Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-30 / 202. szám

4 CSÜTÖRTÖK, 1973- ÁÜGUSOTÜS 88. Az építészet nagy­egyénisége 200 éve született Pollaek Mihály Kevés ember van, aki ne tememé a Nemzeti Múzeu­mot, vagy életében ne hal­lott volna róla. Hírót-nevét nemcsak az koronázta meg, hogy egybeforrt 1H48. miir­cíus lB-ével, a forradalom kitörésével ée Petőfivel, aki a hagyomány szerint a mú­zeum lépcsőjéről mondta el a Nemzeti dalt, hanem azért is, mert a legszebb magyar klasszicista éptllet, amely a korabeli Európában is elis­merést szerzett a tervező építőmesternek, Pollaek Mi­hálynak. A hazai klasszicista építé­szei legeredetibb tehetségű mestere kétszáz évvel ezelőtt, 1773. augusztus 30-án szú- Német Színház építését, letett — Bécsben. Élete, mű- Tehetségére, nem minden­vészete ée munkássága mégis napi fantáziájára, arányér­Határmenti mozaik Szaporodnak a hatérátlo- nult, tapasztalt a hatérórség­mások, évről évre növekszik nél. Az emberek beszédjé­az Idegenforgalom. Egyre bői, tekintetéből, mozgásá­Magyarországgal függ össze, zékére gyorsan felfigyeltek, s hiszen itáliai tanulmányai mind nagyobb, jelentősebb után, a XVIII. szazad leg- feladatokat kapott; az át­végén, 1798-ban Pestre ér- alakuló új, polgárosodó kezett, s itt élt, dolgozott társadalom egységes vá­egészen 1856. Január 5-én rosképének kialakításában bekövetkezett haláláig. meghatározó szerepe volt. Első jelentős munkája a Épületeinek nagyrésze az Deák téri evangélikus temp- idók során — sajnos lom, amelyet mar az építés — vagy teljesen elpusz­megkezdése után vett át egy tult, vagy az átépítéssel el­helybell mestertől. Aztán a veszítette eredeti formáját, pécsi székesegyház helyre- Számos villa, vidéki kastély, állításénál tevékenykedett, városi palota és középület rá két évre pedig a székes- hirdette és hirdeti ma is fehérvári megyeháza építésé- Pollaek Mihály alkotói tehet­nél. Hamarosan Pesten dol- ségének nagyszerűségét, ö gozott. Éveken át vezette és tervezte és építette a régi irányította az Aman János pesti Vigadót .(ez a mai Feszi tervei szerint készült pesti Frigyes építette Vigadó he­tőbb személy és jármú lépi át • határokat. A Duna—Ti­sza között 1973. január l-től nemcsak Röszkén és Kele­blán lehet ki vagy belépés­ből, vagy éppen az öltözkö­déséből is következtetni tud, hogy kik tartózkodnak be­csületes szándékkal a határ­ra vezető utakon, vagy kik re jelentkezni, hanem a nap törik a fejüket valami rossz­huszonnégy órájában nem- ban. zetközi forgalmat bonyolít le Az őrvezető pontosan egy a hercegszántói áteresztő ál- 4ve katonáskodott, amikor lomás Is. A külföldre uta- ellenőrző szolgálatba indult. zások legális lehetőségei te­hát növekszenek. És az em­beriség Jelentős része él is a lehetőeégekkel. (A sze­mélyi forgalom az idén a ta Az újszegedi szövőgyár kö­rül járt, miközben a Tisza­töltésen két gyanúsan visel­kedő fiatalembert látott. Azok is észrevették a határ­valyi év hasonló időszakához őrt Az őrvezető megállt, és viszonyítva Röszkén 25 szá- a két fiút figyelte, majd fe­zalékkal, Kelebián 10 szá- i^juk Indult, hogy lgazoltas­zalékknl, Hercegszántón 80 „„ őket. Arra azonban csak százalékkal növekedett). Jól egy őra múlva került sor, teszik, utazzanak külföldre, arnlkor a „nyúlcipőbe" bújt nézzenek szét a nagyvilág- fiatalokat — mert elfutottak ban. De nem tisztességtele- _ sikerült fülöncsipnl. nül, és ne tisztességtelen cél­lal. Mert vannak még akik tiltott módon kísérleteznek, olyanok, akik nem tisztelik a törvényeket, meglopják tár­salkat, munkakerülők vagy kalandvágyók, bűnözők vagy félrevezetett emberek. A kí­sérletezések okai különfélék, amit konkrét esetek is bizo­nyítanak­Skodra István határőr táv­csövön leste a szakasza felé haladó nagyhajúakat. Karcsi és Zoli bizonytalanul halad­tak a határ felé, és még szólni sem tudtak, amikor Skodra határőr a szalmaka­zalból eléjük lépett. A fiúk beismerték, hogy Budapest­ről Szegedre az Amerikából vendégségben levő apjuk vit­te le őket gépkocsival. On­nét a papa útlevéllel tovább utazott, a két fiú pedig il­legálisan próbálkozott. 1 Henning és Anita NDK állampolgárok egymásba sze­rettek. Hogy a törvényes élettársuktól bonyodalom nélkül szabaduljanak, az NSZK-ba akartak szökni. Hamis NSZK-útleveleket vá­sároltak, és Magyarországon nyugatnémet állampolgárok­nak és házastársaknak val­lották magukat, örlzetbevé­telük után beismerték szán­dékukat. A Tisza-parton késő este is sokan járnak még. Sé­táló fiatalok, otthonról mun­kába siető, vagy munkából hazaigyekvő nők és férfiak. A sok ember között persze nem könnyű megállapítani, hogy ki milyen céllal, szán­dékkal közlekedik este a fo­lyó mentén. Szelezán őrvezető viszont agy év alatt sok mindent ta­Kiderült, hogy a kaland­vágyók a gyulai iparitanuló­intézetből érkeztek, és nyu­gatra akartak szökni. Szala­zán őrvezető, az őrs KISZ­tltkára szintén a gyulai ipa­rttanuló-intézetben tanulta a gépész szakmát, és ugyanott a KISZ-alapszervezet titkára volt. Gazsó Béla lyén állt), amely sajnog már a mester életében elpusztult. Pollaek Mihály építette az egykori katonai akadémiát, az úgynevezett Ludoviceu­mot. Fő művét, a Magyar Nemzeti Múzeumot, 1837— 1846 között készítette. Ez az épület nemcsak művészetének kimagasló teljesítménye, ha­nem a hazai, sőt az európai klasszicista építészeti stílus egyik legarányosabb, legtel­jesebb alkotása. A hazai klasszicizmus e legérettebb alkotásában testesülnek meg e művészeti irány fő jelleg­zetességei: a pontos szimmet­ria, az antik görög-római művészettől örökölt méltósá­gos oszloprend, s a timpa­nonnal ékített ünnepélyes homlokzat. Pollaek Mihály művészete a késő barokktól indult, de a barokkos jellegzetességeket gyorsan levetette és az egy­re tisztább, harmónikusabb klasszicista épületek és épí­tészet megvalósítója lett. Ehhez élete során mindvégig hű maradt, munkásságára nem hatottak lényegesen a kezdődő romantikus törekvé­sek. Pollaek az említett köz­épületeken kívül százötvenet meghaladó kisebb-nagyobb, egyszerűbb, és díszesebb la­kóházat épített Pesten. Ezek közül az egykori Almásy-pa­lota, a volt Festetlch-palota és a mester Münnich Ferenc (azelőtt Nádor) utcai két­emeletes családi háza ma is fennáll. Most, amikor születésének 200. évfordulóján rá emléke­zünk, olyan építőművész szellemét idézzük meg, aki mindvégig tehetségének leg­javát nyújtva, maradandó al­kotásokkal gazdagította a magyar építészetet. H. 91. A tudomány kétirányú utcáfa Amikor tavasszil az ame- résztvevőket és a „tartaléko- ladtak. Itt van például Teta ríkai űrhajózás kőzpontjá- kat" is már mindkét fél ki- ler Ede, a magyar származá­ban jártam, vendéglátó hé- jelölte. Rendszeressé váltak sú atomtudós, akinek vezető zigazdáim