Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-26 / 199. szám

yrt*B&Kt9KP, 1973. AUGUSZTUS 26. Szerződéses tanárok ®S5ékoztat6 értekezlet — így nevezik azokat a megbeszéléseket, amelyeket ilyenkor, a tanév kezdete előtt tartanak az általános iskolák igazgatók Tegnap benépesedett sok szegedi iskola tanári szobája, az idén, az új rendelkezések életbe lépésén©? évében, volt is mit megbeszélni. Egy másik, nem kevésbé fontos mozzanata is van ezeknek az értekezleteknek. Általában ilyenkor kötik meg a szerződéseket, amelyek — hosszabb vagy rövidebb időre, egy évre vagy csak néhány hónapra — a frissen végzett tanárokat szólítják-a katedrára. Hová mennek? Szegeden körülbelül ezer általános iskolai tanár dolgozik. A pályázatok tanúsága szerint ennyien elegen vannak, hiszen összesen két állást hirdettek meg ebben az évben. Mindkettőt új diplomások pályázták meg, már kinevezték őket. És akik a szerződéseket kötik? Miért vállalják a most végzettek a szerződéses állással együtt a bizonytalanságot? Ezeket a kérdéseket persze csak a kívülálló teszi feL Az érdekeltek, mint kiderült, valamennyien tudják, hogy a szerződéseket általában meghosszabbítják, idővel pedig a kinevezés is megtörténik. — Erről azért nem beszélnék szívesen, mert... sosem lehet tudni — aggodalmaskodik Szabó Józsefné, de a hangján érződik, mindenképpen optimista. Történelem— testnevelés szakos, a Madách utcai iskolában fog tanítani. — Először úgy volt, hogy napközis leszek. Azt is vállaltam volna, hiszen mindenképpen Szegeden kellett maradnom. A férjem szintén testnevelést tanít, négy éve, ebben az iskolában. Itt lakunk... Hova mennék? Ezt mondják a többiek is. Nemcsak a született szegediek. A négy diákév hosszú idő, a nem szegedi hallgatók közül sokan férjhez mennek1 még főiskolás korukban. A férjek közül pedig sokan itt laknak, itt dolgoznak, természetesen a feleség is itt akar maradni. És van egy harmadik csoport is: szintén nem szegediek, de diákkorukban — ahogy ők mondják — nagyon megszerették a várost, igényeik is megnőttek, színházba, moziba, könyvtárba, szórakozóhelyre stb. nem vonattal, legfeljebb villamossal akarnak járni ezután is. Felkutatják az ismerősöket, járnak a művelődésügyi osztályra, keresnek egy igazgatót, aki szerződést diplomás elhelyezkedése Szegeden. Valószínűleg az új pályázati utasításnak köszönhető az ittmaradók — megint csak az ő szavukkal — szerencséje is, a többi Szegedre vágyó „hopponmaradása" is. Az igazgatók ugyanis nem kötelesek minden helyet kötne velük. Csak néhányuk fáradozása jár eredménnyel. Ha felszabadul egv hely Papdi Mária történelem— orosz szakos volt. — Az egész megyében nem betölteni, szerződéssel felvehirdettek számomra megfele- hetnek tanárokat, és ha a lő állást. Balástyai vagyok, a munka kifogástalan, kinevekörnyéken szeretnék tanítani. ., , _ , Ügy február táján hallottam, Zlk oket Ez a rugalmassag hogy a Mező Imre iskolába dolog, a baj csak ott van, kell egy orosz szakos, két hogy a júliusban diplomázó hónapra. tanárok szeptembertől akar— ™T™lnaL M nak dolgozni. És minden— Azt hiszem, igen. Na- " . gyon sokan évekig úgy dol- kePPen többen vannak, mint goznak, hogy nincsenek vég legesítve, szerződéseke: kötnek, hoi egyik hol a másik lyázati felhívásokat iskolaval. Szeptemberben újra kezdtem volna a keresgélést. Az ahány hely ilyenkor létezik. A feszültség tehát, ami a páböngészők között teremtődik — elkerülhetetlen. Egyrészt azon Vita a A tányér mellől nézve új orosz tanárnő be- kellene gondolkodniz nem szélgetésünk napján töltötte lenne mé is ^ ha vala_ első munkaorait a Mező lm- . , .... ™ . re iskolában. Valószínűleg mivel tobb huszoneves tanar ő is aznap tudta meg az dolgozhatna Szegeden? Másörömhírt: jóval hosszabb idő- részt viszont meg kellene tare f^L Kmaid ~ ferződes- lálnl a módját, hogyan lehet mint két hónap. Február óta , , .... . .