Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-18 / 193. szám
SZOMBAT, 1973. AUGUSZTUS 18. 3 Milyen gyógyszer segítene? ( Akadozik a gyógyszerellátás, nem nyitnak a patikák Mostanában mintha a szokásosnál gyakrabban forognának közszájon a gyógyszertárak, pedig a gyógyszerészek áldozatkész munkáját, szakértelmét senki sem vitatja. Másról van \ szó: hol ezt, hol azt a gyógyszert nem lehet kapni, s mivel köztük fontossági sorrendet nehéz volna megállapítani — a maga nemében mindegyik egyformán szolgálja egészségünket —, bármelyik hiányzik, egyformán jogosan neheztelnek ls miatta. Föltűnő, hogy a Kossuth Lajos sugárúti meg a tarjáni gyógyszertár még mindig nem nyílt meg, holott, legalábbis szemre, mindkét helyiség átépítését. építését befejezték. Á készletezésben van a hiba A különféle gyógyszerek eló-előforduló hiányáról nehéz lenne elfogultan véleményt mondani, a kérdés alapos, mindenre kiterjedő ismerete nélkül. Szerencsére azonban a Csongrád megyei helyzet megítéléséhez segítségünkre van moat az Egészségügyi Minisztérium idei első félévi felügyeleti vizsgálatának összefoglaló értékelése, melynek idevonatkozó bekezdéseit érdemes szó szerint idézni: „A közforgalmú gyógyszertárakban kifogásolható az egyes gyógyszerek krónikus hiánya. Bár az elmúlt évek során egyes gyógyszerekből országosan ls voltak átmeneti hiányok, Csongrád megyében mind a hiánycikkek szama, mind a hiányhelyzet időtartama meghaladta az országosan tapasztalhatót, azzal tehát nem magyarázható. A hiányos ellátás oka részben a Gyógyszertári Központ elégtelen gyógyszerkészletezési tevékenysége." Még egy adat, hirtelenjében, a hiányosságok túlzott voltának bizonyítására: ezekben a napokban igen nehéz hozzájutni Szegeden a Lactorisan nevű gyógytápszerhez, melyen csecsemők szózat nevelkednek. Most, amikor az országos politika hangsúlyozott részévé vált a népességszaporulat növelése, amikor azt szeretnénk, azt akarjuk, hogy a családokban legalább egy, de inkább kéthárom gyerek legyen, Igen furcsa e politika Ilyen módon való keresztezése. Az Egészségügyi Minisztérium azt javasolja, hogy vizsgálják felül a Gyógyszertári Központ készletezéspolitikáját, és dolgozzanak ki intézkedési tervet, amely biztosítja a gyógyszerellátás folyamatosságát mind menynyiséglleg, mind összetétel szerint Későn kötötték a szerződéseket Szegeden jelenleg 21 gyógyszertár működik, de ha a volt községekét leszámítjuk, 18. Közülük 8 a Nagykörúton belül, 8 azon kívül, s már ebből ts látszik, hogy a területi ellátottság nem a legtökéletesebb. Egész Rókusnak nincs egy fia patikája sem. Amikor a Párizsi körűt és Kossuth Lajos sugárút sarkán levő patika épületén megkezdték a födémcserét és emeletráépítést, a gyógyszertár Ideiglenesen átköltözött a Lechner térre. A költözés 1970-ben volt, s idén áprilisban az építők elvonultak. A helyiség azóta üresen tátong. A tarjáni új gyógyszertár épületét és belső berendezését 1969-ben tervezte a Szegedi Tervező Vállalat. Az építkezés mostanra lett kész, Illetve pontosabban, a hiánypótlások, belső munkák ufcan szeptemberben vonulnak ki belőle az épülők. Tegyük hozzá, hogy nemrég még úgy volt, hogy csak novemberre, s ez a dátumeltolódás nem lényegtelen. A Gyógyszertári Központ mindkét patikát a Szegedi Bútoripari Szövetkezettel akarta berendeztetnL S most figyeljük a terminusokat: a kapacitásigénylést 1971. december 9-én adták meg a szövetkezetnek mindkét gyógyszertár berendezéséről, a szerződést, de csak a tarjánira, 1973. júniusában kötötték meg. Hogy közben mi történt? Lényegében semmi. A júniusi szerződésben azt vállalta a SZEBISZ, hogy amennyiben novemberben megkapja a munkaterületet, december 31-re befejezi a berendezés elkészítését. A gyógyszertár ezek szerint. 