megmutattak egy a kölcsönős utazások: mint szerepe volt az Egyesült Ál­tantermet, ahol a könyves- Moszkvában a közelmúlt na- lamok nukleráis ütöerejének polcokon csupa cirlllbetűs pókban közölték, szeptem- létrehozásában. Tellernek könyv, oktatási segédlet so- berre a műszaki kérdésekről sok más kollégájától, példá­rakozott. „Az idők jele — folytatott tapasztalatcserére ul az ugyancsak magyar mondották — az orosz nyelv s e kérdések megoldására származású Szilárd Leótól az amerikai űrhajóskikepzés amerikai űrhajós küldöttség eltérően sohasem voltak új kötelező tantárgya." érkezik a Szovjetunióbu. „lelkiismereti konfliktusai". Ehhez hozzá lehet tenni a Ugyanez az építő szellem Helyeselte az atombomba le­„másik oldalt", a szovjet hatja át a kibontakozó tu- dobását Hirosimára és Na­űrhajósok angolul tanulnak, dományos együttműködést gaszaklra, helyeselte az Amikor egy-két hónappal más területeken ls: a folya- „atomzsarolást", és ki­ezelőtt két szovjet űrhajós, matot, amely szorosan ösz- vívta azt a címet, ami­Vlagyimir Satalov vezérőr- 6zefügg a szovjet—amerikai vei egy amerikai publicista nagy és Alekszej Jeliszejev politikai kapcsolatok norma- illette: „A hidegháború mln­az Egyesült Államokban járt, ltzálósával, különösen meg- tatudósa". S most Teller is az újságíróknak feltűnt: gyorsította Leonyid Brezs- letérni készül a régi ös­alig volt szükségük tol- nyevnek az idén nyáron tett vényről: a közelmúltban ar­mácsra, általában jól elbol- amerikai látogatása. Akkor ról nyilatkozott, hogy meg dogultak angol tudásukkal, elhatároztak — a többi kö- kell gyorsítani az atom­Satalovot és Jeliszejevet zött — a kulturális csere együttműködést a Szovjet­egyébként húsz űrszakértő fejlesztését, a mezőgazdasá- unióval. „Ha megoldjuk az kollégájuk kísérte el, s a gi együttműködést, megálla- atomenergia békés felhasz­delegáclót Konsztantin Bu<- podást írtak alá a közieke- nálását, akkor nagy hálá­sujev professszor vezette. A désl és oceanográfiai kuta- val adózhatunk szovjet kol­küldöttség a houstoni John- tásról, valamint az atom- légálnknak." son űrkutatási központban energia békés felhasználásé- . .. .. . j-tu-M frf­az első nemzetek közötti űr- ról. A washingtoni tárgyalá- * "yiwmozai SP,,!!0 vállalkozásról tárgyalt, meg- sokon jelen levószovjetés JJJ**1** S p"i­állapítva, mi szüksége, ah- amerikai szakemberek tívan ^ a gzovJet_ame. hoz, hogy az 1975 nyarán egyetértettek abban hogy Hkal tudomán együttmű­megvalósulhasson. Két év mindegyik megállapodás m»ii»tt Váirnm.k «r. utcát" testesít múlva nyáron, a világűrben, „kétirányú u.u.. .... 220 kilométer magasban a meg, nem pedig „egyirányú szovjet s az amerikai aszt- forgalmat": más szóval mind- Ezek a változó idők Szh»­ronauták összekapcsolnak két fél csak nyerhet az te hónapról hónapra a koo­egy Szojuz és egy Apollo ti- együttműködésből. Ott vol- peráció új lehetőségeit tár­pusú űrhajót, s átmennek tam a Febér Házban, ami- ják fel. Szovjet és amerikai egymás űrhajójába, ahol kö- kor az Egyesült Államok óceánkutatók együtt vizsgál­zösen végeznek kísérleteket, atomenergia-bizottságának Ják a Csendes-óceán körze­Busujev professzor elmon- elnöknője Ismertette a vi- tében a mataemtikai pon­dotta nekünk, milyen bonyo- lágsajtó képviselőivel az tosságú időjárás-előrejelzés lult feladatokat kell addig atomenergia békés felhasz- lehetőségeit. Megkezdődött