Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-29 / 201. szám

2 SZERDA, 1973. AUGUSZTUS 28. 7 Szovjet-csehszlovák együttműködés Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának "elnöke kedden a Kremlben találkozott Lubomlr Strougallal, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagjával. a csehszlovák kormány elnökével. A két kormányfő pozitiven értékelte a Szovjetunió éa Csehszlovákia . népgazdaságfejleaztésl tervelnek összehangolására végzett munka első eredményeit. Megoldották az 1976—1980-as évekre szóló szovjet—csehszlovák gazdasági együttműködés számos nagyjelentőségű kérdését. Megállapodtak továbbá azokban a fő irányokban, amelyeknek megfelelően a lervblzottságok és a minisztériumok folytatják a népgazdasági tervek szoros öszszehangolásának munkáját, a szovjet—csehszlovák együttAlekszeJ Koszigln (baloldalt) megbeszéléseket Lubomlr Strougallal folytatott működés hatékonysága, a szocialista és a kommunista építés adta' feladatok sikeres megoldása érdekében. A csehszlovák kormány elnöke tegnap Moszkvából hazautazott Prágába. Vele együtt elutazott a szovjet fővárosból Václav Hula. a CSKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja, a kormány elnökhelyettese és több hivatalos személyiség. A kínai külpolitika ösvényein rZónák" és kapcsolatok O Abból a célból, hogy a kínai külpolitika szovjetellenes „fővonalát" ideológiailag alátámasszák, a kínai vezetők kidolgozták az ügynevezett „közbeeső zónák" és a „szuperhatalmak" elméletét. Ez a két elmélet szoros kapcsolatban van egymással és természetszerűen teljesen önkényes: aszerint formálódik és alakul, ahogy a kínai hatalompolitika célkitűzései módosulnak. A szovjet tanulmányok általában három szakaszt különböztetnek meg ennek az elméletnek a kialakításában. Az első szakaszban Peking arra az álláspontra helyezkedett, hogy két azonosan kezelendő „szupernatalom" van: a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Az összes többi országok az úgynevezett „közbeeső zónába" tartoznak, amellyel Pekingnek -valamilyen formában szövetségi, együttműködési politikát kell kidolgozKormányfő az oroszlánbarlangban M

iközben a brit fővárosban a Scotland Yard energiájának jelentős részét azok a merényletek emésztik fel, amelyek hátterében nyilvánvalóan északír szélsőségesek állnak, Edward Heath, Nagy-Britannia miniszterelnöke a királyi légierő egyik különgépén magába az oroszlánbarlangba, Ulsterbe utazott. Van valami mélyen jelképes már abban ls, amivel ezt a látogatást hivatalosan Indokolták. A kormányfő — hangzott a Downlng Street 10., az angol miniszterelnökségi rezidencia közleménye — azért látogat Észak-Írországba, hogy lerója kegyeletét a lord Brookeborough volt északír miniszterelnök lelkiüdvéért megtartott gyászmisén. Egy politikus számára az Ilyen részvétel még akkor is tömény politikai gesztus, ha a körülmények normálisnak mondhatók. Az ulsterl körülmények azonban hosszú esztendők óta felérnek egy ostromállapottal, függetlenül attól, hogy azt az állapotot hlvatalosun kinyilvánították-e, vagy nem. Heath utazását Észak-frország szembenálló táborai ls annak fogták fel, ami: politikai tettnek. Ennek megfelelően is fogadták, gyűlölettel, méghozzá minden oldalon. Az elhunyt ulsterl államférfi ugyanis az úgynevezett Stormont-szlsztéma egyik atyja volt. A Stormont a helyi nemzetgyűlés, amely számos tekintetben autonóm módon Intézte a tartomány ügyelt, összetételének megfelelően, a protestáns többség javára, a katolikus kisebbség rovására. Ebből az következne, hogy az alapító emlékét megtisztelő angol miniszterelnököt a katolikusok, és csak ők, fogadják haraggal, a protestánsok viszont viharos rokonszenvvel. Erről azonban szó sincs. A véres események nyomán London ugyanis gyakorlatilag megszüntette a protestáns többség autonómiáját, és az ügyek vezetését a központi kormányzat vette át. Ez távolról sem csökkentette a katolikusok kiszolgáltatottság! érzését, ugyanakkor általános haragot váltott ki az addig egyértelműen angolbarát protestáns táborból is, a torykormány „elérte" azt, hogy Ulsterben két tűz között van, miközben a helyzet Immár évek óta szüntelenül romlik. Súlyos földrengés Mexikóban 0 Mexikóváros (Reuter, AFP) Kedden, a kora hajnali órákban súlyos, percekig tartó földrengés rázta meg Közép-Mexikót. A földrengésjelző intézet a Richterskála szerint előbb 5,5, majd 7 fok erejű földmozgást jelzett, amelynek