Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-11 / 187. szám

SZOMBAT. W73. AUGUSZTUS TÉ Katonai gyakorlat ­jeles osztályzattal Tábori szemle Szegeden Néphadseregünk kiképzési és továbbképzési tervének megfelelően tartották meg a szegedi helyőrség magasabb egységének gyakorlatát. Eb­ben részt vettek Szegedről, Csongrád megyéből a behí­vott tartalékosok; tisztek, tiszthelyettesek, sorkatonák. A gyakorlat végeztével tegnap, pénteken délelőtt Szegeden, a repülőtéren tá­bori szemlére sorakozott fel az egység, Kajdi Ferenc pa­rancsnok vezetésével. A tény­leges és hivatásos katonák­kal együtt álltak a tartaléko­sok fegyelmezett sorai: hu­szonévesek. meg az időseb­bek. őszülő hajúak, család­apák, akik gyárakból, közös gazdaságokból, intézmények­ből vonultak be gyakorlat­ra. A tábori szemlét megtisz­telte Győri Imre. az MSZMP Központi Bizottságának tag­ija, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára és Sí­pos Géza. a Szeged városi pártbizottság első titkára is. Nemcsak erre a katonai ak­tusra jöttek el, hanem ré­szesei, megtekintői voltak a gyakorlat több mozzanatá­nak, amiről elismeréssel szól­tak. A katonai díszelgésű tábori szemlén Kajdi Ferenc tett jelentést Mórócz Lajos vezér­őrnagynak. Elhangzott a Himnusz, majd Mórócz La­jos szólt a szemlére felso­rakozott egységhez. Beveze­tőként a béke oltalmazásá­ról, ebben a Szovjetunió ve­zető szerepéről és a Var­sói Szerződés hadseregeinek jelentőségéről beszélt Ki­emelte, hogy a gyakorlat szocialista építésünk, békés munkánk biztonságát szolgál­ta. — A gyakorlatot — mon­dotta — viszonylag nagyobb területen, sokirányú feladat­tal hajtotta végre az egy­ség, fegyelmezetten, szaksze­rűen. A gyakorlatot — és ez egyik nehézsége volt — moz­gósítással hajtottuk végre. Megállapíthatjuk, hogy tar­talékos állományunk a bé­kés munka mellett készen áll n honvédelmi feladatok tel­jesítésére, a bonyolult hadi­technika kezelésére. Meg­Az egység diszelgését nézik — balról jobbra —: Sípos Géza, Győri Imre, Mórócz Lajos vezérőrnagy és a gya­korlaton részt vevő főtisztek nyugtató, hogy tartalékos ál­lományú hadköteleseink ér­tik a honvédelem fontossá­gát A gyakorlaton ezt lelki­ismeretes, szakszerű munká­jukkal bizonyították. A továbbiakban a hadse­regparancsnokság nevében köszönetet mondott a gya­korlaton részt vevő tisztek­nek, tiszthelyetteseknek, a sor- és tartalékos állomány­nak odaadó helytállásáért. Megköszönte a megyei párt­és állami szerveknek, hogy segítették a gyakorlatot. Hangoztatta, mozgási terü­letükön az egységet körül­vette a lakosság szeretete. Ez természetes, mert a nép saját katonáival találkozott. A szemle az Internacioná­lé hangjai után az egység diszélvonulásávál fejeződött be. a S akik részt vettek a gya­korlaton? Néhányukról pil­lanatkép. Hosszútermetű, s tényleges katonai szolgálatát tölti Szecskár István. A Sze­gedi Vízművektől vonult be, őrvezető. — Nagyon jól együttmű­ködtünk a tartalékosokkal. Az idősebbek — jó néhá­nyuknak a fia lehetnék — „bírták az iramot". Persze, ahol lehetett, igyekeztünk rajtuk könnyíteni, de nem hagyták ám. Alig ismertük meg katona­ruhában, hadnagyi rendfoko­zattal Péter Józsefet, a Sze­ged-étterem