1974. Január 15-én nyílna meg. Közbe kell vetni azonban két „apróságotr. Az egyik: a környék egyetlen meglevő gyógyszertárát, amely a József Attila sugárút és. a Retek utca sarkán található, mivel beleesik a tarjáni építkezés nyolcadik ütemének területébe, le kellett volna bontani. A nyolcadik ütem építéséről tavaly már mindenki tudott, de a tarjáni új gyógyszertár megnyitásának sürgetéséről, előrehozásáról senki sem gondoskodott A másik: ha az építők szeptemberben elvonulnak az épületről, akkor ml az akadálya annak, hogy a szövetkezet októberre befejezze a berendezés szerelését? A Gyógyszertári Központ és a SZEBISZ mégsem módosította eleddig rossz terminusú szerződését. Bűn lenne, ha a tarjáni gyógyszertárat nem nyitnák meg még az idén. Ami pedig a Kossuth Lajos sugárútit illeti, annak berendezésével — miután a SZEBISZ nem vállalta — a szentesi Általános Vas- és Faipari Szövetkezetet bízták meg, idén februárban. A szerződés szerint június 30ra kellett volna készen lenniük, de a Gyógyszertári Központ illetékes osztályvezetőjének, Barcsay Istvánnak a véleménye szerint jó, ha október 15-én megnyithatják a patikát. őszintén szólva, itt sem érti az ember, hogy mi történt 1971. decembere és 1973. tavasza között. Egész egyszerűen elfogadhatatlan az az érv, hogy gyógyszertári berendezést nem lehet gyártani a helyiség tervrajzai alapján, hogy csak a kész helyet lehet felmérni. A késői szerződéskötéseket semmilyen érv, semmilyen kifogás nem magyarázza. Kikerülik a dolgozó embereket Az akadozó gyógyszerellátás, a gyógyszertárak késői megnyitása mellett ráadásul még az is rontja ezekben a hónapokban a lakosság kiszolgálását, hogy egy-egy kisebb patika hetekre bezár. Három olyan gyógyszertár van Szegeden, melyben csak egy gyógyszerész dolgozik, s ha 6 szabadságra megy, lehúzzák a redőnyt, helyettesítésükről nem gondoskodnak. Ilyen a Sajka utca és Római körút sarki kis patika is, mely egyébként szintén részt vehetne a tarjániak ellátásában, hiszen aránylag közel van az új városrészhez. Csakhogy ez a gyógyszertár reggel 8-tól délután 4-ig van csak nyitva, amikor dolgozó ember fel nem keresheti. Szinte mulatságos, hogy Itt sok olyan gyógyszert is be lehet szerezni, ami a nagy forgalmú patikákból már régen elfogyott. A megoldás természetesen mégis az volna, ha az egyszemélyes gyógyszertárak osztott nyitvatartással működnének, még ha a forgalmuk ezáltal meg is növekedne. Befejezésül érdemes még egyszer Idézni az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatának tapasztalataiból: „A megye közforgalmú gyógyszertárakkal való ellátottsága elfogadható, azonban az épületek állapota kifogásolható. A közelmúltban végzett felmérés szerint azok 48 százaléka korszerűtlen, felújítandó. Felszerelésük szintén kiegészítésre szorul. Kifejezetten magas viszont a megye gyógyszerészekkel való ellátottsága. Hiányosság, hogy a gyógyszerészek — asszisztensek aránya lényegesen rosszabb az országos átlagnál, s így a korszerű munkamegosztás lehetőségei beszűkültek. Ennek egyik oka a gyógyszerészek létszámának talán a szükségesnél magasabb volta." Tehát esetleg jutna még egy gyógyszerész a Sajka utcai, meg a többi egyszemélyes patikába is? Fehér Kálmán Figyelik a folyót Kutatók a Tisza élővilágáról A halászok érzik legjobban a Tisza bőségét vagy szűkmarkúságát, aszerint, hogy mikor milyen a halak járása. Esztendők óta panaszkodnak már a vízen járó emberek, hogy egyre fogy a Tiszából a hal, s amit fognak, az jórészt silány. Mondogatják, hogy nincs a halaknak elég táplálékuk, mint volt azelőtt, és nem találnak ívóhelyet sem a hullámterek csatornázása után. Valamikor — még tíz évvel ezelőtt is — olyan volt a Tisza virágzása a folyó teljes hosszában, hogy egyik partról nem lehetett átlátni a másikra. Ez a természeti jelenség is odaveszett: az Idén is csak gyéren virágzott a Tisza, a pár óráig élő lepkékre nem ugrott föl a hal a víztükörre. A halászok azt mondták, hogy már nem is él a Tisza, csak folyik és viszi magával a halat elűző, táplálékát pedig elpusztító szennyező anyagokat. A Tisza halállományában azok is kárt tesznek, akik a méreten aluli nemes halat — harcsát, kecsegét, márnát, pontyot — kifogják és elviszik. Elfogyott azonban a Tiszából a csuka, és megöregedtek a kecsegék