Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-29 / 201. szám

63. évfolyam, 201. szám 1973. augusztus 29., szerda Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÖLJETEK! A Belkereskedelmi Mi­nisztérium kedden a Gellért Szállóban országos értekezle­tet tartott, amelyen dr. Ság­hy Vilmos, a belkereskedel­mi miniszter első helyettese tájékoztatta a megyei taná­csok illetékes elnökhelyette­seit, szakigazgatási szervei­nek vezetőit az idei árufor­galom helyzetéről, a keres­kedelem tevékenységéről és a tennivalókról. A beszámoló megállapítot­ta, hogy az idén tovább ja­vult az áruellátás színvonala, korszerűsödött az áruforga­lom belső szerkezete. Az ed­digi eredmények biztatóak ahhoz, hogy teljesül az idei, mintegy tíz százalékkal na­gyobb áruforgalmi terv, s -az előírásnak megfelelően ala­kul az árszint is. A korsze­rűbb áruforgalmi szerkezet­re utal. hogy az év első hat hónapjában az iparcikkek forgalma ismét megelőzte az élelmiszerekét. Kedvező ten­dencia az is, hogy az álla­mi és a szövetkezeti kereske­delem forgalmi dinamikája azonos, kiegyenlítődik a vá­rosi és a falusi ellátás. Külön foglalkozott a be­számoló az árakkal. Az idén — mint ismeretes — a nép­gazdasági terv szerint a fo­gyasztási cikk kereskedelem árszínvonala 3,8 százalékkal növekszik, az első hét hónap árindexe 3,7 százalék. Az el­múlt időszakban számos in­tézkedés született egyes ipar­cikkek fogyasztói árának ha­tósági csökkentésére. (MTI) Eredményes segítség Javulnak a hátrányos helyzetű gyermekek tanulásának feltételei Számos témát tárgyalt általában több gyermeket tegnapi ülésén a megyei ta- vesznek fel, mint ahány fé­nács végrehajtó bizottsága, rőhely van, 12 és fél ezren Többek között foglalkozott a járhatnak óvodába, ám ta­megye iparának fejlődésé­vel, helyzetével s a fizikai dolgozók gyermekeinek lehe­tőségeivel, továbbtanulásuk segítésével. A művelődésügyi osztálynak ez utóbbi témával foglalkozó jelentése érdekes képet ad e fontos munkáról. Társadalmunk egyik fon­tos célkitűzése, hogy segít­sen azoknak a gyermekek­nek, akik szüleik anyagi helyzete, a tanyai lakóhely vagy más okok miatt hátrá­nyosabb helyzetből indulnak a többieknél. Az utóbbi öt esztendő átgondolt és követ­kezetes munkája révén sok tekintetben megnyugtatóan javultak a hátrányos hely­zetből. induló gyermekek ta­nulásának feltételei és lehe­tőségei. Ennek ellenére még bőségesen akad tennivaló. A gondok már az óvodai elhelyezésnél kezdődnek. Bár az utóbbi években a terve­zettnél lényegesen több óvo­dai férőhelyet sikerült biz­tosítani, sajnos még mindig kevés a hely. öt esztendeje, 1968-ban ugyan még csak 9 ezer 511 óvodai férőhely volt a megyéhen, jelenleg pedig több mint 11 ezer van, azon­ban az óvodáskorú gyerme­kek száma is nőtt: 15 ezer­ről 17 és fél ezerre. Mivel Együttműködés nukleáris műszerek gyártásában Az Interotom tanácsülése Szegeden valy több mint másfél ezer felvételi kérelmet el kellett utasítani. Azok a gyermekek, akik nem járhatnak óvodába, ele­ve hátrányos helyzetből in­dulnak, kezdik meg iskolai tanulmányaikat, aminek gya­korta évismétlés a következ­ménye. S többnyire a fizi­kai, mégpedig a mezőgaz­daságban dolgozók gyerme­kei nem járhatnak óvodába. A megye hat