vezetőjét. Negy­venkilenc éves. — Hogy milyen volt a gya­korlat? Semmi esetre sem könnyű. A behívó engem is meglepett kicsit, de mint a többiác, jöttem én is, mert kötelességnek érezzük. Hát bizony kínzott bennünket a nagy meleg... Igen jól gon­doskodtak rólunk. — Nincs katona a család­ban? — Csak volt. Á fiam le­töltötte tényleges idejét, most egyetemi hallgató. Takács Ferenc, a Szegedi Ruhagyár dolgozója, Mágori Mihály, a makói iparitanuló­intézet szakoktatója; mind­ketten tartalékosok. Korban évek vannak közöttük, de feladataikat egyformán jól teljesítették ők is. akárcsak a többiek. A tartalékosok ma már új­ból családjuk körében van­nak, ki-ki végzi a dolgát munkahelyén azzal a tudat­tal: jelesre vizsgáztak a ka­tonai erőpróbán. Morvay Sándor Félidőben az üveggyári korszerűsítés Félidejéhez érkezett az aj­kai üveggyári rekonstrukció, amellyel megteremtik a korszerű termelés feltételeit. A neves gyárban eddig szén alapú gázzal fűtötték a ke­mencéket, most mind a hét kemencénél földgázfűtésre térnek át. Ezzel évente 5 millió forintot takarítanak meg az ajkaiak. Korszerűsítették a kemen­céket is, és ezáltal növelhe­tik a hazai és főleg a kül­földi piacon rendkívül kere­sett ólomüveggyártást. (MTI) Forgalmi lámpák a Nagykörúton Szeged, két újabb — re­mélhetőleg csak ideiglenesen zsúfolt — csomópontjában függesztik figyelő szemeiket a gépjárművezetők a for­galmi lámpákra. A Kossuth Lajos sugárút lezárása mi­att kialakított terelő útvo­nalak és a Nagykörút talál­kozásában levő csomópontok lámparendszerét dicséretre méltó gyorsasággal szállítot­ta a VILATI, s szerelték fel a Vörös Október Szövetkezet szerelői. Tegnap, pénteken délután már a lámpáknak adták át a forgalmi irányítás szere­pét a rendőrök a Hétvezér utca és a Zákány utca ke­reszteződésében. A lámpa­rendszerek ideiglenes prog­ram szerint váltanak egyelő­re, mígnem megfelelő for­galmi adatok birtokában ki­alakítják a megváltozott köz­lekedéshez legjobban igazo­dó ütemet. Három helyen a balra, illetve jobbra kanya­rodó vezetők figyelmét kü­lön lámpa hívja fel arra, hogy gyalogos közlekedést kereszteznek, amikor zöld utat kapnak. Ellentétben ugyanis az utóbbi időben megszokott szegedi gyakor­lattal, az ideiglenesnek szánt csomópontokban nem tudták megoldani azt, hogy a jár­műforgalom ne keresztezze a gyalogosok forgalmát. Márka uj üdítő italt gyártanak Szőregen Aes S. Sándor felvételei Részlet a t ábori szemléről Augusztus 20: Tegnap, péntek délelőtt a Budapesti Honvéd Sport­egyesület margitszigeti sport­klubjában sajtótájékoztatón ismertették az augusztus 20-i ünnepségsorozat programját. A hagyományos nyilvános tisztavatási ünnepségről Fraller Jenő alezredes adott tájékoztatást. (MTI) A jövő héten Szőregen. a pincegazdaság palackozó­üzemében új üdítő ital soro­zatgyártását kezdik meg. Egyelőre a tervezett, Márka üdítőital-család első tagja kerül forgalomba, a szőlőlé. Hazai alapanyagokból, cseme­geszőlőből keszített must­koncentrátumból állítják elő, s szénsavval dúsítják. íze. il­lata is olyan, mint a jó mi­nőségű csemegeszőlőé. Az üvegeket palackozás után pasztőrözik, az ital szavatos­sági ideje három hónap. Egy­előre három helyen — a Szeged-étteremben, a