központja a fővárostól mintegy 200 kilométerre délkeletre fekvő Orlzaba város volt. A főváros lakosait a földrengés álmukból riasztotta fel, de az eddigi Jelentések szerint ott súlyosabb anyagi károk nem keletkeztek. Több helyütt megszakadt az áramszolgáltatás, és kisebb tüzek keletkeztek, Az egyelőre ellenőrizhetetlen hirek riasztó számadatokat közölnek az ország más jrirlékeiről. Rgy. veracruzi jelentés szerint Orizabában 300 ember lelte halálát a romok alatt. A rendőrség és a Vöröskereszt jelentése szerint Puebla állam hasonnevű székhelyén éppúgy, mint a környező falvakban, sok a halott. Halált és pusztulást okozott a földrengés Viudad Serdanban, Cordobában és sok más városban. A UPI legfrissebb jelentése szerint az 50 ezer lakoyú Orlzaba teljesen elszigetelődött a külvilágtól. Az AFP úgy értesült, hogy Puebla állam Cerdan nevű városában több mint 100 a halottak és eltűntek száma. A Reuter legfrissebb jelentőse szerint a halálos és a sebesült áldozatok száma meghaladja az tuAitü. India és Pakisztán megállapodása # ÜJ-Delhi (Reuter, UPI) India és Pakisztán képviselői kedden megállapodást írtak alá a két ország között 1971-ben lezajlott háborúban foglyul ejtett katonák, valamint hontalanná vált polgári személyek hazatelepítéséröl — jelentette.be kedden délután az indiai fővárosban a tárgyalásokon részt vevő indiai küldöttség szóvivője. A két ország küldöttségei 11 nappal ezelőtt kezdtek tárgyalásokat a majd két évvel ezelőtt befejeződött háború következtében támadt emberiességi problémák megoldására. A most megkötött megállapodás értelmében hamarosan hazatelepítik a még Indiában levő, mintegy 90 ezer pakisztáni hadifoglyot. Pakisztánból pedig 160 ezer bengáli tér haza Bangladesbe. A megállapodás intézkedik a Bengáli Népi Köztársaságból Pakisztánba áttelepülni kívánók sorsáról is. Lakat alatt a chilei terrorvezér 0 Santiago (ADN, Reuter) Roberto Thieme, a „Haza és szabadság" elnevezésű chilei szélsőjobboldali szervezet fővezére, akit a múlt hét végén Santlagóban lezajlott fasiszta rendzavarások nyomán tartóztattak lé, rendőrségi kihallgatásán beIsmerte, hogy a terrorszervezet részt vett a meghiúsított június 19-i puccskísérletben, és chilei hadsereg megosztására, valamint Allende elnök kormányának megdöntésére törekedett. A fasiszta főkolompos bevallotta, továbbá, hogy az egész országban ő irányította az összehangolt merényletek és szabotázsakciók sorozatának végrehajtását, amelyek már eddig is számos ember életét követelték, és Chilének nagy károkat okoztak. Megerősítette, hogy a Chilének naponta több mint 200 millió escudójába kerülő sztrájkok felbújtóinak az a célja, hogy megdöntsék a népi egység kormányát. Vallomásából kiderült, hogy a fasiszta elemek felelősek Arturo Araya fregattkapitánynak, Allende elnök haditengérészeti adjutánsának meggyilkolásáért. A fasiszta főkolompos vallomásáról a chilei sajtó megírta azt is, hogy Roberto Thiemet letartóztatásának első napjaiban ugyanazok a parlamenti képviselők és bírók keresték fel, akik ellátják Araya fregattkapitány, és Schneider tábornok (volt hadsereg-főparancsnok, akit 1970-ben gyilkoltak meg a fasiszták) gyilkosainak védelmét. Waldheim közelkeleti körúton # Bejrút (Reuter. AFP) Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden két és fél órás eszmecserét tartott a közel-keleti helyzetről, Aszszad szíriai elnökkel. A megbeszélésen jelen volt Khaddam miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter is. Kurt Waldheim Damaszkiihöopt loudlúb iilcUdjU Bejnia. Ezt az elképzelést később úgy módosították, hogy a"" két „szuperhatalom" egyenlő kezelése helyett (amely még az 1969-ben tartott IX. kínai pártkongreszszus vonalát jellemezte) egyértelműen a Szovjetuniót jelölték meg fő ellenségként. Ezt a kínai elméleti folyóirat, a „Vörös Zászló" (Hungcsl) által folytatott „magyarázó kampány" követte. Eszerint „van főellenség és van másodlagos ellenség, s egy adott időszakban együtt lehet haladni a másodlagos ellenséggel a főellenség elszigetelésére". Teljesen világos: ezt a „vonalmódosítást" azért hajtották végre, hogy megpróbálják érthetővé tenni a kínai tömegek előtt az Egyesült Államok felé történő látványos politikai nyitás szükségességét. Ezzel párhuzmosan olyan változás is kibontakozott, hogy az immár nem egyenlő kezelésben részesülő két „szuperhatalom" között nem egy, hanem két „közbeeső zóna" van. Az egyik a fejlett