen járművét is, amelyért később se mert visszamenni Éjjel 11 óra tájban a Lenin körűt 62 előtt parkírozott a CF 28-16 rendszámú Skoda. Egyszercsak melléje csúszott egy másik Skoda, amely a CA 84-21-es rendszámot viselte. Az utóbbiból kilépő férfi a másik Skoda bal oldali hátsó kerekéről pillanatok alatt leszerelte a dísztárcsát, majd ugyanolyan gyorsan eltűnt. A bejelentést követően két perc múlva az országos nyilvántartóból már közölték is a Skodák tulajdonosainak nevét, majd a járőr csöngetett a károsult, azután pedig egy krisztusszakállú tolvaj lakásán. A tulajdonos természetesen még akkor éjjel visszakapta a dísztárcsát, a tolvaj ellen pedig rendőrségi eljárás indult A szolgálatos rendőrtiszt szerint „sima" volt ez az éjszaka, nem hozott izgalmas eseteket L. F. „Minden lét alapformái a tér és az idő" — írta Engels, s e tudományos igazságot a modern ember apró, hétköznapi dolgaiban is tapasztalhatja. Az időszámításunk előtti harmadik évezredben már használtak napórákat Egyiptomban, Indiában. Kínában, ám ezek gnomonja, árnyékot vető rúdja csupán tájékoztatást adott arról — s azt is csak nappal, derült időben —, hány „óra" van még délig, napnyugtáig. Mindössze 600 —650 esztendeje, hogy elkészültek az első mechanikus órák, s jövőre lesz háromszáz éve annak, hogy 1674ben a holland Huyghens szabadalmaztatta a hajszálrugót. összeállította a másodperceket ls mutató időmérő szerkezetet. Több, kevesebb? Ugyanúgy huszonnégy órából áll számunkra a nap, mint elődeinknek. Mégis úgy tűnik, nekik mindenre volt, nekünk semmire nincs időnk. „Meghalni sem érünk rá", ha „szétszakítjuk magunkat". akkor sem futja mindenre, amire kellene, amire szeretnénk. A látszat csal, ma természetesen több a szabad idő, mint száz, ötszáz esztendeje. Jóval kurtább az iparban dolgozók munkaideje; a mezőgazdasági technika örökös robottól szabadította fel az embert; az életkörülmények változása — az otthoni kenyérsütés, fonás stb. eltűnése — órák sokaságát ajándékozta főként az asszonyoknak, de a férfiaknak is. Más igényeink, ŐJ szükségleteink vannak. Tanulunk, olvasunk, televíziót nézünk, kirándulunk, szórakozunk, s közben azt mormoljuk: nincs semmi időnk. Mármint szabad időnk. De mi az, hogy szabad idő? rad, mint azoknak, akik helyben keresik kenyerüket. Aki a munka mellett tanul, az kénytelen lemondani sok mindenről, amivel egyébként szabad idejében szívesen foglalkozna. Szabad ideje mindenkinek van, ám hasznosítására kinek több, kinek kevesebb a lehetősége, kedve, igénye és pénze. Egy amerikai szociológus — Dávid Riesman — szerint: ahány egyén, annyiféle szabad idő. Közelítsünk tehát a válaszhoz más gondolatsorral. Hazánkban a törvényesen előírt munkaidő heti 48 óra, vagy annál kevesebb. Az iparban, az építőiparban a 3304/1969. sz. kormányhatározat kimondta a 44 órás munkahét bevezetését. 1968ban 210 000 volt a hetente 48 óránál kevesebbet dolgozók száma, 1970-ben viszont már 1,9 millió! Ma jó néhány területen — egészségre ártalmas, kedvezőtlen munkakörülmények miatt még kevesebb a ledolgozandó órák mennyisége, ötnapos munkahetet teljesít az ipar minden száz munkásából hét; az alumíniumkohászat, a gyógyszeripar, a cementgyártás létszámának harmada, negyede így tevékenykedik. 