Szőlő­fürt-borkóstolóban és a stran­don, a borfröccsös hordónál — árulják majd a szőlőlét, ha pedig a vásárlók megsze­retik, a kereslettől függően többet palackoznak és más­hol is forgalomba hozzák. A palackozóban úgy tervezik. millió üveg szőlőlét hoznak forgalomba. A Márka-család első tagja is hiányt pótol, hiszen még mindig kevés jó üdítő ital van forgalomban. Az is nagy előnye, hogy hazai alap­anyagból készüL ízléses pa­lackja is méltó versenytársá­vá teheti a keresett, külföldi szabadalom alapján, külföld­ről hozott alapanyagból gyártott üdítő italoknak, a kóláknak, vagy a Traubi szódának. A mintegy negyedéve el­kezdett üzemi kísérletek so­rán nem csupán a szőlőlevet kísérletezték ki Szőregen, hanem a Márka-család többi tagjának gyártását is. Ezek feltehetően jövőre jelennek meg a piacon: a narancs-, és a mandarinlé, vagy a so­főritalnak szánt, koffeintar­A szegedi zöldségpiac N em dicsekedhetünk vele. Külsőre javul ugyan, de lé­nyeg dolgában nyár végére éri el, amit nyár ele­jén várunk tőle. Évek óta téma: drága a piac, és egyre drágul. Néhány héttel ezelőtt a paprikáért még any­nyit fizettünk, mintha tengereken túlról, feketefuvarral hozták volna. Pedig Szeged közvetlen környéke időtlen idők óta a város konyháit szolgálja, és Csongrád megye is vezet a zöldségtermesztésben. Adottságaink jók, jók a föl­dek — hbl a zöldség? Öröm hallani a rádió vagy a televízió egy-egy adásá­ból, hogy Balaton melletti boltban Csongrád megyei zöld­séget, innen való gyümölcsöt árulnak. Ipari városaink mindegyikébe van szinte szállítanivalónk. örülünk neld, mert jó hírünket viszi, és a mi gazdaságainkba hozza a pénzt. De örömünk néha megsavanyodik, ha azt halljuk, sokszor olcsóbb a piac ott, ahova viszik. Zsebbe vágó dologról van szó, élelmezési problémáról is, az egészséges táplálkozás alapjáról, beszélnünk kell te­hát róla újra meg újra. Szeged napi főznivalója a piac nélkül nem kerül fa­zékba. Említenünk kell külön a bolthálózatot, de hozzá is kell tennünk azonnal: ezek egy része is a piacról él. A városi tanács kereskedelmi osztályának összesítő jegyzékei szerint júliusban 353 ezer 239 kilogramm zöld­séget hoztak piacra a kistermelők, és — csak! — 5 ezer 440 kilogrammot a szövetkezetek. Tanulságos összevetni ezt a két számot a tavalyi esztendő júliusi adataival: húsz százalékkal érkezett kevesebb idén, mint tavaly. Júniusban 10 százalékkal volt kevesebb a felhozatal — a tavalyi is igen gyenge volt! —, májusban 28 százalékkal, mint az előző év azonos időszakában. Ha pedig kevesebbel kínálnak bennünket, ennyivel ke­vesebbet is eszünk. Aki a számokból szeret kihámozni tendenciákat, tat­nak leírjuk, hogy a felhozatal csökkenésével aranyosan nőttek az árak. Idén májusban 13 százalékkal, júniusban 25,3 százalékkal, júliusban pedig 41,5 szazalékkai vásárol­hattunk drágábban, mint tavaly. Ugyanakkor a szatyor mellé több pénzt vitt tehát magával a háziasszony, mégis kevesebb holmival tért haza. Gyümölcsből is csak a tava­lyi mennyiség háromnegyed része jött be a városba júni­usban, bár itt az árak, szerencsére, nem lépték kettesével a lépcsőket. A kereskedelmi szakemberek alapvető oknak mondják, hogy a nagyüzemek