Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-01 / 178. szám

SZERDA. 1973. AUGUSZTUS 1. 3 f Pártmunka az első vonalban Somogyi Károlyné felvételei Az úszómedencében — a női oldalon — állványerdő áll víz helyett, a kis medencékben kőművesek dolgoznak, a tetőn új bádog fénylik. Az Építő Ktsz szakmunkásai szeptemberre befejezik a szegedi gőzfürdő idei felújítási és karbantartási munkálatait, frissen festett falak, korszerű világítás fogadja majd őszre a vendégeket. Első képünk: Idén a tetőszerkezet 300 négyzetméternyi szakaszát újították fel. — Második felvételünkön: a női uszoda festéséhez készül az állványzat. A házgyár Szeged egyik legfiatalabb ipari üzeme, ahol körülbelül nyolcszáz ember dolgozik. A gyár önmaga is szép látvány, s az építőipar legelőrehaladottabb technikáját és technológiáját képviseli. E tényekből kiindulva azt hihetnénk, hogy sok mindenben előrébb álló termelő egységről van szó, mint amit általában megszoktunk. Mind addig igaz is a dolog, amíg , a gépekről, a berendezések' ről beszélünk, de nem ilyen egyértelmű a helyzet, ha az embereket és mindennapi körülményeiket vizsgáljuk, s állítunk eléjük olyan mércét, mint a gyártócsarnokok és automatáik elé. Ha a termeléshez szükséges anyagi és személyi feltételek egyformák lennének, könnyű dolga volna a gazdasági vezetésnek, egyszerűbb lenne a feladata a társadalmi szervezeteknek. De mivel ez a szinkron nincs meg mindenben, a pártszervezetnek is sajátos munkastílust kellett meghonosítania. Adatok az első félévről Termelés, lakásépítés, a munkabérek alakulása ruházati cikkeké két százakedelmi forgalom árszínvonala — a tervvel összhangelső felében. A fél év folyamán a népA Központi Statisztikai megközelítette a tavalyi maHivatal adatai szerint 1973 gas szintet. Az állományon lékkai volt több az egy évelső félévében az ipari ter- belül nőtt a tehenek, illetve vei ezelőttinél. A kiskeres melés a tervezettnél gyor- a kocák aránya, sabb ütemben nőtt. A bruttó A lakosság központi fortermelés az állami iparban rásokból származó fél évi ban — 3,7 százalékkal volt 6,3, a szövetkezeti iparban pénzbevétele 8 százalékkal magasabb, mint a múlt év 10,1 százalékkal, a szocialista volt magasabb, mint egy éviparban összesen 6,6 száza- vei ezelőtt, ezen belül a lékkai volt magasabb, mint munkabérek összege 7 szá- gazdaság szocialista szektoráegy évvel korábban. A terv zalékkal emelkedett. 1973 el- ban kereken 40 milliárd foazzal számolt, hogy 1973- ső negyedében négy, a má- rintot fordítottak beruházában a szocialista ipar terme- sodik negyedévben — az ipa- sokra, valamivel keveseblése 5,5—6 százalékkal emel- ri és építőipari munkásoknál bet, mint egy évvel korábkedik. végrehajtott béremelések ha- ban. Az egyedi nagyberuháAz idén ís általában azok tására — kilenc százalékkal zások összege túlhaladta a az ipari ágazatok fejlődnek emelkedtek a munkabérek, a leggyorsabban, amelyek A kiskereskedelmi forgavalamely kiemelt program- lom folyó árakon számítva zaárak alapján — 20 százahoz kapcsolódnak. A dina- 9-6 százalékkal, volumenben lékkai nőtt 1972 első fél mikusan fejlődő ágazatok 5,7 százalékkal haladta túl évéhez képest. A behozatal többségénél a termelés nö- az eSy évvel korábbi szintet. — -ugyancsak folyó. devizavekedésében közrejátszottak A növekedési ütem megfelelt árakon — négy százalékkal a közelmúltban, vagy az a tervezettnek. Legnagyobb haladta túl az egy évvel kőidén belépett új kapacitások, mértékben (volumenben 10,2 rábbit. A kivitel az 1973-ra rekonstrukciók, a fejlettebb százalékkal) a vegyes ipar- előirányzott ütemnél