is, kilón fölüli súlyút alig produkál a szerencse, a 30—40 dekásak pedig 5—6 évesek. A Magyar Tudományos Akadémia Tisza-kutató bizottsága állandó megfigyelés alatt tartja a folyót. E munkaközösség tudja legjobban, hogy mekkorát változott az utóbbi Időben a Tisza és élővilága. Dr. Marián Miklós, a Móra Ferenc Múzeum tudományos főmunkatársa, a Tisza-kutató bizottság titkára szerint a Tisza még tiszta folyó, de csak addig lesz az, amíg tudunk rá vigyázni, ha biztosítani tudjuk, hogy az is maradjon. A Tiszát figyelő szakemberek közül két halkutató, dr. Harka Ákos és Tóth Lajos esztendők óta figyeli és jegyzi az élő Tisza és holtágainak halállományát, az abban észlelt változásokat. Eredményeiket ismerve, dr. Marián Miklós hangsúlyozta, hogy a Tisza halállománya jelentősen csökkent. Ennek oka az ivóhelyek hiánya, másrészt a derítetlen, tisztítatlan ipari szennyeződés bevezetése a folyóba. A szabályozás óta gyorsabban lefolyik a víz, s ennek következtében kevesebb a halak tápláléka is. A még derítetlen vizeket eddig elbírta a folyó nagyobb halveszteség nélkül. Az úgynevezett szennyvízbírság nem old meg semmit: a derítőket mindenütt meg kell építeni, ha legféltettebb kincsünkre, a tiszta vízre vigyázni akarunk. Svájc, az Egyesült Államok után Magyarország volt a harmadik, amely annak Idején betiltotta a zöldségfélék permetezését DDT-vel. Ez a vegyszer a táplálékláncon keresztül a szervezet károsodását okozhatja. De vajon a különféle mosószerek. amelyek a csatornahálózaton szintén a Tiszába kerülnek, okozhatnak-e a folyók élővilágában károsodást? — Elvileg olyan mosószerek vannak forgalomban — mondotta dr. Marián Miklós —, amelyek órákon belül lebomlanak, tehát a folyóba kerülve evesztlk az élővilágra káros hatásukat. Legjobb lenne persze, ha ezek a vizek sem kerülnének a Tiszába. Megfigyeléseink azt bizonyítják, hogy az ipari vizek szennyezőhatása okozta elsősorban a halak természetes táplálékának csökkenését, például a virágzás gyérülését, az Iszapban élő apró lények pusztulását. A Tisza élővilágát más oldalról nézve viszont dr. Marién Miklós megállapította, hogy a változás nem egyoldalú. A folyó halállományénak csökkenésével szemben egyes vízimadarak, például a közönséges bakcsó, és a rendkívül ritka kiskócsag, az utóbbi években igencsak elszaporodtak a Tisza menti rezervátumokban. Szaporulatuknak kedveznek a rizsföldek, az öntözőcsatornák. Ma már minden megyében természetvédelmi bizottságok őrködnek a táj faunája fölött, s ez a munka kiterjed a folyók halállományának védelmére is. Éppen a Tisza-kutató bizottság javasolta — a gerinces állatok védelmére — a természetvédelmi hivatalnak, hogy rendelje el minél előbb a kecsege védelmét, és Intézkedjék az állomány szaporításáról. Kisköre 25 kilométer hosszú tórendszerű tározója nagyon alkalmas kecsegeivadék telepítésére, mert a tórendszer nem állóvíz. Ha lassan is, de átfolyik rajta a Tisza. A folyó halállományénak védelmét szolgálják a tiszafüredi halkutatók is, akik könnyű műanyag csíkkal — benne TI monogrammal és a hal sorszámával, megjelöltek kétezer másodnyaras pontyot a kopoltyúnáL Aki Ilyen halat kifog, s a műanyag jelölést elküldi a szarvasi Halászati Kutató Intézetnek, az minden esetben 30 forint jutalmat kap figyelmességéért, amellyel segíti a halkutatók munkáját. L F. Hidraulikus exkavátor A nehéz földmunkákat ma már csaknem kizárólag gépekkel végzik. Egyre újabb földmunkagép-konstrukciók születnek, kétféle fejlesztési tendencia alapján: részben nagyteljesítményű óriás gépeket készítenek, részben kisebb teljesítményű, de mozgékony gépeket. A rakodóés kotrógépek családjában ez utóbbi csoporthoz tartozik a hidraulikus exkavátor, a szovjet mérnökök egyik új, érdekes konstrukciója. A lánctalpas járműtest energiaforrása 75 lóerős Diesel-motor, amely fogaskerekes olajszivattyút hajt, ahonnan háromfelé ágazik el a nagynyomású olaj: az emelőkart és a puttonyt mozgató dugattyúkba. Illetve a forgóasztalt mozgató hidraulikus motorba. Az exkavátor