nem jelentenek konkurrenciát a sze­gedi piacon a kistermelőknek. Az árakat csak árubőség­gel lehet letörni, és ezt a bőséget szövetkezeteinktől vár­ják. A piaci csarnok mindmáig nem érezteti árszabályozó szerepét. Megesett már, hogy gyengébb árut drágábban kí­náltak bent, mint amennyiért kosárból a jót adták odakint. Nem biztos, hogy ezért minden port a szövetkezete­ken kell elvernünk, bár fel se mentenénk őket. Számos szövetkezetben belátták, hogy az ő feladatuk a termelés, és a kereskedelemé — lenne — az árusítás. Mert a Bala­ton mellett sem, Budapest piacán sem a szövetkezet árulja legtöbbször a portékát, hanem eladja az ottani kereske­dőnek. Talán a mi kereskedőink nem veszik meg? Második oknak az látszik, hogy a boltok változatlanul tehernek érzik a zöldség és gyümölcs árusítását Nézzünk csak be egyik-másik, egykor kimondottan zöldségboltba. Van itt minden, cukorkától a mosóporig, csak a zöldség­nek maradt egyetlen pult. A kereskedelmi osztályon hal­lottuk: a szakboltok egyre inkább ABC-jelleget vesznek föl. Jövedelmezőbbnek érzik így a kereskedelmet — vagy csak így érzik jövedelmezőnek. A piaci pavilonokban ugyanez a törekvés mindmáig tapasztalható. És mit mond a boltos? Sokszor azt mondja, kényes a vevő, turkál az áruban, fitymálja. Van, aki nem turkál, csak ránéz, látja, hogy fonnyadt, és megy tovább. Örök igazság: ha a bolt valóban akar zöldséget árulni ne hoW nap kínálja azt, amit tegnap kellett volna eladnia. M' hogy az idén mintegy fél- talmú limonádé. i lenne a megoldás? Biztosan sok ága van. Minden­keppen többet kell termelni, hiszen az ország má­sik felétől sem tagadhatjuk meg. Igaz, drágul a ter­melés is, de a mostani árak mindenképpen ösztönzők. Afc időjárásra is hivatkozhatnánk, valóban nem kedvezett a zöldségtermesztésnek, de évek óta csökkenő tendenciáról van sző, ezt kell mindenképpen figyelembe venni. És a megoldás egyik kulcsa mindenképpen a kereskedők ke­zében van. A jó kereskedő úgy tesz, ahogy a vevő kívánja. Mit kíván a vevő? Szeretné, ha a levesében sárgarépát is talál, és ha a főzelék ára is elfogadható. Akik üzemi konyhán ebédelnek, gyakran mondják: régen ünnepnap került csak hús az asztalra, lassan odajutunk, az számit ünnepnek, amikor savanyúság is van a hétköznapi hús mellé. És gyümölcs, frissen, amikor még kívántatja magát. Mert a piac igazi képe a tányérban rajzolódik ki. Horváth Dezső Magyar ipari kiállítás Moszkvában Megnyílt Moszkvában a Transelektro magyar villa­mossági külkereskedelmi vállalat kiállítása. Három egymást követő bemutatón láthatják a szovjet partnerek a magyar erősáramú ipar gyártmányait, az egyszerű elektromos háztartási gépek­től a komplett erőműberen­dezésekig. A nagyszabású árubemu­tató első kiállításán vendég­látóipari gépeket, áruházi berendezéseket, hűtőpultokat és ipari takarítógépeket so­rakoztatnak fel. Ezt követi egy hét múlva a háztartási gépek, a lámpatestek, majd az erősáramú berendezések bemutatója. Már a megnyitó napján nagy volt az érdeklődés. A moszkvai magyar kereske­delmi kirendeltség bemuta­tótermében az első percek­től állandó a zsúfoltság. Megkezdődtek a tárgyalások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom