Délmagyarország, 1973. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)

1973-08-15 / 190. szám

a SZERDA, 1973. AUGUSZTUS IS. Saljapin utolérhetetlsn Kettős szerepben Miroszlav Csangalovics Szegeden a Belgrádi Opera Tegnap megérkezett Szegedre a Belgrádi Opera 240 tagú társulata. A korábban már Szegedre utazott műszaki stábbal este már próbát tartottak a Dóm téri színpadon. ahol ma, szerdán este az Igor herceg főpróbája lesz. A belgrádi operaművészek holnap, csütörtökön este 8 órai kezdettel mutatkoznak be a Szegedi Szabadtéri Játékokon Boroffgin Igor hercegével. Az előadást Dusán Miladinovics, a Belgrádi Opera igazgatója vezényli, díszleteit Vladimír Marenics tervezte. Rendező: Mladen Szablics. A társulat pénteken Bellini Norma című operáját próbálja, melynek a bemutatója másnap, augusztus 18-án este 8 órakor lesz. A vasárnapi János vitéz-előadást követően hétfőn, augusztus 20-án ismét az Igor herceget mutatják be: ekkor búcsúznak Szegedtől, s ezzel az előadással zárul az idei ' szabadtéri játékok programja is. Orgonaest Erdc Lundkvist, a stockholmi Gustav Vasa templom fiatal orgonistája játszott hétfőn este a dóm orgonáján a filharmónia idei utolsó nyári hangversenyén. A koncert a művész számára magyarországi bemutatkozás volt Műsorának első részében Bach c-moll passacaglia és fúgáját és Schmücke korál előjátékát hallottuk, ezt kő. vetően pedig, C. Franck Gas. ton Litaize és Reger műveit. A svéd orgonista alapos technikai felkészültségű művész. Alkatát, temperamen. tumát befelé fordulás, bizonyos fokú zárkózottság, puritánság jellemzi. A dóm mo. numentális, látványos megoldásokra csábító, ám ugyanakkor az előadóművészt rendkívüli erőpróba elé állító orgonájának csak azokkal a lehetőségeivel élt, melyeket a hangszerrel való első találkozás szükségszerűen rövid ideje alatt alaposan kiismerhetett. Ezzel magyarázható, hogy a modern orgonán érdekes módon a barokk művekkel tett mélyebb benyomást a hallgatóságra. A közismert c-moll passacablia és fúga áhítatot sugárzó témáját a monumentalitás és a játékosság keretei között, a sötét pompa és a diadalmas ragyogás színeiben érzelmi hitellel és nagyon kifejezőn zendítette fel. Ugyanakkor a C. Franck kompozíciónak, s mindenek előtt a koncert záródarabjának, Reger hatásos megoldásokat, színes, látványos hangzásképeket, a hangszerben rejlő lehetőségek invenciózus kihasználását kínáló monu. mentális művének az előadasa visszafogott volt. Csaplár Ferenc Ha a kezemben szoronga. tott műsorfüzetből, fényképe után, csak gyanítottam, amint megszólalt, fel kellett ismerni tévedhetetlenül. A társulatot szállító autóbusz még a határhoz sem ért, Mi. roszlav Csangalovics többedmagával a Royal-szálló portáján intézte a szokásos formaságokat. Így hat a csoportos járatot lesve kis híján el_ szalasztottam. Feltétlenül beszélni kellett vele, lehetőleg frissében, érkezése után, hiszen jó két hónapja nem sikerűt találkoznunk Belgrádban. Csangalovics készségesen várta a kérdéseket. Emiitettem, júniusban hiába kerestem: — Ljubljanában jártam — kért utólagos elnézést, természetesen feleslegesen, hi_ szen a randevút nem tisztáztuk előre. — Hosszú évek után újították fel Massenet Don Quijote-ját, s négy estén szerepeltem azzal a Sancho Pansát alakító Ladko Koroseccel, aki most szintén itt van, Szkula lesz az Igor hercegben, legkitűnőbb karakterénekesünk. A Don Quijote parádés szerepe Csangalovicsnak. Azóta, hogy Saljapin elbűvölte a világot, nem szívesen veszik elö, egyszerűen azért, mert félnek a nagy előd nyomasztó hatásától. Hayem jó évtizede, hogy a párizsi