a megoldani. Először is meg nálásáról szóló egyezményt: rákkutatás összehangolása, s kell szervezni a nemzeti irá- „Együttműködésünk egyik egy amerikai professzor — nyítóközpontokat. A közös fő célja: termonukleáris be- James Holland — Moszkva­kísérlet egész időszakában mutató reaktorok létrehozó- ban ezt mondotta: „Mind a mindegyik űrhajót saját sa. A legnagyobb érdeklő- két ország orvosai arra nemzeti irányítóközpontja déssel ismerkedünk azzal, gondolnak, hogy kórterme­vezérli, de — a szükséglet- amit a szovjet tudósok inkben betegek fekszenek, nek megfelelően — az iré- Moszkvában, Leningrádban, akik reménykedve várják nyítóközpontban a másik or- Kijevben ezen a téren elér- tőlünk a segítséget. És a be­szág űrszakértői is jelen le- tek. ök régebben foglalkoz- tegek jogosan számítanak hetnek. Másodszor, ki kell nak ezzel a kérdéssel, mint arra, hogy segítséget kapnak, cserélni az Apollo és Szojuz mi" — mondotta az elnöknő. Ez a gondolat hatja át az műszaki rajzait, hogy Hous- (Valóban így van: Kurcsa- orvosokat Amerikában és a tonban felállíthassák a Szo- tov, a szovjet atombomba Szovjetunióban egyaránt." juz, a szovjet Csillagváros- és atomenergetika atyja, va- Az tudoményos együtt­ban Pedig az Apollo gyakor- lósággá megszállottja volt működés amel a hetvenes lo modelljei. Harmadszor: élete utolsó éveiben a ter- egztend6k csúcstalálkozói szabvanyositani kell b,zo- monukleári. reafctorok ter- nyomán bontakozik kl. nyos berendezéseket, elsősor- vezésének: pedig akkor meg nemcsak két nag orszégot ban azokat, amelyek a „dok- azok voltak többségben, akik M<)lgál hanem a v,lóg min„ 0lfSí,l M-aZ °SSZekapCSolaSt ?e,"\ h'ttek benne, hogy e den orgzá át. az egégz em„ szolgáljak... feladat száz éven belü tech- berigé t Résziegesen koor­Már az első szakaszban ta- nikailag megvalósítható.) din4iva a világ két legko­pasztalni lehetett a szakmai Az Egyesült Államokban molyabb „tudományos nagy­megbecsülés és az együttmű- egyébként érdekes volt meg- hatalmának" szellemi po­ködés szellemének kialaku- figyelni, hogy a kezdődő tencfálját, békés, humanista lását az űrhajósok között. Ez kooperáció eszméje olyanok céiok gyorsabb megvalósítá­kiváltképpen az első szovjet gondolkodását is megvéltoz- sat teszi lehetővé. —amerikai űrvállalkozás tatta. akik éveken át a hi­személyzetére vonatkozik: a degháború nyomvonalán ha- Vajda Péter . dulattal a háta mögött függő Hitlerportréra te­kintett. Heckert felugrott a helyéről, karját elő­relendítette és elrikkantotta magát: „Heil Hitler!" Szergejev zavartan felállt a helyéről. Schőnhausen tanácstalan mozdulatot téve, rá­szólt: — Üljön csak le, Szergejev úr. Von Schőnhausen folytatta volna a beszélge­— Zeich úr, vizsgálja meg ezt az urat ala­posan — mulatott Schőnhausen Szergejevre —, és dolgozza kl a hatásos gyógymódot, hogy visz­szanyerje az erejét. Ha elkészült, hívjon fel, Heckert úr majd visszakíséri a vendéget. Az orvos és Szérgejev kimentek a szobá­ból. — Megbeszélt mindent a doktorral? — Igen, excellenciás uram, ha Szergejev bé­lést, de Heckert ízetlenkedése elvágta benne az tegsége igaznak bizonyul. az egy jó pont a ja­ra. Szergejev lejjebb csúszott az ülésen ée mé­lyen előrehajolt. Tíz perc múlva a gépkocsi már a Doule-Allén járt, vagyis a „követség útján" — így nevezték ezt az árnyas-zöld utc^t, ame­lyen a diplomáciai