községében még nincs óvoda, s a tanyai gyermekeknek is az iskola­padban kell először hozzá­szokniuk a közösség fegyel­méhez és a tanuláshoz. E helyzeten segítenek azok a 3—6 hetes nyári foglalkoz­tatások, melyeket az óvodá­ba nem járt gyermekek szá­mára rendeznek, mielőtt megkezdenék az első osz­tályt. Tavaly már 711-en vettek részt ezeken a fog­lalkozásokon, közülük 260 tanyai gyermek. Az iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek tanulá­sát hatékonyan lehet segíte­ni a napköziotthonokban. Bár öt év algtt jelentősen csökkent az általános isko­lai tanulók száma, a napközi otthonokba felvetteké több mint másfél ezerrel nőtt. A tanulók 28 százalékának már sikerült napköziotthonos el­helyezést biztosítani, ám a tárgyi feltételek még sok kívánni valót hagynak ma­guk után. Igen fontos a megye ki­lenc általános iskolai diák­otthonának a szerepe, főként a mezőgazdaság fizikai dol­gozóinak gyermekei számá­ra biztosítanak jó lehetősé­geket. Ezekben az otthonok­ban a fizikai dolgozók gyer­mekeinek aránya csaknem száz százalékos. Mindenütt jó az elhelyezés, a felsze­reltség, a tanulmányi és ne­velési hatékonyság. Sajnos a jelenleg meglevő 480 férő­helyből a tavalyi tanévben csak 382 volt betöltve. A középiskolai diákottho­noknál viszont fordított a helyzet. A megye 20 kollé­giuma a zsúfoltság ellenére csak a jelentkezőknek mint egy 60 százalékát képes fel­venni, annak ellenére, hogy az országos átlagnál több férőhely áll rendelkezésre. Akidet kénytelenek elutasí­tani, nyilván hátrányos hely­zetbe kerülnek, hiszen a be­járás fárasztó, rengeteg időt és energiát pazarolnak rá a tanulók. A szakmunkásképző iskolák helyzete még vala mivel kedvezőtlenebb. Amíg a középiskolásoknak 26, ad­dig az ipari tanulóknak csak 13 százalékát lehet kollé­giumban elhelyezni. összességében azonban kedvezőek a hátrányos hely­zetű tanulók segítésének ta­pasztalata is. Jól bevált a megyei tanács által alapított diákszociális ösztöndíj-alap, melyet 1970-ben kétszeresére, 400 ezer forintra emeltek. A szegedi tanács is létesített egy 150 ezer forintos alapít­ványt. Eredményesek a to­vábbtanulásra előkészítő nyári tanfolyamok is. A felsőfokú intézmények fel­vételi vizsgáira előkészítő tanfolyamokon tavaly már 700-an vettek részt. Évről évre javul a fizikai dolgo­zók gyermekeinek aránya és­tanulmányi eredménye a kö­zépiskolákban. Ám a szako­sított tantervű középiskolai osztályokban — melyekből pedig az átlagosnál jóval több gyermeket vesznek fel az egyetemekre — arányuk kisebb, mint általában. A végrehajtó bizottság ha­tározatában állást foglalt amellett, hogy bár az ered­mények többnyire megnyug­tatóak, tovább kell javítani a hátrányos helyzetű gyer­mekek tanulásának és to­vábbtanulásának feltételeit. Az Interatom Instrument Nemzetközi Nukleáris Mű­szeripari Gazdálkodó Egye­sülés Szegeden rendezte meg hatodik tanácsülését. Tavaly a szocialista országok rész­vételével Varsóban létrejött egyesülés tanácsa eddig csak a székhelyén, a lengyel fő­városban ülésezett. Most, a kedden megkezdődött ötna­pos szegedi ülésen nyolcvan­öt gazdasági, illetve tudo­mányos vezető szakember vesz részt a tagországokból, illetve azok nukleáris mű­szereket gyártó, forgalomba hozó