Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

CSÜTÖRTÖK, 1913. AUGUSZTUS 39. 3 Burgonyatermesztési társulás alakult Négy téesz fogott össze Évek óta visszatérő prob­léma, hogy a szegedi és a Csongrád megyei piacokon drága a burgonya, olykor­olykor hiánycikk is. A kö­zeljövőben ezen kíván segí­teni négy termelőszövetke­zet; a forráskúti Haladás, a szegedi Üj Élet, a kisteleki Üj Élet, és a kisteleki Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz. A TESZÖV szervezésében, valamint a Csongrád megyei MÉK és az Orosházi Vető­magtermeltető Vállalat köz­reműködésével ugyanis teg­A zárt rendszer teremti meg a burgonyatermesztés jövedelmezőségét, s egyben a maximális gépesítettséggel garantálja a nagyobb ter­méshozamokat. A szövetke­zeti tagság elöregedése is égetően parancsolja, hogy az elkövetkezendő időkben a burgonyatermesztésben is előrelépés történjen. A for­ráskúti Haladás Tsz-ben fő­vetésként 250 hektáron, másodvetésként 120 hektáron terem az idén burgonya. A korábbi években három NDK burgonyabetakarító nap társulás alakult Fórrá!-' k°mbájnt vásároltak, ám a laza szerkezetű talajon ezek a gépek nem váltak be. kúton a burgonya zárt rend szerű termesztésére. Legna­gyobb területen Forráskúton termesztettek eddig e fontos népélelmezési cikkből. A ta­pasztalatok szerint azonban a magyar fajták már lerom­lottak. ezért külföldi, inten­zív fajták termesztésével, meghonosításával próbálkoz­tak — sikerrel. A lengyel, a holland és az NDK burgo­nyafajták jól beváltak, s az idén a forráskúti homokte­rületeken százmázsás ter­mésátlagot számítanak hol­danként. Szükséges, hogy a tegnap Forráskúton megalakult burgonyatermesztési társu­lás, kihasználva a közgaz­dasági ösztönzőket, a 70 szá­zalékos állami támogatást, megbízható és korszerű be­takarító gépsorokhoz jusson. A társulás garancia arra, hogy mintegy 600—700 hek­tár területen termesztve a burgonyát, elegendő meny­nyiség jut a piacokra, re­mélhetően olcsóbb fogyasz­tói áron. Rekord a könnyű­iparban Az év első hét hónapjának könnyűipari gazdálkodásáról Földi László, a miniszter el­ső helyettese tájékoztatta szerdán a sajtó munkatár­sait. Elmondotta, hogy az ágazat termelése 9 százalék­kal volt több, mint egy év­vel korábban; s ez olyan rekord, amilyenre hosszú idő óta nem volt példa. Ebben része van a rekonstrukciós beruházások során üzembe helyezett új termelőberende­zéseknek, a korszerű gyár­tási eljárások bevezetésének, a létszámhiány enyhülésé­nek, s ezáltal a termelőka­pacitások jobb kihasználásá­nak, továbbá az exportlehe­tőségek bővülésének is. Az előállított termékek 35 százalékát közvetlenül a nagy-, illetve a kiskereske­delem vette át, 22 százalé­kát a külkereskedelem érté­kesítette, a fennmaradó 43 százalék pedig a termelőfel­használás céljait szolgálta. Az árualapok biztosításánál külön figyelmet fordítottak a leszállított árú termékekre, a kereskedelemmel jól ösz­szehangolt intézkedések nyo­mán az árleszállítást követő időszakban is ki tudták elé­gíteni a megnövekedett ke­| resietet. (MTI) Az Valamennyiünk hassnára Jó\ dolgozik a városi-járási NEB ATfg két éve alakult meg a városi-járási népi ellen­őrzési bizottság, ám a fiatal szerv máris hatékonyan és jól dolgozik. Munkájukat nemrégiben értékelte az MSZMP járási bizottsága, s csakúgy jónak minősítette, mint a megyei NEB. Ez utóbbiról a bizottságnak tegnapi ülésükön számolt be Kalmár József elnök. Az ember nem is gondol­ná, milyen kiterjedt munkát végez a bizottság. Több mint 400 népi ellenőrt tartanak nyilván. Csak 1971-ben és 1972-ben 31 vizsgálatot fe­jeztek be Szegeden