nagyártási eljárások alkalma- cikkek eladása emelkedett, gyobb, a behozatal kisebb zása. A szocialista ipar ez Az élelmiszereladás négy, a mértékben nőtt. (MTI) év első felében összesen 5,9 tavalyi első félévit. Az export — folyó deviszázalékkal több terméket értékesített, mint egy évvel korábban, a külkereskedelemnek azonban 13, a nagyés kiskereskedelemnek 9,2 százalékkal több árut adott el. Ugyanakkor a termelőágazatok részére két százalékkal többet, beruházási célokra pedig valamivel kevesebbet értékesítettek az iparvállalatok, mint tavaly az első félévben. A szocialista ipar létszáma 1,2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés 5,3 százalékkal haladta túl az egy évvel korábbi szintet. A kivitelező építőipar a fél év folyamán három százalékkal több munkát végzett, mint tavaly ilyenkor. A növekedési ütem némileg elmaradt az előirányzottól. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése négynégy százalékkal emelkedett, az építőipari közös vállalkozásoké csökkent. A félév folyamán a kivitelező építőipar négy százalékkal több lakást adott át, mint a múlt év első felében. A mezőgazdasági üzemek kevesebb vágósertést, több vágómarhát és tejet értékesítettek, mint a múlt év első felében. 1973. június végén — előzetes adatok szerint — a szarvasmarha-állomány I 992 000 darab volt, 2,7 százalékkal több az egy évvel ezelőttinél. A sertések Aradások a folyókon Közepesen telt a Tisza medre A hűvös légtömegekkel íyók túlnyomó része is bőparosult esőzések hatását séges vizpótlást kapott de megerezték hazai folyóink. A az áradásokkal együtt is csak budapesti szakaszon a Duna az igen alacsony és az alaegy het alatt 80 centiméter- csony minősítésű szintet érrel aradt, s a vízügyi előre- ték el. Az országban csupán jelzesek szerint szerdán 310 a Tisza és a Bodrog vizéről centiméter körüli vízszinttel lehet elmondani jelenleg, tetőzik, a het második felé- hogy a meder közepesen telt ben pedig megkezdődik már Egyébként a Tiszának is az apadás is. hasznot hozott a kis áradás, A Duna áradása nem fe- mert eltüntette a hajózás nyegetett árvízveszéllyel, akadályait, a gázlókat, mert a vízrajzi mértékrendHogy közelebb Serüljünk a házgyári valósághoz, lássunk néhány tényadatot. Három évvel ezelőtt, amikor félkész állapotban volt a gyár, munkásokat toboroztak átképzésre, hogy induláskor megfelelő képzettséggel rendelkező gárda álljon a berendezések mögé. Újdonságnak számít az építőiparban, hogy egyáltalán tető alatt végzik munkájukat az emberek, úgy is mondják, hogy telepített üzem. Másik eltérés a szakmában, hogy a nyolcszáz munkás közül körülbelül kétszázan vannak a nők: darusok, könnyűgépkezelők, csempézők, hegesztők és különféle berendezések kezelői vagy takarítók. Ami megegyezik a szakmai általánossággal: a munkások többsége vidékről jár be mindennap a gyárba, ez viszont bizonyos mértékben meghatározottságot von maga után. Ebből az utóbbi valóságból indultak ki beszélgető partnereim, Csamangó Dezső, Balogh Pál és Bálint András pártcsoport vezetők: — Itt, a házgyárban nyolc órán keresztül gépi berendezéseket kezelnek, automata hegesztőgépeket irányítanak, de meglehet, hogy gondolataikban az őszibarackfa kártevőinek elpusztítása jár, vagy az: lesz-e estefelé idő arra, hogy árpát daráltassanak a malacoknak — magyarázzák a pártmunkások. A megjegyzések jóhiszeműek, megértők. A buszozással függ össze az első panasz is. A Zsombó felől érkező autóbuszok nem állnak meg az építőipari vállalat központi telepe előtt, pedig nagyon jó lenne a házgyári munkásoknak, nem kellene annyit gyalogolniuk. Vagy a