képviseletek többsége össz­pontosult. A német követség épülete előtt He­ckert megnyomta a kürtöt. A kapu zajtalanul kitárult, mintha a kürtjel egy rejtett mechaniz­must működtetett volna. A gépkocsi behajtott az épületet övező parkba, és megállt egy oldal­bejárat előtt. Heckert kiszállt a gépkocsiból, saját kulcsá­val ajtót nyitva betessékelte Szergejevet. Amikor a késői vendégek átlépték a szoba küszöbét, Schőnhausen fölállt hatalmas íróasz­tala mögül. A szoba komornak és zsúfoltnak tet­szett. Az idős ember — nem nevezve meg ma­gát — aezet nyújtott Szergejevnek, és hellyel kínálta. Heckert a mellettük levő díványra ült. — brülök, hogy megismertem, Szergejev úr. Heckert őrnagy már emlitést tett hazafias ér­zelmeiről. Ez dicséretes dolog. Mi, németek, bárhol éljünk is, mindig készen állunk a haza szolgálatára, amely most történelmi küldetést teljesít. A Führer vezetésével Németország át­formálja a világot. — Schőnhausen egy. félíor- ban. köpeny nélküL i IHHHHHi előre kigondolt mondatok fonalát. A beállt szü­netben sehogyan sem sikerült összeszedni a gon­dolatait „öreg bútordarab, megérett az ócskáspiacra" — mondaná Hodzsa Ali — gondolta Heckert go­noszkodva. — Herr ... Herr ... — próbálta megtörni a csendet Szergejev, de nem tudta, hogyan szó­lítsa meg Schönhausent. — Von Schőnhausen — szólt közbe az öreg vára. Ehhez már csak arról kell meggyőződ­nünk, hogv valóban élnek-e rokonai Németor­szágban. Ügy gondolom, hamarosan táviratoz­hatunk Berlinbe Szergejev beszervezéséről, és a vele kapcsolatos terveinkről. Aligha találhatnánk alkalmasabb rezidenst nála. Heckert szaval meggyőzték Schönhausent. — Valóban nincs rá bizonyítékunk, hogy Szergejev kettős játékot űz. Kérem, értesítse Berlint, mi pedig folytatjuk az ellenőrzést. ,, ...... M°st már a gyakorlati munkában kell kipróbál­orómmel, azt remélve, hogy a társalgás kedvező nunk őt fordulatot vesz. Megcsendült a telefon. Schőnhausen vette fel — Von Schőnhausen úr, el kell mondanom, a kagylót miatt nem vállalhatom el a _ Az orvos megá„apftotta, hogv gzergeiev. megoizaiasi. . . sebesülése után súlyos operáción esett át. Álla­-„V2"™ AK,AD^VI8,LTELT SZ'RGEJR UR- P°ta alapján nem valószínű, hogy tagja vala­Amíg ön Iránban tartózkodik, megbízunk egy mHyen felderítő vagy elhárftó szervezetnek. — Ugyan már. Az orvos Heckert úrhoz jár u"alval Játékosan megkocogtatta az asztalt, majd, önnek csak át kell mennie a szomszédos — Ez jó hír. Háború esetén nem hívják be a lakásba. Ez nem tűnhet fel senkinek. Hivja csak "főseregbe, ott marad nekünk kellő helyen. Al­idé a doktort - fordult Heckerthez —, haszrfál- 1,tsa ö_?sze a herlini Jelentést, és kísérje vissza a vendégünket. juk ki az alkalmat, hogy Szergejev úr nálunk tartózkodik. Az őrnagy felemelte a kagylót, tárcsázott, és egy Zeich nevű urat kért a telefonhoz. — Hadd vizsgálja meg önt a ml kiváló bel­gyógyászunk, azután majd visszatérünk az ügy­re — mondta Schőnhausen. Nemsokára megérkezett az orvos, civil ruhá­Heckert távozása után Schőnhausen gondola­taiba mélyedt. A probléma, amely Damoklész­kardjaként fenyegette, úgy látszik megoldódott Sikerült végrehajtania Berlin utasítását az iráni terrorista- és diverzánscsoportok megszervezésé­re; azok már készen állnak a bevetésre. Az emberek kiválasztása sem okozott különösebb nehézséget. (Mutatjuk*

Next

/
Oldalképek
Tartalom