„ meg diakkorban „elhitetni" a hallgatókkal: nem biztos, hogy örvendetesen megnövekedett kulturálódási igényeiket csak a városban, csak Szegeden tudják kielégíteni. Sulyok Erzsébet ugyanis sok minden történt, felszabadult két évre egy hely. Ki jár jobban ? Körülbelül történik még ilyenformán néhány friss Aranyigazságért legjobb a konyhára menni. Mondjuk, olyan konyhára, ahol naponta 12 ezer adag étel — és az étel gondja — fő. Munkások, diákok, hivataltévő tisztviselők ebédje. Azért érdemes idejönni a debreceni vendéglátó vállalat két üzemegysége vezetőihez, mert azt mondja egy statisztikai összesítő július hónapról: az előző évihez képest a boltban forgalomba hozott zöldségfélék és gyümölcsök között háromnak csökkent az ára, de tizenegynek emelkedett. Aprólékos az összesítés, azt is megmondja, hogy piacon nyolcnak csökkent, de tizenkilencé emelkedett megyénkben. Az összesítő hozzáértő emberek munkájának hiteléhez kétség nem fér. Vigasztalódhatnánk is, ha akarnánk, hiszen Szeged például Csongrád mellett kihúzhatja magát. Nálunk 4,90 volt a kelkáposzta, ott 8 forint; a petrezselyem itt 9,20, ott 12,20. Csakhogy most nem városok vetélkedése hozott ide bennünket — de jó lenne egyszer ebben is vetélkedni! —, hanem az az Film és közönség Egy felmérés tanulságai Néhány héttel ezelőtt jelent meg a Filmtudományi Intézet kiadványsorozatának első kötete, a Film és közönség, mely országos felmérés alapján Tárnok János tanulmányát tartalmazza A városi filmszínházak közönsége 1972-ben címmel. meg: a moziban a filmeket jobban lehet élvezni a nagyobb, plasztikusabb kép miatt, a mozikban a legújabb filmeket lehet látni, .... ... , „ , , választékot kínálnak és szíNapjainkban a film, a mo- distek, nepmüvelési szakem- nesben lehet látni a filme_ zi tortenetenek izgalmas pe- berek — reálisán lassak a ket s még egy figyelemreriódusát éli. A televízió fo- filmszínházak helyét műve- méitó vélemény- közönségkozatos elterjedése, a lakos- lődéspolitikánk egészében. gel együtt j0bb" filmet nézságéletszín vonalának emel- Az elmúlt évben a Filmtu- ni", a film tehát társas szókedese, az eletmodjaban be- dományi Intézet kérdőíveket rakozási, művelődési vagy következett változások, a töltetett ki az ország film- időtöltési forma, felgyorsult urbanizációs fo- színházainak nézőivel. Ez a A nézők jelentős százalélyamatok, a felnőtt lakossag kérdőív tartalmazta a sze- ka a mozibajárástól vidám tovabbtanulasa, a szabad ido mélyi adatokon túl az éppen szórakozást, kikapcsolódást megnövekedése mind-mind látott film problémáit, a vár. A következő réteg száerezteti natasat a filmszinha- mozibajárás gyakoriságát, a mára az izgalom, a kaland a zak látogatottságánál. Ez filmekről általában alkotott legnagyobb vonzerő A maegyes orszagokban rohamos, véleményeket, kitért a mozik raciandó művészi élményt a másoknál mersekelt néző- berendezéseinek kényelmére, megkérdezettek 65 százaléka szamcsokkeneshez vezetett. A műsorpolitikájára, technikai jelölte meg a mozibajárás innezoszam hazankban 1960- felkészültségére, sőt a film- dítékául, ennél kevesebben kritikájára és a közönség tá- írták az emberi, társadalmi jékoztatására is. A beérke- problémák megismerését, és zett több mint 7 és fél ezer az érzelmes, szerelmes törtéinterjúnak feldolgozása meg- netek kedvelését, bízható képet nyújt a városi A tanulmány jó néhány filmszínházak közönségéről, néző véleményét tartalmazza mozik műsorát. Az említett rétegződéséről, művelődési a különböző kérdésekben országos felmérés, az adatok viszonyairól, igényeiről. Idéz néhány szegedi véleban tetőzött, amikor 140 millió nézője volt a filmszínházaknak. 