1973. június 1től az államigazgatásban Is bevezették a 44 órás munkahetet A szabad idő fontos társadalmi kérdéssé válik, mivel növekedése fokozatosan az egész társadalomra kiterjed. Változó mérce Az az időmennyiség, amellyel szabadon — megkötöttség nélkül — rendelkezünk. Elvben. A gyakorlatban ugyanis másként fest a dolog. A háziasszonyként második műszakot teljesítő dolgozó nő a szabad idejéből áll sorban az üzletben, futkos szerelő után, főz, mos, vasal, varr... Az ingázóknak kevesebb tetszés szerint fölhasználható idejük maÓrákból napok A rövidebb munkahét épp úgy hozzájárul a szabad idő bővüléséhez, mint az évi szabadságnapok gyarapodása, s természetesen Ide tartoznak a vasárnapok, ünnepnapok ugyancsak. (Nem feledve a megoszlásbeli különbségeket, hiszen a pék éjjel dolgozik, a közlekedési alkalmazottaknál nem ritka a 24 órás szolgálat utáni 48 órás szabadnap, a földművelőknél az évszakok írják ál a szabad idő naptárát.) Ma még a munkaidő csökkenése nem okoz alapvető változást — szociológusok kifejezésével: szabadidő-robbanást — szokásainkban, mivel mértéke viszonylag csekély. Távlatokban azonban nem irreális az öt-, majd a négynapos munkahét megteremtése, s annak elérése, hogy a szabad idő ténylegesen szabad lehessen, legyen. Ennek szigorú gazdasági feltételei vannak; nem „el-1 rendelés" kérdése. Ahogy a szabad időnek is megvan 4 maga közgazdaságtana. Összefüggések Szociológiai vizsgálatok szerint szoros összefüggés fedezhető fel a munka jellege és a szabadidő-tevékenységek jellege között. Lehet. A mostani kép mindenesetre túlzottan sokszínű. Lehet barkácsolni, kertészkedni, sportolni, utazni, szórakoznl, tanulni a szabad időben. Utóbbira például egyre többen kényszerülnek rá, mivel a szakmai ismeretek elavulása gyorsabban megy végbe, mint korábban, egy életen belül esetleg kétszer-háromszor is felfrissítésre szorulnak az ismeretek. Tért hódít a művelődési házak klubmozgalma, de — csak egyetlen apróságot kiragadva — mit csináljon a gyermekkel a házaspár, ha színházba szeretnének menni? Moziba. Bárhová. Hol fogadják be a csupán kedvtelésből sportolni szándékozót, aki ráadásul negyvenéves, s kicsit pocakos? Vágyik-e kertjébe az, aki. míg odaér, két órát szorong a zsúfolt vonaton, autóbuszon, s visszafelé ugyanez a tortúra várja? Van, aki az ördög bibliáját forgatja, mások mellékmunkát vállalnak, végeznek szabad idejükben. A családanya olcsóbbnak ítéli, ha maga főz, mintha konzerveket, készételt tálalna fel, a vendéglői étkezésről nem beszélve. Akad, aki tévét néa és alszik, másokban lenne igény, de az űj lakótelepen „elfelejtették" megteremteni a művelődési, szórakozási lehetőségeket, ezért sokak számára marad a bezárkózás a lakásba, a lődörgés, a fiatalok egy részének a „valami hecc"-csinálás... Mészáros Ottó Következik: Az igények válaszútja Hasznosítják a Évekkel ezelőtt hévízforrást tártak fel olajkutatás közben Zalaegerszeg határában. Vizsgálatok azt állapították meg, hogy a kút vize alkalmas fürdő táplálására, a városi tanács úgy határozott, hogy a 70 fokos víz felhasználásával termálfürdőt építenek, amely valószínűleg a következő ötéves tervidőszak alatt készül el. Tóth Bila Céhmesteri irományok Másnap reggelre alig tisztultak meg a közterek a