gumigyári autóbusznak sem kerülne nagy „fáradtságba" ha megállna a tejüzem és a házgyár előtt. Az utazással járó kellemetlenségek, az indulás és az érkezés időpontjainak eltérése a műszakok kezdetétől, illetve befejezésétől örök téma marad. Mint ahogyan az is, hogy a vidékről bejáró munkások műszak után rohannak a buszhoz, „hogyan szervezzünk valamilyen értekezletet, hogyan alakítsuk ki a gyár közösségének fórumait?" A nyolcszáz házgyári munkás közül hatvanan tagjai a pártnak. Csamangó Dezső tíz, Balogh' Pál tizenhat, Bálint András pedig kilenc párttag vezetője, bizalmija. Csamangó Dezső a komplettációs üzemben dolgozik, ahol félkész és kész termékeket készítenek a házgyári panelekhez. A műhelyben százötvenen dolgoznak, tevékenységük meghatározza a további munkamenetet. A pártcsoport alapvetően nem képes befolyásolni a gyártási menetet, hiszen amint említettük is, új üzemről, s eléggé zárt technológiáról van szó. Annál inkább sokat tehet és tesz is a pártcsoport az emberi kapcsolatok, az emberek mindennapos apró dolgainak elrendezésében. A hagyományos pártmunka nem tér el a más üzemekben is kialakult gyakorlattól. A pártcsoport tagjai rendszeresen tanácskozásra ülnek össze és megbeszélik tennivalóikat. Erre minden taggyűlés előtt sor kerül: tanulmányozzák a vezetőség beszámolóját, kialakítják közös álláspontjukat, sőt segítik azt, aki már előre elhatározta, hogy felszólal és véleményt mond majd a beszámoló taggyűlésen. Megbeszélik a pártépítés feladatait, ajánlást készítenek a felvételt kérő munkatársuknak. Mind a három pártcsoport elsőrangú feladatának tekinti a pártépítést. Bálint András mondta el, hogy a legközelebbi taggyűlésen felvételre javasolják Sisák Bernátné hegesztőt, aki a gyár megalapítása óta velük együtt dolgozik. Balogh Pálék csoportja pedig Szigeti József lakatos felvételét terjeszti a taggyűlés elé. Szigeti a szakszervezeti vezetőségben végez régóta társadalmi munkát, a fiatalokat képviseli. 2. .7-653 000-es állománya -a Bodrogot is. A mellékfoszer szerint még mindig alacsonynak minősíthető. A vízszintemelkedés tehát csak a vízművek parti szűrésű kútjainak ellátását segítette. Egyébként a Duna az év első felében nagyon „szolidan viselkedett", nem fenyegette nagyobb áradásokkal a gátakat. A télen ugyanis kevés hó volt az Alpokban, s ez a téli csapadék is lassan, fokozatosan olvadt el, s így az idén elmaradt a szokásos nyári zöldár. Az utóbbi napok esőzéseinek hatására a Tiszán másfél—kétméteres áradás indult el. s hasonló vízszintemelkedés duzzasztotta meg exportja Néhány esztendővel ezelőtt egykori kőedénygyár 1904Hollóházán elhatározták, bői származó mintakollekhogy a finomporcelán dísz- cióját. Az iparművészek stitányérokat a hajdani híres lizálták a régi motívumokat, mintákkal: élénkszínű vörös s az erős színeket pasztellal rózsákkal, nefelejcsekkel, tu- cserélték fel. Az idén mintÍS^^S® *gy "-ezer tányért készítedíszítik. Az ötletet az adta, nek> nagyobb részt kanadai, hogy a község egyik régi NSZK-beli és svájci cégek házában megtalálták az rendelésére. Vannak sajátságos vonásai is a házgyári pártmunkának. Éppen a komplettációs üzem az, amely két területen helyezkedik el, s a százötven munkás fele-fele is távol van egymástól. A pártcsoportvezető azt akarja javasolni, hogy két bizalmi végezze a pártmunkát, s alakítsák ki mind a két műhelyrészben az úgynevezett üzemi négyszöget is, mivel más területen dolgoznak, így nem mindenben azonosak gondjaik sem. Érdekes a pártalapszervezetben végzett munkájuk: minden pártcsoport képviselteti magát a házgyár alapszervezetének