1970-ben egy folyamatosnak mondható csökkenés után alig több mint a fele, 74,4 millió ember látta a feldolgozása annak jegyében Néhány kiragadott adat a ményt is, melyek jól példáztörtént, hogy a szakemberek statisztikai tábiázatokban bő- zák a város filmszínházainak — filmművészek, propagan Tankönyvszezon A Művelt Nép Könyvter- A vidéken működő több mint jesztő Vállalat idén is felké- 600 különböző szakközépisszült a tankönyvszezonra, az kólának ugyancsak a Művelt iskolák igényeinek felmérése Nép Könyvterjesztő Vállamár áprilisban elkezdődött, lat szállítja az anyagot foA vidéki hálózat 73 könyves- lyamatosan — a mezőgazdaboltja foglalkozik általános sági szakközépiskolák taés középiskolai tankönyvek nulpinak, akik a tanév kezárusításával, 14 bolt az álta- detóp szakmai gyakorlaton lános, 12 a középiskolákat, vesznek részt, azt javasoljak, 47 pedig mindkét iskolatípust hogy még a gyakorlat megellátja. kezdése előtt gondoskodjanak Jelenleg a 168-féle általá- tankönyveikről, nos iskolai tankönyvből 167 Azok a diákok, szülők, pemár megjelent, a vállalat dagógusok, akik az iskolákműködési területéhez tartozó ban nem tudják megvásárolmintegy 1700 általános isko- ni a kötelező olvasmányokat, Iának közel 3 millió tanköny- a könyvesboltokban megtevet hoztak forgalomba. A kinthetik a teljes listát, és száznál több gimnázium nap- megrendelhetik a kívánt pali tagozatának 128-féle könyveket. Az olcsó sorozatankönyve közül 119 már tokban megjelent kötelező megjelent, és várhatóan a olvasmányokért azonban hiányzók is hamarosan kap- nem szükséges külön felkehatók. A gimnáziumok esti resni a könyvesboltokat, és levelező tagozatán haszná- mert ezek a tanév kezdetén latos harmincféle tankönyv- megvásárolhatók az iskolai j szükség van. A film előnyeit ségnek. bő, 28+elet sza'htottak ki. tankönyvfelelösöknél is. egyszerű kérdés, mit csinál az üzemi konyha szakácsa, ha drágább a zöldség. Mert üzemi konyhán kötött norma van; eddig mehetünk, tovább nem. Vegyünk egy olyan ebédet a sokféléből, amelyiknek 6 forint és 3 fillér a „kerete". Mi fér ebbe bele? — Belefér kérem egy csontleves, sertéssült, hagymás pirított burgonyával, és káposztasaláta. A hús 8 deka, de mire megsül, 4,8 dekagramm lesz. Főzzünk csontlevest — most papiroson! — Száz adaghoz kell egy kiló gyökér, egy kiló sárgarépa, egy' kiló kelkáposzta, 40 deka vöröshagyma, valamennyi paprika, paradicsom, 1 deka bors, két kiló levestészta, 6 kiló csont, 40 deka só, fél kiló zsír. Aki száz adagra főz, eszerint tegye tehát. De a vállalat nem teheti mindig így. — Bors, tészta, csont, só, zsír, nem változhat. Az ára is állandó, nem is kell változtatni. És ha a zöldség drágát? — Akkor kevesebb zöldséget teszünk bele. — És a hús mellett a savanyúság? — Az is kevesebb, vagy egyáltalán nincsen. Sajnos, ez a helyzet. — De nem jó. — Dehogy jól Fö étkezésünk írás szerint — az egészséges étrendet propagáló írás szerint — az ebéd. Ebbe kellene mindennek benne lennie. Lehetőleg sok zöldségnek. Ha mi mindig kevesebb zöldséget főzeléket adunk, kénytelen a dolgozó otthon pótolni. De azt is a zsebe érzi. A nagyobb baj az lenne mégis, ha nem pótolná. — Más következmény mncseni? — Van. Többféle menünk van, mindenütt lehet választani. Egyik olcsóbb, másik drágább. Látja a dolgozó, hogy mellette sokkal jobbat esznek. Nagyon rossz nézni ilyenkor a másikat. Fogja magát, ő is a drágábbat veszi. Hivatalosan nem emelkedett a közétkeztetés ára a piac romlása szerint. A dolgozó választotta a drágábbat. — Meleg téma. — Meleg. — Miért nem kötnek szerződést valamelyik téeszszel? Napi 12 ezer adagnál, ha egész évben csak csontlevest főznek, egy kisebb szövetkezet akkor is megélne belőle, hogy a belevalót adja. — Téesszel nem tudunk szerződni. A nagyüzem 4—5 félét termel, nagy tételben. Legjobban a Mirelittel tudtunk megegyezni, az egész évben 9 forintért adja a zöldborsót. Óriási jelentőségű ez, biztonságot jelent. Ilyen kellene zöldségből, sárgarépából, kelkáposztából, mindenből. — Térjünk vissza a csontlevesre! Delikát, Vegeta? — Kelkáposztával, gyökérrel, sárgarépával vagyunk idén befürödve. Karfiolt még nem is tudtunk adni. — Ha nincs kávé, jö>n a pótkávé. — Ha nincs zöldség, jön a pótlék. A Delikát 8. Valamilyen íznek muszáj lenni. — Még egy kérdés? Önök szerint kin múlik, hogy kevés a zöldség? — A termelőn. Kevés terem, és rövid