kapitalista országok zónája, a másik pedig a „harmadik világ" országainak zónája. Erre a vonalváltoztatásra azért volt szükség, hogy az új szakaszban differenciált politikát dolgozzanak kl a7, Amerikán kívüli fejlett tőkés országok és a harmadik világ országainak vonatkozásában. A különbséget Alekszejev szavaival úgy lehet megfogalmazni, hogy Peking szerint Kína „az első közbeeső zónának természetes szövetségese; a második közbeeső zónának pedig természetes vezetője". A fentebb vázolt folyamat mutatja, hogy a kínai hatalmi politika szolgálatában és annak változásait követve milyen „ideológiai" módosításokat hajtottak végre. Ez természetesen gyakorlati lépésekben is megmutatkozik. Elsőként és legnyilvánvalóbb módon abban, hogy Kína gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatait teljesen átállította a fejlett tőkés országokkal fenntartott forgalom növelésére. 1972ben Kína és a fejlett tőkés országok árucsere forgalma már 2 és fél milliárd dollár volt és egyetlen év alatt 14 százalékkal növekedett. Ebben az évben Kína teljes kereskedelmi forgalmának 44 százalékát az iparilag fejlett kapitalista országokkal bonyolította te. Ezen belül a forgalom csaknem fele Japánra esett, amely ma külgazdasági tekintetben a kínai gazdaság legfontosabb „felszerelője". Ez az arány a továbbiakban nyilván megváltozik, minthogy az Egyesült Államok és Kína közötti nagyobbszabású kereskedelem kibontakoztatására csak a következő években kerülhet sor. Természetszerűen ennek a politikának nemcsak gazdasági kihatásai vannak. Stratégiai és hatalmi szempontból a legvilágosabb megnyilvánulása, hogy a kínai külpolitika ma mindenütt, ahol ez Peking legközvetlenebb hatalmi érdekeit nem sérti, az amerikai megszálló erők további fenntartása mellett száll síkra. Az Indokínai félszigeten ter. mészetesen nem ez a helyzet, mert ezt történelmileg Peking a maga érdekterületének tekinti. Egyértelműen az amerikai csapatok állomásoztatása mellett foglalt állást azoban Kína Japán és a nyugat-európai országok viszonylatában. Csl-Peng-fej kínai külügyminiszter 1973. júniusában tett londoni és párizsi látogatása során nyíltan felhívta partnereinek figyelmét arra, hogy „az amerikai erők visszavonása a Nyugat-Európa feletti szovjet befolyás veszélyét eredményezné". Csou En-laj a legutóbb Pekingbe látogató amerikai kongreszszusi képviselőknek nem kevésbé nyíltan azt ajánlotta: ne vonják ki az amerikai haditengerészeti és légierőket a Csendes-óceán és a Délkelet-Ázsia térségében levő támaszpontokról. A kínai külpolitikának természetesen számolnia kell azzal, hogy „nincs egyed'* 1 a sakktáblán", s hogy ;<z Egyesült Államoknak a Szovjetunióhoz fűződő viszonya megjavításához rendkívüli érdekei fűződnek. Ennek megfelelően, különös erővel koncentrálja erőfeszítéseit a nyugat-európ i „közbeeső zóna" országaival fenntartott kapcsolatokra. Csou En-laj már májusban sietett kijelenteni, hogy Kína feltétlenül kapcsolatokat kíván teremteni a Közös Piaccal. Ezzel egyidőben tárgyalásokat kezdtek brit harci repülőgépek vásárlásáról. Sőt, odáig mentek, hogv Brandt „keleti politikáját" elítélve, a legszélsőségesebb nyugatnémet Jobboldallal működtek együtt. Májusban a Zsenmin Zsipao főszerkesztője Strauss-szal folytatott megbeszélésén lándzsát tört az Odera—Neisse-határ és a két német állam közötti határ „nyitva tartása" mellett és gyakorlatilag helyeselte Strauss vonalát: az NDK „bekebelezését" Nyugat-Németország által. E vázlatos kép is Jelzi, hogy Peking a tőkés világ egészével szemben alapvetően módosította politikáját. Az Egyesült Államokhoz, mint „nem főellenségként kezelendő szuperhatalomhoz" közeledik. Ugyanakkor pedig minden erővel igyekszik fejleszteni kapcsolatait az első „közbeeső zóna" elmélete alapján Nyugat-Európa fejlett tőkés országaival és Japánnal. L S. rútba, ahová a kora esti órákban meg is érkezett. Repülőtéri sajtóértekezletén őszintének és hasznosnak minősítette Szíriában véget ért tárgyalásait, és kifejezte azt a reményét, hogy a libanoni elnökkel, miniszterelnökkel és külügyminiszterrel is hasonló szellemben folytathat ofjzrnecíiepH, Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy vállalatunk növényvédőszer-raktárában — Szeged, Dorozsmai út 33. szám alatt — SZEPTEMBER l-TÖL 10-IG leltározást tarlunk A leltái ozás ideje alatt az árukiadás a csávázószerek és talajfertőtlenítő szerek kivételével szünetel. AGROKER VÁLLALAT