Nemzetek Színházában bemutatták a belgrádiak Mladen Szablics rendezésében, s a Don Quijote-t alakitó Csangalovics meghódította a francia közönséget; az előadást edinburghi, berlini, bécsi, wiesbadeni, velencei, római meghívások követték. — Képtelenség Saljapin emlékével megbirkózni, ő utolérhetetlen. Minden idők legnagyobb énekese. Nem az a dolgunk tehát, hogy utá. nozzuk, hanem, hogy lehetőségeink és képességeink szerint a legjobbat adjuk. Gyak. ran hallgatom Saljapin lemezeit, könyvét is olvastam, egy ideig megpróbáltam követni, aztán letettem róla. Saljapin csak egy volt. Ha elgondolkodik az ember, nincs más útja, mint a sajátját járni. Később újabb korok jönnek majd, s talán a mi generációnkból is találnak követésre méltót. Mondok egy példát. Maguknál hasonlóan nagy űrt hagyhatott Székely Mihály halála. Ismerem, lemezeit, felejthetetlen, olyan egyéniség volt, amilyen ritkán születik. Ám azt is tudom, néhány pesti fellépésem során ' tapasztal, hattam, hogy Budapesten a világ egyik legjelesebb együttese dolgozik, mely Székely Mihály nyomdokain halad, s a társulat mindig kész felnőni a feladatokhoz. S ha már magyarországi em_ lékeimről beszélünk, el keli mondanom, a Borisz és a Don Carlos Fülöpé után is. mét meghívást kaptam jövő nyárra, a Faust Mefisztójára. Hamarosan viszont Belgrádban vár Bartók Kékszakállúja. amit ugyancsak Székely Mihállyal, Ferencsik János dirigálásával, már annyiszor megcsodáltam hanglemezről. Először jár Szegeden. Borogyin Igor hercegében kettős szerepben mutatkozik be: a részleges Galickíj herceget és a tatárok kánját, Koncsakot állítja színpadra. — Csaknem tíz éve játszom ezt a két figurát — mondja, s nagy nevetve fűzi hozzá, hogy kapacitásának talán kevés is lenne egyetlen szerep ebben a hatalmas operában. ízig-vérig színpa. di alkat, érdekes lehetőségeket talál a kétfajta jellemből adódó különleges feladatban. A szegedi játékok alkalmával a 48. színpadon énekli ezt a kettős szerepet, csak a Bo. risz múlja felül, amit 53 helyen énekelt. — A Belgrádi Operánál 27 éve dolgozom, itt kezdtem a pályámat. A 65 szerepemből 40 az előzőekhez fogható, nagyobb szerep: a Borisz Godunov és a Hovanscsina mindkét változatban, Rimszkij-Korszakov és Sosztakovics átdolgozásaival egyaránt repertoáromon van, mellettük a Szorocsinci vásár, Mozartok: a Don Jüan, a Figaró házassága, a Varázsfuvola, Verdi operák: a Don Carlos, a Simoné Boccanegra, Csajkovszkijtól az Anyegin Greminje, a Mazeppa... Nem kívánhatom, hogy emlékezetből felsorolja. Gyakran szerepel külföldön? — Az utóbbi években már kevesebbet, évente általában úgy tizszer. Nem tudom, ki hogy van vele, én jobban szeretek otthon. Honvágy? Inkább másról van szó. Csak a mi együttesünk előadásain érzem igazán jól magam, csak a megszokott környe zetben, megfelelően kimunkált, jól előkészített előadáson tudja az ember a maximumot nyújtani. Minden vendégszereplés kicsit rögtönzés, alkalmazkodás. Belgrádban, Jugoszláviában rendkívül népszerű. Bizonyára tudja ezt. — Ennek eldöntésére természetesen a közönség hivatott. Lassan három évtizede dolgozom Belgrádban, vala. mennyi szerepemre ott készültem, s jóleső érzés, hogy az emberek biznak bennem. Igyekszem megfelelni ennek a bizalomnak- Nemcsak az Operában lépek fel, eljárok gyárakba, üzemekbe is, gyakran szerepelek kamarazenei koncerteken. Csangalovics rokonszenves művész. Bizonyára megsze. rétik a szegediek is. Nikolényi István A legszabályosabb karrier Koncsakovno: Breda Kalef Manapság nem számít túl nagy távolságnak a Szeged és Belgrád közötti, de autóbusszal és melegben