és a já­rásban. Közülük hatot ter­veztek előre, a többit terven felül végezték. Ez pedig azt jelzi, hogy témáikat az élet szállította, vagyis a bizottság mindig figyelemmel kíséri az aktuális problémákat. Az is sokat mond, hogy egyik vizsgálatukat a városi ta­nács ülése, egy másikat pe­dig a tanács végrehajtó bi­zottsága vitatta meg, hasz­nálta fel eredményeit. Voltaképpen már ebből is leszűrhető a bizottság mun­kájának társadalmi hasznos­sága. Eredményeikből néhá­nyat mégis érdemes külön kiemelni. Többször kezde­ményezett a NEB fegyelmi eljárást, vagy tett büntető feljelentést. Mindez — bár a törvénytelen eljárások, vagy a szabálysértések feltá­rása is szerves része a népi ellenőrzés munkájának — nem a legfontosabb ered­mény. Sokkal inkább az, hogy — mivel hozzáértő, jó szakemberek végzik a vizs­gálatokat — a vállalatok, szövetkezetek a tapasztalato­kat eredményesen felhasz­nálhatják munkájuk javítá­sára. Több szem többet lát — már csak emiatt is hasz­nosak a vizsgálatok. Hiszen meglehetősen sok példát le­hetne sorolni, amikor a né­pi ellenőrök megállapításai, javaslatai alapján sikerült régen vajúdó vállalati gon­"dokat megoldani, vagy eny­híteni. Az eredményes munkához mindenképpen sok segítsé­get ad az is, hogy a bizott­ság jól él a városi és a já­rási pártbizottság segítségé­vel, és szoros kapcsolatod tart fenn a városi tanács végrehajtó bizottságával és más szervekkel is. Munkájuk természete olyan, hogy a la­kosság is segít bejelentései­vel. Tavaly például összesen 60 bejelentést vizsgáltak ki, melyek többsége valamelyik ipari vállalat vagy terme­lőszövetkezet munkáját érin­tette. Jól dolgozik a fiatal bi­zottság. Oly fontos témákkal foglalkozott, mint például a kereskedelmi vállalatok ár­politikája, az engedély nél­küli építkezések helyzete, a termelőszövetkezetek gaz­dálkodása, vagy éppen a ta­nácsi vállalatok munkája. Vizsgálataik nemcsak azért hasznosak, mert megszüntet­nek egy-egy törvénytelensé­get vagy szabályszegést, ha­nem a gazdálkodás, a válla­lati hatékonyság javítását is szolgálják. Számos vizsgá­latuk témája — például az IKV szolgáltató tevékenysé­ge, vagy a tejbegyűjtés hely­zete — valamennyiünk köz­vetlen, mindennapos érdeke­it védi. Gazdálkodás ||,| I •III—wu- htt —-—— A lakások minősége és ára építőiparról legalább adott új lakásoknak 63 szá- got. Forintban kifejezve fgv annyit beszélnek az emberek, zalékát házgyári elemekből alakult egy lakás átlagos mint önmaguk családi gond- szerelték össze, míg az orszá- építési költsége az elmúlt jairól örömeiről, mivel a gos átlag csak 60 százalékos esztendők során: 1970-ben lakással mindenkinek — szü- volt. 222 ezer forint. 1971-ben 247 letésétől haláláig — rendsze- Jelenleg az új lakások ezer forint, tavaly pedig mar res a kapcsolata Az állami megoszlása falazat szerint a 299 ezer forint volt az ara­építőipar prímszerepet tölt következő: téglából készült a me'y utóbbi összeg 33 ezer be a lakásépítésben, a kor- lakások 10 százaléka, blokkos forinttal magasabb az orsza­szerű lakásépítési technoló- megoldással 2o százaléka. gosátlagárnáFEgynégyzet­gia képviselője, a városépí- ^J^l^é^X ^ég í'^fifWSS tés fő formáját jelentő lakó- építőanyagból A DÉLÉP ál- 4500 forint, "1971-ben 4800 telepek építője. Környeze- tal felépített lakások felsze- forint, 1972-ben 5500 forint, tünkben ezt a szerepkört a reltsége, ellátottsága magas amely csak 500 forinttal ha­Délmagyarországi Építő Vál- színvonalú, korszerű —. ál- ladia meS az országos átla­lalat kollektívája látja el. A lapították meg a felméré- £ot. szegedi közgazdászok és sta- sek