munkabizottságaiban. A termelési, a szervezési, a gazdasági és az agitációs munkát végző csoportok így az „első vonalból" szerezhetnek információkat, s ha visszafelé is zavartalanul áramlik a tájékoztatás, akkor az információ cseréje kölcsönös. Az igaz. hogy a házgyárban sem mentesek az emberek attól, hogy ha visszásságokat, vagy akár egyéni gondokat kívánnak feltárni, akkor nem a pártcsoportvezetőhöz, a bizalmihoz fordulnak, hanem az alapszervezet titkárához. Ez jó is, meg nem is. Jó. hogy a párttitkárt olyan embernek ismerik el, akihez bátran fordulhatnak és bizalommal mondhatnak el minden gondot, örömet. De sok esetben a pártcsoportvezető is választ tudna adui a kérésre, kérdésre. Ilyesfélék pedig nem is ritkák a házgyárban. A pártcsoportvezetők azt mondják, hogy leggyakoribb probléma a bérezés, a munkaruhaellátás, a szervezés, az anyagellátás és a munkabeosztás témájából adódik. Amikor a március elsejei béremelést végrehajtották, rosszul sikerült a tájékoztatás, mivel előzetesen 10 százalékról beszéltek a szakmunkásoknál, de végül is csak 6,5 százalékos fizetésemelést sikerült adni. Ebből az is következett, hogy semmiféle differenciálásra nem kerülhetett sor, hiszen a szakmunkásoknál az építőiparban a 6,5 százalékos emelés kötelező volt. A betanított és a segédmunkásoknál már tudtak bizonyos megkülönböztetést tenni. A munkaszervezésben, vagy az anyagellátásban igen nehéz a pártcsoportvezető helyzete is. Hozzá általában úgy fordulnak a dolgozók, hogy Palikám, Bálint bátyám, vagy Dezső komám — szóljatok már az anyagbeszerzőknek, vagy a művezetőnek, hogy M akadozzan az ellátás. Olykorolykor aztán nehéz választ adni a kérdésekre: most például hiánycikk egynéhány kapcsoló, melyet helyben gyártanak, de nem mindig elegendőt. Ilyenkor visszaszólnak „ne meséljenek annyit, hanem adjanak anyagot." Az üzemi konyhára is gyakori a panasz, azt mondják a házgyári dolgozók, hogy kicsi és szűkös a fürdőjük; a bakancsuk három hónap alatt tönkre megy, de a „kihordási" idő ennél jóval hosszabb; kikeli szaladozniuk a csarnokból, hogy megigyanak egy pohár vizet, de azt is süllyesztett vízvezetékből tudják ereszteni. Mondják, hogy más gyárakban szódavizes ballonokat helyeznek el a gyártócsarnokokban, miért nem lehetne ennyit megadni a házgyáriaknak is. „Erre válaszoljon a pártbizalmi!" A pártbizalmi arra biztatja a környezetében dolgozó embereket, hogy gyűjtsék csak össze gondjaikat, problémáikat, és a termelési tanácskozásokon mondják el bátran a vezetőknek. S milyen választ adnak erre a biztatásra? „Minek. Nem történik intézkedés." Pedig az elmondottak közül szinte mindegyikre választ lehetne adni, sőt a kérések többségét kis erőfeszítéssel el lehetne intézni, csak akarni kellene. 3. Természetesen sok jót ts elmondtak a pártcsoportok vezetői. Az új üzemben, ha lassan is, de érezhetően kialakul a közösségi szellem, az összetartás, az üzemért való felelősség. Harmincöt brigád vesz részt a szocialista versenyben, csak a gépészetből ötvennégyen jelentkeztek az ősszel induló politikai oktatásra. Ezt különösen értékesnek tartják a pártcsoportok vezetői, hiszen a munkások többsége vidéki, műveltségi szintjük alacsonyabb a városi és régebbi munkásokénál. Érzik; a pártmunkások, hogy mindennap könnyebb lesz valamivel, erősebé válik a házgyári kollektíva, szervezettebb körülmények között élhetnek és dolgozhatnak az emberek. Ennek az útnak az egyengetésében nagy munka hárul a pártcsoportokra, amelyek kezdik megtalálni sajátos munkastílusukat, s erőfeszítésük eredményeket érlelő, nem hiábavaló fáradtság. Gazdugh István .