Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-18 / 193. szám

SZOMBAT, 1973. AUGUSZTUS 18. 3 Alkotmányunk ünnepe alkalmából: Kitüntetések, emiékplakettek Kitüntető jelvényt alapított a népfront A Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége kitüntető jelvényt alapított a kiemelkedő népfrontmunkát végző aktivisták jutalmazására. Az elnökség úgy határo­zott, hogy ettől az esztendőtől kezdődően minden évben augusztus 20-a, alkotmányunk ünnepe alkalmából a Nép­front Munkáért kitüntető jelvényt adományoz azoknak, akik alkotó munkájukkal odaadóan segítik a szocialista nemzeti egység, a cselekvő társadalmi összefogás erősítését, a szocializmus teljes felépitését a köz javára. Pénteken, tegnap, a nép­front Belgrád rakparti szék­házában került sor első al­kalommal a kitüntetések át­adására. Az ünnepi esemé­nyen a népfrontmozgalom or­szágos tisztségviselőivel együtt megjelent Jakab Sán­dor, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB osz­tályvezetője. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára köszön­tötte a kitüntetetteket, és adta át a jelvényt a mozga­lomban legeredményesebb munkát végző aktivistáknak. A többi között megállapí­totta: Az erkölcsi elismerésnek e jelvényben megtestesülő sze­rény jelével is a társadalmi munkásokat, a mozgalom tisztségviselőit köszöntjük, s a népfrontmozgalom vete­ránjait, akik már a fasizmus, a háború elleni harc nehéz éveiben síkraszálltak a tár­sadalmi haladást szolgáló széles összefogásért. Az ün­nepeltek között helyet fog­lalnak az illegális Kommu­nista Párt által irányított Magyar Történelmi Emlék­bizottság tagjai, a 30 évvel ezelőtti balatonszárszói író­találkozó baloldali résztve­vői, a demokratikus átala­kulásért folytatott küzdelem kiemelkedő képviselői, egy­házi személyiségek, nők, fia­talok és idősebbek, párt­munkások és tanácsi dolgo­zók, párttagok és párton kí­vüliek, a népfrontmozgalom mai aktivistáinak százezres tömegéből. A Hazafias Népfront ki­tüntető jelvényét kapta Csongrád megyéből Kopasz Szilveszter, a mórahalmi Egyetértés Szakszövetkezet tagja, a Hazafias Népfront mórahalmi községi bizottsá­gának elnöke és Nagy Ist­ván. a szegedi Űj Elet Tsz elnöke, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak elnöke. Pénteken a Fészek Mű­vész Klubban könyvtároso­kat, népi táncosokat, hímző­ket. fazekasokat, művelődési szakembereket, fafaragókat tüntettek ki, akik kiemelke­dő tevékenységükkel járul­tak hozzá az elmúlt időszak­ban népünk művelődési szintje emeléséhez, népi ha­gyományaink élesztéséhez, ápolásához, megszerettetésé­hez. Az ünnepségen részt vett dr. Orbán László, mű­velődésügyi minisztériumi államtitkár és dr. Molnár Ferenc, a Központi Bizott­ság tudományos, közoktatá­si és kulturális osztályának helyettes vezetője is. Dr. Orbán László beszédé­ben egyebek között hangoz­tatta: napjainkban a figye­lem előterébe került a köz­művelődés, hiszen a szocia­lista társadalom új típusú emberének kialakításában, a mind magasabb rendű mű­veltség széles körű elterjesz­tésében, a közművelődésnek, a minél igényesebb szakmai ismeretek elsajátításának döntő szerepe van. Pártunk Központi Bizottságának ta­valy novemberi határozata is arra int bennünket, hogy a társadalom minden terü­letén elsőrendű feladatnak kell lennie a munkásosztály igényeinek kielégítése; a kultúrában és a közműve­lődésben is ez a legnagyobb feladat. A művelődésügyi minisz­ter a közművelődésben ki­fejtett eredményes munká­jáért Csongrád megyéből a Kiváló Népművelő címet és kitüntetést adományozta Bezerédi Istvánnak, a sze­gedi Somogyi Könyvtár osz­tályvezetőjének. * Tegnap, pénteken a Csongrád megyei tanács székházában bensőséges ün­nepséget tartottak alkotmá­nyunk ünnepe alkalmából. Hantos Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese szólt augusztus 20-a hagyománya­iról, első István király or­szágalapító tevékenységéről, az új kenyér ünnepéről, amely évszázadokon ke­resztül a kenyértelen embe­rek ünnepe volt, most pedig társadalmunk növekvő jólé­tét, fejlődését tükrözi. Mél­tatta a szocialista alkotmány jelentőségét, s szólt arról, hogy az államigazgatás mun­káját is az alkotmány ala­pozza meg. Elmondotta, hogy sokat javult az állam­igazgatási munka minősége, s az ünnep alkalmából most azokat a dolgozókat jutal­mazzák meg, akik élen jár­tak e munka megjavításá­ban, s akik évtizedeken át hűek voltak hivatásukhoz, az államigazgatás munkájá­hoz. Ezután Hantos Mihály a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében kitünteté­seket adott át. A mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter Kiváló Dolgozó ki­tüntetést adományozott Ka­bódi Istvánnak, a szegedi járási hivatal csoportvezető­jének, Piti Lászlónak, a szen­tesi tanács főelőadójának, és Rucz Jánosnak, a szegedi járási hivatal szakfelügyelő­jének. A Csongrád megyei tanács elnöke Kiváló Dol­gozó kitüntetést adományo­zott Ádók Istvánnak, a sze­gedi járási hivatal főelőadó­jának, Baksa Sárának, a me­gyei tanács telefonkezelőjé­nek, Bilik Erzsébetnek, a szentesi tanács adminisztrá­torának, Boros Mihályné dr.­nak, a mindszenti tanács csoportvezetőjének, Déri Fe­rencnének, a makói tanács adminisztrátorának, Gulyás Ferencnének, a megyei ta­nács előadójának, Horti Mik­lósnak, a csongrádi tanács előadójának, Kovács Fe­rencnének, a csanádpalotai ] tanács főelőadójának, Sata , Mátyásnak, a sándorfalvi tanács kirendeltségvezetőjé­nek, Székesi Bélának, a bak­si tanács vb-titkárának, Terhes Istvánnénak, a me­gyei tanács adminisztrátorá­nak, Oláh Imrénének, a vá­sárhelyi tanács adminisztrá­torának és Vígh Lászlóné­nak, a szegvári tanács elő­adójának. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a Tanácsi Munkáért Emlékplakett ezüst fokozatával tüntette ki húszéves munkájuk jutal­mául a tanácsok 17 dolgo­zóját, az emlékplakett bronz fokozatát pedig 10 éves ta­nácsi munkájuk jutalmául 24 dolgozónak adta át Han­tos Mihály. II szocialista nemzeti egység ünnepe Irta: Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára A mikor a magyar nép a felszabadu­lás után lerakta új életének alap­jait, azt is felülvizsgálta, mit őrizzen meg a régi augusztus 20. tartalmából és mit adjon hozzá, hogy ez a hagyományos ünnepünk valóban szép és értékes legyen. Illő módon megköszönjek ezen az ün­nepnapon jc és eredményes munkájukat mindazoknak, akik az aratásban és a be­takarításban részt vettek, eredményes be­fejezéséhez hozzájárultak. Számszerint jóval kevesebben vannak, mint egykor, hi­szen amíg annak idején a falvak népe szinte kivétel nélkül a gabonaföldeken szorgoskodott, a cséplőgépek porát nyelte, az utóbbi években már egyre kevesebben vesznek részt a gabonabetakarításban. Se­gítenek a gépek. Am azoknak a kombájno­soknak, gépkocsivezetőknek, szállítómun­kásoknak, akik az aratás megtisztelő fel­adatát kapták, ma is nagyon keményen kell dolgozatok. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a betakarítás könnyebbé válá­sa az ország közös erőfeszítésének köszön­hető. A gépek, az alkatrészek, az üzem­anyag és az egyéb kellékek biztosítását, a megfelelő munkaszervezést csak úgy le­het megoldani, ha a földektől távoli üze­mekben éppúgy, mint a kereskedelmi köz­pontokban és a termelőszövetkezeti iro­dákban mindenki becsülettel elvégzi a ma­ga dolgát. F felismerés jegyében évről évre erősödött augusztus 20-ának az az új tar­talma, hogy a munkás-paraszt szövetség egyben a szocialista nemzeti egység ünne­pe is legyen. Ennek az egységnek számta­lan tanújelét láthatjuk az év minden nap­ján és áfiandó erősítése legfontosabb fel­adatunk. Az elmúlt év ebben a vonatkozásban újabb eredményeket hozott. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának novemberi állásfoglalása és az ab­ban megjelölt célok végrehajtása során tovább növekedett hazánkban a munkásság politikai és morális súlya, kedvezően vál­tozott anyagi helyzete is. Az ilyen irányú fejlődéssel a parasztság is egyetért, hiszen a. munkásosztály vezetésével s,ikerült meg­oldani a parasztság felemelkedését, a szö­vetkezeti mozgalom kibontakoztatását és felvirágzását. A munkáshatalom minden dolgozó Yéteg számára biztosította a nyu­galmat, a fejlődést, kimagasló eredménye­ket értünk el a tudomány, a technika, a művészet számos ágában. A munkásosz­tály pártjának szövetségi politikája, a nép­frontpoütika alapján bontakozott ki az a nemzeti egység, amely ma népünk életét jellemzi. Ez a nemzeti egység nyilvánul meg alap­törvényünkben, a Magyar Népköztársaság Alkotmányában, amely a magyar nép munkája eredményeinek foglalata. Alkot­mányunkat 1949-ben fogadta el az Ország­gyűlés, és az elmúlt évben módosította, számos fontos pontját újrafogalmazta. Szükséges volt a módosítás, hiszen 1949­ben a már akkor elért jelentős társadalmi eredményekre támaszkodva azt nyilvánít­hattuk ki, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama, 1972-ben pedig már azt iktathattuk alaptörvényünkbe, hogy hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok és egységbe tömörülve munkálkodunk a szocializmus teljes felépí­téséért. Az A.ikotmány szellemében került sor ez év tavaszán a tanácsi választásokra. A ielöló gyűiések és a választó gyűlések le­hetőséget adlak közös problémáink megvi­latásara, egy nagy népi tanácskozást jelen­tettek. A választás után megfiatalodott ta­nácsaink a választásokon felvetődött javas­latok, ötletek ismeretében készítették el a ciklusterveket, és már el is kezdődött ezek megvalósítása. Alkotmányunk ünnepén szeretettel kö­szöntjük mindazokat, akik a közéletben, a tervezésben éppúgy, mint a végrehajtásban nem sajnálják erejüket, idejüket. Akik le­gyenek akái országgyűlési képviselők, vagy tanácstagok, népfrontaktivisták, vagy tanács' dolgozók, a különböző szerve­zetek, mozgalmak és egyesületek tagjai, vagy lakóterületük jóérzésű lakói, részt vesznek a közös erőfeszítésekben. Jövőnk olyan lesz, amilyenné mi for­máljuk. Az a fontos, hogy minél többen, közös akarattal formáljuk, annak tudatá­ban, hogy népünk nincs egyedül a világ­ban. E szép nyári ünnepünkön elmondhatjuk, hogy jó volt a szelek járása a külpolitiká­ban. A szocialista tábor következetes igye­kezete, a különböző rendszerű államok békés egymás mellett élésének a politiká­ja nagy sikereket aratott. Erre mutat a Szovjetunió és az USA közötti kapcsola­tok javulása, és az európai biztonság éá együttműködés ügyének előrehaladása. Ezévben jutottunk el az 1969-ben kibo­csátott budapesti felhívástól az európai biztonsági értekezlet első részéig, a kül­ügyminiszterek Helsinki-i tanácskozásáig. Az európai népek békés kapcsolatát jól jelképezte a finn—magyar barátsági hét, amely a külügyminiszterek tanácskozásá­val egyidőben zajlott Helsinkiben és Bu­dapesten. Elmondhatjuk, hogy a párizsi egyezmény aláírásával egy kis létszámú, de történel­mi