során. Így természetsze- Kiderül a statisztikai ösz­tisztikusok nemrégiben ösz- rűleg valamennyi új lakás szegezésből, hogy a lakás­szegezték, hogy az utóbbi há- rendelkezik az alapközmű- építés költségei, azok válto­rom évben fölépült lakások vekkel, fürdőszobával. Az el- zásai a kivitelezési technoló­építési technológiájában, fel- múlt három évben 90 száza- giát meghatározó falazattól szereltségében, ellátottságé- lék feletti a korszerű fűtési függően differenciáltak, ban, kivitelezési idejében és berendezésekkel ellátott la- 1972-ben a legalacsonyabb költségeiben milyen változá- kások aránya, ezen belül a költségszinttel a hagyomá­sok történtek. Megállapítá- központi fűtés térhódítása nyos, téglafalazatú lakóhá­saikat érdemes átböngészni, tapasztalható az egyedi gáz- zak épültek, s építési költsé­fűtés rovására. A lakások geik az előző évhez képest egy részében a parkettát mű- nem is emelkedtek. A ma­I i | anyag, illetve szőnyegpadló gasabb műszaki szintet kép­I ' váltja fel. Általánossá válta viselő blokkos technológiával , ... _ beépített konyhabútorok al- épült lakások egy négyzet­Elsokent szembetűnik, hogy kalmazása, a beépített öl- méterre jutó költségei a a lakásépítési program cél- tözőszekrények alkalmazása legutóbbi ^ még alatta kituzeseinek megfelelően a azonban a korábbi 91—92 ,. , . , .... , lakóházak építési technoló- százalékról 1972-beri 81 szá- voltak a téglafalazatokénak, lakóhazak epitesi technoló- ^ csökkent azonban a múlt évben a je­giaja jelentós változásokon . , , _ , . - , . . .... . , . .. , .... - • ... Az egyseges és összefüggő lentosebb költségszint nove­ment keresztül. A harmadik lakónegyedek építkezésénél kedés következtében megha­oteves tervidőszakban az al- olyan törekvések érvényesül- ]adták ^kat. Kezdettől fog­lalni lakásépítésben a tégla- nek, hogy a lakószobákat a . „, , ... , , , blokkos technológia volt a főzőhelyiség rovására növel- va legdrágábbnak a legkor­. „ „ .. „ . - , - jék. Ennek hatására csökkent szerubb, a paneles technolo­jeiiemzo. íarjan eiso uie- a? étkezőkonyhával ellátott gia bizonyult, s mind az egv menek minden lakóhaza így iakások aránya és viszonylag iakásra. mind az egy négy­készült, de a tervidőszak vé- számottevő a főzőfülkével . .. . , .. , . ., ... . i nirn.ni - zetmeter lakóterületre jutó gére már a dunaújvárosi es épített lakasok reszesedese. . . . a szolnoki házgyárak panel- Lássuak ^hány számadatot epitesl koltsege evrol evre a szoinom nazgyarak panel g lakások korszerűségének emelkedett. Évente épül egy­1 ,s megjelentek a szegedi egyes jellemzőiből: központi egy különleges technológiá­lakónegyedek építkezéseinél, fűtéssel rendelkezik a tavaly val készült é ület j mint A Szegedi Házgyár üzembe- atadott lakasok 69 szazaleka. ..... „ ,. helyezése és termelésének gázfűtéssel 27 százaléka. A P^^1 legutóbb a szegedi heiyezese es termeieseneK ^^ padlóburkolata közül Roosevelt téri, amely az át­felfutasa nyomán az állaim n százalék szőnyegpadló, 27 lagosnál igényesebb megol­lakásépítkezésekben túlsúly- százalék műanyag, míg 62 dású városképi szempontból ba került a paneles technoló- százalék parketta- Főzőkonv. gia, s így a múlt évben át­Megfiatalított oiajmező Megfiatalodik az 1937-ben feltárt bázakerettyei olajme­ző. A földtani olajkészletnek legfeljebb egyharmadát si­került eddig kitermelni, az olaj nagyobb része a föld mélyén maradt. A Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakemberei, mér­nökök és tudományos kuta­tók évek óta kísérleteztek az úgynevezett másodlagos ter­melési módszerekkel. A kí­sérletek