pusztulás romjaitól, a Perczel, Dembinszky és Mészáros vezénylete alatti sereg lehető rendben az erős szegedi sánezok alá vonult, az ősmonda által megszentelt helyre, hol Etele és Kádár hamvai nyugosznak. De másfelől a Guyon tábornok vezénylete alatti hadtest is felrendeltetett a Bácskaságból, csatlankozandó a fent irt erőhöz. E sereg, szánna nézve 10 zászlóalj, harcedzett erós férfiak, kik 4 napi utazás után is emelt fővel, büszkén mentek végig a szegedi piacon, július 29. érkezett meg. Nótáztak. Katona az én szeretóm, Elvitte a selyöm kendőm, Azt írta a négy sarkára: Haza gyün az éccakára. Kossuth Lajos sarkantyúja, Nem aluttam az éccaka, De még az éccaka se atuszok. Mert a Vindisgrécöt várom: Éljön a magyar. Az elvonulást Kossuth, Guyon s Kiss Ernő nézték. Midőn a 8-dik zászlóalj ment el Kossuth előtt, megállítá s lobogóját a 3-dik érdemrenddel diszíté fel. Ez valóban megható jelenet volt. 10 gyönyörű zászlóalj, mellvnek egyedül öltönyéről volt látható az út sanyara, de nem arcáról. Más zászlóalj se adta alább, tán Szegednek kedveskedve fújta: Nem vétöttem soha Szöged varosának, Mégis besorozott Engöm katonának. Huszárnak sorozott. De bakancsot adott. Rúgja mög a kakas, De mögszomorítottl A defilírozást éljenek közt tették meg büszkén, emelt fővel. Gondolák-e ők e percben, hogy pár hét eltelte múlva csak emlékük fog élni? Haynau Félegyháza tájékán állt előőrseivel. Ezernyi meleg ágon sütött a nap. Koszorú, virágeső, zeneszó várta a próbált hősöket Am amint a diszelgésnek vége következett, a vitézi hadinépek, de ebédeltek volna épp a nagytéren. Hanem Vadász Manó polgármester közölte a tábornokkal, hogy szálláshelyét seregének Dorozsma és Szeged között jelölték meg. Erre Guyon olyan egebeli haragra gerjedt, hogy Vadászt és Korda főkapitányt azonnal letartóztatta, hogy lelöveti a várárokban, míg katonái elköltik ünnepi ebédjüket. Kossuth nyugodt szavakkal csillapítgatta a káromkodni magyarul is jól tudó katonát De ekkorára Szegeden pattanásig feszült a terek tömítettsége. 40 ezer főnyi fegyveres sereg állt készen a városban és száz ágyú várakozott élesre töltve. Éppen ez időben Csongrád, honnan az osztrákok némi élelemszereket akartak requirálni, erélyesen ellenállván, lángokban áll. Haynau és Schlick táborai július 31-én oly közel állottak a sáncokhoz, hogy a csata elkerülhetetlennek látszott. A magyar seregek pozíciója erős volt. Jól készített mély sáncok, abban elhelyezett teméntelen betteriák, az alájok gyűlt két tábor, melynek összes ereje 40 000 ember lehetett. — Minden arra mutatott, hogy itten csata fog lenni. Annyival inkább, mert e pozíció elvesztésével az egész Tisza-vonali, a magyar vidékeket, melyekben leginkább bíztak, honnan folytonosan új erőt merítettek, elveszlendék. Azonkívül a szegedi nemzetőrség — 20 000 fegyveres ember — nem kis segítségökre lehetett volna a hadaknak. Való igaz ellenben, hogy az osztrák—orosz sergek száma sokkal nagyobb volt A július 30-án tartott hadi tanácsban egyhangúlag kimondatott, hogy Szeged alól elhúzódnak. E határozatot aug 1-je estejéig teljesülésbe is vették, s két irányban Nagy-Várad éa Ó-Arad felé húzódék a parlament, a kevés számúra apadt ministerialis személyzet és az újságírók coetusa. Folytatjuk^