nagyságú nép kapott elégtételt és bé­kés fejlődési távlatokat. A szocialista or­szágok, a világ haladó erői által támoga­tott vietnami nép győzelme az egész embe­riség diadala. Kétségtelen, hogy ez hatás­sal van az egész nemzetközi életre. E urópa jelentős lépéseket tett afelé, hogy a béke övezetévé váljék. De a szocialista országok pártvezetőinek krimi találkozóján megfogamazták a nagyobb célt: váljék az egész Föld a béke övezetévé. Annak a tudatában készülhe­tünk a béke erőinek nagy moszkvai talál­kozójára a VIII. Béke-világkongresszusra, hogy ez a nagy célkitűzés most reálissá vált. Dolgozzunk érte, és akkor meg is való­sul! Ez szükséges alap ahhoz, hogy a jövő­ben ezen a napon továbbra is békében ün­nepelhessük az Alkotmányt, az új kenyér, munkás-paraszt államunk sikereinek ün­nepét. Duna menti folklórfesztivál Nyers Rezső mondott megnyitót A népek barátságának je­gyében pénteken megnyitot­ták a 4. Duna menti folklór­fesztivált. A sokszínű, prog­ramjában minden eddiginél gazdagabb rendezvény köz­ponti ünnepségére Kalocsán került sor, ahol a részt vevő Bauxitkutatás 351 millió forintos költséggel épült fel a „FÜTÖBER" űj üzeme Nagybátonyban. Az épületgépészeti termékeket gyártó vállalatnál hydroforokat, bojlereket, hőkicserélőket, ventillátorokat készítenek. Nógrád megye legújabb ipari létesítményét alkotmányunk ünnepe tiszteletére adják át rendeltetésének. Képünkön: részlet az üzemből. Az alumíniumipari köz­ponti fejlesztési program ér­telmében 1985-ig egymillió tonna többletbauxit előállí­tására készül fel a bányá­szat. A szakembereknek gondolniuk kell arra is, hogy a termelés üteme, készletei idővel csökkennek, újabb le­lőhelyeket kell bevonni a termelésbe. A bauxitlelőhe­lyek felkutatását a Bauxit­kutató Vállalat végzi, amely­nek szakemberei ezekben a napokban 26 íúróberendezés­sel keresik az értékes nyers­anyagot. A már több ezer méteres fúrások eredményei alapján megállapították, hogy hol lehetnek az 1980­as évek új bányái. Jelenleg négy dunántúli lelőhelyen vizsgálják a bauxit elhelyez­kedését, minőségét. (MTI) nemzetek zászlóival díszített főutcán több mint 1300 nép­táncos színpompás felvonu­lásával kezdődött meg a seregszemle. Este szabadtéri díszünnepséggel folytatódott a műsor, amelyen dr. Hor­váth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei bizott­ságának első titkára mon­dott köszöntőt. Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára megnyitotta a nemzet­közi fesztivált. Beszédében méltatta a népművészetet, szólt a népi hagyományok újraélesztésének fontosságá­ról, annak nemzetközi jelen­tőségéről. Az ünnepségen a gyermektánccsoportok adtak műsort. Az ötnapos programot — amely négy helyen, Kalo­csán, Baján, Kecskeméten és a Szelidi-tó partján zajlik — összesen 35 rendezvény teszi változatossá. (MTI) Külföldi szak­emberek Kiskörén Pénteken Dégen Imre ál­lamtitkárnak, az Országos Vízügyi Hivatal elnökének kíséretében külföldi vízügyi szakemberek látogattak a Heves megyei Kiskörére. A vendégek között volt B. Barsz, a Mongol Népköztár­saság vízügyi minisztere, Isael Elinawinga, Tanzánia víz- és energiaügyi minisz­tere, valamint Mongólia, Tanzánia, illetve Egyiptom több más vízügyi szakembe­re. A vendégeket Dégen Im­re államtitkár tájékoztatta a Tisza vizének hasznosításá­val kapcsolatos elképzelések­ről, majd Nagy Illés, a Kö­zép-Tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság vezetője tartott elő­adást a Kiskörei Tisza 2. vízlépcső építésének történe­téről, illetve az öntözőrend­szer hasznosításával kapcso­latos tervekrőL

Next

/
Oldalképek
Tartalom