ideig terem. Mire annyira lemenne az ára, hogy beleférne a normánkba, volt-nincs. — Mit kér a 12 ezer ember naponta? — Több zöldséget, több főzeléket. Ezt az igényt szeretnénk kielégíteni. Kegyetlenül hiányoljuk a folyamatos ellátást. A zöldségáraknak stabilizálódniok kellene, alacsonyan stabilizálódni. Ahogy a búzánál kimondtuk évekkel ezelőtt, hogy az ország kenyerét nekünk kell megtermelni — azóta fölöslegünk is van! —, ki kellene mondanunk, hogy az egészséges ellátás igénye szerinti szükségletünket zöldségfélékből is meg kell termelni. Ha több lenne, olcsóbb lenne. Horváth Dezső (Folytatjuk.) velkedő tanulmányból: a és a közönségnek gondjait, filmszínházak közönségének — Elég jók a helyek, csak bázisrétege elsősorban a 15— a vetítés vibrál és homályos. 19 éves és a 20—24 évesek — Szeretném, ha meg tudközül kerül ki. A két kor- nák akadályozni a sok szeosztály együttesen az összes metelést, amit a kedves monézó több mint 50 százalékát zilátogatók csinálnak, adja. Feltűnően alacsony vi- — A nyugdíjasbérlethez szont a 10—14 évesek ará- hasonlóan főiskolásoknak és nya, ami olyan problémákat egyetemistáknak is kedvezvel fel, hogy van-e elegendő ményeket kellene adni. Megás színvonalas, pedagógiai fontolandó a délelőtti előcélokat is szolgáló film e adások bevezetése, mint Debkorosztály számára, s miért recenben és Pécsett, hiányoznak a mozik reperto- — A nagyobb befogadó kéárjából a mese-, gyermek-, pességü mozikban sokkal ifjúsági filmek. gyengébb a műsor, mint a Felvetődik a kérdés, van-e- ki,sebb befogadó képességű társadalmi igény napjaink- fümszinhazakban. ban a filmszínházakra? A ~ Sajnos a műsoron nakérdés feleslegesnek tűnik, 8yon érződik a közönség igéha arra gondolunk, hogy Ma- Rye> lzlese- színvonala. Kelgvarország 10,3 millió lakó- lene kisebb közönségét befosából évente 75 millió néző §ado szeP moz». ahol kizaróvált jegyet. A lakosság 40 laS értékes filmeket jatszaszázalékának még ma is ál- nak- Sajnos ilyen csak Peslandó kapcsolata van a film- ten vanszínházakkal. Az egyik leg- A Filmtudományi Intézet égetőbb kérdésre, hogy mi- felmérése és a közzétett talyen a tévé és a film viszo- nulmány jó néhány érdekes, nya, a megkérdezettek 90,4 izgalmas, megoldásra váró százaléka azt válaszolta, hogy problémára világit rá. Felada televízió és a mozi nem ja a leckét filmeseknek éppzárják ki egymást, sőt egy- úgy, mint a népművelés más kiegészítői, mindkettőre szakembereinek és a közön loe&y tfnyezőhen jelöltek K. h. Kisebb megterhelés a szakközépiskolákban A művelődésügyi miniszter utasítást adott ki a szakközépiskolai tanulók túlterhelésének csökkentéséről. A tanulók otthoni terhelésének csökkentésére magyar nyelv és irodalomból, matematikából kötelező írásbeli házifeladat hetenként legfeljebb egy alkalommal, idegen nyelvből óráról órára legfeljebb öt-tíz mondat terjedelemben adható. A szakmai tantárgyakból (például fizikából) a házi feladatok mennyiségét az iskolai tantárgyi szakmai munkaközösségek úgy határozzák meg, hogy valamennyi írásbeli, szóbeli és rajzfeladat elvégzése az átlagos képességű tanuló számára összesen legfeljebb napi két-három órát vegyen igénybe. Óraterven kívüli elfoglaltság (szakkör, énekkar, rendkívüli tantárgy, stb.) semmiféle címen nem lehet kötelező. Ha azonban a tanuló a tanév elején ilyen elfoglalt* ságot önként vállal, annak folytatása alól évközben csak az igazgató mentheti feL A testnevelés óraszámát a szakközépiskolákbán heti két óráról három órára kell emelni. A szakmai előkészítő tanágak, valamint a közgazdasági szakközépiskolai III—IV. osztályok szakmai tantárgyainak tanterveiben és tankönyveiben végrehajtott tananyagcsökkentés részletes ismertetésére a minisztérium, a többi szakközépiskola szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyainak tananyagcsökkentésére pedig a szakirány szerint illetékes miniszter ad ki tantárgyi útmutatókat. A miniszteri utasítás szeptember 1-én lép hatályba, (MTI) t 1