vállalataiktól, kuta­tóintézeteiből. Az ülést Osztrovszky György, a Magyar Atom­energia Bizottság elnöke nyi­totta meg. a szegedi Tisza Szálló tükörtermében. Be­jelentette, hogy az egyesülés munkájában részt vevő 12 vállalathoz — amelyek kö­zött eddig magyar részről a Gamma Művek és a Migért Műszer és Irodagépkereske­delmi Vállalat tevékenyke­dett — most újabb két ha­zai cég: a Metrimpex és az Elektronikus Mérőműszerek Gyára is csatlakozott. Azösz­szesen 14 vállalat közül te­hát már négy képviseli ha­zánkat. Az alapító egyezmény sze­rint együttes erővel arra tö­rekszenek, hogy összehan­golják tevékenységüket a nukleáris műszerek kialakí­tásában, gyártásában. A le­hető legtökéletesebb mun­kamegosztást, kooperációt, gyártásszakosítást kívánják kialakítani. Egyebek között ezen dolgoznak a mostani ülésen is. Szegedi tanácsko­zásuk további fontos célja, hogy kidolgozzák az egyesü­lés önálló gazdálkodásának feltételeit, amelynek beve­zetését 1975-től kezdve ter­vezik. Finanszírozását ma­guk a tagvállalatok oldják meg. Amint Bába Miklós, a Gamma Művek vezérigazga­tó-helyettese elmondotta, en­nek az önfenntartásnak a megszervezése is hozzájárul majd ahhoz, hogy az egyesü­lés a KGST-országok komp­lex integrációs programjá­ban a legfejlettebb együtt­működési formát képvisel­Megbeszélések az új tanévről Csongrád megye és Szeged város 450 általános és kö­zépiskolai igazgatója, iskolai pártszervezeti titkára, általá­nos- és szakfelügyelője, a városi és járási művelődés­ügyi osztályok vezetői és munkatársai tartottak az új tanév kezdete előtt hétfőn és kedden kétnapos tanácsko­zást Szegeden. Hétfőn plenáris ülésen vet­tek részt, ahol dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Mi­nisztérium általános iskolai főosztályvezetője tartott elő­adást az 1973,/74-es tanévben életbe lépő új oktatási-neve­lési intézkedésekről. A részt­vevők megvitatták az idősze­rű politikai és ideológiai kér­déseket. Az iskolai pártszer­vezetek titkárai külön ülé­sen vitatták meg az elkövet­kezendő tanév feladatalt, s külön tanácskoztak az általá­nos és középiskolai szakfel­ügyelők is. Tegnap a megye középfokú oktatási intézményeinek igazgatói és szakfelügyelői tárgyaltak a néhány nap múlva kezdődő új tanév fel­adatairól. A kétnapos megyei tanácskozás után tegnap délután és ma ülnek össze a városi és járási oktatási in­tézmények igazgatói, melye­ket az egyes iskolák tantes­tületi ülései követnek. Az 1973/74-es tanévben életbe lépő új oktatási és nevelési követelményeket minden is­kolában megvitatják, hogy a szeptember 3-án kezdődő új tanévben a megye mintegy 4 ezer pedagógusa felkészül­ten láthasson munkához. Tovább épül Odessza A házgyári falelemet a helyére emelik Üjszegeden, a volt ládagyár helyén a DÉLÉP munká­sai tovább építik Odesszát. A régi barakkos üzem helyén házgyári elemekből szerelik össze az épületeket. Az ala­pozás, illetve a szerelési munka látványos, de az új, ma­gas lakóházakhoz megfelelő kapacitású közművekel is kell építeni — a föld alatt. Ezt a munkát kevesen láthatják. Felvételeinket az újszegedi városrész építkezésén készí­tettük. Acs S. Sándor felvételei Az új házakat szolgálja majd a csatorna Készül a betonalap acélváza

Next

/
Oldalképek
Tartalom