sikerrel jártak, s Bázakerettye térségében het­ven kutat nyitnak meg újra. (MTI). hával rendelkezik 40 száza­lék, főzőfülkével pedig 12 százalék. Útépítés Újszegeden ra Acs S. Sándor lelvétele A Torontál téren új aszfaltutat építenek. Ez a munka az újszegedi hídfő rekonstrukciójának egy része. Két szakasz­ban készül az út. Az elsőben a Torontál tér, majd az Alsó kikötő sor úttestét borítják aszfalttal, a másodikban pedig a töltés tetejét, a híd alatt áthaladva építik meg. Ezeket a munkálatokat várhatóan a jövő év tavaszán fejezik be, s azután — teherkocsik kivételével — rövidebb úton kö­zelíthetik meg a gépjárművek a partfíirdőt, illetve Újsze­gednek a hídtól balra eső részét is különleges. Az ilyeneknek természetesen az ára is jó­val magasabb az átlagosnál. Egy lakás átlagos építési költsége a falazatok szerint így változik: téglából 226 ezer forint, blokkból 220 ezer Az ÚJ lakások átlagos forint, panelból 327 ezer fo­nagysága 1971-ben 2 négyzet- megoldással 417 méterrel, tavaly pedig továb- nnt' egyeb megoIdassal 417 bi 3,1 négyzetméterrel nőve- ezer forint. Egy négyzetmé­kedett. A növekedés kizáró- ter lakásterületre jutó költ­lag a lakások szobaszám ség a téglafalazatú lakások­szerinti összetételének meg- ..„.,- f • . ., . . „ ., változásából adódik, mivel ban 3825 formt' bIokkosnal az azonos szobaszámú laká- 4114 forint, házgyári panelek sok átlagos alapterülete lé- esetében 6084 forint, míg az nyegében változatlan maradt, egyéb megoldásúaknái 7056 ^79"ben 4?>* négyzetméter. forintba kerül. Ebből az is 1971-ben 51,1 negyzetmeter, . . , , .„. . 1972-ben pedig 54,2 négyzet- kltu"lk. hogy jelenleg tobb. méter volt az új lakások mint 100 ezer forinttal kerül átlagos alapterülete. Érdemes többe egy lakás panelból azt is áttekinteni, hogy az épüu házban, mint a hagyo­összes lakasokból milyen ,,„„ ,, .. „ , arányokat képviselnek a kü- manyOS' vagy blokkoS tech" lönféle szobaszámúak. 1972- nológiával kés^ültben. ben másfélszobás 12 száza­lék, kétszobás 58 százalék, kettő és fél szobás 12 szá- j J.j zalék, illetve három, vagy annál több szobás 18 szá- Figyelemre méltó, hogy az Zalékos arányban részesedett, igényesebb alapozást kívánó. A lakások építési költsé- bázgyáld elemekből épült ... . , ...... epületekben az egy négyzet­gei dontoen a drágább haz- méter lakóterületre jutóala­gyári lakások arányának nő- pozási és egyéb alépítményi vekedése következtében, to- munkák értéke átlagosan vábbá a lakások nagyság nem magasabb mint a más szerinti összetételének és technológiával épültekben, szerinti oss/etetetenek es továbbá a legjobban felsze­felszereltsegének javulása, reit, ellátott, központi fűté­valamint az építőipari árak ses. festés helyett tapétázott emelkedésének hatására év- sth. lakások befejező mun­ről évre jelentősen emelked- káinak kö»ségei felvonóval . , , „„„ . , .. ... . együtt sem haladjak meg az tek, s 1972-ben megközelített egyéb építési eljárásokkal ték a 300 ezer forintot. Az készülteket. A panel falaza­egy négyzetméter lakásterü- fú lakásoknak a többihez letre jutó építési költségen- viszonyított rendkívül magas ii- i-i- . költségéi kizarólag a magas nel kisebb mertekben emel- pane] árakból adódnak e kedett a több szobái lakások lakásoknál csak a fajlagos arányváltozása folytán. Mind panelköltségek felülmúlják a a lakások építési költsége más technológiák teljes fel­mind pedig az építési költ- épitményi munkáinak egy mina pedig az epitesi koit négVZetméterre jutó ráfordí­segek novekedesenek üteme fásait ^meghaladta az országos átla- Gazdagh István

Next

/
Oldalképek
Tartalom