mindkét lánctalpa külön meghajtású, így akár helyben is megfordulhat Az exkavátor a legkülönbözőbb föld- és rakodómunkák elvégzésére alkalmas. Ha árkot, vagy kisebb gödröt kell ásnia, a gép fordított merítőkanállal (puttonnyal) dolgozik (a puttony térfogata egyébként 0,5 köbméter). A merítókanál helyébe markoló-rakodó ls felszerelhető a gépre, vagy helyettük talajgyalu ls felerősíthető a járműtestre. Figaro Salzburgban A salzburgi ünnepi játékok vezetősége évtizedek óta nagy gondot fordít arra, hogy nemzetközi művészgárdát szerződtessen. Az idei Figaro házassága „rekordot" állított fel: Mozart operáját a francia JeanPlerre Ponelle rendezésben a német Herbert von Karajan vezényelte; a gróf Finnországból érkezett (Tom Krause), felesége Angliából (Elizabeth Harwood), a Figarót az osztrák Walter Berry alakította, Susanne-t a görög Teresa Stratas, dr. Bartolót az olasz Paolo Montarsolo, Cherubint a spanyol Teresa Berganza, s hogy ml se hiányozzunk a nemzetközi művésztalálkozóról, a kertész szerepét a magyar Kelemen Zoltán énekelte. Az előadás nagy sikert aratott. Dr. Nagy Istváo — Elviselhetetlen vagy. Miért rúgod össze a port olyan emberrel, akitől az előmeneteled függ! Ne haragudj, ha a barát jogán őszinte leszek: nem vagy tárgyilagos. Winkler természetesen nem eléggé tapasztalt, de nem is ostoba. Azt hiszem azért haragszol, mert ő került abba a beosztásba, amelyikre te pályáztál. — Ezzel együtt buta, mint a sötét éjszaka. S gondold el, ez a kretén vette magának a bátorságot, hogy engem kioktasson, amikor ideutaztam. Egy álló óra hosszat ködös célzásokkal igyekezett tudtomra adni, hogy a mi egész hadműveletünk csak a keleti győzelemmel ér véget. Mintha én nem tudnám ezt! Mintha nem dolgoztunk volna együtt a Barbarossa-terv részletein! Tudva, hogy én kiválóan tájékozott vagyok a közel- és közép-keleti politikában, unalmasan arról győzködött, hogy alapvető célunk — a katonai szövetség Iránnal, elfoglalni Indiát, s megszerezni az iraki olajat az Oroszország elleni háborúhoz. Különösen hosszan és zavarosan ecsetelte, hogyan szervezzem meg a szabotázsakciókat Bakuban. Nem győztem cérnával és megmondtam, ne kábítson engem a buta közhelyeivel. — Jobb lett volna hallgatni. Most egyre követelőzőbb lesz. — Igazán nem vallottunk szégyent. Megszerveztük az iskolákat, tapasztalt instruktorokkal rendelkezünk, folyik a felkészítés. A közeli napokban megkezdjük ügynökeink átdobását Oroszországba. Mit akar még tőlünk? — Winkler a bakui rezidens miatt nyugtalankodik. — Bemutattam egy sor Jelöltet az orosz emigránsok közül, de Winkler ragaszkodik hozzá, hogy az illető szovjet ember legyen, aki élvezi a helylek bizalmát... Mit csináljak — utazzam át, hogy megfelelő embert találjak?! — Sötéten látod a helyzetet, Hans. Megoldhatjuk a problémát anélkül, hogy elutaznál. Téged tanítsalak rá — hogyan? — Max, te ma egyszerűen rossz hangulatban vagy. Otthagytam az irodámban Heckertet, befejezem vele a dolgom és visszajövök. Lejátszunk egy parti biliárdot. Szergejev befordult a Sahrezára. A sugárút széles, aszfaltozott szalagja két sorra tagolta a házak kődobozait, melyeket már a Harmadik Birodalom építészei emeltek, akik ugyancsak elözönlötték Iránt. A mecsetek háttérben látszó kupolái, a karcsú minaretek élesen elváltak e kincstári jellegű épületektől. Az idő délfelé járt, a nap irgalmatlanul égetett. Egy zöld táblás üzlet előtt állt meg, amelyen szép, arab ligatúra hirdette, hogy. itt rövidáruval kereskednek, a bolt pedig Musza Amirájé. Az üzletből ötven év körüli, alacsony termetű iráni férfi lépett ki, jellegzetesen húsos, hosszú orrával híva fel a figyelmet magára. Ritkuló, hennával festett haja a napfényben bíborszínűnek látszott. — Agai Szergejev1, örülök a találkozásnak. A ház. ahova megyünk, itt van a közelben. Ez az üzlet az unokafivéremé — hadarta gyorsan, és türelmetlenül elvezette Jakov Vaszlljevicset az üzlet elől, mintha félne, hogy belép oda. — Köszönöm a fáradozását, agai Hodzsa AB. t agai = űr (Folytatja*}