nagyon fárasztó lehet. Breda Kalef tegnap délután mégis szívélyesen és készségesen válaszolt kérdéseinkre — közvetlenül megérkezése után. Amikor a művészi pályafutásáról érdeklődő szavakat lefordította a tolmács, az énekesnő szemében huncut fény villant: — Sajnos, erre a kérdésre nem adhatok érdekes, sztorikkal fűszerezett választ, minden a legszabályosabban történt. Mint anynyian a pályatársak közül, én is gyerekkoromtól énekes akartam lenni. Zongorázni tanultam, majd a balett következett, aztán, ahogy a nagykönyvben megírták, az éneklés. Belgrádban végeztem a zeneakadémiát, utána két évig tanultam még Olaszországban. Tizenkét esztendővel ezelőtt a Borisz Godunovban, Marina szerepében debütáltam Belgrádban. Pillanatnyi csend követi a legemlékezetesebb szerepekről szóló kérdést. — A felsorolás azért nehéz —, mondja elgondolkodva Breda Kalef —. mert tulajdonképpen mindig azt szeretem a legjobban, amit éppen énekelek. Talán a Carment említenem először, azt hiszem ebben a szerepben Ismernek a legjobban, nemcsak otthon, más országokban is. A Trubadúrt, az Álarcosbált, a Sámson és Delilát emelném még ki, ez utóbbiban Delila szerepét énekelem. Ahogy hátrasimítja éjfekete haját, megigazítja sárga pulóverét — mintha az igazi Carmen ülne a szálloda előcsarnokában. Nem sok dolga lehet a maszkmestereknek előadások előtt. Brede Kalefnek nemcsak hangja, de a külső adottságai is ideálisak lehetnek az opera címszerepéhez. — Nyugodtan mondhatom, hogy az Igor herceg Koncsakovnája is a kedvenceim közé tartozik, és nemcsak azért, mert most, Szegeden ezt énekelem. Szinte valamennyi orosz operában játszottam már, Koncsakovnát pedig Európa majdnem minden országában. — És hányszor járt Magyarországon? — Hát igen — sóhajt szinte bűnbánóan az énekesnő, aztán a csodálkozó arckifejezéseket látva már nevetve magyarázza: néhány éve meghívták Budapestre. Nagyon örült, hiszen éppen Carment és Delilát énekelhette volna, jobb bemutatkozást nem is kívánhatna. Sajnos, le kellett mondani, Belgrádban éppen premierre készültünk, nem sikerült egyeztetni az időpontokat. — Máig fájlalom, hogy nem tudtunk akkor megoldást találni. A szegedi fellépésem így egyúttal magyarországi bemutatkozás. Nem kevesebb az örömömKét napja még Dubrovnlkban szerepeltem, onnan nagyon szép emlékeket hozok. Bízzunk benne, hogy hasonlítanak egymásra a nyári játékok, és minden sikerül Szegeden is. Sulyok Erzsébet Termel ex új öntőmű gépcsoportja Jelentős esemény történt kedden hazánk egyik legnagyobb kohászati kombinátjában, a Dunai Vasműben: megkezdte a termelést a gyáróriás új létesítménye, a folyamatos acélöntőmű egyes számú öntőgép egysége. A folyamatos acélöntőmű jelentősen hozzájárul majd a Dunai Vasmű kapacitásának növeléséhez, a hengerlés folyamatának meggyorsításához. Üzembe helyezésével ugyanis a hengerlés folyamatából kiiktatható egy művelet, a hengermű öntecsek helyett gyorsabban feldolgozható, hengerelhető bugákat kap az öntőműtől. A több mint egymilliárd forintos költséggel épülő öntőmű két gépegységből áll majd. A két egység évente 800 000 tonna acélból készít bugát. Jó legelő — több tej Tanácskozás a korszerű legelő• gazdálkodásról A témában érdekelt szervek — az Agráregyesület megyei szervezete, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, az állattenyésztési felügyelőség és a legelőgazdálkodási operatív bizottság — közös szervezésében tapasztalatcserével összekötött tanácskozást tartottak tegnap délelőtt Tiszaszigeten, a Búzakalász Termelőszövetkezetben. Nieszner Ferenc, a szövetkezet elnöke, országgyűlési képviselő üdvözlő szaval után Radvánszki Béla, a MÉM csoportvezetője tartott előadást, a korszerű legelőgazdálkodás időszerű kérdéseiről. — 1964 óta segíti rendszeresen az állam a termelőszövetkezeteket. állami gazdaságokat és legeltetési bizottságokat — mondta az előadó —, hogy szarvasmarha-állományuk takarmányszükségletének zömét lehetőleg ne szántóföldön termesszék, hanem szakszerű kezelés után a rétek és legelők adják. Körültekintő előkészítést, a munkák szakszerű elvégzését kívánták kezdettől fogva, hiszen a legelők kiegyensúlyozott vízgazdálkodásának biztosítása, a felesleges vizek elvezetése és a hiányzó csapadék időben történő pótlása alapvető követelmény, és nagy összegű beruházást igényel. Az országos tapasztalatok azt igazolják, hogy a hozzáértő munka mindenütt szép eredményeket hozott. A szövetkezet főagronómusa. Molnár Imre kint a legelőn tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit arról a szép eredményről, hogy napi másfél-két literrel fejhetnek több tejet azóta tehenenként, mióta áttértek a legeltető állattartásra. A közös gazdaság 140 hektár újratelepített legelője 650 szarvasmarhának ad egész nyáron takarmányt, és emellett még, ötszöri kaszálással, hektáronként 130 mázsa szénát is be tudnak takarítani. Számításaik szerint 60—70 fillérrel csökkent a tej önköltsége, literenként. A tapasztalatcsere ezután dr. Bodó István szövetkezeti elnök meghívására Tápén, a Tiszatáj Termelőszövetkezetben folytatódott. Környékükön itt kezdték először a bőséges műtrágyával kezelt, öntözéses legelőgazdálkodást, sok kedvező tapasztalatról számolhatott be tehát Dér Imre föagronómus. Náluk 800—900 literrel emelkedett a tehenek tejhozama a négy év alatt. A literenkénti önköltségcsökkenés egy forint körül vaui. ö is hangsúlyozta, hogy fontos a betakarítás teljes gépesítése, a szénakészítésnél pedig jóval előnyösebb a silózás és a forró levegős szárítás. A tapasztalatcsere — a hozzászólók is így összegezték benyomásaikat — bizonyítani tudta: jól szervezett gazdaságban a szakszerű legelőgazdálkodás egyenes következménye, hogy több húst, több tejet tudnak adni a fogyasztóknak. A vizuálesztétikai nevelés szerepe Kedden a Budapesti Műszaki Egyetemen megnyílt a Nemzetközi Művészeti Nevelési Szövetség európai, afrikai, közel-keleti II. regionális kongresszusa. A kongresszuson — amelynek fő témája a vizuálesztétikai nevelés szerepe és lehetőségei a sokoldalúan és harmonikusan művelt személyiség kialakításában — 22 ország képviselői vesznek részt. Megnyitó beszédében dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a művészeti alkotásokból nyert érzelmi gazdagság nemcsak az ember érzelemvilágát teszi teljesebbé, hanem a társadalom érdekében végzett alkotó tettekre, cselekvésekre is sarkallja. Hazánkban az elmúlt években jelentős lépéseket tettünk a művészi oktató-nevelő munka fejlesztése érdekében. A rajz- és műalkotások elemzése az általános iskola alsó tagozatától a gimnáziumig bezárólag jelentős tantárgyként szerepel. A megnyitó után a kongresszus plenáris üléssel folytatta munkáját. A konferencia fő témáját négy szekcióban vitatják meg. A múzeumok nevelésben betöltött szerepéről ls tanácskoznak, továbbá a környezetalakításról és az ipari formák esztétikájáról. (MTI) Tiszaszabályozás A Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Szolnoknál szabályozza a Tisza medrét. A folyókanyarban az elmúlt évtizedek folyamán nagy tömegű hordalék rakódott le, és a víz sodorvonalát a városi oldal felé terelte, veszélyeztetve a parton levő városi vízművet, a villanytelepet és egyéb létesítményeket >